Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-03 / 199. szám

Kedd, 1940. IX. 3. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. éVfOllfaiT] 199. SZÓID Hordiy Miklós Tudományegyetem Irta: Tonelli Sándor A Nagycnyedi 'Album fekszik előttem, ame­lyet 1922-ben, Bethlen Gábor ősi kollégiuma alapításának bárom századik évfordulóján, a magyar történelem és a Trianon utáni meg­aláztatás legszomorúbb napjaiban adott ki a Bethlen Gábor kollégium volt diákjainak test­véri egyesülete. Olvasom ennek a meghatóan szép, magyar és erdélyi könyvnek a hasábja­in, bögy kétszer érte szörnyű pusztulás a kul­túrának ezt a tiszteletreméltó hajlékát: 1058­ban a tatárok. 1704 ben pedig Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején a császáriak pusztí­tották el. A tatárdúlás után a megmaradt ke­vésszámú professzor cs tógás diák Kolozsvár­ra menekült, a labancdúlás után pedig a to­ro'ckói unitárius magyar testvérek nyújtottak nekik igazán testvéri ottliönt. És ahogy forga­tóm ennek a könyvnek lapjait, nézem a ma­gyar életet lehelő képeket, az öröm perceiben, amelyet azért érzek, mert vér nélkül került vissza az elszakított magyar földnek újabb da­rabja Magyarországhoz, úgy érzem, hogy ürömnek a cseppje merül az örömbe, mert a vagyenyedi öreg kollégium fáklyája és a kis­sármási fúrások öröklángja nem nekünk vilá­gít és a trianoni jégkorszak tavaszának hajna­lán lelkünket raellcte nem melengethetjük. És mikor kezemből letéve a Nagycnyedi Albumot, végigmegyek az egyetem árkádjai alatt, tekintetem ráesik annak a Bethlen Gá­bornak képmására, aki azért kapott helyet a magyar kultúra történetének cmlékc'sarnoká­jbau, mert főiskolát alapított, ősét annak a Ferenc József tudományegyetemnek. Erdély egyoteméuek, amelynek székhelyéül Erdélyből jvaló menekülése után az 1921-.XXV. törvéuy­ibikk' Szegedet jelölte ki. És Szeged városa, amely jobban érezte a trianoni határmegálla­pítás nyomorúságát, mint az országnak bár­mely más városa, anyagi szorongattatásának óráiban legalább akkora testvéri szeretettel fogadta kincses Kolozsvár egyetmét, _mint a milyen szeretettel övezte a tatárdúlás és la­bancdúlás után a nagyeuyedi ősi kollégiumot Kolozsvár tanácsa és polgársága és a torockói Unitáriusok eklézsiája. Magyar szív uyilt meg a magyar szív előtt és a magyar kulturának teremtett hajlékot Nagyeuyed és Kolozsvár ntán a Tisza partjának városa. Az áldozat, amelyet Szeged szinte efiejet meghaladó mértékben hozott a. menekiilt^ko­lozsvári egyetem javára, több volt egyszerű és á1 meneti "vendéglátásnál. Szeged úgy érezte, úgy vcltc, hogy főiskoláért, egyetemi rangban levő intézetért vívott évszázdos küzdelmének befejező állomásához érkezett el, mikor vál­lalta nemcsak az ollhün nyújtását, linnem vállalta egy majdnem új egyetem alapi tásd­vak anyagi terheit. Hiszon a felsőoktatási in­tézetért folytatott küzdelem már 1792-ben kez­dődött, mikor a város elhatározta az akkori Uccura mellett a bölcsészeti tanfolyam felállí­tását cs mikor ezzel az elhatározással egyide­jűleg felirattal fordult a helytartótanácshöz, kérve a jogakadémia engedélyezését. Noha ezt a kérdést a szomszédos vármegyék is támogat­ták. 1827-ben pedig az országgyűlés is pártoló határozatot hoztt, a. terv kivitelre nem került. Kérését a város 1868-ban az alkotmányos éra első vallás- és közoktatásügyi miniszteréhez intézett beadványában megismételte, 1876-ban pedig kifejezetten úgy módosította, hogy a tervbe vett harmadik egyetemei Szeged kapja meg- ismeretes, liogv ekkor az egyetem meg­szerzéséért milyen küzdelem indult, meg a ma­gyar városok között. Szeged, amelv a nemes versenyben nem akart elmaradni, 1906-ban köz­gyűlési határozattal mondta ki. hogy a har­madik egyetem Szegedre helyezése esetén ala­pítványókat létesít- átadja az egyetemnek könyvtárát, megszerzi az egyetem létesítéséhez szükséges telkeket és hatmillió korona kere­tében vállalja a különböző épületek felépítését. íFjZ az áldozatkészség azonban nem bizonyult elegendőnek, mert a kormány politikai és Csütörtökön indul n honvédség Erdély visszatért földiére 5.-én Máramarossziget, Szatmár, — 6.-án Nagyvárad, 11.-én Kolozsvár, 12-13,-án a Székelyföld - Az erdélyi magyarság előkészületei a magyar honvédek fogadá­sára — Nagyváradon virágesővel fogadd a magyar bizottságot - Halad áktalanul elbocsájtiák a magyarokat a román hadseregből Keddre váriák a bolgár—román tárgyalások befejezését Debf.ccen. szeptember 2. Vasárnap összeült | a magyar-román vegyesbizottsig. Délutáni fél 6 órától hajnali fél 4 óráig egyhuzamban tár­gyaltak a nagyváradi városházán. A tárgyalá­sokon a területátadás kérdéseiben megállapod­tak. Szeptember 5-én lépi át a régi határt a magyar honvédség és 13-ára befejeződik a be­vonulás. A bevonulás szeptember 5-én az egész vonalon megkezdődik, a nagyváradi szakaszt kivéve. Ennek" a szakasznak a megszállására egy nappal később, 6-án kerül sot. A honvédség az első napon Máramarosszi getre és Szatmárnémetibe vonul be, 6-án Nagyváradra, majd fokozatosan előre­haladva, Kolozsvárra szeptember 11 én vonul be, A bevonulás a két utolsó napon a déli szé­kely részeken fejeződik be. A veguesbizoífság hétfői ülése Debrecen, szeptember 2. A magyar—román vcgycsbizottság hétfőn délután ujabb ülést lurtott ezúttal Nagyvárad közelében a halár mentén álló vám- és touring klubbházban. A magyar bizottság vitéz Náday István altábornagy vezetésével háromnegyed 1 óra­kor indult Debrecenből gépkocsin cs háromne­gyed 2 előtt érkezett a határra- A kis vám- és louringklubház előtt D r a g a 1 i n a tábornok a tegnapi nagyváradi első ülésen még nem tudott resztvenní és igy tegnap román részről Steflea dandártábornok vezette a román delegációt, aki a mai ülésen is resztvett még. A vegycsbizottság a modern román stílus­ban épült vám- és touringklubliaz széles osz­lopos tornácán tartotta ülését, összetoltak két asztalt és körülötte foglaltak helyet a bizott­ság tagjai. Az ülés két órától este fel kilencig tartott (magyar időszámítás szerint) és ami­kor sötétedni kezdett, két lámpát hoztak az asztalra, minthogy az épületben már nem mű­ködött a villanyvilágítás, A mai ülésen részletesen kidolgozták a ki­üritcs cs bevonulás katonai technikai kénlé­seit, továbbá megállapodtak az átadandó terü­let lakosainak személyi cs vagyonbiztonságá­nak hatékony megóvásában, azonkívül a bé­csi döntcs értelmében a magyar állampolgárrá váló személyeknek a román hadsereg köteleké­ből való haladéktalan elbocsátásában. A magyar bizottság hétfői ülése után ismét visszatért Debrecenbe, ahová liz órakor érke­zett meg. A magyar—román vegves bizottság legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja ugyancsak a határon levő vám- és tou­ringklubházban. A Ifimnosz Vóreűon Nagyvárad, szeptember 2. Nagyvárad la­kossága minden képzeletet felülmúló lelkese­déssel ünnepelte vasárnap a T.omán-magyar vegycsbizottság ülésére odaérkező magyar kül­döttséget. Délután 5 órára zsúfolásig megtelt a nagyváradi Fő-tér a Horthy Miklós kor­mányzót és a magyar kormányférfiakat má­morosan éltető tömeggel. 'Amikor a magyar küldöttség öt autója begördült a Fő-térre, az | éljenző közönség valósággal megostromolta 0 gépkocsikat, virágokat szórt rájuk. Egyesek felugráltak a hűtőkre és niiudenki kezet akart fogúi a benuiilő tisztekkel. Egy rümán tiszt úgy akart rendet teremteni, hogy riasztó lövéseket .adott le. Ez zonban egyáltalán nem izgatta a tömeget ós egy tapodtat sem moz­dult sőt a riasztó lövések után a IUmnuszt kezdte énekelni. egyéb szempontok mérlegelésével az 1912-ben felállításra keriit új egyetemek székhelyéül Pozsonyt és Debrecent jelölte ki. A trianoni ö'rszágégésnk kellett elkövet­kezni, liogv Szeged egyetemi álmai megvaló­suljanak. Tde települt a Kolozsvárról menekült Ferenc József tudományegyetem. Felesleges volna felidézni ennek az idetelópiilésnek szo­morú. fájó. de mégis fclem'elően szép részle­teit. Akik idejöttek, azzal az érzéssel szakad­tak el Kolozsvár köveitől, liogy visszamennek, mihelyt mégnyilnak a Királyhágó elzárt ka­pui. akik fogadták őket, abban reménykedtek, högy az egyetem 'itt fog meg gyökeresedni 03 örökre itt- marad, hogy az Alföld déli részének kulturális székvárosává avassa Szegedet. Ez késztette Szegedet arra a nagv áldozatkész­ségre. amelynek nincs párja a magyar váro­sok történetében. Amit más városok ingyen kaptak az államtól, azért, Szeged a legnehe­zebb esztendőkben a szó szoros értelmében erejét meghaladó mértekben áldozott. Mert tudnivaló, hogy az 1921. esztendei törvény meg­hozatala alkalmával a „Kolozsvárról meneküli Ferenc, József tudománueagetem" n p tiszt.-? címnél alig jelentett többet. Kolozsvárról ugyanis semmit sóin lehetett elhozni és Szege don. mintha egy teljesen áj intézményről lett volna szó, úgy kellett az egyetem megszerrve­zését megkezdeni. Az egyelem örökletcsse'gé­nok biztosításáért vállalta a város a _ kisn­jútítgsi költségeket és viselte az építési költ­ségek relét, míg ezeknek másik felét és a he­rendezési költségeket az állam vállalta ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom