Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-22 / 216. szám
Vasárnap, 1940. IX. 22. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftfoinam 210. szám KÜZDIIEPI HEIYETT PARENTÁIÁS JUinck a jóslat, tanács, aggodalmak", — Igy kezdődnek a. Hunn új legenda gőgös fájdalom szavai; minek a gyűlés, tiltakozás, fel• nat, — így fejeződnek be a város polgármesterének szavai, amelyek a Szegedet megillető ieljes egyetemet parentálják el. Nem kctelkedhetik senki abban, Hogy a miniszterelnök úr a szegedi érdekek és a szegedi szempontok messzemenő méltánylásával [vette fontolóra azokat a kérelmeket, adatokat és argumentumokat, melyeket a. város képviseletében eljárók a szegedi egyetem érdekében latba vetettek. Nem kételkedhetik senki abban sem, Hogy a kultuszminiszter úr a nemzetnevelés s a nemzeti kultúra minden jelentős igényének sérelme nélkül keresett megoldást az egyetemek elhelyezésének problémája számára, — Csak arfa nem tudunk felelni, Kogy Szeged várost az egyetemért, folyt nagy perében h'iánytalannl védelmezték-e azok a jogcímek és azok az érvek melyek együttvéve súlyosabbak, mint annak az indokolásnak meggyőző ereje, amely az egyetem jogi fakultásának elvesztet a magunk beletörődésével kívánja jogerőre emelni. Tgaza van" á város polgármesterének, amikor azt mondja. bogy mosl már semmit sem e(! gyűlés, tiltakozás, felirat. A kultuszminiszter elkészítette a rendezés Tervét és oíKez a kormányfő, — egyben Szeged város ünnepelve tisztelt képviselője —, már Helyeslő HozzájárrílásáT megadta. Mosl már Valóban Hiábavalónak látszik minden tiltakozó szo és minden instanciázó felirat. Do ki vállalkozik az utólagos jóslás kényelmes szerepére s ki tudja azt Hitelt érdemlően igazolni, Hogy a 'döntés előtt Is Hiábavaló lett volna minden k'crő "szó, a tiltakozó kétségbeesés felhördülése s nem lett volna Hatása a végső elrendezés terveinek érlelődéso közben sem, Ka a Feltámadás Városa, a Civltas Solis, a szegedi szellem kiröpítő fészke kilépett volna az ország nyilvánossága elé, Ha nemcsak mint „színhely", Vle mint élő töriénelem Tárta volna fel érdemeit és sérelmeit es egyszer már kérő szóra nyitotta volna meg ajkát; nem azért, Hogy elvegye azt, ami a másé, de Hogy megtarthassa azt, ami a magáé s amiért áldozott a maga, gyermekei és unokái TfeHerliiró képességét ijesztő magassággal meghaladó kötelezettségekét vállalva magára. Ennek a vár'osnak minden polgára annak szinte legyőzhetetlen szükségét érezte, Hogy szóval és Írásban', zárt társaságban 'és a nagy nyilvánosság előtt, suttogva és elkeseredett Hangossággal, a. diplomácia és propaganda minden megengedett' eszközével harcoljunk, küzdjünk. kőTömmel és érvekkel birkózzunk az egy etem ün-j kért s egyetemünk teljességeért. amihez jogcímet szolgáltatott a város múltja és jelene 3 amit minden erőnket meghaladó erőfeszítéssel vásárolt meg magának a város, legalább anynyj. biztonságot látva a megszerzett eredményben, mint amennyi fájdalmas realitással nehezedik rá felvállalt 'áldozatainak terKeAzok azonban', akik Szegedet ebben a nagy küzdelemben képviselték, lemondtak arról a támogatásról, amit ebb'en a kérdésben az Una eádemque 'elvitas ereje, megnyilatkozása, — 'igen? — ünnepélyes tiltakozása jelenthetett 'volna s a magnk szavának nagyobb súlyt tulajdonítottak", mint amilyen súllyal maga a város, a Feltámadás Várösa, szólaltathatta volna meg a szelleméHez igazodó ország előtt a maga eltékozolhatatlan jussát. Nem kételkedhetik' becsületes ember becsületes emberek .jószándékáb'an s meg vagyunk győződve arról is, Hogy amit személyükben tudtak" használni a városnak, azt nem is mulasztották el. De hiányzott szavukból a város hangja, 'érveik között nem Volt ott az egyeteméért áldozó és egyeteméhez ragaszkodó város ünnepélyes megnyilatkozása s nem ragadták meg azt a ritka s tálán győzelmet ígérő alkalmat, hogy egyszer maga a város is beszélhetett volna magáról, kérvén súlyos szavakkal azt', Hogy töltse ki a nemzet tartalommal is annak az érdemnek elismerését, melynek elismerésében soha senki nem fukarkodott S az a tény, bogy a szegcdi egyetem sofsa a miniszterelnök" úf előtt megtartott értekezleten dőlt cl. meggyőző bizonyítéka annak, bogy korábban döntés még nem volt, elvégre a miniszterelnök úr a város képviselőit nem a Compiegnei kocsiba rendelte magáboz. S Ha már a városnak az egyetemért sóvárgó vágyában összeforrott polgársága uem is adhatott' Hangot kérelmének és sérelmének, a várOs képviselői miért mondottak lo aFról a Hatalmas tekintélyi és erkölcsi védelemről, Hogy Csanádmegye nagy püspöke a maga fölmérbcletlcnül súlyos szavát' is felemelhesse a szegcdi egyetem védelmében a miniszterelnök úr előtt megtartott tárgyaláson? A kommünikék sugallliatják a beletörődést, sőt belenyugvást, — a város polgársága soba uem fogja megérteni, Hogy miért Csak őt kötelezi az a kétoldalú megállapodás, ami htfv szónkét évvel ezelőtt a várost teljes egyetem* hez juttatta? A város polgársága soha nem fog belenyugodni abba, hogy működhessenek ebben az országban jogakadémiák, amikor egyetemén a jogi oktatás — mondjuk a jobban hangzó szóval. — szünetel. A város polgársága soha nem fogja megérten?,, hogy miért vették magukra egyesek azt a rettenetes súlyú felelősséget, hogy a város törvényes képviseletének megkérdezése és megszólaltatása, a város társadalmának talpraállítása nélkül egyszerűen kizárólag a maguk hatáskörébe utalták ebben a semmihez nem Hasonlíthatóan nagyjelentőségű kérdésben a város képviseletét! A várBs polgársága értetlenül áll az előtt a tény elolt is, Hogy a. jogi fakultás fenntartása érdekében a város törvényes képviseletének meghallgatása nélkül ajánlották fel a terhet vállalását, holott nagy áldozatában ezeket a térheket egyszcf már magáfa vállalta a város s ezeket a terheket viseli is hűséggel és becsülettel az összeroskadd sig. Senkinek nincs kedve abboz. Hogy egy elkésett nemesi insUrrekció operett-külsőségeivel Csitítsa el fájdalmát, de ne kívánja senki a város polgárságától azt sem, Högy sikernek lássa a veszteséget s hogy ne lássa a nemzet morális kötelességét annak a szegedi igénynek teljesítésében, mely a négyfakultásű egyeteméről lemondani nem tud. Emberek születnek és távoznak, a fórum aktorai egyfo változnak, egyszer felvégről, másszor alvégről fú a szél, — a város minden változáson túl a mindnyájunk városa marad, függetlenül emberektől és egyéni törekvésektől kellene őrködnünk nagy érdekei fölött s kellene beépíteni a nemzet jövendőjébe örök jogait Európa es Afrika rendezésének problémáiról tanácskoztak Rómában Ma délután hágnia el az olasz fővárost Ribbentrop Külügy ninlszíer fleíicn repülő bombázta szombat este 1 ondont — Előnyomulnak az olaszok Afrikában Róma, szeptember 21. Az a Hír, Kogy Ribbentrop német külügyminiszter elhalasztotta szombati utazását és vasárnap is Rómában marad, nagy meglepetést keltett politikai és diplomáciai körökben. Eredeti terv szerint Ribb'entropnak péntek" este kellett volna viszszaütazni. Kétségtelenül nagyjelentőségű az elutazás időpontjának másodszori elhalasztása. Ez elsősorban azzal az óriási anyaggal áll összefüggésben, amely a jelenlegi találkozó megbeszéléseinek programját adja. Jólértesült körökben úgy tudják, Ribbentrop báró a vasárnapot is Rómában tölti. A nemet külügyminiszter római tárgyalásai után néhánynapos szabadságra utazik és Berlinbe ösak" a jövő hét közepe táján tér vissza. A német külügyminiszter valószínűleg az olasz Riviérán tölti ezt a szabadságát. Spanyolország szerepe a lövő Európában, Afrika ujfárendezése ' Róma, szeptember 21. Jól értesült római körök véleménye szerint a római tanácskozás túlnő a tengelyhatalmak megszokott tanácskozásainak keretein. Mivel nenicsak Európa, hanem Afrika kérdéseiről is tárgyaltak, két részfe kell osztani egyes problémák tárgyalását. "Az európai kérdésekkel kapcsolatban ieljes eredményre vezettek Mussolini, Ciano 'és Ribbentr'ön megbeszélései. Erre vonatkozólag nagyfontosságú döntéseket liozlák a háború továbbfolytatásáról. Az eíirópai politika előterébe nyomult Spanyolország. Az olasz sajtó Hangoztatja, Francö tábornok Spanyolországa a tengelyhatalmak oldalán vezelő szerepet foa játszani a jövő Európában. Spanyolország visszautasít minden olyan kísérletet, amely el akarja választani Rómától és Berlintől. A délkeletenrópai helyzettel karc olatban rámutat'