Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-26 / 219. szám

Csütörtök, 1940. IX. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évloluam 219. szám Magyarország Cs az curöpal egyensúly 'Az európai egyensúly, vagy ahogyan ft 200 év előtti diplomáciai iratokban nevezték: cqüi­librium megteremtésére való törekvés talán abban a pillanatban született meg, amikor Európa földjére először lépett nagyobb töme­megekben a hódító ember. Századokon keresz­tül tartott a barö az egyensúly kérdése körül B ha a kezdeti időkben, vagy a középkorban kevesebb szó esik is róla: csak azért van cz, mert a probléma nem volt annyira széttagolt, mint a későbbi, nokiiuk már közelmúlt idők­ben. i A" XVIII. század végétől kezdve a legfonto­sabb" politikai probléma lett Európában az egyes államok között fennálló egyensúly. Európa Csak úgy tekinthetett nyugodt fejlődés elé, ha egyik állam sem vált túlságosan ha­talmassá s nem kényszerítette rá akaratát a többire. ITa ilyen állapot következett be, ak­kor fölbomlott az egyensúly s rövid időn belül véres háború keletkezett, amely jól, vagy rosz­szul új erőviszonyokat teremteti X francia forradalom és Napoleon Háborúi •nyilvánosságra hozták az európai egyensúly fontosságát valamennyi nemzet vezetői előtt s az elkövetkezett szentszövetségi korszakban a vezetők el is követtek mindent, hogy egy em­beröltőre biztosítsák" az európai egyensúlyt. Igen érdekes ezzel kapcsolatban annak vizsgá­lata, líögy milyen volt Magyarország helyzete az európai egyensúly szempontjából s hogy milyen felfogást vallottak a mult század legki­válóbb' államférfiai Magyarországgal szemben «z európai egyensúlyi helyzet biztosításában. Metternich, ,.a Szent Szövetség atyja", igen 3ol ismerte Magyarország külpolitikai értékét. Ausztriát az európai egyensúly legfőbb pillé­jrcnek tartotta. Ez az állam egy benne elhelye­zett igen erős Magyarországgal ellent tud áll­ni a pánszláv törekvéseknek; ez volt Metter­nich" elgondolása. A negyvenuyclöas fórra dal­ínak azonban megmutatták, bogy Ausztria nem tud megfelelni azoknak a feladatoknak, ame­lyeket számára Metternich" kitűzött; úgy lát­szott, bogy Magyarország is ciszakad és mint független ország, jobban fog hatóerőként sze­repelni abban a kérdésben, amelyet európai egyensúlynak neveznek. A magyar államfér­fiak tettek is kísérletet arra, bogy a. nyugat­európai államférfiakat rábírják a magyar füg­getlenség elismerésére. Ezt a felfogást sem az angol, sem a franeia államférfiak nem tették magukévá. Lord Palmerston, az angol kül­ügyek irányítója a Metternich-féle elgondolást Osztotta., tehát ha nem is látta meg a magyar függetlenség fontosságát', mindenesetre igen nagy jelentőseget tulajdonított Magyarország állásföglaásának a jövőben, mert látta, bogy az itteni konszolidált politikai és gazdasági Kély­fcet közvetve biztosítéka nemcsak az európai egyensúlynak, hanem az ő gyarmati birodal­mának' is. Ausztriát jobb védőgátnak tartotta az orosz bullám ellen, mint, a kisebb", "de egy­ségesebb Magyarországot. Ő írta egy alkalom­mai, bogy ba Ausztria nem volna, akkor ki 'kellene találni. Magyarországgal kapcsolatos elgondolásai között az volt a legfontosabb," bogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben [Magyarország nemcsak unióban, hanem jó vi­szonyban is él Ausztriával, mert Csak ez a két fellnm tudja közös erővel megakadályozni a Szerdán egész nap tovább tartott Dakar ostroma Vicbtjben megcáfolták a város elfoglalásáról es Francia-Nyugat* afrihü nemet megszállásáról elferfedf híreket \ nemei repUlőh Angliát, a franciáit Gibraltár! Dom üáztáft — Római felentés szerint Hitler-Mussolini találkozó készül Vichy, szeptember 25. A Nemzetközi Sajtó Tu­dósító jelenti: A dakari csata tovább tart — je. lenti a francia tengernagyi hivatal szerdán reg­gel kiadott hivatalos közleménye, A hivatalos közlemény ezután elmondja, ho­gyan hiúsultak meg De Gaulle különböző partra­szállási kísérletei, amelyek közül négyet Zualcqu? mellett, kettőt Dakartól keletre hajtott végre. Dakar kormányzója a kővetkező választ adta a De Gaullcék második ultimátumára; •Francia­ország rám bizta Dakart; a végsőkig védelmezni fogom.* A hivatalos franeia jelentés igy végződik; »A csata tovább folyik.* Ellenállás Dakarban Vichy, szeptember 25. A Ilavas-iroda jelenti: Dakar a szerdai első két heves támadás után is folytatja az ellenállást. A két támadás 9 óra 30 perctől 10 óra 45 percig, illetve délután t órától 1 óra 30 percig tartott. Az angol hadihajók a ki­kötőt és a várost bombázták, mig a repülőgépek a Richelieu hadihajó és a parti ütegek ellen kí­séreltek meg támadást, A tüzet a franeia hadiha­jók és. a parti ütegek viszonozták. Az egyik angol cirkálót bizonyosan találat érte. Vichyből származó, dc meg nem1 erősített hi­rek szerint a Dakar elleni támadás alkalmával kedden délig J85 ember vesztette életéi és Stk'l meg­sebesült. A halottak köziil 120 katona, 65 polgári török határokon jelentkező orosz törekvéseket­A francia külpolitika eleinte alig törődött Magyarország külpolitikai értékével. Másirá­nyú politikai elfoglaltsága meg is akadályozta abban, h'ogy jobban megismerje ennek az or­szágnak helyzetét és fontosságát. Napóleon márt tudta azt, bogy ez az ország a Duname­dencében olyan helyet foglal el, amely egy­aránt fontos a keleti kérdés, valamint a német és olasz egység szempontjából. A független Magyarországot azonban ő sem tartotta idő­szerűnek, mert félt attól, hogy ha Magyaror­szág kiilöuválik Ausztriától, akkor az ausztriai tartományok beleolvadnak az egységes német birodalomba. Tekintve azonban azt, bogy Na­poleon felfogása ebben a kérdésben időről-időre változott, nem keltett nagyobb feltűnést, hogy később már; azt a nézetét hangoztatta, hogy egy önálló Magyaroíszág sokkal jobban megoldaná Európának ezen a részén az egyensúlyi felada­tokat, mint a széthullásra ítélt ITabsburg-biro­dal om. Magyarországot ekkor már területi el­helyezkedése és népének államalkotó ereje foly­tán igon nagyra becsülto és úgy tekintette, mint jövőbeni frangia szövetségest. Az olasz politika különösen a szabadság­harc alatt és után számolt legerőtcljesebbeu Magyarországgal. Cavouí gróf, Piemont mi­niszterelnöke azt vallotta, hogy a halálraítélt, de még hatalmaskodásra képes Ausztria he­lyett önálló Magyarországra kell bízni a du­navölgyi rendezések kérdését, mert a Dunavi­dék és Kárpátvidék kulcsa egy erős, független Magyarország, mert aki ezen a területen pa­rancsol, az egyben éreztetheti befolyását a Bal­kánon is. A XIX. század legnagyobb német állam fért­fia: Bismarck, szintén nagyrabecsülte a ma­gyarság értékét az európai egyensúly szem­pontjából. Amikor átvette Poroszország kor­mányzását, kifejtette gróf Károlyi Alajos ber­lini Esztrák nagykövetnek, hogy. Ha Ausztria nem tartományként kezelné Magyarországot, hanem a birodalom középpontját ebbe az or­szágba helyezné, akkor Poroszországnak igeni jó szövetségese lenne keleti és olasz érdekei­nek megvédelmezéscre. Ausztria erejének vég­leges megtörésére még a magyar szám űzőitek­kel is szövetkezett. Ez a szövetkezés azonban ncra völt tartós, mert a német kancellár keleti szomszédságában erős monarchiát akart ké­sőbb kiépíteni, bár ennek a monarchiának leg­főbb erőforrását a magyarságban látta. Ép­pen ezért ellenezte is a független Magyaror­szágot, mert tudta, bogy ha ez az ország ön­álló lesz, akkor a monarchia elveszti legfőbb erejét s az önálló Magyarország beláthatatlan politikai következményeket idézhet elő az ál­tala elgondolt Európában, Ebből a felsorolásból kitűnik, h'ogy mind­egyik államférfi nagy fontosságot tulajdoní­tott Magyarországnak akár mint önálló állam­nak, akár mint egy államszövetség alkotó tag­jának. Mindegyik nagy államférfinak az volt a felfogása, hogy a Dunavidék békéjo Csak ak­kor látszik biztosítottnak, ha ezen a területen olyan államalakulat van, amely elcg erős arra, hogy nz ütköző erők vonalún meg tudja tar­tani az európai egyensúlyi helyzetet. Ezt is­merte fel Magyarország két jelenbeni nagy ba­rátja, Ilitler és Mussolini, ez az elgondolás ve­zette őket azon a. rokonszenven túlmenően, amelyet irántunk éreznek, amikor a. becsi dön­tőbírósági tárgyalások alkalmával két ízben is mellettünk foglaltak állást. A német nép Füh­rerje és az olasz nmnzct Duceja meg merték cselekedni, amihez Palmorstouuak, Napóleon­nak', Metternichnek, Bismarcknak nem volt ál­lamférfiúi bátorsága, bár valamennyien látták a magyarság hivatását és elhivatottságát. Mel­lénk álltak,'barátukká, szövetségükké tettek. Az önálló, független, testben és lélekben gya­rapodó Magyarország hálás szövetséges és h* fogja tölteni egyensúlyi helyzetét, auielyrc hi­vatott a Duna völgyébeu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom