Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-03 / 175. szám

4 DECMAGYARORSZÁG SZOMBAT. 1940 AUGUSZTUS 3. Gyönyörű programmal várja Budapest a Szent István-héten a vidéki látogatók százezreit A magyar nemzet várakozástel jea napjaiban különös gondossággal készül Budapest az idei Szent István-hét méltó megünneplésére. Az ünnepségek rendezésében Budapest Székesfőváros viszi a vezető szerepet A Magyar Vidéki Sajtótudósitó munkatársa előtt Markos Béla dr., a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója az idei bet ünnepi műsorát a következőkben ismertette: — Arra törekedtünk, hogy az ünnepi hét műsora ugy zenében, inint látnivalókban egyaránt a magyar eszmények szolgálatában álljon. Tiz napon át reggel, délben, este pompás sétahangversenyek, térzenék, opcrakoncertek, a zenés szerenádok művészt gonddal összeállított műsorában gyönyörködhetünk Budapest legszebb terein, sétányain és ligeteiben. A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége augusztus 18-án dalos hangversenyt ad a főváros minden kerületében, másnap este pedig a Vigadóban tartanak díszhangversenyt. Szent István-napjának előestéjén fáklyás menettel kisért zenéstakarodó vonul végig a város főútvonalain, még István király hajnalán zenés ébresztő köszönti mindenfelé a nemzeti ünnep felvirradtát. Hangulatos újításként szerepel Szent István-nap délutánján a hangszórós gépkocsik hangversenyközvetitése. Még az ünnepi estét koronázó ragyogó müsoru tűzijáték közben is odaillő zenekíséret festi majd alá a rakéták ezreinek fellobbanását. — Ne feledkezzünk' meg közben Budapest szentistváni kedvencéről: a Gyöngyös Bokréta játékairól. Ezenfelül a Bokréta Szövetség Népművészeti Kiállítást rendez a Nemzeti Szalonban, ahol a ma. gvnr népművészet legszebb régi és uj müveiben gyönyörködhetünk. Külön ki kell emelnünk » Nemzeti Lovarda igazgatósága által rendezett ünnepi kavalkad«t. A magyar sport eddig sose látott érdekességü seregszemléje lesz ez a nagyszabású diszjáték augusztus 18-án az Ügetővcrsenypályán, ahol egyaránt gyönyörködhetünk a magyar atléták küzdenitudásában. a magyar lovas virtus remek mutatványaiban és a motoros sport fejlettségében. — A magyar nép számára is sok látnivaló akad • margitszigeti ruhabeinutatókon, ahol festői környezetben tekinthetjük nieg a mai magvar női divatot. — Az ünnepi hét felemelő egyházi eseményei és a magasztos Szent Jobb-körmenet és diszlstentiszlelet világraszóló szépségéről sz.inte felesleges beszélnünk, hiszen alig akad magyar ember, aki ezt a nemzeti bucsu járást ne látta volna. A vidékiek ezévben is féláru utazási kedvezménnyel utazhatnak Budapestre. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal (V., Deák Ferene-utea 2., leír fon: 181-213 és 181-349.) gondoskodik arról, hogy még a legszerényebb Igénvü utas is rászánhassa magát az útra, mert kellő számú szükségszállást létesítettünk, de egyébként is éjjel-napna! állandó ügyeletes szolgálatot tartunk fenn a forgatom sima lcbonvotltása érdekében. öev. Kolozs Ernöné szül. Weinmann Márta és rajongásig szeretett egyetlen gyermeke Magda, férj. Jordán Salamonná bánatos sziwel tudatja, hogy imádott férje, illetve édesapja Kolozs Ernő tart. százados, a Fzrgedi Kender fonógyár tisztviselője augusztus 1-én elhunyt. Temetése f. bó 4-én d. e. 11 órakor lesz a zsidó temető cinterméböl. Gyászolják még: özv. Reich Maiiöné Jordán falamon özv. fciternhrim Brr- (Bukarest), veje náfne testvérei Mad Györgyés neje Hirseh Ignác és neje sogorai és sógornői azonkívül rokonai, ismerősei, jóba rátái Külön villamos d. e. fél 11 órakor indul a Dugonics-térről, FILM Időszerű filmhíradó Araor M autóban" filmmel olasz film kerti a magyar közönség elé a most megnyíló új mösiszezonban a Fórum filmszínházban Az Erdélyi filmkölcsönző vállalat révén jutott ez a pompás olasz vígjáték Budapestre, amely bizonyságot tesz az olasz filmgyártás magas színvonaláról. X mulatságos, fordulatos, sokszor izgalmas olasz film magában egyesíti a legjobb amerikai filmek gyors tempóját és a francia filmek szellemességét, Egy kis Topolino köriil kerekített sokrétű bonyodalom bő alkalmat ad De Siccanak, a legnépszerűbb ölasz vígjátékszínésznek arra, hogy a közönséget állandóan kacagásban tartsa. A magyar közönség az első olasz vígjátékfilmct nagy tetszéssel fogadta. * „Mindenki mást szeret" című nagysikerű regény filmváltozatának forgatását kezdték meg a Hunniában ezen a héten. A kitűnő író. Thury Lajos, maga készítette a regényből a forgatókönyvet A MTF produkciójában és Balogh Béla rendezésében készül az új film, afelynek főszerepét Uray Tivadar és a tavaly felfedezett új női sztár. Szilágyi Szabó Eszter játszák. Az érdekes filmregényben Petbes, Makláry, vitéz Garamszeghy és egy új fiatal tehetség, Halász Géza kapott még fontosabb' szerepet. » 'X „lengyel tragédiát" és a német Hadsereg tűzkeresztségét tárja fel lenyűgöző és megkapó képekben az a megrázó és hatalmas filmalkőtás, amely „Tűzkeresztség" címmel került a magyar közönség elé. 'X Tobis új filmjének szenzációs háborús képelt, balált megvető bátorságú operatőrök készítették és zuhanó bombázó repülőgépeken, tankokban, mindenütt az első vonalban fotografáltat: le a véfes háború jeleneteit Á diadalmas német hadsereg dicsőséges fegyvertényéről számol He ez o szinte egyedülálló HábSrús filmriportázs. * Több magyar filmet kell jitszauíok a moziknak az új belügyminiszteri rendelet értei rnében, amely a magyar filmek kötelező játszási százalékát húszról huszonöt százalékra emelte fel- X rendelkezés meggátolja néhány mozitulajdonosnak azt az érthetetlen műsorpolitikáját, amely szerint magyar filmet csak a szezon végén, amikor a mőzik látogatottsága lecsökken, vettek fel műsorukba és így anyagi veszteséget okoztak a magyar filmgyártóknak. A rendelkezés kiilömösen a pesti premiermozikra vonatkozik, amenyib'en vidéken a leg több' mozi már eddig is a kötelező százalékon felül adott elő magyar filmet. A Szegedi Kenderfonógyár Rt. igazgatósága és tisztviselői kara megilletődéssel tudatják, hogy 17 éven át volt tisztviselője, illetve munkatársuk Kolozs Ernő folyó hó 1-én elhunyt. A megboldogultban a vállalat volt hűséges tisztviselőjét, a kartársak igaz jó barátjukat gyászolják. • - ERI )ELY,,. A Magyar Élet Párt értesítője közli az alábbi cikket: Mcgrablóink között ugy az elszakított területeié nagysága, mint annak gazdasági kincsei szempontjából a legtöbbet Románia harácsolta össze. A világháború utáni trianoni békeparancs folylán 102.181 négyzetkilométer nagyságú terület jutott román fennhatóság alá. Ebből maga Erdély 57.8D4 négyzetkilométer kétmillió 678.307 lakossal. Erdéllyel 5,937.157 hold szántóföld került Romániához, 6,289.222 hold erdővel és 80.773 hold szöllőterülettel. Az 1921-es román földreform a középés nagybirtok mellett a magyar telepesek birtokait ós a székely középbirtokossúg földjeit is kisajátításra Ítélte. Magyar tulajdonosoktól több', mint 2 millió hold földet vettek román kézbe. 227 ezer 950 olyan románt juttattak földhöz, akik a! világháború előtti román királyság területéről költöztek be Erdélybe. A közszállitásokban és közmunkákban a magyar iparosság az elmúlt husz év alatt nem vehetett részt. A kisiparosság, főképp a szabó-, asztalos-, cipész- és vcndéglösiparban helyezkedhetett el. Ezek ipartestületekbe szervezve működhettek, de önálló magyar kisiparos érdekvédelmi szervezetet nem tarthatott fenn. Nagyipari téren a magyarság jórészt csak mÍDt az iparvállalatok munkássága futott szerephez. Erdély természeti kincsei sorában elsősorban sóbányái érdemelnek említést. A geologusok azt állítják, hogy Erdély mezőségi része valamikor lenger lehetett és ebből rengeteg só rakodott lei az agyag alá. Az erdélyi só volt az eiső áru, amely a régmúltban mint kiviteli cikk utat talált a külföldre. Torda, Marosujvár és Désakna sóbányái évente 2 millió mázsa sót adnak. A sósfürdőknek pedi se szeri, se száma, a jólismert Szovátán kívül ott vannak niég Kolozs, Torda, Vízakna, Bázna, Korond, Tusnád, Székelyudvarhely, Bálványos fürdők, továbbá szénsavban gazdag fürdők: Homoród, Élőpatak, Kovászna, Málnás, Borszék, és még igen sok rádiumos és kéntartalmú fürdő. Néhány olyan fürdőhellyel, mint Herkulesfürdő, Püspökfördö, Félixfürdő, Buziás, stbL a románok nem sokat törődtek és nem is igyekeztek azokat gazdaságilag sein értékesíteni. Erdély nagyszerű aranylelőhelyei: Abrudbínya, Botos. Faczebaia, Bucsumzalatna, Kőrösbánya, Brád, Nagybánya és Verespalak, ahol a románok évente :»00 kiló aranyat és 10000 kilograin ezüstöt termeltek ki. Az erdélyi kőszén és barnaszén európai hirü. Boksán, Anina, Újbánya, Oravica, Mchádia, Pctrozsény, Nagyajta, Borszék, Vulkán, I.upény és a többi bányák jelenlegi évi termése körülbelül 2,500.000 tonna. A mai Románia legnagyobb vasbányái is erdélyiek. Rssrcabánya, Anina, Pctrozsény, Torockó, Csiklóhány* vasbányái, továbbá Rézbánya és Bglánbánya rézbányái évenként többmilüó tonna ércet adnak. Volt idő, amikor a hazai szükségletünk biztosítására az erdélyi fa 50 százalékát ímportáltutá Romániából évi 23 millió pengő értékben. Nagymagyarországnak is itt volt a legtöbb fűrésztelepe. Nein utolsó sorban kell említést tennünk * földgázról, amely az erdélyi főidben szakembereit szerint 250 milliárd köbméter mennyiségben fordul elő, ugy, hogy ez iparilag értékesítve, Erdély lakosságát évszázadokig lehetne ingyen ellátnf, világítással és fűtőanyaggal. Párisi Nagy flruház Rf. 'zeoeri tésekonics és Kiss-utca sarok1 NYÁRI VASAR: Nói divat szalmakalap, vegyes sziP 2.4 liekben P 2.4 Női műselyem" táncnadrág —.fitNői klott ernyő P 3.9 Férfi krepdesin miiselvem nvakkendó Üveg sótartó fogós félfehér —.2 Üveg hamutartó félfehér —.22 Üveg kancsó 1 literes félfehér —.9' Zipp-záras női erszény —.98 Üveg vizes pohár 1/8-os félfehér 4 drb —74 Fuvence szószos csésze -—28 Ónozott burgonyaprés —.8 Hosszúkás fakanál 2 drb —-21 Divat moleszkin retikül P 1.78