Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-11 / 182. szám

Hozzam mim íoi es oicsiin an»r Bitozmuinif ^^jsrar*-hícz PálirrsasK^s Széksót vegyenek!... Látogatás Kiskundorozsmán, a sziksó hazájában, ahol ma már csak néhány család foglalkozik sziksóárusitássai (A Délmagyarország munkatársától) £ szegedi utcák jellegzetes alakja a kisknndtírozsmai sziksóárus, A Szegeddel tőszomszédos Kiskundorozsmán télen és nyáron a hajnali órákban a hátukon sziksóval teli kis foltozott zsákkal fürge embercsoportok indulnak el Szeged felé, hogy egész délelőtti ütcajárással néhány fillérért „piacra dobják" a háztartásokban nélkülözhetetlen sziksót Azt mondják, a 20.000 lakosú nagyközség tiz százalékának ősi foglalkozása a sziksóárulds. A marólúg miatt .vesztett jelentőségéből a kiskundorozsmai „termény", de valamikor a végtelen szikes földek ezreknek nyujtotttak biztos megélhetést Ma már kiveszőben van ez az ősi foglalkozás, psupán néhány család űzi még a sziksóseprést s ugyancsak ez a néhány psalád lepi el napnap ntán a szegedi utcákat és áritsítja olcsó •ortékáját Drusma—Dorozsma Valami kör az Árpádok" korában kis halásztanya volt a mai 20 000 lakosú nagyközség. Néhány család élt Csak itt Csongrád megye legdélibb részében. 1075-ben találkozunk először Dorozsma legrégibb nevével I. Géza király egyik alapító levelében. Itt fordul elő először a Drusma szó. Sok vita folyt arról, hogy az Árpád-korabeli Drusma, vagy DurUsma halásznemzetség bölcsője a mai Kiskundorozsma helyén ringólt, és valószínű, hogy Drusma. vagy Durnsma nemzetségtől vette nevét a mai nagyközség. Az ősi település níán azután Drusma gyors fejlődésnek indult. A tatárjárás azonban a többi ősmagyar faluval együtt elpusztította Drusmát is. IV. Béla király a letarolt régi település helyére kúnokat telepített. A keresztény hitre tért kunok lassankint felhagytak a sátorozással és végkép letelepedtek" Dorozsma mai helyén. A történelem folyamán mind a település lakossága, mind a községnek birtoka, folytonosan változott, amíg 1719-ben nagy háborúság kezdődik a nagyközség és Szeged között. Harc Szeged és Dorozsma között EbKen az időben történt, Hogy a szegedieknek Tű. Károly király megengedte, hogy barmaikat a dorozsmai földeken legeltethessék. 'A dorozsmaiak és a szegediek között ekkor a földek miatt vita támadt. A vita azután mindjobban elfajult, amig kölcsönös gyűlölethez és ellenségeskedéshez vezetett. Amikor a dorozsmaiak a nyári hónapokban a termést betakarították, megjelentek a szegediek és a termést Szegedre hozták. Egy alkalommal 500 főnyi fegyveres szegedi polgár jelent meg a dorozsmai földeken. Felszólították a gazdákat, hOgy minden termésüket adják át. A dorozsmaiak erre nem voltak hajlandók, amire a fegyveresek erőszakkal törtek, be a 'Csűrökbe és minden kézzel foghatót, elvittek. Azonban a dorozsmaiak sem maradtak adósak" a szegedi rablóknak". A környékbeli lakossággal összefogtak és fegyveresen Szeged ellen vonultak. Fosztogatásaikat csak a szegedi várparancsnok tudta megakadályozni. Tgy folyt azután az ellenségeskedés a város Szeged ós a község Dorozsma között. Szeged ekkor, szerinte jogos legolcsóbban] Lakberendezői Szövetkezetnél | IPARCSARNOK. Horváth Mlhály-u. 5. BÚTOR seb Igényeinek a kielégítésére, az országgyűléshez fordult éa kérte az országgyűlést, hogy biztosítsa legeltetési jogát a dorozsmai földeken. Szeged azonban hiába küzdött, kért és követelt, végleg megfosztották a dorozsmai legelők használatától. Kőbárány mint bizonyiték 1724-ben azután Szeged, hogy jogos követeléseit kielégítse, keresetet nyújtott be a dorozsmai földek miatt a királyi táblához. Az ügyben sok dorozsmai és szegedi polgárt kihallgattak, míg végül is a pert Szeged elvesztette és 1737-ben Dorozsma yégleg elszakadt Szegedtől. Ebben a nagy perben mind a két pereskedő félnek igen jó bizonyítókül szolgált egy kőbárány. Dorozsma ugyanis azt állította, hogy mint kiilön községnek temploma volt már a legrégibb időkben is és ezt a templomot egy kőbárány díszítette. A kőbárányt a török dúlás idején erőszakkal vitték el a szegedi várba. A szegediek viszont ezt tagadták. A nagy perben kihallgatott tanuk közül Karácson Péter azt vallotta, hogy a dorozsmai templomban volt egy kőbárány, amelyről egy jövendőmondó azt mondotta, hogy ez a kőbárány belekerül Szeged város címerébe. Ez a jövendölés be is vált, mert Szeged városa 1719 óta használja címerében a kőbárányt De ugyanez a bárány szerepel Dorozsma címerében is. A harc, amint említettük, Dorozsma javára dőlt el, de a sokat emlegetett kőbárány belekerült Szeged város címerébe, éppen úgy, mint Dorozsma Címerébe. Szeged címerében a sas fölött Dorozsma címerében az oroszlán fölött áll szelíden és megbékélten a bárány, mint szimbóluma a megbékélésnek. A sziksó mint főjövedelem Kagyogó napsütéses kOra délelőtti órában robog velünk az autóbusz Dorozsma felé. Derékig meztelen, barnára sült férfiak dolgoznak a földeken és üsak itt-ott tűnik fel néha egyegy tanya, egy-egy vándor, vagy legelésző állat. Kiskundorozsmán éppen piac van. Tarka néptömeg nyüzsög a Fő-téren ezen a kánikulai délelőttön, emberek szaladnak, vásárolnak, alkusznak és panaszkodnak. — Három nap óta nincs egy csöpp petróleum se otthon. Nagy a drágaság, pénz meg egyse, — mondja egy idős nénike a sarkon az autóbusz-megálló mellett egy másik hasonlóan hajlottkorú nénikének. A községi elöljáróság épületében éppen úgy járnak-futkosnak az emberek, mint Szegeden a totony alatt. A főjegyző szobája előtt néhány bekötött fejű asszöny áll. Beszélgetnek. Segélyre várnakA főjegyzői hivatalban Vadas János "dr főjegyző fogad bennünket. Amikor megtudja, hogy a kiskundorozsmai sziksóról akarunk riportot írni, egy percre magunkra hagy, majd a községi bíróval tér vissza. —- A biró úr régi dorozsmai, erről a kérdésről jobban tud nyilatkozni — mondja. Megkezdődik a beszélgetés és a biró elmondja, miért egyik főfoglalkozása a dorozsmaiaknak a sziksó-árulás. — A község 32.000 holdnyi területéből 3000 hold teljesen terméketlen szikes főid — mondja. — A szike* föld először nagy hátrányt je lentett a községnek, később azonban rájöttek, hogy nagyszerűen ki lehet használni a földnek ezt a tulajdonságát Félszázaddal ezelőtt, amikor még nem volt marólúg, egy élelmes dorozsmai család fölfedezte, tíogy a szikiét szappanfőzéshez nagyszerűen föl lehet használni. A hajnali órákban, amikor a harmat után a szik kivirágzik és kikristályosodik, ki-* mentek a szikesföldre és ezt a kikristályosodott növényt homokkal keverve összesepertélc. Mivel a sziknek maróhatása volt megpróbálták szappanfőzéshez fölhasználni. Sikerült Ezután számtalan család hagyta ott régi foglalkozását és a könnyű szikseprést választotta megélhetési forrásul. Nemsokái-a. a községnek egyharmada szikscpréssel foglalkozott. Az összegyűjtött szikes homokot azután kocsira tették és távolabbi vidékekre is elszállították. — Később a község is rájött, hogy ilyen módőn hasznosítja terméketlen földjeit és haszonbérbe kiadta a szikföldeket Egy ilyen szikes földdarabnak ekkor valóságos árfolyama volt. Élt itt egy jómódú gazda, akinek a földje sehogysem termett. A földet eladta, szikest vásárolt helyette. Azután kocsikat vett éá az összegyűjtött sziktartalmú homokot Bácskába és Bánátba szállította. Meggazdagodott. A sziksóárusokra terelődik ezután a szó. — Ma már csak néhány Család foglalkozik a sziksó árusításával, — mondja a bíró uram. — Szegényebb népek, akik az ősi módszer szerint összegyűjtik a szikes homokot és Szegedre hordják. A vevő nem jár rosszul a sziksóval, noha 90 százaléka homok, és Bsak" 1G százaléka szik, mert ez a 10 százalék szik ií elegendő az evőeszközök fényesítéséhez és tisztításához. Elmondja még a falu bírája, bogy a kiskundorozsmai sziksó még ma sem ment ki a! divatból, mert éppen az elmúlt, napokban éfy deklődötl a szikes földek után egy nagy vegyészeti gyár. — A kiskundorozsmai fürdő pedig, amelj sziktartalmánál fogva gyógyhatású, ma iá éppen olyan keresett kiránduló- és szórakozóhely, mint az elmúlt évtizedekben volt A község egyébként a fürdőt üdülőtelepnek fölajánlotta az OTI-nak, az OTI azonban azzal az érvvel, hogy jelenleg ninüs rá fedezet, a község ajánlatát elutasította. v Árvízkárok Kiskundorozsmán Vádos főjegyző vette át ezután a szót Elmondotta hogy a tavaszi áradások következtében körülbelül 2000 holdnyi terület került viz alá Dótozsmdn• A földek is rosszul fizettek'. 'Az átlagos termés 2—3 mázsa között mozog. 'Az árvízkárok különösen a Gyapjas-dűlőben éreztették hatásukat. Elbúcsúzunk a bírótól és főjegyzőtől. A Főtér ekkorra kiürült, nsupán néhány árus kínálta még portékáját Közöttük egy 19—13 éved kisleány sziksót árul. Néhány liter leheteti már mindössze vékoqyszövésű zskjáb'an. Ami« kot! feléje közeledtek, bosszú elnyújtott cérnahangján felhangzott a szegedi utcákon is jólismert mfindat: — Széksót vegyenek.. • Kardos fmre. Szobafestést, mázolást es bútorfényezést elsőrendű kivitelben jutányosán készit SZfiCSl 08 C8IH0S Róka-u. 1. Hulladék papiroskereskedö bizomaRiiosohat keres a Magyar Papirosipari Nyeisanyagbeszerztt Ml. Budapest, V. Zoltán u. 16. III. e. 2. EPlGSItcfi kés és acéláru üzeme Mars-tér 11. számú tclépéű városi üzleének megnyitásáig már is megkezdte kicsinybeni késárú árusítását. Minden igénynek megfelelő zsebkések, báztartási késáru gyártmányok, bárdok és husipari kések készletéről beszerezhetők, szo lid árak mellett igen tisztelt vevőközönség részcrc.