Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-11 / 182. szám

Vasárnap, 1940. VIII. 11. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évíoluam 182. szám Egységes magyar szellem 'Az idők méhe viselős. Bármit suttognak is a politika vajákosai, bármilyen mérget főz­nek is a rozsdás üstjeikben, az igazság és jóvá­tétel világosságra törekvő magzatát újra le­gyilkolni nem tudják. A boszorkánykonyhák iistháza leomlik s az igazság oltárának fénye fürdeti meg a vértől, erőszaktól és gyűlölkö­déstől szennyes világot. A ránkváró nagy átalakulásra azonban lé­lekben is fel kell készülnünk. Nagy ünnepek" felé ösak megtisztult lélekkel közeledhetünk, ha azt akarjuk", högy az ünnep jelentősége föl­emeljen, megerősítsen s malaszttal gazdagít­son bennünket. Az igazság és jóvátétel ünnepe felé haladunk s mesgyések már napjaink a Vé­gen várt tömjénes ünnepnappal. S a lélek meg­tisztulását gyónással kellene kezdeni a nem­zetnek is. Meg kellene gyónnia vétkeit: a kis­hitűséget, a széthúzást, a magunk értékei ko­moly megbecsülésének fájdalmas hiányossá­gait, a fagyos közömbösséget, amelyik sokszor akkor defraesztette meg a lélek erejét s a hit bátorságát, amikor a nemzetnek legnagyobb szüksége lett volna fiai helytállására. Meg kell gyónnunk' fogyatékos önzetlenségünket is, amelyik annyiszor állt elcuk egyéni érvekkel, személyi érvényesülések, anyagi szempontok­kal akkor is, amikor a nemzet * egyetemes ér­deke követelte meg az elszántság, Cselekvés és 'áldozatkészség nagy egységét Mea kulpázva kell bevallanünk azt is, bogy sokszori jobban gyűlöltük ellenfeleinket mint ahogy szeretni tudtuk egymást s a gyűölködés árja egyre na­gyobb darabot szaggatott, le a szeretet part­jairól. Más szemében gerendáig túloztuk a szál­kát a magunk gerendájáról el akartuk hitetni, hogy szálka csupán, — milyen messzire jutot­tunk: gyöngeségünkben a közmondás igazsá­gaitól is. Ki kell alakítanunk magunkban az egységes magyar szellemet, amelyik nagylelkű a meg­bocsátásban, de nem könnyelmű az elnézésben, mely összefogja s nem atomizálja a nemzet erőit, melyet az alkotó szcrictet s nem a rom­boló gyűlölködés tölt meg. Ez a szellem a tör­ténelemben s a történelem számára cl, törté­nelemben gondolkozik, s a múlt fundamentu­mára építi fel a jövendőt A ma tülekedése Számária ebből a munkából egy vakoló kanál som juthat senkinek. Ez a nagy munka, ez a beépülés a, történelembe ösak" politikamentesen folyhatik, a politika szóbűvészci és Bselekvés­fcsonglőrjei számára ninös sátor és nincs licenc az alkotás megszentelt földjén. Mindenkirie kettős feladat vári.: el kell végeznío a sors ál­tal kiszabott helyen polgári kötelességét s vál­lalnia kell a történelmi kötelességteljesítésből a ráeső részt De egy nagy, megtisztult s fö­lénk terebélyesedett önzetlenségnek kell belen­geni mindent amit teszünk. Ez a köri nem a vagyongyűjtésnek s nem az egyéni jólét esz­közei megszerzésének ideje. Most ne az legyen a fontos, hogy a jövedelmet hasznot, nyeresé­get fokozzuk, hanem az, hogy miként fokoz­hatjuk a munkát, a kötelességteljesítést s hasz­nosságunkat a nemzeti közösség ezámária. Ne engedjük meg, Hogy Országrészek szab­ifalják fel az egységes magyar szellemet A felvidéki szellem történeti levegőjének nevelő hatását nem tagadja le senki, az erdélyi Bzel­3em fénye évszázadok óta ragyog s "világtörté. ®elmi bizonyságai koszorúzzák meg annak az Dnkaresti Követünk átnyújtotta a magyar javaslatokat tartalmazó emlékiratot Bossy es Cadere jelentest tett Manoiiesranak — \ bolgárok láza* san Készülődnek a dobrudzsai bevonulásra Hir a délszláv hüliigumüiiszfcr velencei és berlini útjáról A magyar-román revíziós tárgyalások 5gye a megvalósulás felé halad. Bárdossy László bu­karesti magyar követ pénteken este a román kül­ügyminisztériumban átnyújtotta Csáky István gróf magyar külügyminiszter Aide Memoireját. Bu­karesti politikai körökben ugy tudják, bogy a ma­gyar kormány ebben ismertette javaslatait az el­következendő tárgyalások módozatairól. Buka. resti jelentés arról is beszámol, hogy Bossy román diplomata, aki megbízást kapott arra, hogy meg­vesse alapját a magyar—román tárgyalásoknak, Bukarestbe való visszatérése ntán nyomban meg­jelent Manoilescu külügyminiszternél, akinek je­lentést tett Teleki Pál miniszterelnökkel és Csáky István gróf külügyminiszterrel folytatott beszél­getéseiről. A jelentéstétel következményeképpen a román kormány pénteken este minisztertanácsot tartott Ugyancsak pénteken este Károly román király Gigurtu miniszterelnök és Manoilescn kül­ügyminiszter jelenlétében hosszabb kihallgatáson fogadta Bossy és Cadere nagyköeteket A román hatóságok ujabb szigorú rendeleteket léptettek életbe egyes határszéli árosokban. Nagyszalontán éjfél ntán tilos a város utcáin a közlekedés. Zila­hon hetek óta nem volt szabad harangozni, miS most a tilalmat Köblös Endre református lelkész kérelmére feloldották. Az aradi rendőrség intéz­kedése szerint csak éjfél után fél 2-ig szabad az aradi utcákon járkálni. Akit ezen az időn tu! az utcán találnak, eljárást indítanak ellene. Temes­várott megtiltották a magyar rádió politikai hí­reinek hallgatását Este 10 ntán a magánlakások­ban is tilos bármilyen rádióműsor hallgatása. Az afrikai fronton pénteken tovább tartott aB olasz hadsereg diadalmas előrenyomulása. A Szo­máliföldön előrenyomuló olasz csapatok elfoglal­ták Adueinát, a légierő bombázta Berbera kikö­tőjét. A német repülők szombaton angol gyárak el­len intéztek sorozatos bombatámadásokat Cincá r-Narkovics délszláv külttóuminiszler Velencébe és Berlinbe készül Belgrád, augusztus 10. Jólértesült körökben ugy tudják, hogy rövidesen találkozóra kerül sor Ciano gróf olasz és Cincar-Markovics dé^zláv külügyminiszter között valamelyik olasz város­ban, valószínűleg Velencében. Hivatalos részről ezt a híresztelést nem erősí­tették ínég meg. A külügyminiszteri találkozó hirével kapcso­latban megjegyzik, hogy nem olyan konferenciá­ról van szó, mint amilyent Salzburgban tartottak, hanem barátságos eszmecseréről, amit a belgrádi olasz—délszláv egyezmény előir. Azt is tudni vélik a jól értesült körökben, hogy a délszláv külügyminiszter Ciano gróffal való ta­lálkozása után esetleg Berlinbe is ellátogat, ahol' ugyancsak barátságos eszmecserét folytat. Hiva­talos részről ezt az értesülést sem erősítették meg eposzi hűségnek csudatetteit, melyek őrtüzei voltak az elnyomott magyar életnek. Ám be­szélhetnénk a dunántúli szellem kültúrjelentő­ségéről is s az alföldi szellem jelenvalóságát és hivatottságát is bűn volna eltitkolni, ame­lyik a szegcdi szellemben teljesedett ki örök programmá és örök ragyogássá. S mégis azt mondjuk: az egységes magyar szellemnek ma­gába kell ötvözni mindazt a tradíciót, kötele­zést, fényt, helytállást és programmot, amit égtájak és sorsközössógek, harcok és győzel­mek magyar szellemei tündökölnek ki maguk­ból. Az új honalapítás szeripusztáján ne vetél­kedjenek egymással még a legtisztább tradí­ciójú szellemek se, ne kezdjünk s ne folytas­sunk intrikákat egymással magyar gondolatok és magyari kötelességteljesítések felett A Ca­talanmi ütközet ntán folytathatták a harcot a szellemek, a fánkváró nagy munkának .nem ez a pogányharfi a példaadója. A hibákat, a gyöngeségeket a tévedéseket kiolvasztottuk magunkból az elmúlt két évtized vérgőzzel iz­zított kohójában, a Felvidéken, Erdélyben, az Alföldön, a Dunántúl a magyar szellem elvé­gezte a történelem parancsát s e parancs telje­sítése Után az egységes magyar szellem egy­más harcának emlékeivel és tanulságaival gaz­dagodva vállalhatja és végezheti azt a felada­tot, amit történelmének most megnyíló új kor­szaka jelöl majd ki számára. Adjunk át egymás számára mindent, anjií a történelem megmért s könnyűnek nem talált s vessünk el mindent, ami megtörheti a lendü­letet, akadálya lehet az erőkifejtésnek s ami lazíthatja a nemzet épületének eresztékeit. Csak tudjunk magunk fölé emelkedni az ítélke­zés ihletett óráiban s tudjunk őrködni, hogy a nagy ítélőszékbe ne a magunk vak szenvedé­lyét ültessük le. Themis szeméről tépjük le a kendőt s lássuk meg világos szemmel, bogy a legtöbb bűnt a nemzetünk ellen akkor követ­tük el, amikor a magunk önző törekvéseit a nemzet nagy céljaival azonosítottuk. Osztályok, rétegek, foglalkozási ágak, egyének érdeke nem állhat a nemzet örökkévaló érdekeinek útjába. A nemzet életösztöne nem tévedhet s egyének tévedésein, gyöngeségein és botlásain keresztül is megtalálja az egyetlen utat, mely számára rendeltetett- S amikor most ez az út fölnyílt előtte, a sorompók lehullásának nagy ünnepére készüljünk úgy, bogy méltók legyünk a történelmi idők nagyságához- De Csak az ál­dozatkészség. a hűség, a magunk igényeiről való lemondás s a nemzet iránti kötelessé­geinknek az izzásig való felfökozása adhatja meg nékünk' ezt a fölemelkedést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom