Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-22 / 189. szám

Szombaton hirdetik ki a rendőrségi palota tervpályázatának eredményét (A Délmagyarország munkatársától) Jelen- | lette a Délmagyarország, hogy a közgyűlés által kiküldött zsűri szerdán kezdi meg a rendőrségi palota tervpayázatára beérkezett pályaművek fölülbírálását. A zsűri szerdán délelőtt 11 érakor Pálfy József dr. polgármester elnöklésével összeült. Résztvett az ülésen Tukats Sándor dr főispán, valamint Buócz Béla 'dr fökapitányhelyettes és az iparügyi minisztérium kiküldöttje. 'A pályázatok felülvizsgálása lassan halad előre, meri a 19 pályamű átnézése bosszú időt yesz igénybe. Előreláthatólag szombatig tart, amíg valamennyi pályamunkát átnézik, ekkor valószínűleg kihirdetik a pályázat eredményét Addig mindennap, délelőtt és délután együtt lesznek a zsűri tagjai. Amint értesülünk, a zsűri annyit máris megállapított, högy a pár lyaművek szinte kivétel nélkül rendkívül szép és értékes munkák, bármelyik kerül kivitelezésre, Szeged rendőrpalotája egyike lesz a legszebb építményeknek. Államfők és államférfiak a politikai bíróságok előtt Irta BALOGH ARTHUR a Ferenc József egyetem nyugalmazott ny. r. tanára Országokra zudult nagy katasztrófák utáu mindig koresni szokták a bűnösöket, akikre — ugy hiszik — a bekövetkezett zerencsétlenségért való felelőssé gsulya nehezedik. A felzaklatott kedélyek lecsillapodnak, az általános keserűséget enyhíti oz igazságszolgáltatás, ha van kit bűnbakként odaállítani. Most Franciaországnak a németek által történt /©veretése után a Vlchybe menekült kormány bíróság elé akarja állitani mindazokat a volt francia kormányférfiakat, akiket vétkeseknek gondoJ az Ország balsorsának előidézésében. Külön bíróság fog ügyükben Ítélkezni. Elsőnek hir szerint az internálásban lévő Mandel volt miniszter kerül a vádlottak padjára. Ki fogják hallgatni Lel>run lemondott köztársasági elnököt fs. Országvezctöket, államférfiakat ez a mnőségük természetesen nem mentesíthet a felelösségrevouás alul, ba az állami érdekek súlyos kárával végezték kormányzati teendőiket, vagy ugyanígy mulasztásokat követtek el. felelmők kell ezekért és még sokkal súlyosabb büntetés' érdemelnek, mint a közönséges polgár, mert nagy hatalmuknál lógva sokkal súlyosabb károkat okozhatnak az országnak. A miniszterek felelőssége minden modern államban el van ismerve. Angliában már a XIV. század végétől kezdve az alsóház vád alá helyezheti és a lordok háza elítéli a minisztereket ez állam elleni súlyos vétség, vagy nagyobb törvénysértés esetében. Régebben sok ilyen eset volt. de Í80tí óla egy sem fordult elő. Az angol mondás szerint: „A király nem tehet rosszat." Uralkodókat nem lehet felelősségre vonni, helyettük minisztereik felelnek. Cromwell lefejeztette I. Károly angol királyt, a francia nemzetgyűlés is XVI. Lajost, do ezek forradalmi tények voltak. Az 1870. évi német—francia háború után Bismarck, a vaskancellár arra gondolt, hogy nemzetközi biróságot kellene felállítani a háborúért felelősek ezek között 111. Napoleon megbüntetésére. Miután azonban tudta hogy Anglia és Orosz' ország ebbe nem egyeznének bele, elálott ettől a tervétől. A köztársaság, ellentétben a králysóggal, az államfőt sem veszi ki a felelösségrevouás alul. A francia elnök árulásért, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke ugyanazért, vagy más súlyos bűntényekért felelősségre vonható. Mindkettőt a kamara helyezi vád alá és Ítélkezik felettök. A világháborút befejező békekötések idején a szövetséges hatalmak nemcsak az uralkodók büntetlenségének elvével akartak szembehelyezkedni, hanem a békék megkötésénéi addig általánosan követett gyakorlattal is. A korábbi békekötések ugyanis rendszerint egy úgynevezett amnesztia szakasft foglallak magukban, amely a háború fényéből származó sérelmekre boritotla a feledés fátylát. A szövetséges hatalmak ezzel ellentétben 'II. Vilmos Volt némef császárt nemzetközi hiróság elé akarták állitani. Szerintük a világháborút Németország és volt császára akarta. Ezek az ö megítélésük szerint »a világtörténelem legnagyobb bűnét* követték el. A békekonferenciának a felelősségek megállauitására kiküldött bizottsága megállapította, hogy a háiborut tulajdonképpen Németország idézte fel azzal, hogy az antant hatalmak által felajánlott minden békítési kísérletet visszautasitott. A bizottság szerint a szövetséges és társult hatalmakat az vonta egymás után a háborúba, hogy Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának, Németország Oroszországnak és Franciaországnak és megrohanta a semleges Belgiumot. Ehhez képest a versaillesi békeszerződés 227. cikkébe felvették, hogy a szüvetséges és társult hatalmak II. Vilmos volt német császárt vád alá helyezik „a nemzetközi morál és a szerződések szent tekintélyének legsúlyosabb megsértése miatt". Külön biroság fog felette Ítélkezni, amely öt tagból fog állani és ezeket az Északamerikai Egyesült Államok, AngÜa, Franciaország, Olaszország és Japán fogja kinevezni. A volt császárnak a védelem joga biztositva lesz. A szövetséges és társult hatalmak meg fogják keresni a németalföldi kormányt, hogy II. Vilmost bíróság elé állítása végett nekik szolgáltassa ki. A volt császár megbüntetésének gondolatát betelni nem tudó bosszúvágyukban a franciák és az angolok eszelték ki. Az amerikaiak, élükön W i 1sónnal, ennek leghatározottabban ellene voltak. Do mint sok más alkalommal, a békekonferencia egész folyamán, ezúttal sem tudott a Wilson álláspontja érvényesülni. A versaillesi békeszerződés ama pontját Lloyd George befolyásának lehet tulajdonítani. Clémenceauval együtt mindig ő volt o!l, amikor a németeket sújtani kellett. A németek »Isten büntesd meg Angliát!* fohászra azzal felelt: >A császárt fel kell akasztani!* De a dolog nem ment olyan egyszerűen, ahogyan ő elgondolta. A terv kieszelői nem gondoltak mindenekelőtt arra, hogy törvény nélkül büntetés legfeljebb az emberevök világéban van. A volt császárt »a nemzetközi morál* legsúlyosabb megsértésével vádolták. Dc mi az a »nemzetközi morál«? Hol vannak megírva annak törvényei? Mi képezi annak megsértését? A nemzetközi jog mindezekre még nem adott feleletet. Vagy talán a felállítandó bíróság fogja mindezt eldönteni? Civilizált államok világában szintén lehetetlen dolog, mert ha a bíróság uj bűntényeket és büntetéseket állapíthatna meg, akkor nem az igazság osztogatója, hang» n zsarnokság legnagyobb eszköze lenne, amelynek iszonyú hatalmától való féltében senki se hajthatná fejét nyugodtan álomra. A volt császár felett tehát a felállítandó külön bíróság nem ítélkezhetett volna, mert amivel vádolták, olyan bűntény nem létezett s igy büntetni sem lehetett. De ha még mindennek az ellenkezője állott volna is fenn, akkor is az elitéléshez az lett volna szükséges, hogy tényleg legyen, aki felett Ítélkezzenek, vagyis hogy a volt császárt — amint mondották — ^megfogják*. II. Vilmos azonban nem adta magát ellenségei kezébe, mint I. Napóleon. Miután a koronát letette, Hollandiába vőnult önkéntes számkivetésbe. A szövetségesek 1920. január 15-én kikérték Hollandiától. A jegyzék ismétli, hogy II. Vilmós Németországnak a háborúba lépése által »a világtörténelem legnagyobb bűnének elkövetője* és nem létező nemzetközi törvények megsértésével vádolia a volt uralkodót VéKai! 30-40-50 dekás éiő flszol hotcsa nagy mennyiségben olcsó áron kapható Antaliig -nál! gül a jegyzék a holland nép érdekében állónak mondja, hogy nc tiinjön fel ugy, mintha a bekövetkezett katasztrófa fő szerzőjének pártfogója lenne, menedéket adván neki területén. Az antant* hatalmak arra számítottak, hogy Hollandia meg fog hajolni akaratuk előtt. Igazságuk hiányát hatalmukkal vélték pótolhatni. De nagyon csalódtak. A holland kormány válaszában arra utalt, hogy Hollandia nem szerepel a versaillesi bék©szerződés aláirói között és annak hivatkozott szakasza semmi kötelezettséget nem ir elő a holland kormányra. A kormány tehát fenntartja magának a jogot, hogy az ügyben saját belátása szerint járjon el. A nagykövetek tanácsa 1920. február 14-én ujabb jegyzékben követelte II. Vilmos kiadatását, ismét sikertelenül. Ezalkalommal a holland kormány azt válaszolta, hogy vétkezne aí nemzet becsülete ellen, ha a szövetségesek kívánságának eleget tenne. Ezzel azután a volt császár elitélésének terve végleg dugába dőlt. Nemcsak a volt császárt szerették volna bíróság elé állitani, hanem a versaillesi békeszerződés 228. cikkébe azt is bevették, hogy a német kormány elismeri a szövetségeseknek jogát, saját katonai bíróságaik elé állitani mindazokat a németeket, akik a háború törvényei és szokásai elleni cselekményeket köveitek el. Ezeket a német kormány a szövetségeseknek kiadni tartozik. A nagykövetek tanácsa 1920 február 3-án a német békedelegáció vezetőjéhez intézett jegyzékében mintegy 900 német kiadását követelte. Ezek sorában voltak a többek között: Ruprecht volt bajor trónörökös, a württeniborgi herceg, B ü 1 o w és B e (h m a 0 n-H o 11 w e g volt kancellárok, M ackensen. Kluck. Ludendorff, Falkénhayn és Hindenburg hadvezérek, Tirpitz admirális. A német kormány azonban ezeknek egyikét sem adta ki. Csak arra mutatkozott hajlandónak. hogy a lipcsei birodalmi törvényszék elé fogja állitani mindazoknt a németeket, akiket a szövetségesek a háború törvénycinek és szokásainak megsértésével vádolnak. A volt császár kiszolgáltatása és a német államférfiak és hadvezérek megbüntetése épp ugy csak papíron maradt, mint ahogy nem lett semmi a szövetségeseknek abból a fogadkozásából, hogv Németországot ai Jóvátételeknek az utolsó fillérig való megfizetésére fogják szoritani! Mi lesz a folytatása a francia kormány elhatározásának. hogy az ország halsorsának előidézésében vétkeseket bíróság elé állítja, nem lehet tudni. Az igazságtevést megnehezíti az, hogy hasonló esetekben a kellő tárgyilagosság nincsen1 meg az emberekben. És ha a volt francia államvezetők közt egyeseket vétkeseknek fognak találni. nem kevésbbő vétkes a parlament is, amely hibáikat nem vette észre, őket idejében el nem távolította. meg nem buktatta és ezáltal az országra nézve káros működésűket továbbra is lehetővé telte. Párisi Nagy Máz Rt. zened fCsekonlcs és Kiss-ufca sarok NÖI DÍVA TÁRUK: Női müselyemharisnya P 1.98 Női öves harisnyatartó —.98 Női öves nanszu melltartó —.68 Női atlaszcsikos nadrág P 1.58 Vlüselyem női táncnadrág —.98 Alpacca műselyem női kombiné P 2.78 Alpacc9 műselyem női kombiné kishibás P258 Charmeuse női műselyem kombiné P 3.48 Charmeuse női műselyem kombiné kishibás P 3.18 Alpacca női műselyem reform nadrág P 1.68 Charmeuse női műselyem reform nadrág P 2.18 Vfoussliri zsebkendő —.48 Préselt női bőröv —58 Vlüselyem női ruhagallér —.98 Női la klott ernyő P 5.38, P 4.38 Női csikós műselyem ernyő P618 Színes női sokni —.48. — Divat női retikül P 1 98 Préselt piros divaj női retikül P 3.18 Belül zipp-záras divat női retikül P 4.48 Női bőr erszény —.SÍ