Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-18 / 212. szám

A MANSz szegedi csoportjának akciója az egyetem érdekében Kéréital fordultak Toleki miniszter elnök hoz, Hóman és Varga miniszterekhez az egyetem jogi karának fenntartásáért — Bécsy Bertalan dr. makói polgármester a szegedi egyetem integritása mellett (A Délmagyar ország mu/nkatánsától) A szegedi egyetem iigye egyre jobban foglalkoztatja a szegedi társadalmat, sőt amint egy alább közölt nyilatkozatból kitűnik, a környékbeli városok közönséget is. A szegedi polgárság hangulatából megállapítható, hogy Szegeden mindenki szükségesnek tartja a teljes négykarú egyetem fenntartását és ragaszkodik a jogi fakultás Szegeden hagyásához. Erről tanúskodik a Magyar, Asszonyok Nemzeti Szövetsége szegedi Csoportjának akciója. A MANSz szegedi csoportja- — amint értesülünk — kéréssel fordult a város képviselőihez, Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz, Varga József dr. ipari és kereskedelemügyi miniszterhez, valamint Hóman Bálint kultuszminiszterhez. Az egyesület előadta a miniszterekhez intézett kérelmében, bogy Szegednek, mint végvárnak és az Alföld kultúrközpontjának, szüksége van a teljes négykarú egyetemre. Kcri tehát az egyesület Szeged képviselőit és a kultuszminisztert, hogy ne engedjék megcsonkítani Szeged egyetemét. A környékbeli városok közönségének felfogását tükrözi Bécsy Bertalan dr. Makó polgármesteréneké a Délmagyarország szerkesztőségéhez eljuttatott nyilatkozata. A makói polgármester nyialtkozata így szól; — Véleményem szerint az Alföld, különösen pedig a Délvidék egyetemi ifjúságára nézve létkérdés az, hogy Szegeden egyetem maradjoD, illetve a Ferenc József-tudományegyetem elköltözése utáu Szegeden új egyetem létesüljön. Rendkívül fontosnak tartanám azt is, hogy teljes négykarú egyetem működjék Szegeden. A szegedi egyetem megcsonkítása a környező városok és az egész Alföld kultúrájának megcsonkítását jelentené. Harmadik cikk az egyetemről Irta: Tonelli Sándor Kevesen tudják már, hogy 1924 volt a szegedi qgyetem történetének válságos esztendeje. Klebelsberg Kunó gráf n-ár elkészítette az egyetem felépítésének programját, amely azt a célt szolgálta, hogy az egyetem necsak átmeneti, hanem állandó otthont találjon Szegeden. Akkoriban minden költségvetési ügy a népszövetségi főbiztos ellenőrzése alá tartozott és Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos azzal a bizonyos nagy kék ceruzával kersztülbuzta az összes egyetemi reménységeket .Valószínűleg abból indult ki, hogy a kolozsvári egyetem Kolozsvárott maradi, tehát felesleges Szegeden újból felállítani. Klebclsbcrggel történt mcállapodás alapján ekkor a kamarával az élükön a különböző egyesületek és Intézmények fordultak egy beadvánnyal Smilh Jeremiáshoz, amelyben elmondották, hogy ami Szegeden épiil, az nem a régi kolozsvári egyetem, hanem elsősorban az Alföld közegészségügyének és másodsorban a magyar tudománynak teljesen nj intézménye. Erre kaptuk meg az építéshez való hozzájárulást. Mint leghitelesebb tanu. mint a Smitb Jeremiással folytatolt tárgyalások részese igazolhatom, hogy csupán kolozsvári jogcímen az egyetem nem maradhatott volna meg. Mikor emlékeztetőül ezeket a sorokat írom, a kolozsvári bevonulás már megtörtént és Magyarország kormányzója az ország nevében két évtizedes távollét után birtokba vette Erdély fővárosát A kultuszminiszter ur e sorok írásának idején tárgyalásokat folytat hogy a román megszállás alkalmával Kolozsvárról elmenekült Ferenc József-tudományegyetem, amelynek kél évtizeden keresztül Szeged nyújtott otthont, miként költözzék vissza régi székhelyére. Az egyetemmel kapcsolatos legfontosabb kérdés ebben a pillanatban már elintézettnek tekinthető. A Ferenc József-tudományegyetem címe visszaköltözik Kolozsvárra, Szeged pedig uj egytemet kap. illetve a két évtized munkájával létesült és meglévő egyetem a törvényhozás intézkedése után Horthy Miklós kormányzó nevét fogja viselni. Az áldozatok után, amelyeket Szeged egvelerréért e két évtized alatt meghozott, ha a város minden tényezője ragaszkodik a teljes egyetemhez és Magyarország kormánvzóiát is azzal akarMindcnki elragadtatással beszél az Erzsébet királyné C. filmről. szerdán is a 5, 7, 9Belvárosi Moziban ja megtisztelni, hogy nevét ne csonka, hanem teljes egyetem homlokára illessze. Mikor azonban a városnak minden tényezője egyetért ebben az alapvető kérdésben, az egyetem ügyével való foglalkozás során, éppen azért, mert Szeged nemcsak felírásokat mázolt át, hanem az állam támogatásával valósággal nj egyetemet épített, egymásután merül fel a jogi, tulajdonjogi és adminisztratív kérdések egész tömege, amelyeket a Ferenc József-tudományegyetem cinének átköltöztetésével egyidejűleg meg kell oldani. És minél inkább foglalkozik valaki a szegedi egyetem problémájával, annál inkább megerősödik benne az a meggyőződés, hogy a kérdést nem szabad legfőként politikum gyanánt kezelni és nem szabad elhamarkodni. És ha teljesen megértjük is egyes Kolozsvárról ideszakadt professzorok visszavágyódását Erdély bércei közé, mégis ugy véljük, hogy az egyetem ügyét nem lehet azon az alapon elintézni, hogy térülten-fordultan, máról-holnapra megszűnt minden kapcsolat, amely Szegedhez fűzte az egyetem professzorait. Egy olhamarkodott átköltöztetésnek" ugyanis csak két helyen való kapkodás lenne a következménye, amelyenk" a fiatalság vallaná a kárát De ha a Ferenc József-tudományegyetem, rrdnt keret, visszamegy Kolozsvárra és Szegeden a Horthy Miklós-tudományegyetem kezdi meg a működését, tisztán elméleti alapon is fel kell merülnie a kérdésnek, hogv nielv időponttól kell majd számítani a szegedi egyetemet Kolozsvár azt fogja mondani, hogy a száműzetésben töltött két évtized őt illeti és a Szegeden töltött évek hozzátartoznak a kolozsvári egyetem történetéhez. Ezzel szemben Szeged jogsai mondhatja, hogy ha a Fercno József-tudományegvetem kerete visszament is Kolozsvárra, az eltelt Kusz esztendőt a szegedi egyetem történetéből kitöröli nem lehet. A nemzetközi tudománvos világ a cimtől függetlenül már tudomásul vette, hogv szegedi egvetem van. sőt éppen a szegedi egvetem volt az első a magvar főiskolák közül, amelv a Nobel-díj megtiszteltflléséig eljutott. A tudományos munkának" jelenfős része, melvet a profeszszorok végeztek, a szegedi talaiból fakadt és Szeged nélkül nem is jött volna létre. Akaratlanul is igazolja ezt az a körülménv is. hogy az egvetem tudománvos publikációi, amelyek a szegedi agvetemet csereviszony alapTin az egész világ tudományosságával összeköttetésbe hozták, minden más megjelölés nélkül egyszerűen ..Arfa TTnfversitatis Szegediensis'' cimet viselnek. E sajátos helyzet folytán az egyetem történetének egv olvan kettőssége keletkezett, melvnek atauSzcrdán délután 3 órakor UTOLSö Hiúsági előadás kizárólag a tanár urak felvezetése mellett A közönség nem tud betelni DEANNA DURBIN szebbncl-szebb énekszámaival és ragyogó alakításával VÁLASZÚTON c. nagysikerű világfilmbcn. Ma is 5, 7, 9 örakor a SZÉCHÉNYI MOZIBAN DÉCMSGyXEORSZAG SZERDA, 1910. szeptenjier 18, • 3 ján az elmúlt busz esztendőre a jogfolytonosság alapiján Kolozsvár is igónyt tarhat, de ezt a husz esztendőt Szeged sem engedheti kitörölnfi saját egyetemének történeléből. Az egyeterei aulájában az 1872. évtől kezdődöleg sorakozik a Ferenc József-tudományegyetem rektorainak arcképcsarnoka. Jóformán ezek az arcképek voltak az cgyodüli érték, amelyet menekülése alkalmával az egyetem Kolozsvárról elhozhatott. Mindenki a legtermészetesebbnek tarthatja, ha a Fcreno József-tudományegyetem nemcsak az 1921 előtti arcképeket Igényli vissza, hanem a folytonosság szempontjából számottart a Szegeden működött rebtorok arcképeire is. Ezek azonban kétségtelenül a szegcdi egyetemnek voltak a rektorai és arcképeik a cimlöl és elrcvczéstől függetlenül a szegedi egyetemei is megilletik. Még inkább áll ez a szegedi egyetemnek liusz év során megválasztott diszdoktoralra. Alig hiszem például, hogv a kolozsvári egyelem Aigner Károly szegedi főispánt, Somogyi Szilveszter szegedi polgármesteri, Szalay József szegedi kerületi főkapitányt megválasztotta volna diszdoktorának. Mindhárman szegedi voltuk és a szegedi egyetemmel való kapcsolatuk miatt részesültek ebben a megtiszteltetésben. A szegedi diszdoktorok közül csupán Móra Ferenc volt olyan, aki mint egyetemes rrugvar érték, díszdoktora lehetett volna akármelvik niagyar egyetemnek'. A személyi kérdéseken túlmenően tísztázandók az egyetemmel kapcsolatos vagyoni kérdések is. Jobbról és balról nagyon különböző véleményeket lehet ugyanis hallani, hogy mi legyen • sorsa a különböző egyetemi intézményeknek, gyűjteményeknek, könyvtárnak, stb. Azt hiszem, az áldozatok után, amelyeket Szeged az egyetem létesítéséért vállalt és amelyek az egyetem létesítésének a Jelét jóval maghaladó összeggel Szegedet terhelték meg, nem lehet kétséges, hogy morálisan ezek a gyűjtemények és intézmények a szegedi egyetemet illetik meg. Ali ez például a Rockefeller alap adományából berendezett intézetekre és a beszerzett felszerelésekre is, A fíockeflcller alajp ugyanis mindezeket a. berendezéseket és felszereléseket nem a kolozsvári, hanem a szegedi egyetemnek adományozta. Ugyanakkor kapott azonban az alaptól adományokat a Kolozsvárott maradt és román igazgatás alá került egyetem is. És mégis vanank magasabb tudományos szempontok, amelyek lehetetlenné teszik a tulajdon kérdések egyszerű jogi alapon való elbírálását. Vannak felszerelések és műszerek, amelyek egyenesen valamely profeszszor igényeihez vannak szabva és az ö speciális kutató munkáját vannak hivatva elősegíteni. Másnak' kezében ezek a műszerek és berendezések elvesztik értéküket. Nagy körültekintéssel kell elintézni az egyetemi könyvtár ügyét is. A régi kolozsvári egyetemnek nagyszerű könyvtára volt, mely Erdélyben maradt. IIusz esztendő alatt ehhez a könyvtárhoz a románok nagyon sokat vásároltak, de abból, amit beszereztek, éppen az utolsó két évtized magyar tudományos és kulturális munkájának termelése maradt ki. A tudományos folytonosság érdekében ezt a hiányosságot pótolni kell. De Tajjon leliet-e és szabad-e ezt a hiányosságot egyesek téves elképzelése szerint a szegedi egyetem rovására pótolni? Hogy csak egy kicsiny egyténi példáVal éljek, egyénileg én egész sor folyóiratot ajándékoztam a szegedi egyetem könyvtárának és ezer darabot meghaladó politikai röpiratgyüjteményemct is a szegedi egvetem könyvtárának szántam. Tudomásom' szerint a szegedi egyetem könyvtára másoktól is kapott hasonló adományokat. Vájjon lehet-e, szabad-e az ilyen adományok felett az ajándékozók kifejezett szándéka ellenére rendelkezni? Az egyetemmel bizonyos kapcsolata van a püspöki palota és az egyetemi épületek árkádjai alatt elhelyezett Nemzeti Emlékcsarnnknafc is. Mikor 1930-ban az egyetem zárókőletételi ünnepsége alkalmával a kormánvzó nr a Nemzeti Rrnkorzóban Ma, szerdán, visszavonhatatlanul utoljára adjuk! z" A fekete lovas Azonkívül: A kolozsvári, marosvásárhelyi és s/amoslíjvári bevonulás.