Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

RADIO CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS L budapest i. 6.40: Ébresztő. Torna. Hirek, Közlemények. Étrend. Hangiemezek. 10: Hirek. 10.20: 1. Raciuan­te. 2. A bálvány. Felolvasás. 10.45: A magyar fű­részipar. 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12: Harangszó. Himnusz. Időjáráfjelentés. 12.10: A rádió szalonzenekara. 12.10: Hirek. 1.20: Időjel­zés, időjárás- és vízállásjelentés. 1.30: Oláh Fe­renc magyar nótákat énekel, kisér Suki Tóni és cigányzenekara. 2.30: Hirek. 2.45: Műsorismerte­tés. 3: Arfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 4.15: Ruszin hallgatóinknak. 4.45: Időjelzés, idő­járásjelentés, hirek. 5: Hirek szlovák és ruszin nyelven. 5.15: Molnár Anna hárfázik. 5.35: Az ókori népek táncai. 6: Mozart: G-dur zongoraver-v seny. 6.30: Amiről ma mindenki beszél. 7: Farkas Béla és zenekara keringőket játszik. 7.15: Hirek. 7.25: Farkas Béla és cigányzenekara. 7.55: Ló­versenyeredmények. 8.C5: Fellegi Teri énekel zongorakísérettel. 8.25: Egy művészélet emlékei. Előadás. 9.15: Albert Ferenc hegedül zongorakí­sérettel. 9.40: Hirek, időjárásjclentés, hirek, szlo­vák és ruszin nyelven. 10.10: Csajkovszkij: V­szimfónia. Hanglemez. 11: Hirek német, olasz engol, francia és eszperantó nyelven. 11.25: Bura Eándor és cigányzenekara muzsikál. 0.05: Ilirek. BUDAPEST II. 4.15: Filmdalok hanglemezről. 7.30: A szolnoki művésztelep. Előadás. 8: Hirek, lóversenyeredmó­oyek, hirek szlovák és ruszin nyelven. 8.25: Páz­mány Péter nemzetiségi politikája. Vájlok Sán­dor előadása. 8.50: Lovászi Ferenc és cigányze­nekara muzsikál. 9.40: Időjárásjelentés. A M 3 Í 0 r gyorsíró ós gépíró szakishoídóan ma d. e. fél 10 órakor és délután fél 5 órakor uj kezdő és haladó tanfolyamok kezdődnek. Szeged, iparfes'íHef, Horváth M.-u. 3. TŐZSDE • '"i'jw Budapesti terménytőzsdezárlat. A készáru pia­con csekély forgalom mellett az árak változatla­nok maradtak. Zürichi devizazárlat. Páris 9.70, London 17.50, Newyork 440.—, Milánó 22.30, Berlin 175.75, Szó­fia 5.25, Belgrád 10.—, Athén 3—, Bukarest 2.30. Budapesti értéktőzsdezárlat. Az értéktőzsde alapirányzata ma is barátságos volt, bár a for­galom igen szük keretek között mozgott. Kinálat alig volt a piacon, viszont kereslet is csak szór­ványosan jelentkezett és csak egyes vezető érté­tekben fejlődött ki némi üzlet Nyitáskor kisebb árnyereségek voltak túlsúlyban és a magasabb iegyzések az üzlettelenség ellenére is mindvégig érvényben maradtak. A tőzsde tartott irányzattal lárult. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 176.5, Kőszén 387.5, Ganz 16.3, Izzó és Sze­gedi Kenderfonógyár —.—. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza 77 kg-os tisztvidéki 20.25, 78 kg-os 20.75, 79 kg-os 21.05, 80 kg-os 21.25. Pestvidéki rozs —.— sörárpa kiváló 22.60—22.85, takamányápa I. 18.50 —18.75, zab 2U.80—21.05, tengeri tiszántúli 27.50— 27.75. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok. Angol font 11.00-11.20. belga frank , , dán ko­font 11.30—11.50, belga frank . , dán ko­rona , dinár 7.60-7.90. dollár 344.10­350 10, francia frank , hollandi frt — —.—, cseh-szlovák korona 11.45-11.80. (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével), szlovák kor. 1145 —11.80 (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével), kanadai dollár 301—3Ö6, lej 3.20-3.40, leva 3.30­3.60, lira 17.40—17.90 (csak 10 Itrás bankjegyek és érmék vásárolhatók), német márka —.—, norvég korona ——, svéd korona 81.70—8270. svájci fr. 77.95—78.95. Csikágói terméoytőzsdezárlat. Buza alig tar­tott. Juljusra 75 h'étnyoldad—76, szeptemberre 76 •ötnyolcad—fél, decemberre 77 háromnyolcad— égy negyed, Tengeri alig tartott. Juliusra 62 egy­nyolcad, szeptemberre 58 ötnyolcad, decemberre 60.75. Rozs alig tartott. Juliusra 4-4 egynyolcad, szeptemberre 46 ötnyolcad, decemberre 49 öt­nyolcad. Párisi Nagy tiruház Rf. Szeged íCsekonics ésHiss-ufca saroké NYÁRI VASÁR: NTŐ1 nyári sok ni —.34 Női öves harisnyatartó —.94 Női műselyem nadrág —.98 Női divatretikül P 1.78 Nöi műselyem nadrágkombiné P 2,98 Nöi filz kalap szines és fekete P 3.58 Női hímzett fejű vászoncipö P 3,98 Női piros, vagy kék velour divatcipő P 7.98 Férfi divat nadrágtartó —.78 Férfi krepdesin műselyem nyakkendő —.78 Férfi paszomány öv —.94 Férfi kötött ing rövid ujju, szines vagy fehér P 2.28 Férfi divat ing sport fáson P 3.88 Fayence szószos csésze —.28 Üveg virágváza —.34 Üveg légvíogó —.61 Litografált fém füs^ertoima C darálj —.64 Julius 8-tól augusztus 20-ig a hetipiaeog na pok kivételével áruházunkat délben fél 1-től 3 óráig zárva tartjuk. Saeged SE. HT. város közélelmezési hivatala. 269—940. ké. Hirdetmény A buza, rozs, kétszeres és a zabnak forgalom­ba hozatala tban. kelt 5430—940. M. E. szám alatt kelt rendelet szerint f. hó 28-tól az 1941. évi ju­lius 31. napjáig terjedő időben a f. évben vagy korábban termelt búzát, rozsot, kétszerest, zabot továbbeladás céljára csak a Futura és ennek bi­zományosai, valamint azok a kereskedők vásárol­hatnak, akiket a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter a Földmüvelésügyi Miniszterrel egyet­értve erre feljogosít. Kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok közül az 1940. évben vagy korábban ter­melt búzát, rozsot és kétszerest a fent megjelölt időben csak azok vásárolhatnak, amelyeknek az Iparügyi Miniszter erre engedélyt ad. Az enge­dély alapján a kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malom fenti terményt csak őrlési, vagy hántolási célra és csakis közvetlenül a termelő­től, vagy a Futurától, vagy a jogosított keres­kedőtől vásárolhat. Idegen kereskedelmi őrlést bármely malom csak annak a részére végezhet, akinek erre a polgármester engedélyt ad, az engedély csak olyan mennyiségre adható meg, amely a kérelme­ző háziszükségletét meg nem haladja. A megvételre felajánlott búzát, stb. a Futura és bizományosa megvenni köteles és érte a fent hivatkozott rendelet függelékében megállapított árat fizeti. Búzát, rozsot, stb". úgyszintén ezek őrlemé­nyeit külföldre csak a Futura jogosult eladni. Zabot vasúton, vagy gépkocsin csak szállítási igazolvánnyal szabad szállitani. Az igazolványt a Futura állítja ki. Búzát takarmányozási, vagy szeszfözési cé­lokra felhasználni nem szabad. Az a tulajdonos, haszonélvező, javadalmas. vagy haszonbérlő, aki 20 kat. holdat meghaladó szántóföldi müvelés alatt álló ingatlanon gazdál­kodik, köteles az 1940 évben termelt buza rozs. kétszeres és zab készletét a cséplés befejezésétől számitott 6 nap alatt bejelenteni. A bejelentést a város belterületén lakók a közélelmezési hivatal­nál. Szent Györgv-téri iskola, külterületiek pedig az illetékes közigazgatási kirendeltségnél teszik meg, éspedig gabonanemenkint részletezve a Fu­tura által rendelkezésre bocsájtott kimutatáson, a kimutatások a fenti helyen kaphatók. A bejelentésben elő kell adni, hogy az 1941. évi julius 31. napiáig számítva a készlet birtoko­sának és családjának, stb. vetőmag, állatok ta­karmányozására, vagy haszonbér természetben való fizetésére milyen mennyiség szükséges, A szükségletek alapjául szolgáló körülményeket a bejelentő kívánságra igazolni köteles.. Amennyi­ben nem igazolja, figyelembe venni nem lehet. A bejelentésben név és lakcím szerint meg kell jelölni azokat a személyeket, akiknek a termelő terményenkint 50 métermázsánál nagyobb meny­nyiséget köteles kiadni. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, az ellen vét, kihágást követ el és 2 (kettő) hónapig, há­ború idején 6 hónapig terjedhető elzárással bün­tetendő. Szeged, 1940. julius hó 31-ín. Polgármester. DECMAG7XRORSZÁG CSÜTÖRTÖK. 1940 AUGUSZTUS 1. 143-940. OM. ss. Hirdetmény Vitássá vált, hogy a munkaadórak kell-e a rendes heti leventekiképzésben résztvevő munka­vállalója részére az emiatt elmulasztott munka­időre bért fizetnie. Az érdekeltek megfelelő tájé­koztatása céljából az alábbiakban közlöm az er­dekeltekkel a m. kir. kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszter urnák idevonatkozó tájékoztató rendeletét: I. A leventekötelcs ifjú munkaidejét munka, vagy szolgálatadója — az egyébként fennálló jogszabályok között — ugy oszthatja be, hogy a leventekötelcs ifjú a rendes heti leventekiképzés miatt a munka-, vagy szolgálatadó gazdaságában, vállalatában, üzletében, üzemeiben, stb. megál­lapított munkaidőből ne mulasszon. A munkaidőnek ilyen beosztását korlátozhat­ják, pl. a zárörára vonatkozó azok a rendelke­zések, amelyek nem engedik meg, hogy az alkal­mazottat a zárvatartás ideje alatt foglalkoztas­sák vagy a gyermekek és Fiatalkornak éjjeli foglalkoztatását tiltó szabályok. Abban az eset­ben is azonban, ha ilyen korlátozó szabály a munkavállalóra nem vonatkozik, az egyébként éj­jel (este 9 órától) reggel 5 óráigó nem foglalkoz­tatott munkavállaló munkaidejét a leventekikép­zésre tekintettel, a munka vagy szolgálat alól nem oszthatja be ugy, hogy annak éjjel is kelljen munkát végezni. •Megállapított munkaidő* alatt azt a munka­időt kell érteni, amely a munka-, vagy szolgálat­adó gazdaságában vállalatában, üzletében, üzemé­ben, stb. az ott irányadó munkafeltételek (szol­gálati szerződés) szerint van megállapítva a le­venteköteies ifjúra és a vele együtt hasonló munkakört betöltő többi alkalmazottra nézve. A' jogszabály szerint megengedett leghosszabb mun­kaidőt tehát csak abban az esetben szabad "az előző bekezdésekben foglaltak alkalmazásában •megállapított munkaidő* alatt érteni, ha az emii­tett munkaföltételek szerint a leventeköteles ifjú­ra és a vele együtt hasonló munkakört betöltő többi alkalmazottra ez van valóságos munkaidő­ként megállapítva. II. Ha a munka, vagy szolgálatadó akár az egyébként fennálló jogszabályok korlátaira tekin­tettel, akár saját elhatározásából — a leventekö­teles ifjú munkaidejét ugy osztja be, hogy az al­kalmazott a megállapított munkaidőből a rendes heti leventekiképzésben^való részvétel miatt mu­laszt, a munkaadó az alkalmazottnak a mulasztás tartamára is köteles bért fizetni. Tehát az alkal­mazott heti, havi, vagy napi béréből ezen a cí­men semmit sem vonhat le, órabérét — vagy tel­jesítménybér esetében — átlagos órakeresetét a mulasztott időre is köteles kifizetni. III. A munkaadó, vagy szolgálatadó, aki az előbbiekben foglalt rendelkezések ellenére, ille­tőleg meghatározásokkal össze nem egyczlethe­töen leventeköteles munkavállalójának munkaide­jét a többi hasonló munkakört betöltő alkalmazott munkaidejénél rövidebb időben áilapitja meg és ennek következtében az ilyen alkalmazottja ré­szére kevesebb bért fizet, avagy aki a levenlckö­tcles munkavállalóját a leventekiképzésre való tekintettel éjjel foglalkoztatja, vagy pedig aki ugy osztja be a lcventeköteles ifjú munkaidejét, hogy az abból a leventekiképzés miatt mulaszt, de az igy elmulasztott időre járó munkabért nem fizeti meg teljes egészében, ezeknek a cselekmé­nyeknek már csak egyikével is olyan cselekményt követ el, hogy amiatt mint leventeköteles alkal­mazottját hátránnyal sújtó munkaadó büntetőjo­gilag felelősségre vonható. A honvédelemről szó­ló 1939:11. te. 11. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis a munkaadónak a le­ventekötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles részére engednie s a le­vcntekötelezettség teljesítése miatt a levcnteköte­lest hátránnyal sújtania, a munkából, vagy szol­gálatból clbocsájtania nem szabad. Az emiitett törvény 172. 1, bekezdésében foglalt rendelke­zés pedig a munka, vagy szolgálatadónak azt a cselekményét, amellyel a leventeköteles munka­vélllalóját levcntekötelezettségének teljesítésében szándékosan akadályozza, kötelezettségének telje­sítése miatt hátránnyal sújtja, vagy alkalmazá­sából elbocsátja, kihágásnak minősiti és 2 hónap­ig terjedhető elzárással rendeli büntetni. E ki­hágások elbírálása a rendőri büntetőbíróságok (harmadfokon a m. kir. belügyminisztériumban szeivezett Kibágási Tanács) hatáskörébe tarto­zik. Szeged. 1910. julius 29-éu

Next

/
Oldalképek
Tartalom