Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-27 / 193. szám

PETHÖ SÁNDOR Iria: PARRAGI GYÖRGY Pethő Sándor tragédiája nemcsak személyes emberi tragédia, hanem inkább magyar tragédia, Mcr.t mi volt Pethő Sándor, ha nem a magyar sors kifejezője, fajtája aggódásainak, végzetszerüségénck kereszt-hordozója? Kivételes tehetsége, a magyar, nyelv szépségeivel bravúrosan bánnitudó stílusérzéke, jellembeli nagysága, történelmi ismeretei arra biztatták, hogy egész életútját a napos oldalon fussa be, a hatalommal való szövetségben, a politikai cs vagyoni érvényesülés kényelmes szerpentinjén• E helyett a küzdelmet, ha.rrco t, egyedüllétet v álas z t..o.t.t.a; olyan igazságokat hirdetett, amelyek nem kellemesek, nem nyerik meg az utca tetszését, nem ismernek megalkuvást. A magyar, Gironde eszméje volt a nagy politikai gondolata. Kíméletlenül igazságos harc minden forradalmi jakobinizmus ellen, mely a mult romjain akar, új világot improvizálni. A magyar Gironde gondolata nem pártpolitikai eszköz volt számára, hanem magyar, politikai, szemlélet, világnézet, amelyet semmi árért sem volt hajlandó politikai alku tárgyává tenni. Ezért nem is helyezkedett cl a jártpolitikában, mert mindennél többre becsülte tollának függetlenségét. Ez a toll volt az egyetlen fegyvere, erösebb fegyver, mintha egyenruhás pretoriánüsok, párthadsereg, vagy aranyat felhalmozó páncélszekrények sorakoztak volna fel mögötte. Lelkének derűjét, arcának férfias sugárzását egész lényéből kiáradó, emberi melegséget abból a mélységes meggyőződésből és fanatikus j" hitből merítette, hogy a helyes úton, a magyar útón jár• Érhették ezen az úton fájdalmak, Csalódások, gonosz és alattomos gáncsoskodások. rágalmak, rászakadhattak ezen az úton különféle nyirkos, ködös fényhatások, szakadékok, hegy'csuszamlások bármilyen oldalról, Pethő Sándor fegyvertelenül, védtelenül, a hite által táplált vissza nem rettenő bátorságával haladt előre, sokszor egészen egyedül a múló napok rengetegjén keresztül vezető járatlan, sokszor veszélyes úton. Páthösz nélkül, fönhéjjázó gesztus nélkül, az igaz ember természetes hősiességével végezte Pethő Sándor, úttörő munkáját. ő volt a legbőkezűbb és legjobb kedvű ajándékozó, aki két kézzel pazarolta szét munkatársai között szellemének kincseit. Ezt az áldott tulajdonságát a tanári katedráról hozta magával a főszerkesztői asztalhoz. Ez az asztal tulajdonképpen egy nagy katedra, volt, amelytől nemcsak munkatársaihoz, de az egész nemzethez szólt, tanított, eszméket adott, hibákat. ostorozott, bevallotta örökké éber lelkének aggodalmait, sejtelmeit. Különösen az ifjúságot szerette. Nem volt nagyobb öröme annál, ha látta, hogy gondolatai valamelyik ifjú munkatársának lelkében termékeny talajba hullanak. Magyar 'tragédia Peth ő Sándor sorsa, — úgyszólván nagy álmát széjjeltépte a kegyetlen valóság. Pcclig nem volt illuzionista és fantaszta „Csillagos magyar órák" ihlették meg a lelkét, amikor páthoszszerűen KORZÓBAN Kedden—szerdán Minden idők lcgnagyobbsikerü inagyax filmje! Repríz! Uj példány! Bors István PAGER ANTAL TOLNAY KLÁRI—LADOMERSZKY MARGIT, PETHES-BIIIARY—ESZENYI OLGA felejthetetlen főszereplésével. Azonkívül: AUTÓVAL KA HP AT ALJAN, álmokat látott. A magyar történelmi múlttal folytatott beszélgetéseiből szerezte útmutatásait. ,,'Az álmok nem hazudnak" — mondta a költő. Pethő Sándor, sem hazug, csalóka álmok után futott, csak a végzet könyörtelen volt hozzá, mint valamikör azonos fiion járt sok más nagy magyarhoz• Zrínyi Miklóshoz, Rákóczihoz, Széchenyihez, Adyhoz, akiket a kor életükben megtagadott, haláluk után igazolt és akiknek az igazság biztosított a magyarság örök történelmében sírón túli életet. Pethő Sándort is igazolni f ogja a történelem. —oOo— A balatonfüredi tragédia Balatonfüred, augusztus 26. Pethő Sándor néhány hét óta Balatonfüreden üdült, ahol gyógyulást keresett szívbajára és idegkimerülésére. A kiváló írót és történészt balatonfüredi üdülése alatt többízben fölkereste a „Magyar Nemzet" szerkesztőségének néhány tagja- Igy történt vasárnap is, amikör Parragl György és Udvary Gyöngyvér, a Magyar Nemzet munkatársai, valamint Puskás Lajos író felesége érkezett Balatonfüredre Pethő Sándor meglátogatására. Pethő Sándor déli 12 óarkor kiment Vendégei elé a vasúthoz. A vendégek megérkeztek, de miután Csak egyetlen autótaxi állott a balatonfüredi állomásön, Pethő Sándor, Udvary Gyöngyvér és Puskás Lajosnó foglalt helyet a kocsiban, míg Parfagi György és Puskás Lajos gyalog igyekezett be a fürdőtelepre. Alig néhány perces autóút vezet he az állomástól az Erzsébet-szanatóriumig, ahol Pethő Sándor üdülésének heteit eltöltötte. Ez alatt a párperces út alatt következett be a tragédia. Szemtanuk szerint a gépkocsi a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt a meredek, lejfős úton lefelé s az úgynevezett halálkanyarban, ahol már sok baleset fordult elő, szembetalálkozott Nemes Vince gróf túraautójával, amely ugyancsak a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt. A taxi és a túraautó egymásnak rohant, a gróf hatalmas gépkocsija felborította a taxit, amelyben Pethő Sándor és vendégei ültek. A taxiautó maga alá temette utasait. Pethő Sándornak elörött a nyakcsigolyája és súlyos halántéksérülést szenvedett, úgy, hogy mire az autó roncsai alól kihúzták, már halott volt, Udvary Gyöngyvér újságírónő karját és DÉLMAGyARORSZSG KEDD, 1940. AUGUSZTUS 27. lábát törte, a taxisöffőr: Kenyeres Gábor pedig agyrázkódást szenvedett; míg Puskás Lajosnó könnyebb sérülésekkel került ki a katasztrófábólPethő Sándort vasárnap Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök várta ebédre, de telefonértesítést kapott a „Magyar Nemzet" szerkesztőségétől, hogy miután augusztus 25-én volt két esztendeje, liogy Pethő Sándor megindította a „Magyar Nemzct"-et, a szerkesztőség meglátogatja Balatonfüreden a betegségére gyógyulást kereső volt főszerkesztőt. A. telefonon bejelentett látogatás miatt kimentette távolmaradását a püspöknél és elindult az állomásra, ahonnan visszatérőben érte a halálos autókatasztrófa. A publicista és a történész utja Pethő Sándorral a magyar ujságirás egy,k kiválósága és büszkesége, a magyar szellemi élet egyik legelsőrangu képviselője távozott az éíők sorából. Életműve beletartozik a magyar történelem gazdag egységébe. 1885-ben született a sopronmegyei Pásztoriban. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, egyetemi éveit a kolozsvári egyetemen töltötte. Mint tanár a fővárosba került és a húszas évekig volt a történelem tanára a Tavaszmező-uteai gimnáziumnak. Tanítványai rajongásig szerették, órái valósággal élményt jelentettek. Publicisztikai írásai először a Budapesti Hirlap-ban és egyideig a régi Uj Nemzedék-ben jelentek meg, majd az Élt t cimü folyóiratot szerkesztette Kosztolányi Dezsővel, Krúdy Gyulával és több más kitűnő Íróval. Egyidöben »Uj Magyar Szemle* cimen tudományos folyóiratot szerkesztett. Hajlamai mindinkább a publicisztika felé terelték, ugy, hogy a húszas években már jól ismert neve odakerült a régi »Magyarság« címlapjára. Először főmunkatársa, majd főszerkesztője lett a lapnak. Mindenütt tiszteltté tette nevét, izzó magyarságú vezércikkeivel, melyekben a publicista egyenrangú magasságon nyilatkozott meg a törtcnetiróval. Életének müvei publicisztikai munkáin kivöl mintegy harminc kötetet tesznek ki. Legismcttöbbek az Asztalos Miklóssal közösen irt :Magyarország története*, » Világostól Trianonig*, továbbá •A szabadságharc eszméi és tanulságai* cimü kötete. 1938 tavaszáig dolgozott a régi Magyarságnál, akkor a lap kebelében megindult szélsőjobboldali irányzat miatt lemondott a lap főszerkesztői állásáról, majd párhónapos intervallum uián Hegedűs G'vula felelős szerkesztővel és legjobb" régi munkatársaival megalapította a »Magynr Nemzetett, amelynek első száma 1938 augusztus 25-én, éppen a tragikus szerencsétlenség előtt két évvel jelent meg Rövid év alatt Hegedűs Gyulával együtt a modern magvar sajtó egyik legnagyobb sikerét valósította meg, magas szellemi színvonalon álló lapjával. TU%ifaUevesUedőU UUldöitsége a polgármesternél R tüzifaelárusitásra jogosul* kereskedők névsorának össze* állítását és Szeged évi tUzifaszükségletének megállapítását kérték (A Délmagyarórszág munkatársától) Fog-1 rendelet nyomban megjelenése napján, aügusz* lalkozott a Délmagyarország azzal a problé- | tus 15-én hatályba lépett, a kereskedők kijclömával, amely a tüzifakorlátozási rendelettel kapcsolatban felmerült. Amint ismoretes, a rendelet kimondja, hogy fisak azok a kereskedők árusíthatnak a jövőbon tűzifát, akiknek a kereskedelmi miniszter, vagy az ezzel megbízott polgármester erre külön engedélyt ad. A Belvárosi Mozi Kedd HARRY BAUR grandiózus alakításával; NYOMORULTAK Hugó Yictoe halhatatlan művének filmváltozata. Tekintettel a film rendkívüli hosszára, az előadások köznap 5 és fél 9 órakor, kezdődnek lése azonban máig sem történt meg. Sok kereskedő nem mert árusítani, mert nem akart kihágást elkövetni, ennek következményeképpen fáhiány jelei mutatkoztak Szegeden. Hétfőn délelőtt a Baross Szövetségbe tömörült fakereskedők küldöttségo kereste fel hivatalában Pálfy József dr polgármestert. A küldöttség vezetője Vinkler, Elemér dr., a Baross Szövetség elnöke, kérte a polgármestert, lepSZÉCHENYI MOZI keddre PROLONGÁLTUK '5, 7, 9 A1 lengyel háború nagy riportja Tűzkeresztség Páratlan jelenetek a levegőből és a tűzvonalból.