Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-02 / 174. szám

DfXM AGVARORSZAG Pénfcft, 1940. VIII. 2. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfohiam 174. szám Szeged, a fürdőváros Az embe5 nem tudja: örüljön-e, vagy szür­ke, köznapi hangulattalansággal vegye tudo­másul azt, hogy Szegedet fürdővárossá nyil­vánították. Annyi nevet adtak már ennek a vá­rosnak, annyi alkalmat ragadtak már meg, hogy ranggal és kitüntetéssel akasszák telo ennek a városnak minden köyét, miuden utcá­ját és minden törekvő emberét, hogy semmi csodálkoznivaló nincs azen, hogy egy újabb címmel, újabb jelleggel markoltatják meg vele az üres levegőt. Mintha a régóta dívó és egy­kori nagyjaink által annyira kifogásolt ősi betegség csíráit hordozná itt a Tiszaparton a szél: eím, rang, megkülönböztető jelleg után futkosni köveknek, embereknek egyaránt, mert ezek mögött el lehet nyújtózkodni. Akinek címe, rangja és jellege van, annak csak be­szélni kell: cselekedni, megmozdulni, tenni, akarni csak másodrendű mert hátha nemcsak eszmei diadalok, hanem gyakorlati eredmé­nyek is megmutatkoznak, amelyeket megtar­tani, fejleszteni kell. És ez már külön munkát igényelne. Nem véletlen, hogy mint minden ezen a vi­lágon: cz a város is akkor akart, akkor tett és akkor tudott nagy tettek forrása lenni, ami­kor még nem volt semmi címe, rangja és jel­lege. Aztán megszállta a köveket és az embe­reket egyaránt az öuglorifikálás extázisa, ve­getérni alig akaró ünnepségek színhelye lett ez a város és lassan-lassan megnyugodott ab­ban, hogy elérte azt, amit elérni lehet. Adtak neki címeket, jellegeket; most fürdőváros lett Eddig nem volt az, pedig a Tisza épp olyan ki­tartó türelemmel hömpölyögtette íurdőjellegű habjait a város alatt, mint most; a hőforrás épp olyan forrón tört elő a föld mélyéből mint möst, látnivalók és nevezetességek száma alig yolt kisebb mint most, a szegedi specialitáso­ikat éppoly mértékben állította elő a termé­szet mint most Csak éppen valami hiányzott ahhoz, hogy fürdővárossá avanzsáljon: valami elismerése annak, bogy Szeged a Tisza part­ján létezik. Hosszú idő óta naponta 12 és fél percet vérzett a szívüuk azért hogy yógre fürdőváros lehessünk és ennek gyakorlati hasznaként bizonyos utazási kedvezmények­kel csalogassuk a fürdővárossá nyilvánított helyen vizesedni kívánó emberiseget. A lel­künk minden gomblyukába kitűzhetünk most egy virágot és körülhordozhatjuk az örömün­ket: végre megvan, ami után áhítozunk, ami­nek édes ízét külön jeukörjeggycl akartuk be­tváltuni, amelynek nagyszerű hasznát majd jövő fejlődésünk fundamentumának fölépíté­séhez óhajtottuk fölhasználni? fürdőváros lct­itünk. A készséget, a tényt, az irántunk való fi­gyelmet és szeretelet minden jó szegedi pol­gár hálásan veszi és megköszöni, hiszen való­ban régen folyt a küzdelem a nyári utazási kedvezményekért — amelyeket régen megka­pott már Görümböly-Tapolca cs Gyopáros, — csak a kedvezményhez, a figyelemhez gyakor­lat és lehetőség is kellene, hogy ez a város va­lóban érezze a gondoskodás örömét és aján­dékát. Emlékezünk olyan időre, amikor még nem pút cz a város fürdőként kczclvo a hivatalos rubrikákban. Abban az időben nem kellett ki­hangsúlyozni azt, hogy víz van a város alatt iBgy. szőke folyó alakjában. Ezt a tényt min­Bukarest a lövő hét eleién átadta favaslatait Magyarországnak és Bulgáriának „A javaslatok pontosan meghatározzák a felajánlott területi engedményeket" — Taktikázás és halogatás nem válna Románia hasznára MGlofov beszéde Oroszorszáa külpolitikáidról — Szovieí és Német­ország hőzőfi a baráti és joszomszédi Kapcsolatait változatlanok" — ,A íidboru hamaros felszámolása metl nem betekinthető" A szófiai román követnek a bolgár fővárosba való váratlan visszaérkezésével fontos lépéssel jutottak előre a Münchenben és Salzburgban le­rögzített lépések: az összes jelentésekből annak lehetősége látszik, bogy a b o 1 g á r—r o ni a u tárgyalások küszbön állnak. Csü­törtökön már arról volt értesülés, hogy a bolgár külügyminiszter bukaresti utazásának előkészítése folyamatban van. Ugyanekkor Bukarest még iniu­dig a halogatás kétes kísérletével próbálkozik, a magyar követelések tekintetében. Nem vitás, hogy ezeknek a kísérleteknek meg kell szűnni és B u . karestnek cl kell küldenie a kezde ményező javaslatokat Szófiába c p ­penugy, mint Budapestre. Ez félreérthe­tetlen és világos következménye a salzburgi és római elvi megállapításoknak. Egy zürichi hir ugyan arról tud, hogy a magyar—román kérdés döntőbíróság elé éf e r ü I. Akik ismerik azonban Berlin és Kóma állásfoglalását, jól tud­ják, hogy Romániának közvetlen tárgyalásokon kell engednie és megegyeznie. Uiába próbálkozik a jelenleg Vicbyben székelő Havas Iroda olvan híradásokkal és biztatásokkal, hogy Románia sür­gősen egyezzen ki Szófiával és azután koncen­tráljon mindent Budapest felé. Ez a kisérlet szem­ben áll Bukarest kötelességvállalalásával és vlsz­sza fog pattanni Róma és Berlin félreérthetetle­nül felépitett faluin. »Az Anglia elleni háború nem lehet villámhá­»Az Anglia elleni háború nem lehet villámháború, hanem a felörlés és a fokozódó pusztítás háborúja* — irta Virginio Gayda a sUiornalc d'Italiiu-ban — és megállapításait ki­egészíti az a jelentés, amely szerint a német légihaderö teljes erejével készen á 11 az Anglia elleni nagy támadásra, Göring tá­bornagy még hozzátette ehhez, hogy a német légi haderő csak a parancsot várja, hogy tel­jes erejével meginduljon Anglia ellen, Anglia pc. dig egyre növekvő izgalomm'H várja a táraadás kezdetét. A fövö hét eleién Bukarest, augusztus !. A Budapesti Tudósító jclcnli: A román korona­tanács határozata alapján a román kormány a jövő hét elsőnapjai­ban adja át cgyességi javaslatait Magyarországnak és Bulgáriának. Ezek a javaslatok pontosan meghatározzák a Ro­mánia által a két országnak fe lajánlolt területi engedmé­nye k c t. A Havas Iroűa a tengelyhatalmak ellen izgatta Romániát Genf, augusztus 1. 'A Baselben megjelenő Nationalzeitung közli a Havas Ifodának egyik bukaresti jelentését a salzburgi megbeszélé­sekről. A jelentésben kifejezésre jut a román álláspönt, mint azt a „Bukarester Tagblatt" vázolta. — Besszarábia es Bukovina nemrégiben történt elcsatolása — irta a lap — nehéz lépés volt Románia számára. E lépésnek az volt a célja, bogy összhangba jusson Németország­nak a balkáni béke megszilárdítását Célzó poli­tikájával. Románia most abban reménykedik, hogy sikerül megegyeznie Bulgáriával és tel­jes katonai erejét Magyarországgal szemben I használhatja fel. — Minden olyan ezirányból jövő kísérlet, amely erőszakkal akarja a kérdéseket ren­dezni, fegyveres viszályt idézne elő, — írja a Havas Iroda. — A román közvélemény, de különösen az erdélyi román lakosság magatartása arra kényszeríti a román kormányt — folytatja — hogy etekintetben hajthatatlan maradjon. Ro­mánia megtett mindent, hogy gazdaságilag segítsen Németországnak és Olaszországnak, de igazságtalannak tekint minden olyan terű leti követelést, amelyet a tengelyhatalmak tá­mogatnak. denki megtudta és ki is használta, aki bármi­lyen messziről is eljött, hogy színes, ünnepi esteket lásson, művészi élményekben gyönyör­ködjék é.s solia el nem felejthető csodáknak le­gyen tanúja a szegedi éjszakák égboltja alatt­Ezeket a csodákat akkor termelte Szeged, ami­kör nem volt szépséges címe és jellege, de volt vendege, látogatója, csodálója és megszerctője. A mai világ nem olyan, hogy bárkit is okoz­hatnánk, vagy megdorgálhatnánk azért, mert a fürdővárosi cím dacára senki nem jön ide, hogy kiélvezhesse a kedvezménye? bumlizást. A mai világ olyan, högy ezen a kis bajon a tröténelem miatt nem lehet segíteni. De hogy valamit mégis tegyünk, hát legalább címet és jelleget adunk egymásnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom