Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-25 / 192. szám

DtCMÁGYAKORSZÁG „VASÁRNAP, 1940. augusztus 25. reorganizált vasútügy újjászervezését 1928ban a mai szovjetkormány száműzetésbe küldött. Egy évet Kinn határán töltöttem. 1929ben kiutasították Törökországba és most Konstantinápolyban iröm ezeket a sorokat" Ez Trockij életo 1929-ig, ugy, ahogy ő maga dióhéjba foglalta. Egy intelektuel-forradalmár Egészítsük' ki ezt néhány adattal. A kétségtelenül nagyműveltségű és éleseszü Trockij típusa a zeidó-forradalmár-lntellektuelnek, akit nyugtalan vére odasodor a legforradalmibb pártokhoz. Azonban mint Trockij életo is bizonyítja meg e forradalmi pártok fegyelmezetlen éa anarchikus diszciplínáját sem képes elviselni sokáig. Nem veszi észre, hogy közte és forradalmár társai között bizonyos rövidzárlat áll fenn, amelynek következtében Trockij sohsem tudott annyira egy testté és [vérré összeolvadni az orosz bolseviki párttal, mint a nemesi származású Lenin, vagy a georgiai varga gyermeke: Stalin. Voltaképpen ez a rövidzárlat okozta Trockij egyéni tragédiáját, azt, bogy lángpalossal kiűzték abból a „paradicsomból", amelyet Lenin mellett elsősorban ő teremtett meg yérrel és vassal, akasztófákkal és ólomgolyókkal. A világforradalom ábrándja Lenin frázis-gyárosnak mondotta. Stalin egyenesen gyűlölte, a nyugtnlanvérű örök forradalmárt, aki halála napjáig sem mondott le a világforradalom ábrándjáról, aki az orosz tömegeket bármely pillanatban kész lett volna vágóhídra vinni ennek az ábrándnak megvalósításáért. Trockij megmaradt forradalmi agitátornak és titkos összeesküvőnek, lázongó ellenzéknek akkor is, amidőn a konszolidált [orosz forradalom, illetve annak vékony rétegű bürokráciája halállal büntetett minden összeesküvést és ellenzékiséget. Trockijhoz múltjára való tekintettel, nem mertek ugyan hozzányúlni, meghagyták puszta életét, azonban az élő holttest szerepére kárhoztatták. 1929 óta ismét hontalanná vált Egy ideig Törökországban élt, majd Franciaországba kapott tartózkodási engedélyt. 1934-ben megalapította a Negyedik Intcrnaciondlét, amely pro. grammjául tűzte ki a világforradalom megszervezését. A programm szerint a szovjetpiúónak nem lehet más célja, mint az,-hogy megszervezze a világforradalmat Elősző® Németországban és Japánban akart bolsevista forradalmat szervezni, hogy azután egyesült orővel söpörhessék el a nyugati és amerikai kapitalista államokat. A Negyedik Internaciopáléhoz főleg az intellektuális kommunista elemek tartoztak. Azonban híveinek száma egyco fogyott. 1936-ban Franciaországban is nem kívánatosnak vélték ott-tartózkodását és kiutasították. Néhány hónapig a norvég fővárosban talált, menedéket, de Csakhamar innen Is távozásra hívták fel. Végül is a baloldali mexikói kormány kínált fel menedékhelyet számáraMexikóból folytatta ezután Stalin elleni Harcát, amely egyre inkább szélmalom-harccá vált, amelyet a maga rögeszméibe belcbódult magányos, betegtüdejű férfi folytatott a világ egyhatoda és 190 millió ember felett Uralkodó hatalmas „vöröscár" ellen. Ezt a harcot állta, amig a gyilkos merénylő vpsdorongja szét nem Verte koponyáját. Ahasvérus-élctének körútja most bezárult. Trockij árnyéka örökro eltűnt a Kreml ablakai alól. 1200 pengős Ángyon szép Diófa politurös hálószoba 600.— P és egy kombinált szoba 500.— P-ért. eladó, részletre is. Kossuth L. s. út. 5. Kakuszi műaszJkalos. 117. Csánvi Piroska r Vidám riport a Balaton mellől Amikor a hölgyeket hordszéken vitték az Anna-bálra — A nagyfejű Kiafaludy-szobor, Balaha Lujza kedvenc fészke és más balatonfüredi emiekek (A Délmagyarország munkatársától) A régi időkben, — egyszer voTt, hol nem volt, talán igaz sem volt, — vidám élet folyt Balatonfüreden, amely ma talán a legcsendesebb fürdőhely a hullámzó Balaton partján. Balatonfüredet ma leginkább gyógykura szempontjából keresik fel, többnyire idősebb, csöndszerető emberek, akik életiramban kifáradt, makacskodó szivüket gyógyítgatják az európai hirtí szénsavas fürdőkkel. A Balatonkörnyék legrégibb és legjobban ismert fürdőhelye: Balatonfüred már 150 évvel ezelőtt is hircs-neves gyógyfürdő Tolt. Régi házak és patinás emlékek beszélnek a nagy múltról a késői nemzedékekenek. Ahová néz az ember, csak emlékeket láthat Magyarország nagyjainak szobrai, plakettjei beszélnek az utókornoz s öreg házak, amelyekben Jókai Mór, Kisfaludy Sándor, Blaha Lujza, a nemzet csalogánya lakott... Hej, vidám élet volt Balatonfüreden évtizedekkel ezelőtt, akkor, amikor az ország még gondtalanabb volt, amikor a világ is derűsebb volt és a szivekben nemcsak ezerféle betegség, baj és gond lakott, hanem életvidámság Is. Ezekről a mesebeli, vig időkről regél Balatonfüred legrégibb szállodája: a Sfefánia-szAlió. 1796-ban lforváthliáz volt még a neve s egy dúsgazdag magyar nábob vendégpalotája volt. Épült abban a palotában száz szoba is a vendégsereg számára s reggeltől estig, estétől világos virradatig mulattak benne az emberek. A palota 1880-ban leécrett és újra fölépítették: 1896. óta viseli a SeMnla-szálló nevet, attól kezdve, hogy benne lakott Stefánia TŐliereesrnő, Rudolf trónörökös fiatal özvegye, akinek vigasztalására itt nyaralt az egész magyar főnemesség John Pagett, az „új földesúr" Több, mint száz esztendővel ezelőtt járt Balatonfüreden John Pagett, a hires angol utazó „világkörüli ulja" alkalmából. Pagett 1836-ban járt először, de nem utoljára Magyarországon, később egyre gyakrabban tért vissza, addig-addig, amig magyar földesúr lett belőle. Wesselényi Polixéna bárónőt vette feleségül s Erdélyben telepedett lé. Sokat mulattuk a székelyek a „bojond ángliuson", aki gazdasági reformokat honosított meg birtokán, de reformjai beváltak s ő maga a bolondos uj földesúrból izzig-vérig magyar földbirtokos lett. Hogy mennyire igy történt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Pagett Jánost az 1848-iki harcok után mint magyar szabadságharcos-forradalmárt sokáig üldözték... Igy beszél John Pagettröl a Stefánia-szállónak nevezett öreg palota, viszont annak idején, száz esztendővel ezelőtt John Pagett mesélt a régi Ilorvóth-házról angol nyelven megjelent, hatalmas utazási munkájában. Leírja könyvében, hogy milyen élet volt 1836-ban a hires-nevezetes szentgvörgyi Horváth Zsigmond vendégszerető házában. A magyar nemesurak nem nyerték meg anynyira az angol utazó tetszését, mint a hölgvek... Az urak hosszúszárú csibukjukból nagyon sokat füstöltek a gyönyörű, még ma is táncteremnek beillő társalgóban, a hölgvek azonban csodálatos, angyali türelemmel viselték el ezt a „shoking''-0t és elbájolóan cseveglek. „Itt nyomát sem látni arcfestéknek," — kiált fel az angol világutazó elragadtatva, — „a magyar hölgyek arca természetes rózsákat terem, ajkukon is a természet pirja ég." Aztán panaszkodik, hogy a férfiak túlsókat kártyáznak és nem ritkaság, hogy egész birtok gazdát cserél a kártyaasztalnál. Érdekes az is. hogy John Pagett tanúsága szerint a balatonfüredi hölgyeket száz évvel ezelőtt hordszéken vitték el a környékbeli Anna-hálakra, hogy pillangós, könnvü. táncos kis cipellőjük be ne sározódhasson... Ilyen réöi palankint nemrég találtak a Grand IIolcl padlásán s ez hizonyitja, hogy a derék John Tagctt csak a tiszta igazat írla... A nagyfejű Kisfaludy..^ Igen érdekes a nagyfejű KisfaJudy-szobcr legendája is. Kisfaludy Sándor sokat járt Balatonfüreden. ő alapitóttá meg Itt az első magyar „játékszínt'', azaz színházat. A szinház lebontott oszlopai még ma is megvannak', emlékmű lesz belőlük. Ealatonfüredcn Kisfaludy emlékét szoborral örökiteltc.k meg. Egy Züllirh nevü szobrász készítette e.l a sznhrot és füt Ls áilitntlák a fürdő ( centrumában. A szobornak csakhamar csodájára jártak, nem egészen kegyeletből, hanem inkább azért, mert aránytalanul nagy feje volt. A gyermekeket azzal ijesztgették, hogy „ha rossz leszel, elvisz a nagyfejű bácsi" és a duhaj legények bizonyára ezt énekelték: „Nagy a feje busuljon a Kisfaludy'' Amikor aztán egy anyai örömök elé néző hölgy a szobor láttára rosszul lett, lebontásra Ítélték és gróf Vay Miklós készítette el az uj Kisfaludy-szobrot, amely ma is ott áll a fürdő parkjában. A park árnyas, csöndes és mégis központi fekvésű helyén áll Blaha Lujza pudja, fölötte bronz emlékplakett, amely mint „Török birónét" ábrázolja. Ezen a padon üldögélt legszívesebben a nemzet csalogánya s itt mondta egyszer Lingl Valérián benedekrendi fürdőkormányzónak azt a kedves „bonmot", ami anekdotakincsünk lett: A bencés pap dicsekedett Blaha Lujzának, hogy fejlődik ám Füred, petróleumlámpákat kap a sétány és azon a kedves, árnyas helyen ls ilyen lámpa fog esténként világítani. A nagyasszony elmosolyodott és arra kérte a fürdőkormányzót, hogy hagyja meg jótékony homályában az! a helyet, mert ő megfigyelte, hogy estefele ide iárnak a szerelmespárok... Elismerem, hogy a bárónő nagvohb szakértő a szet-elemben, mondta a páter és — nem lön világosság a mai napig sem... Blaha Lujza nyaralója egyébként ma is egyik legjellegzetesebb háza Balatonfürednek. Nagy, sárgára feslett épület a forgalmas Blaha Lujzautcában, homlokzatán ez áll: „Ez volt .a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke" Ma az Ipartestületek Országos Központjának üdülőháza. Két Jókai-villa ls regél a nagy magyar mesélőről. A „kis Jókai-villát" Jókai Mór azért énittette. hogy odavonulhasson el krdvenc szenvedélyének1, az elefántcsont-szobrocskák faragásának és az akvarell-kéoecskék feslcgetésénck hódolni. Ezekre a szobrokra és kénekre állitólag büszkébb volt. mint a legjobb regényeire... Nomeg a rossznyelvek azt mondják, — felesége. az akkor már kissé elvirágzott Laborínlvy Róza és kiérdemesült színésznőkből álló udvara elől menekült el a kis Jókai-lakba és ifjú, kecses, vizitündéreket. balatoni sellöket faragott a maga szórakoztatására. F.zek közül a sz.obro* közül néhányat megtaláltak a Jókai-villába*. Rabindranath Taeore harsfája A legujabbkori emlék Rabindranath Tagoreról mesél. Terebélyes hársfa, csinos keritóe övezi, rajta az emléktábla, amely szerint gyógyulása emlékére ültette a fát a nagy hindu költő. Rabindranath Tagoret Tábori Kornél, a kiválő iró és műfordító vitte le Balatonfüredre, hogy szivbántalmait a szénsavas vizzel gyógykezelje. Tagorc csak néhány napol akart Balatonfüreden eltölteni, azonban annyira megfogta a hely csendjének varázsa, hogy három hétig ittmaradt. Sokat sétálgatott festői megjelenésű hindu kísérőivel és Tábori Kornéllal, Balatonfüred régi szerelmesével a Deák Ferencről elnevezett sétányon és kijelentette, hogy olyan szép, meleg „vénaszszonvok nyarát'' sehol sem látott, pedig bejárta a világot, — csak odahaza, Indiában és itt, Balatonfüreden.., Napközben sokszor lehetett a nagy hindu költőt munkában látni. Ezüstkróm papirosra bengáli Írásjeleket rajzolt: „Tüzbogarak" („Fireflies") cimü verseskötetet irta. A kötet saját kéziratának litOgrafálásával jelent meg. Balatonfüreden irta Magyarországról szóló költeményét ls, amelyet egy tekintélyes angol lap közölt le. Érdekes, hogv verseit egyidejűleg bengáli és angol nyelven irta. Hogy mennyiro megkedvelte Magyarországol és a magyarokat, arra bizonyíték volt az, nogy egy niRgyar egyetemi tanárt, Germánus Gyulát, a nOves niagyar tudóst meghívta, hogy «gy esztendőn keresztül saját alapítású egyetemén Indiában előadásókat tartson a magyarokról... A Balatonfürediek mindezt az itt eltöltött betek hálásának és a gvógvkufa nagyszerű óredményének tulajdónitják. És Rabindranath Tagojp fája ott' áll, terebélyesedik a fürdő parkjában. A költő poétikus módon azért ültette el. mert egy hindu legenda szerint az ember addig él. amig a fa, amit elültetett virul.*