Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-25 / 192. szám

Amerika föllép a „Jehova tanui"agitátorai ellen (A Délmagyarország munkatársától) Hónapokkal ezelőtt, különösen Szeged vidékén és a Nyírségben, a hatóságok egy különös szekta agitációjával foglalkoztak. Rendszerint írástudatlan, földhözragadt szegény emberek körében toborzott híveket ez a tiltott szekta, amely ,-Jehova tanui"-nak nevezte magát Mivel működésük a fennálló társadalmi rendet is veszélyeztette, a bíróságokat is foglalkoztatta ez a mozgalom cs a vezetők közül többet súlyosan elitéltek. A ,,Jehova tanüi"-nak mozgalma Németországban is gyökeret vert, hamarosan gátat vetettek elterjedésének, amennyiben internáló táborokba küldték a szekta követőit. Most Amerikából érkeztek jelentések, amelyek afról számolnak be, hogy a „Jehova tanúi" ott is gondot okoznak a hatóságoknakEddig nemigen törődtek velük, mert hisz Észak-Amerika a szekták hazája. Amióta azonban Amerikában ls érezni kezdik a háborús veszélyt és a kormány mindent elkövet az ország haderejénok fokozására, a „JehBva tnnüi"nak mozgalmát már nem hajlandók „ártatlan fanatizmusnak" tekinteni. A szekta megtiltja tagjainak, bogy fegyvert fogjannk és a hadseregbe beálljanuk. Ezért tiltották be Angliában és Kanadában is, ahol szintén terjedt Az utóbbi hetekben az amerikai közvélemény mély felháborodással nézi e szekta agitációját A felháborodásra a közvetlen okot az a körülmény adta meg, hogy Rütherford bíró, a mozgalom prófétája, megtiltotta híveinek, hogy üdvözöljék az amerikai lobogót. Tilalmát azzal indokolta meg, hogy ez — bálványimádást jelent. Erre az amerikai hazafias szervoZetek megkezdték a hadjáratot a szekta hívei ellen és ahol egy tanút" rajtakapnak azon, hogy megtagadja a tiszteletet az amerikai loLéda, Csinszka és a többiek Égy koronatanú jelentkezett Dénes Zsófia Ady-könyvében. Mindenesetre kegyeletes érzésre vall, hogy ez a tanúságtétel a nagy költő halála után húsz esztendővel történik, araikor már Léda is, Csinszka is egyaránt halott. Rendszerint a nagy költőnek halála után egyszerre megszaporodnak a barátai és a szerelmei. Mindenkinek egyszerre kapcsolatai vannak, ellenőrizhetetlen intimitásai ... Az Ady halálát követő memoárirodalom kétségtelenül sok érdekes adalékot szolgáltat Ady Endre bonyolult lelkisége megismeréséhez. A nöi tanuk közül most a Dénes ZsóHáé, aki »Élet helyett órák* cimü könyvében értékes fejezetet örökít meg Ady E-ndre végső éveiről. Ady levelei igazolják, hogy 1913—1918 között Dénes Zsófia és Ady Endre barátsága a legerősebb érzelmi rugókon nyugodott. Ady el akarta venni feleségül a Budapesten lakó fiatal özvegyasszonyt. akit később, mint az irodalom hasznos munkását ismertük meg. Az a nő volt, akire Ady Endrének, mint barátra, ösztönzőre, segítőtársra volt szüksége. Epizód csak, rövid lejáratú közjáték a költő mozgalmas életében és ezt tudja a könyv szerzője is, aki szerényen nyul hozzá e témához. Dénes Zsófia e könyvet nem azért írta, hogv jelentkezzék nz irodalomtörténet előtt: én röl és ugy vélte, hogy értékes vonásokkal egésziís ott voltam! Ismerte Adyt, az embert közelebbről és ugy vélte, hogy értékes vonásokkal egészíti ki az embernek lelki arcképét. Megfigyelő képessége, írni tudása, nagyban segítségére volt, ugy hogy meg tudjuk érteni Móricz Zsigmond iirenctét, amikor e sorokat irja Dénes Zsófiának: „írásod három napra beteggé tett. Oly közvetlenül, érzékletesen, annyira vérig komolyan és akusztikai tisztaságában hatott rám, hogv amig Csinszka nem Adynak való asszony volt. Már elvette feleségül — 1915-ben, araikor ugv adódott, bogv egyszerre bárom bét leforgása alatt ismerte meg Csinszkát is meg Lédát is. „Alapiában azonban a hetek és a hónapok múlása nem egy csalódást hozott Csinszka házas életit illetően, olvastam, ott voltam Ady forgószél körében, a . szobáidban vele, velrtck. Más ugy ír, hogy lelkébogó előtt, ott az illetőt arra kényszeritik, hogy térdre boruljón a lobogó előtt és megcsókolja az azon lévő csillagokat. Több helyen a rendőrségnek kellett közbelépnie, hogy a népharag elől megmentse .Jehova tanúit". A szekta lármás és ízléstelen propagandája is fölbőszíti az amerikaiakat. Becsöngetnek minden ajtón és amikor ajtót nyitnak, nem hajlandók távozni mindaddig, amíg szólamaikat meg nem hallgatják. Ha becsapják előttük az ajtót, gramofont helyeznek a küszöbre, amely azután hangosan bömböli igéiket. Különösen a katolikusok ellen irányítják propagandájukat. Egyébként bőséges anyagi források felett rendelkeznek, amit bizouyít az is, hogy brooklini főhadiszállásuk hatalmas felhőkarcoló, amely saját tulajdonuk. A szekta hívői szabad lakást, élelmezést és havi tiz dollár zsebpénzt kapnak. Itt nyomtatják pfopagandairataikat a világ minden nyelvén. Jellemző, hogy külön rádióadóállonvásuk is van mái, amelyen Rutheford „próféta" hirdeti híveinek a világ közeledő végéi" Munkájukat Amerikában sem folytathatják sokáig, a tengerentúl is úgy járnak majd a hamis próféták, mint Szegeden — fogház és rendőri eljárás vár reájuk. nek fehér falai imbolyogva vetítik ki Adyt, vagy szárazon, tanárul felsorolja a róla való tudnivalókat. Nálad, Zsukám, a könnycsepp is üde s még nem csapódott le belőle a szemsarkából a só." Dénes Zsófia apja budapesti éuitész, ő Kolozsváron ment férjhez az Angol-Magyar bank fiókfőnökéhez, aki fiatal korban elhunyt. Ady Endrét 1913. késő novemberében ismerte meg a Park-szanatóriumban, ahol betegen feküdt. Ady már akkor sokat betegeskedett. A barátság nöttön nőtt közöttük, de nem volt könnyű szeretni ezt a nagy rakoncátlan gyermeket. Ady tele volt ellentmondásokkal. A házas életről való felfogása is kettős volt. A házasságból nem lett semmi Lédával már szakított. Köziben megismerkedett Csinszkával is, a csúcsai leánnyal. „A csúcsai leány — mondotta Ady — nagyon tetszene neked, összes nőim közül csak ő tetszene. Dekadens hajtás; a 48 éves ember elvette 16 éves unokahugát — Docteur Pascal és Clotilde esete, azzal a többlettel, hogy ezek nem sehonnai Rougon Mncquartok, — hanem régi fajbeli unitáriusok, erdélyi dzsentri vér. mágnás keveredéssel. Három év 6ta levelezem vele. eddig nem láttuk egymást, most először. Este érkeztem meg, a kocsim körül a sötétben mindenféle nő volt. arcát nem láttam senkinek, de mikor kezet fogtam vele. megismertem, hogy 6 az — s hisztéria szagról, amely megcsapott. A csúcsa! leány most 19 éves, gyönyörű, sugárzóan intelligens és müveit." Dénes Zsófia a háttérbe vonul és méginkáhb megerősödött benne a tudat. hogv ő csak szellemi barátja lehet az Írónak. Most utólag bevallja, hogv Amikor hozzá készült feleségnek, tudta, hogv Adv idegbeteg. Hamar fel Ts Ismerte szok'ásnit és szenvedélveit, de fiatalságában nem mérhette le. mit hárit az majdan reá. Amikor nedig ráhárult házasságában az. ami a dicsősé" és halhatatlanság tehertétele volt. magában mélven belül megharagudott Advra Ezt azonban nem merte bevallani még önmagának sem. Ellenben másra átvinni haraffiát. valakire, akit szabadon evMölheT. ezt nem akadályozza senT<i. és semmi OTvan ovülMet támadt Rprtábflri Adv T.őrlnené fránt. emit mindennaoí mértékkel föl Sem lehef mérni. A belezet Adv hete "'égének romlása ideiében egere rószszabb. Csinszka és Randi családja között az éih'degiilés cgvre érezhetőbb. Bai az. hogv Randi mind betegebb s mind kevésbbé szerepelhet olyan Gyorsíró és Gépiróiskoüábaif (Honvéd-tér 4) beiratkozás fogalmazási, irodai és beszédirási gyorsírást, — tizujjas ritmikus vakírásos gépirási é« helyesírási tanfolyamokra. Mérsékelt tandíj, szakszerű kiképzés, országosan legjobb vizsgaeredmény Állásközvetítés 71' Haialos jáuík a revolverrel (A Délmagyarország munkatársától) Végzetes szerencsétlenség játszódott le az egyik Makó melletti csárdába. SzilaH Horváth József 26 évs kocsmáros revolverét mutogatta egyik barátjának, aki fölszólította, hogy vigyázzon, mert a revolver meg lehet töltve. Szilasi Horváth ekkor a kocsmapultön fölsorako* zott pálinkás- és borosüvegekre kilőtte a tfii volverben lévő hat töltényt. A revolveres mülatság után felesége elvette tőle a pisztolyt, de Szilasi Horváth ismét előkerítette. A revolvert ezután ráfogta barátjára, aki kiütötte kezéből. Szilasi Horváth ezen annyira feldühödött, hogy hirtelen maga felé fordította a töltetlennek vélt revolvert és elcsattlntotta a ravaszt. A következő pillanatban éles dörrenés hallatszott, a fiatalember pedig holtan terült el a padozaton. K szerencsétlenség ügyében lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a hat lövedéken kívül egy golyó még a Csőben maradt. A golyő a szerencsétlen embernek a koponyájába hatolt és azonnali halált okozott. A vizsgálat folyik. társasági életben, amilyen Bertuka elgondolása. Nem lehet irodalmi szalont tartani ott, ahol a férj a szomszéd szobában prizniccel és hőmérővel fekszik. Van ugy, hogy ennél aggasztóbb állapotban is." Dénes Zsófia az alatt az idő alatt, mig Ady Endre nászútra ment Erdélybe, ismrkedett meg Párisban Ady másik és művészi pályafutása szempontjából kétségtelenül döntőbb jelentőségű asszonnyal, Lédával. „Nem képzeltem ilyen csúnyának, — írja könyvvében kíméletlenül. De ilyen érdekesnek se. A csúnyasága felfortyant szépség volt. A kora? Nem az igazi kort értem ez alatt: Az sohasem érdekelt senkinél. Hanem a benyomás, amit tesz. A kisugárzása. Lédáról nem az állt akkor, hogy öreg, csak az, és ez árnyalat — hogy nagyon elhagvta fiatalsága. Kegyetlenül járt el fölötte az idő. Tépett volt, elhasznált, fölégetett. Ennél az állapotnál biztosan fiatalabb kellett, hogy legyen, ennél csak fiatalabb lehetett — mert ez igy pokolian időtlen volt. Ady Lajos szobájában függ utolsó közös képük. Csupán négy évvel hanvitább készült, mint ahogy Lédát megismertem — és még milyen sugárzó asszony azon! Milyen gyöngéden szép, diadalmas, nőies jelenség, akár egy Rcnoirkéip. Ez a fénykép csak igen kevéssé hasonlít ma* az akkor megismert Lédára. Legfeljebb ugv. mint a tragikus karikatúra a viruló eredetéhez. Ezt csinálta belőle a közben lefolyt négy esztendő.'* Nem érdektelen, amit Dénes Zsófia elmond Léda uolsó éveiről. „Itt mondom el, hogv tiz évvel találkozásuk után Diósi ismét (Léda férje) egy hatalmas vállalat élére áll, kormápvfötanácsos lesz, Gödöllőn kastélyt vásárol, ott nagy házat visz. Társadalmi körük nincs, egyébként pedig Léda végletes állapota nem is tűrné: Legszívesebben kutvafalkájával foglalkozik. 1930-ban Léda különös bőrbetegségbe esik: A kór neve:pemfigíisz — s bele is hal szegény — 1931. januárjában. 13 évvel Ady után, ugyanabban a szanatóriumban a Parkban, mint Ady. Egvetlen barátnője van akkor: Rozsnyay Kálmánná, Dapsy Gizella; a Ni! néven ismert írónő." Azóta Nil Ts meshalt. Egvre kevesebb azoknak a száma, akik e tragikus sorsú nagy magyar költő életét és azokét, akik' közvetlenül beleszóltak életébe, körülvették. Annál érdekesebb igy hál Dénes Zsófia könyve. a«i F E K E T ES A S UTCA KERTÉSZ SÁNDOR BÚTORCSARNOKA I

előnyös árakkal és nagy választékkal | áll a butorvásárló közönség rendelkezésére. |