Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-31 / 197. szám

fla Kerül bemutatásra az u| szezon elsO derQs maguar nimfef Zavaros éjszaka TOLNAY KLÁRI RAJNAYGÁBOR PATAKY JENŐ Bi I ic ty~Ma k I á ry Gó zon — Pethes főszereplésével Korzóban A döntőbírósági Hclef Bécs, augusztus 30. Á német távirati iroda jelenti: A román és a magyar kormány azzal a kéréssel fordult a német ós az olasz kormányhoz, hogy a Románia és Magyarország között a Magyarországnak átadandó területek igyében függő kérdést döntőbírósági ítélettel •endezzék. Ez a felkérés, valamint a román 'ss magyar kormányok ezzel a kéréssel kap(solatos nyilatkozata alapján, hogy egy ilyen löntőbirósági ítéletet minden további nélkül zötelezőnek ismernek el Ribbentrop külügyninszter és Ciano gróf külügyminiszter Matoilescu román külügyminiszterrel folytatott ájabb megbeszélések jitán Bécsben, minit hivatalosan közlik, a következő döntőbírósági Ítéletet hozta; L Románia és Magyarország között a végleges határt a mellékelt térképbe berajzolt vonalban állapítja meg. A helyszínen való pontös határ megvonását román-magyat bizottságra bízzák. 2. Az ezek alapján Magyarországnak jutó eddigi román területet a román csapatok 11 napi határidő alatt kiürítik és rendes állapotban átadják Magyarországnak. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint azoknak egyéb módozatait a románmagyar bizottságnak kell azonnal megállapítania• A román és magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben menjen végbe. 3. Valamennyi román állampolgár, aki aB mai napig a Románia által átadandó területen I lakik, minden további nélkül megkapja a ma-® gyat állampolgárságot. Ezek jogosultak hat hónapon belül román állampolgárságra optálni. Azoknak a személyekenk, akik ezt az optálási jogot igénybe veszik, a magyaí! államterületet további egy évi idő alatt cl kell hagyniok és Románia átveszi őket. Ingó vagyonukat magukkal viszik, ezenkívül ingatlan vagyonukat kivándorlásukig likvidálhatják és annak ellenértékét szinten magukkal vihetik. Ha a likvidálás nem sikerül, Magyarországnak kell kártalanítani őket. Magyarország az bptánsok átköltöztetésével összefüggő kérdéseket nagylelkű és előzékeny módon kezeli. 4. "A magyar ncpiséghez tartozó 'román állampolgárok, akik az 1919-ben Magyarország részéről Romániának átengedett és most Romániában maradó területen laknak, joguk van, hogy hat hónapon belül magyar állampolgárságra optáljanak. Olyan személyek részére, akik ezt az optálási jogot igénybe veszik, az előző harmadik pontban lefektetett elvek érvényesek. DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1940. AUGUSZTUS 3L 5. Á magyar kormány ünnepélyes kötelezettséget vállal, hogy azokat a személyeket,, akik ennek a döntőbírói ítéletnek alapján magyar állampolgárságot szereznek, azonban a román népiségliez tartoznak, a többi magyar, állampolgárral minden tekintetben egyenjogúvá teszik. A román körmány ugyanazt az ünnepélyes kötelezettséget vállalja a maga államterületén maradó magyar nepiségi román állampolgárok tekintetében. 6- Az egyéb, a felségjog változásból adódó részletkérdést a román és a magyar kormány közvetlen tárgyalással rendezi. 7. Ha a döntőbírósági ítélet végrehajtásánál nehézségek vagy kétségek merülnek fel, a román és magyar kormány arról kölcsönösen közvetlenül értesíti egymást Ha valamelyik kérdésben nem tudnak megegyezni, azt a kérdést a német birodalmi kormány és az olasz kormány elé terjesztik végleges döntés céljából. Rlbbeirirop cs Ciano nyilatkozata Bécs, augusztus 30. Ribbentrop és Ciano — Magyarország és Románia a megoldáshoz gróf az ítélet kimondása után a küldöttségekl ugyanazzal a megértéssel járult hqzzá.. Elismeréselőtt, valamint a sajtó képviselőinek jelenléteden J sel adózom kormányaik nemes áilamférfiai tisznyilatkozatot adott, Ribbentrop a következőket mondotta: — Az imént elhangzott döntés által az európai politikának egyik fontos és nehéz kérdése nyert végleges rendezést. A német birodalmi kormány nevében örömömet és megelégedésemet fejezem ki fölötte. — A magyar és a román kormány mindkét tengelyhatalomhoz felhívást intézett. A Führer és a Duce a felhívás elől nem zárkózott el. Németország és Olaszország, amely Romániával és Magyarországgal egyenlő módon tart fenn baráti kapcsolatokat, a két ország közötti eddigi vitás kérdésben nem volt közvetlenül érdekelve, ezért vállalhatta teljes pártatlansággal az eléjük terjesztett feladatot és ezért találhatott igazságos és mindkét fél érdekeit megóvó kivezető utat azokból a nehézségekből, amelyeket a vitás teiület bonyolult földrajzi és néprajzi viszonyai magukban rejtettek. A tengelyhatalmak által ma kimondott és mindkét fél által elfogadott döntéssel a Dunamedence függőben levő utolsó területi kérdése is megoldódott. Ezután Ciano gróf a következő nyilatkozatot olvasta fel: tánlátásának és bölcsességének. A magyar és román kormány tökéletesen 'megértette a két tengelyhatalom békecéljait és bizalmát fejezte ki Olaszország és Németország igazságos lelkülete iránt. Ez a szellem tette lehetővé von Ribbentropnak és nekem, hogy leküzdjük annak a kérdésnek sok nehézségét, Ezeknek megoldását nemcsak lelkiismeretes pártatlansággal óhajtottuk megoldani, hanem azzal a bizonyossággal is, hogy a hozzánk fordult két nemzet között a teljes bizalomtól áthatott együttműködés és állandóság alapjait teremtjük meg. — Most, hogy a husz év óta húzódó viszályt; amely állandóan összeütközéssel fenyegetett, felszámoltuk, a megértés, a bizalom és együttműködés nj korszaka nyilik meg a Magyarország és Románia közötti kapcsolatokban, mégpedig olyan korszak, amelyet Olaszország mindig ajánlott és amelyet Olaszország mostantól kezdve szövetségesével, Németországgal szilárd barátsággal, támogatásával és segítségével biztosit. A magyar és román külügyminiszter kijelen* tette, hogy tudomást vesz az olasz és német külügyminiszter döntéséről és azt kormányaik nevó* ben elfogadta, annak fenntartás nílküli végre-hnjtására kötelezik magukat. A jegyzőkönyvet mind a négy külügyminiszter aláirta. SZEGED ÜNNEPE Ezrek és ezrek kiáltották a pénteki tüntetésen: Piros-fehér-zöld, Erdély magyer föld ... BELVÁROSI MOZI szombat Hazatérés ZARAH LEANDER lrguagyöbb filmje. Südermann világhírű drámája. Főszereplők: HEINRTCH GEORGE, GEORG ALEXANDER, LEO SLEZAK, HÖRBIGER PÁL. Előadások: 5, 7. és 9 órakor Í

Jön a Vágyak asszonya (A Délmagyarország munkatársától) Hűvös, esős reggelre ébredt pénteken Szeged. Az égen komor felhők tornyosultak, az utcákon fázósan járlak az emberek és mégis ezen a hűvös, esős pénteki reggelen virradt ki Kelet felől a magyar égbolt, virágos jókedvvel teltek meg a szívek és Szeged, az ifjúság, az utca viharosan ünnepelt, viharosan tüntetett Erdélyért. Szeged lakossága a rádió útján értesült a bécsi eredményről. Alig i'angzott el az örömteljes bejelentés a rádióban, az emberek ezrei gyülekeztek az utcákon és tárgyalták a nagy történelmi eseményt. Hatalmas csoportosulások támadtak az egyes kirakatok előtt, ahol Magyarországot és Erdélyt ábrázoló térképek voltak láthatók. A város fölött már ekkor ünnepi hangulat uralkodott. A házak homlokfalain kitűzött nemzeti színű lobogókat lengetett a későnyári szél. A nagy esemény örvendetes hírének gyors tovaterjedésével egyidejűleg megszólaltak a városháza harangjai, megszólalt a Hősök harangja és közel félórán keresztül hirdették, hogy a 15.000 négyzetkilométernyi magyar föld visszatért. A város ünnepe az esti órákban lelkes tüntetésbe® tetőzött, A Turul-Szövetség szegedi kerülete még a délutáni órákban összhivta tagjait, hogy zászlók alatt vonuljanak fel az Országzászló elé. A gyülekezés este 7 órakor a Dóm-téren kezdődött. A turulista csoporthoz csakhamar hatalmas tömeg szegődött. A tüntetők a gróf Apponyi Albert-utcán vonultak ki a Kárász-utcára. A Turul tagjai rövidszárú nemzetiszínű lobogókat tartottak, a tüntetők között két magyarruhás leány haladt, akik Erdély címerét vitték. Az impozáns látványt nyújtó tömeghez rövidesen az egész korzó közönsége csatlakozott. — Aki magyar, álljon be! ., . — , — Piros-fehér-zöld, Erdély magyar föld! — Mindent vissza! — kiáltásokkal vonult » többezerfőnyi tömeg a Kárász-utcán át az Országzászló elé, ahol elénekelték a Hiszekegyet. A nemzeti imádság hangjai után Rabjczky Endre, a Turul szegedi vezére intézett beszédet a tömeghez. — Alig 3 órája, hogy Magyarország ismét naHa eddig el is mulasztotta, most okvetlen nézze mesr a magyar filmgyártás koronáját: GÜL BABA-t SZELEOZKY ZITA, JÁVOR TÁL főszereplésével. SZÉCHENYI MOZr 5. 7, 9 órator