Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-07 / 178. szám

Vadvizáradásban fuldoklik Mórahalom, Csórva és Zákány Térdigérd vízben kaszálják a takarmányt — Alsótanyán félpengőre esett az élőborju ára — Mi lesz a petróleummal? (A Délmagyarórszág munkatársától) A la­nyavilágból naponta árvízokozta panaszokról érkezik jelentés. A tanyák népe még most augusztusban is kétségbeesett küzdelmet foly­tat a Tízzel, amelyből az idén, sajnos, több ju­tott a földekre, mint emberemlékézet óta bár­melyik esztendőben. Az alsóközponti közigaz­gatáshoz naponta százával futnak be az árvíz­kárbejelentések" és aktaheggyé nőnek" a bérvé­nyek, amelyekben sok-sok magyar fisalád se­gélykiáltása húzódik meg... A legkétségbeejtőbb a Helyzet MóraEal­IBon, különösen a nagyistváni részen, majd Csórván és Zákányban, ahol térdig érő vízben kaszálják a takarmányt; és a talajvízzel teleszívott falu kis vályogházai egymásntán dőlnek össze, most, amikor más esztendőkben ilyenkör már a betakarítás utáni Csönd, meg­elégedett békesség költözött a tanyai házak falai közé.. • Viz, viz mindenütt... Ellátogattunk a íalajvízaradással sújtott Területekre, mindenütt a szomorú pusztulás képe fogadott. MófaHalmon 310, Csiszár, Fe­CenCn'é Jójárt Mária háza roskadozik. Az egész ház nem több, mint 12 méter hosszú, két kis Szobából és egy konyhából áll. X konyha és az egyik szoba már bedőlt s a még épen maradt szobába hurcolkodik most a kis Család. A csa­lád itthonlévő tagjai? Csiszár Ferencné és 8 eves kisleánya sírva fogad. A Családfő távol teljesíti kötelességét s az asszony és a gyer­mek gyámoltalanul áll a düledező Ház ajtajá­ba®. — Hét hold bérletünkből éltünk s most min­denünk elpusztult, — siránkozott az asszony. — *A paprika, szőlő viz alatt áll s a házunkban is a viz az úf..,. Beljebb megyünk. A kis Ház épeti tíiafadt SZöbájában egymásra Halmözott bútorok kö­bött egy tehén szomorkodik. Az istálló is Ösz­szeomlott, a legelőkön áll a víz, így Hát a sze­gény jószág a szobában kapott, szállást. Az asz­szöny és a kislány megosztja a jószággal Haj­lékát.. amíg a tető még áll a fejük fölött Éppen ilyen megrendítő, szomorú képet mutat a szomszédos tanya: Mórahalóm 311. számú háaZ is. Lázár Istvánná Papp Julianna tördeli itt kétségbeesetten a kezét, szoknyá­jába négyéves és háromesztendős két fia ka­paszkodik. Á férje távol van s az asszony egyedül küzd a zárvízzel, a nyomorúsággal. Tíz hold bérletükből élnek s az idén a tíz hol­don alig termett nyolc mázsa rőzs... És sem­mi, de semmi más... A ház még kisebb", mint a szomszédasszo­nyé, nem dőlt be, mert köröskörül megtámasz­tották a repedezett, vízzel teljesen átitatott fa­lakat rA kis Család minden nap azzal tőr nyU­govófa, hogy nem tudja, reggel lesz-e még födél a fejük felett?... És végig, mindenütt' Ugyanez a képi viz, Víz mindenfelé, a földeken, a házakban, a ka­szálókon és legelőkön. Az egyik kaszálón víz • alatt. Vágják a füvet. Szinte hihetetlen és el­bésefitően szomorú kép... A férfiak térden felül fölgyúrt nadrágban, Combig érő vízben kaszálnak. Amikor nagyobb rakás levágott fű magaslik a víz alatt, szántalpakra, rakják és úgy hi'jzzák ki szárazabb Helyekre. Akinek Van nagyobb helye .ahol meg tudja szárítani, Cdaviszi a vízfői "csöpögő takarmányt, akinek nincs, az mit lehet mást, otthagyja rothadni. Van olyan hérlet. amelyen nincs egyetlen tal­palatnyi száraz föld sem... * Árvízkárosultak Bzomorú érdekcsségű az a megállapítás, Kógy a szerencsétlen tanyaiak tulajdonképpen uein árvízkárosultak. A törvény ugyanis nem ismer mást, mint árvízkárt és az árvízvédelmi kormánybiztosság márj május 20-áu befejezte arra vonatkozó tevékenységét, hogy az árvíz­károkat összegyűjtse és megállapítsa. Pedig a mórahalmi, nagyistváni, zákányi és fisorvai, meg a többi pusztuló tanyai házak cs viz alatt álló földek tulajdonosai, bérlői árvízkárosul­tak, hiszen a rendkívül nagy csapadék követ­keztében felgyülemlett talajvíz tulajdonkép­pen az árvfz maradványa. Ha a földeket nem áztatta volna' annyira át a tavaszi árviz s Ha a levezető Csatornákat nem kellett volna a Ti­sza rendkívül magas vízállása miatt Hat hétig zárvatartani, akkor nem gyűlt volna föl eny­nyire a talajvíz. Amikor végre megnyitották a töltést és a talajvíz lefolyhatött, akkor jött a negyvennapós esős idő és a víz nem apadt, hanem egyre emelkedett. A szerencsétlen ta­nyaiak tehát 'árvízkárosultak és a hatóságok legsürgősebb intézkedésére Van szükség, hogy helyzetükön mielőbb segítsenek! X? otthonmaradt asszonyok, a férfiak tá­vollétében Hozzálátnak, hogy vályogöt verje­nek s új falakat, istállót, pajtát építsenek. Napestig dolgoznak szakadatlanul, küzdenek, a könyörtelen, romboló elemmel és bíznak abban, Hogy ahol legnagyobb a szükség, ott legközelebb a segíts'ég.., 50 fillérre zuhant az élőborju ára Á Tanyavilágban más Hajók is Vannak, de valamennyi egy kút forrásból, a kegyetlen ár­vízből táplálkozik. Itt van például a borjú élő­állatárának elkesreítő fcuHanása. Ezt az ért­hetetlen gazdasági tünetet érdekesen magya­rázza el egy gazdasági tekintély: — A takarmány elégtelensége miatt' a borjú élőállatára éleinte emelkedett. Ekkör a mé­szárosok azzal a kérelemmel fordultak" az ár­kormánybiztoshoz, hogy a borjúhúst nem tud­ják a magas élőállatár miatt a régi áron adni, mert akkör ráfizetnek. Az érkormánybiztos jo­g'ösnak látta a mészárosok panaszát, és a borjú­hús árát 2 pengő 40 fillérre emelte föl, miután DECMXG7ÁRORSZÁG SZERDA, 1940. AUGUSZTUS 7. az élőborju ára 1 pengő 40 filléí volt. 'Az ár­emelés után néhány nap telt el és megjelent a' borjúhús kimérését korlátozó rendelet. Az élő­állat ára ekkor 1 pengő 40 fillérről hirtelen 50 fillérre zuhant. Ennek oka. Hogy csak kétszer egy héten lehet borjút vágni, a takarmány ke­vés és drága s nem tudják a börjút tartani, te­hát kénytelenek eladni. Az a helyzet alakult ki, Hogy 50 fillérért veszik az élőborju kilóját Hogy milyen drága a takarmány, afelől is érdeklődtünk és megtudtuk, hogy a széna, ló­he? mázsája 17 pengő és 32 pengő a kukoricn­dara. Az állattenyésztőtől most senki sem kér­dezi, Hogy mennyit fizet rá a borjú tartásra,1 arra a borjúra, amelyet élősúlyban kilónként 50—60 fillérért kell eladnia ... Nincs petróleum! Este valóságos egyiptomi sötétség b'ofUl né­hány nap óta a tanyára. A Házakban sem ég* nék apró fények s Ha már villanyvilágítást nem kap az Alsótanya, most legalább" — petró­leum stnCseu... A minisztérium már gondos­kodott ugyan ártól, hogy a tanyavilágnak le­gyeit petróleuma, azonban az igénylési ívek nem érkeztek meg. A petróleum is belekerült hát a közigazgatási útvesztőbe s jelenleg Alsó­központon az a Helyzet, Hogy van petróleum, de úgy látszik, senki som igényel belőle... Nem igényelhet, mert igénylési blanketta nin­csen. • Meg kell emlékeznünk végűt arról ís, Hogy most tartották meg Alsóközponton a hagyomá­nyos aratóünnepélyt. Az ünnepség nem volt olyan fényes, mint más esztendőküen, mért a komoly idők" szelleméhez Híven minden külső­ségtől tartózkodtak. Mégis szép és megható volt az aratóünnep, amelyre a gazdák nagy számban vonultak föl. Minden résztvevő, férfi, asszony, leány és gyermek egy-egy szál búza­kalászt tartott a kezében s ezt az élő búzame­zőt áldotta meg Balogh Tstvan dr. als'óközponti plébános, aki beszédet is intézett a hívekbe?. És a Hivek ajkán fölhangzott a nemzeti imaT„Balsofs akit régen tép, hnzz reá víg esz­tendőt...'' Víg esztendőt, bort, búzát, békéssé* get... Aminek annyira Hijjával vagyunk eb­ben a szomorú, árvízzel és egyéb bajokkal teli 1940-ik" esztendőben..« A német divatbemutató rendezőségét is meg akarta zsarolni Bilinkievics-Szentiványi A rendőrség ujabb letartóztatást eszközölt a zsarolási nyomozás soráig (A Délmagyarórszág munkatársától) Az a Ha­talmas, szinte példa nélkül álló zsarolási botrány, amelynek középpontjában Bilinkievics­Szentiványi Rudolf nyilas hiriapiró, a Ma­gyarság belső munkatársa áll, korántsem ért vé­get azzal, hogy a budapesti rendőrség — amint je­lentettük —, letartóztatta Szentiványit, valamint társát, F e k e t e-Sch \v a r c. z Béla közgazdasági álhirlapirót, másik társát, B ö h m-B a r a b á s Bélát pedig internálta. A zsarolási botrány egyre dagad: kedden a budapesti rendőrség örizetbevett egy másik szélsőjobboldali hírlapírót is, az egyik nyilas hetilap munkatársát, rajta kivül még két gyanúsítottat. Szentiványit és társát a rendőrség­ről már átszállították az ügyészség fogházába, közben azonban a rendőrségre egymásután érkez­nek följelentések azok részéről, akiket Szentiványi és társai még ákarták zsarolni. Kiderült, hogy á többi között legutóbb » Tfufigáriá-szállóban ren­dezett német divatbemutató rendezőségét is meg akarta, zsarolni SzentiváJiji. akit a Magyarság szerkesztősége tudósítás irása végett küldött ki ehhez sz esérnénvheZ. A róssz útra tért fiatal hir­iapiró közölte a divatbemutató rendezőségével, hogv csak 500 pengő ellenében hailandó közzéten­ni a Magvarságban reklámszerü tudósítást. Kéré­sét természetesen megtagadták' és az esetet jelenj tették a budapesti német követségnek is Zsarolás Fiala Ferenc nevében Szentiványi rengeteg támadó cikket irt a Ma-, gyarság hasábjain, főként zsidó gyárósók, vállal­kozók ellen. Amint kiderült, a cikkek nagy részé­nek hátterében zsarolási manőver állott. Kiderült azonban az is. hogy ezeknek a támadó rikkeknele anyagát Bilinkievics rendre megtárgyalta a Ma­gyarságnak zsarolásért már régebben elitélt ki-) adóhivatali igazgatójával. Ilyen csele, volt ezév. áprilisában az emlékezetes Vincze-ügy, amely­be teljesen ártatlanul belekeverte Fiala. Ferencet, a Magyarság főmunkatársát is. Szentiványi meg­zsarolta Vincze újpesti bőrgyárost, a pénzt azon­ban nem a saját, hanem Fiala nevében kérte, st hőrgyáros titkára, a később emiatt internált Soóky-Tótb Kálmán utján. Amikor a bőrgváros .* Magvarság szerkésztőségében megkérdezte Fia­lát. hogy megkapta-e a pénzt, Fiala heves jelene­tek között tiltakozott a gvanusitás ellen és Szent­iványi elbocsátását kövefelte a lap szerkesztőjé­től. Kérését azonban nem teljesilétték közgazda­sági érdekből*, mire Fiala levonta a konzekveu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom