Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

t Hétfőtől az alanti gyártmányú készülékeket raktárról szállítja és bemutatja rí Villamossági u a 11 a i a t Kölcsey u. 4. Telefon 11-65. Még a Sió is új (a technikusok „bandspread"-nek hívják), a megoldásban pedig Magyarországon az ORION-gyár az első. Akiknek rádiójuk van, tudják, hogy rövidhullámon óvatosan, lassan kell az állomásbeállító gombot forgatni, mert különben könnyen „ótugrunk" az egyes állomásokon. A sávnyújtás gépen rövidhullámon is olyan könnyű a beállítás, mint akár középhullámon, sőt a skálán rajta van, hogy melyik rövidhullámú adó pontosan hol jelentkezik. Az ORION 177-es váltóáramú és 177U univerzális csúcsszupereket, a 177A nyomógombos csúcsszupert és a 177AG nyomógombos nagy zenegépet sávnyujtóval szereltük fel. Az ORION sávnyújtás rádió a legjobbat nyújtja, hangminőségben és teljesítményben egyaránt* Kaphatók minden rádiókereskedőnek Qm^iil Fenti rádiókészülékeket raktárról szállítja. Kedvező részletfizetés. Csereakció: Markovics Szilárd oki, gépészmérnök rádió osztálya, Tisza Lajos-körut 44. sz. Díjtalanul bemutatja régi rádióját becseréli KELEMEN MÁRTON Kelemen-u. 11. részletfizetés. Szenzációs mewts rádiók műszaki cégnél (a meiegkutnál) kaphatók 12 havi részletre is. TeHintse meg hirsKa'omat apnati Deu sres ifsi zle cl 111 z e í a Hl *sre s. Ibert \K a p h a i ó: IMETE or k f f. rádió és villamossági vállalatává Kárász-u. 7. Telefon: 18-71. 1 IHüamossági és Csiilárgyár egyedárusi| ásánál. Kárász-u. 11. Telefon 33 -76 ERDÉLY KINCSEI Kincses Erdély . . . Mindig igy ismertük, igy neveztük a szentistváni Magyarország drágakövét, szépségkirálynöjct, kincsesbányáját. Es valóban, nemcsak a történelem és a magyar mult kincseitől terhes ez az áldott föld, az örök Erdély, de kincsestára a természet legszebb ajándékainak, Középrurópának egyik legfontosabb és legbecsesebb u> ersanyagterülcte. Erdély földalatti kincseiről adunk alább felsorolást. Összeállítottuk mindazokat a helyeket, ahol előfordulnak Erdély nyersanyagkincsei, azokat a lelőhelyeket, amelyek a bo.Ivederei döntés értelmében visszatértek Magyarországhoz és azokat is, amelyek Románia határai között maradtak. Tüzelőanyagok 1. Antracit és kőszén. Erdély kőszénkészlete világviszonylatban is nevezetes. A bánáti Eibenthal—Újbánya, Berzáska és Riger—Schnellersruhe, Resica, Anina, Kemenceszék és Luuan telepei Romániánál maradtak. 2. Lignit. Erdély északi részén, az Avas-hegységben és Kolozsvártól északnyugatra az Almásvölgy környékén 3000—5800 kalória értékű széntelepek. Mennyiségük 20 millió tonnára becsülhető. A Rczhegységben Bodoros-Felsődema bányái Románia részén húzódnak. Erdély leggazdagabb szénterülete a Zsilvölgye (Romániánál maradt). Jelentékenyek az egeresi szénbányák. majd a Székelyföldön a borszéki és köpcci telepek. 3. Grafit. Jóminöségü grafitot bányásznak "Öradnátí, Petrozsényben és Brassó környékén (román maradt). 4. Tufa. Hatamas tufaterületek vannak BiÜarban, Szatmárnémetiben és Kolozsniegyében. 5. Petróleum. Biztos megállapítások szerint Máramarosban a Kárpátok láncolata tövében, Brassó környékén van petróleum. ' 5. Földgáz. Torda, Mcdgyes, Dicsőszentmái ion (Romániában maradt) gyáriparát a földgáz látja el hajtóerővel. Marosvásárhelyre most vezették he. 9 Ercek f. A vas- és acélipar ércei. Erdély legfontosabb bányaüzemei a következők: Máramarosmegyeben, Borsa környékén (magyar) egymillió tonna feltárt vasérc van. Vastartalmuk körülbelül 40 százalék. Nevezetes az Arad- és Biharmegyében előforduló vasérc. Vaskóh és Menyháza környékén (Román maradt). A kazenesdi tárnák vas mellett mangánt is tartalmaznak. Az Erdélyi Érchegység Torockó és környéke odaát maradt. Ferrosziderit és gyepvasérc van a Székelyföldön, Udvarhely (magyar), Nagyküküllő- és Brassómegyében. "Igen gazdagok a bánsági vasérctelepek is. Barna vasércekben Hátszeg és Vajdahucyad környéke (román maradt). A hegyvonulat tengelyében van Európa egyik leghatalmasabb vasérckészlete egészen Ruszkicáig terjed. 2. Mangán, Márnmarosmegvében, Fclsövisón fmagyar), Aradmegyében, Pernyefalván kitűnő mangán van. Belénvesen (román) termeilék a Ttesicabányának szükséges mangános vasérceket. F/rdély leghatalmasabb mangános vasérc előfordulása Szolnokdobokamegvében van (niagvar)', Marskaniczőn évente 50.000—60.000 tonna mangános vasérc termelhető. A közönsÁeesfémek ércei T. Rézércek. Legfontosabb lelőhelyek: 'Az Erdős-Kárpátokban Felsőbánya. KapnikbáíiVa, Máramarosban Borsa környéke (maffvar). Eszakerdélybcn Erzsébetbánva, a Székelyföldön Csikszentdomonkos és Balánbánya .magyar), a Maros mentén Déva környéke (román)", 2. Ólomércek. Európai viszonylatban is fontos Erdély ólomtermelése. Kapnikbánvia, Pelsőr-Ardö, Kisalmás 70 százalékosnál gazdagabb 'ólomérockét szolgáltat. Kisllihva (Felsőbánya mellett. magyar). 4. Cinkércek. Hatalmas cinkéretelepelc vannak Budafalván. Totosbányán, Felsőbányán, Kapnikhányán, óradnán '(magvar) a bunvadmegvei Prokúrán. "Almaselen Agadicson (román)', 4. Alumínium Legfontosabb' lelőhelye a BiHarKegvség. a Királyerdő földje tele van bauxittal. Arany és ezüst legfontosabb lelőhelyei: TotosMlnya. Bodesti, Felsőbánya, Nagybánya, Kapnikbánya, Kisbánya (magyar) Verespatak, Offenfiánya, Almasel, Proeurea, Bucsony, Fáca, Brád (iomán), a Székelyföldön Balánbánya. 6. Kén. A Hargita déli vonulatán találjuk a kén legnevezetesebb erdélyi lelőhelyeit. Itt fekszik a két Biidös-hegy és a Bálványos (magyar). A nemesfémek ércei 1. Arany. A legfontosabb bányák, amelyekben aranyat termelnek: Nagybánya. Felsőbánya. Kapnikbánya (magyar). A leggazdagabb ércek Nagybányán fordulnak elő. Felsőbánya Nagybányától keletre 9 kilométerre van, itt is ólommal és cinkkel, ezüsttel, együtt van az arany. Ezektől 2tí kilométerre kelet felé fekszik Kapnikbánya és innen északra Totosbánya, vele határosan délre, Erzsébetbánya. Az Erdélyi Érchcgység Európa leggazdagabb'