Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-05 / 201. szám

Csütörföh, 1940. IX. 5. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfolwam 201. *7ám Má ram a rosszig et Magyar Kelet bazárja volt e város Fajok tanyája, ódon és kies. Közel az éghez s a magyar, határhoz S a vándorló költőhöz is szíves. Kegyes atyáknál öfeg iskolában Magyart, latint oktattam én, Párizs felé szállt akkor ifjú vágyam, Fiatalságom ódon Szigetén, Párizst kerestem és könyvekbe bújtam Míg az idő szállt — 6, én drága multam — Ürökt.e meddőn és mulasztva miilt, Egy fiatal lány szeme dtvilágol Felém e fényből, mint a másvilágból És vissza, vissza nem visz oda út, IL Kis Tisza mentén MdfmarosszigetneTt Piros tetői ködbe integetnek. A messzi 'és a mult derűs ködébői Egy régi őszből és egy régi télből rAz Iza tükre a lelkembe csillan, Hol Arany árnya kószált álmaimban. Elsö szerelmünk itt tavaszodott még, Ha én csak egyszer ily szomorú volnék! Egy víg majális mámora defeng még, A könnyek fátylán rózsáló nagy emlék. Es régi séták útja visz ki messze, Hol hívón kéklik a reges Verecke Ugy érzem, egy dalt akkor félbeli agy tar,, Eresszelek! Ott vár fám az a dallamf JUH ASZ GYULA. Előre a Kárpátok gerincéig! Egyórás harangzugáf közben lép ma a magyar honvédség a hazatérő erdélyi földre Teleki miniszterelnök és Csáky kii'ügy miniszter beszámolt a bécsi döntésről — Kormányválság Romániában Budapest, szeptember 4. A honvédség csapat- . mány rendeletére ebben az időben az egész ország testei csütörtökön reggel 7 órakor lépik ót a volt | minden templomában meghúzzák a harangokát. román határt és megindulnak Erdély felé. A kor- | líormánuzói hadparancs az indulásra Budapest, szeptember 4. 'A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a következő hadparancsot adta ki; HADPARANCS. Honvedek! 'A trianoni igazságtalanságok egy njabb rcsze jóvátételt nyert. Indulunk, hogy njból birtokba vegyük ezeresztendős jussunk egy u jabb részét. A felszabadulást visszük 22 év óta rabbilencsen élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határunkon belül hozzánk liü nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek elótt, amikor elindultok Isten cs a Haza nevében: Előre a Keleti Kárpátok gerincéig! Gödöllő, 1910. szeptember hó 3. napján. HORTHY, sk., vitéz BARTHA, sk. Tclehi mfnisztcrclnöh beszámol! a hCpviscloháinah cs a felsőháznak a bécsi döntésről és a megelőző eseménuehröl Szünet a bolgár—román tanácshozásohbon Szófia, szeptember 4. A Sfefaní-ifoda jelenti: A Dél-Dobrudzsa visszaadásáról szóló tárgyalásokban szünet következett be, mert két küldöttség néztetei a terület megszállásának kérdésében eltérnek egymástól, A két küldöttség Crajovában marad ugyan, de a kérdés megoldásának ügyét kormányaik elé terjesztetlek, A román höltözhödés Bukarest, szeptember 4. A német távirati iroda jelenti: Ugy birlik, hogy a kolozsvári román nemzeti színházat és állami operát Aradra helyezik át. A kolozsvári egyetem áthelyezéséről méig nem történt döntés. Arad, szeptember 4. A Budapesti Tudósító jelenti: A rouián államvasutak aradi kirendeltségéhez értcsilés érkezett, hogy a CFR vezérigazgatóságának döntése alapján a kolozsvári vasutjgazgatóságot Aradra, illetve részben Temesvárra helyezik át. Budapest, szeptember 4- A képviselőház' őszi ülésszakának ünnepélyes megnyitására és a visszatérő erdélyi területekkel kapcsolatos kormánynyilatkozat meghallgatására ült öszsze szerdán délelőtt a parlament Rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg az ünnepi ülés iránt, amelyre már kedden kiadták az összes karzati jegyeket is. A másodemeleti karzatokat is a nagyközönség rendelkezésére boesátották, mire már hosszú idők óta nem volt példa. Az ülésen ünneplőruhákban jelentek meg a képviselők teljes számban, minden párt felvonult és a kormány tagjai valamennyien megjelentek. Az ülést Tasnádi-Nagy András házelnök negyed egy órakor nyitotta meg. Utalt azokra a történelmi eseményekre, amelyek a legutóbbi napokban következtek be és örvendetesen yitték előbbre a nemzet legszentebb ügyét. Megemlékezett a turnuseverini tárgyalásokról, majd a bécsi döntésről, amely visszaadta nekünk az erdélyi országrész felét. Ezután a magyar parlament köszönetét fejezte ki a tengelyhatalmak vezéreinek, majd hangsúlyozta, bogy ezekben a történelmi érákban szertettcl, tisztelettel és hódolattal gondolunk megnövekedett országunk főméllóságú kormányzójára, aki elindította a pusztulásból új éleire kelt Magyarország feltámadásának nagy korszakát. A ház percekig lelkesen éljenezte Hitlert cs Mussolinit s amikor a házelnök a Kóf.mányzó Ur nevet kiejtette, a képviselők egy emberként ugrottak fel helyükről és hosszú ideig viharosan élteitek Magyarország kormányzóját. Teleki Pál gróf miniszterelnök mondotta cl ezután a kormáuv nyilatkozatát. Halk. meghatott hangon kezdte beszédét. Ugyanarról a helyről, ahonnan 1920 szeptember 12-én beje lentette a trianoni békeparancsot — Azért szólok erről a helyről. — mondotta — hogy ezzel is jelezzem a trianoni békeparancs egy darabjának letörését. A béke, amit akkor diktáltak, kényszerbéko volt. De a kény* szerbékébe a nemzet sohasem nyugodott bele. Nem! Nem! Soha! — ez volt a bitvallás. A továbbiakban Teleki Pál gróf megrázóan vázolta a trianoni szerződés aláírását követft idők reménytelennek látszó küzdelmeit, majd rámutatott arra, hogy akkor kezdett derengeni a trianoni rabbiliucsekből szabaduló Magyarország hajnala, amikor a baráti , Olaszország és Németország nyíltan kiátllak a magyar igazság mellett. Aztán arról beszélt a miniszterelnök, bogy barátaink a nemzet elszántságát és áldozatkészségét honorálták és megállapította, hogy a magyar kérdés akkor vált aktuálissá, amikor körülöttünk a mesterségesen megépített államok épületei egymás után bomladozni kezdtek. — A Felvidéknek és a Kárpátaljának viszszacsatolása után az egész Magyarország szeme Erdély felé nézett. Erdély felé. amely legnagyobb és legfájóbb sebünk volt! — folytatta a minisztereluök, majd elmondotta a magyar-román tárgyalások eseményeit és hnngozttata, hogy Magyarország el volt készülve arra, Eogy ezt a kérdést józan megfontoltsággal, bckcs úton intézze el- Komoly kőmpfo misszumos ajánlatot tettunk Romániának, de erre még Vsak ncin is válaszollak, csupán lakosságcserét ajánlottak, hololt cz a legnehezebb probléma ma a szomszédállamok közöl P — Amikor a tárgyalások nem vezettek ered-,