Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-18 / 161. szám
délmagyarórszág CsűIflrtöK, 1940. ¥11. 18. Hősök a búzamezőn A szegedi határban sorban állnak a kefesztek ... Ez a kép, amely mindig, rendkívüli és közönséges időkben a magyar élet aranyünnepét jelenti, ezekben a napokban kétszeresen ünnepe a szegedi földnek és dicsősége a szegedi határ új hőseinek. Most már valljuk be, háromnégy héttel ezelőtt még aggodalmas szemmel kutatta a búzamezőket a szemlélő, vájjon mi lesz a magyar föld júliusi kincsével, vájjon beérik-e még annyi vész, fagy, hó, ár után és vájjon rendben lesz-e az aratók, a kaszások száma? A vészes, kegyetlen büntetésektől terhes idő miatt majd három, sok helyen négy hetet késett a kalász, késett a munka és amikön végre lassan és meggondoltan mégis sudár kalászba szökkent a búza, a rozs, amikor végre megint láthattuk az alföldi tenger ringató hullámait, az embereknek, magyaroknak egyetlen hívó szóra ott kellett hagyni a földeket, hogy mindnyájan készüljünk a magyar föld és a magyar élet egyik eddigi legnagyobb, legkönynyesebbon várt ünnepére, kitartásunk, csüggedésnélküli hitünk diadalára, keservesgyászos húsz esztendő Után- És most mégis rendben, győzelmesen, ünnepi sorban ketesztben áll a rozs a szegedi határban. Ennet az ünnepnek himnuszát és ódáját kellene a költőnek zengenie, hősökkel és harcosokkal. Mert alig völt az alsótanyai határban olyan föld, bérlet és gazdaság, amely segítséget, közerőt kért volna a polgármestertől, a kormánybiztostól, minden segítség nélkül nekiállott a tanya itthonmaradt népe és levágta, keresztbegyűjtötte a szegedi föld termését És kik voltak ezek a bősök? Nem tagbaszakadt napbarnított, derék törzsű emberek, akik egész életüket a földön, az eke mellett és kezükben kaszával töltik el, hanem olyanok, akik máskor csak nézői, vagy segítői ennek a félelmesen nehéz munkának. Rendbe állottak a szegedi tanyákon az asszonyok, akiknek kezét barázdákba törte a kasza, a máskor a fchérliátú házak előtt pihengető, pipázgató öreg magvatok, akik inkább már búcsúzkodnak az élettől (és a múltakra emlékeznek Csöndes alkonyatokon, és rendbe állottak a surbankó legények, a fiatalok, a fiúk, akik apjuk mellett még csak ízlelik, kóstolgatják és taDulják ezt a heroikusan szép és szizifuszi munkát. Asszonyok, öregek, akik fölött már eljárt az idő, akik már letették a kaszát és legények, 16 éves fiúk arattak a szegcdi határban segítség, kérés, jajgató instanciázás nélkül szépen és rendben, szabályosan és gondosan learatták a rozsot, a búzát, jobbára készen voltak a munka nagyobbik felével, mire a távolibb földekről aratási szabadságra hazaérhettek az emberek. Nem volt késés, nem volt veszteség, rpire az idő engedte, pillanatnyi késedelem nélkül suhogni kezdtek a kaszák és ma már rendben, sorban állnak a szegedi földeken a keresztek . . • Éppen a napokban olvastunk megrázóan ?rdckes tanulmányt arról, hogy milyen munkát, milyen emberfölötti kitartást jelent az a szó: aratni. Egy rendszerező tudós összeállította azt az energiatermelést és munkaindexet, amit egy aratómunkásnak derengéstől napszállatig ki kell fejtenie. E munkastatisztika szerint mintegy 35—iO ezer kaszamozdulatot kell meg•tonnio az aralónak meggörnyedt testtartással sddig, amig levágja a ráeső gabonát. Elgondolni is mgeindító, milyen erőkifejtést, encrWiáösszDontdsítást jelent ennek a 35—40 ezer KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfolyam 161. szám Franco bejelentette Spanyolország igényét Gibraltárra Konoye herceg megalakította a japán terjeszkedés kor" mányát — Hegegyezés Tokió és London között a fegyverszállítás! tilalom ügyében — Cripps nagykövet kihallgatása Sztálinnál — Newyorkba érkezett az Angol Bank aranykészlete As Anglia elleni küszöbönálló támadás és az amerikai elnökválasztás mellett a nemzetközi érdeklődés most elsősorban a Japánban történt események leié fordul. Az uj és ugy látszik, totális alapon álló japán kormány megalakítására Konoye herceg kapott megbizást, ebből a tényből messzemenő következtetést von le a világsajtó. Nincsen kizárva, hogy Japán ujabb hódításokra indul a Távolkeleten. Az uj kormány egyik terve az, hogy megszünteti az angol és amerikai kiváltságokat ée hogy nyomban a kormányváltozás bekövetkezése után éles feszültség támadt Japán és az angolszász hatalmak között bizonyítja az a tény, hogy a japán ésaz amerikai flotta egyidőben kifutott a Csendes-óceánra. A flottafclvonulás előre veti árnyékát a Csendes-óceánon rövidesen bekövetkezhető eseményeknek. Nyilván uj helyzet elé kerül Oroszország is, annál is inkább, mivel berlini diplomáciai körök felfogása szerint Oroszország tulajdonképpen Európán kiviili nagyhatalomnak tekintendő, amelynek érdekszférája — amint azt a már két évtizeddel előbb Coudenhovc-Kalergi gróf megjelölte más kontinensen van. Egyelőre nincsenek ujabb hirek az Anglia elleni támadás megindulásának pillanatáról, de hogy Angliának a legközelebbi jövőben számolni kell az Északi-tengeri és az Atlanti-óceáni partvidékéről elindított felvonulásra, igazolni látszik az is, hogy napról-napra bombatiiz alá került a gibraltári erőd. Gibraltár Madrid, julius 17. A német távirati iroda jelenti: Franco tábornoknak ünnepélyes keretek között átnyújtották a Szent Ferdinánd-rend nagykeresztjének jelvényeit. Ezalkalomból Franco beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, I»ogy a nemzet nagy feladata a spanyol impérium megvalósítása. Ezért szükséges, hogy az ország egységét mégjobban megerősítsék és kiemelte, hagy Spanyolország feladata a Gibraltár feletti mandátum átvétele. Spanyolország afrikai kiterjesztése szintén nemzeti feladat. Franco tábornok mégegyszer emlékezetbe idézte a polgárháború nagy csatáit és végül felszólította a spanyolokat a legszorosabb együttműködésre. Az Angol Düitk aranykészlete Amerikákon Newyork, julius 17. A német távirati iroda jelenti: Az Éastern Prnice angol gőzös kedden megérkezett a newyorki kikötőbe az Angol Bank 52 millió dollár aranvkészletével. aratómozdulatnak elvégzése — és most ezt a munkát végezték el a szegedi földeken jószágra, házra vigyázó asszonyok, pihenőbe vonult öregek és most érő fiatalok. Valóban ők a búzamezők mai hősei, Munkájuk, helytállásuk, teljesítményük előtt nem lehet elszaladni könynyedén és kihívóan pöfögő autóról, a hősök előtt meg kell állani és ki kell tüntetni őket a munka, a kötelességteljesítés vitézségi érmével, az élet aranyszalagján. És ha megállunk a szegedi tanyavilág hősi keresztjei előtt, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson a nemes városnak egy most sarjadó, forró terve? a szegedi földek egy darabjának eladása a gázgyári kölcsön rendezéséért. E pillanat most nem alkalmas arra, hogy ismét lemérjük a kérdést, szabad-e a városnak áruba BoCsájtania ősi időkben ősi munkából megszerzett cs megőrzött földjét, de ha már úgy fütyült a gáztartályok szelepe, hogy 500, vagy 900 hold jó szegedi földtől meg kell válnia a sz. kir. városnak, akkor jogos az a kívánság, Hogy elsősorban és mindenekelőtt a szegedi föld győzelmes hőseit tüntesse ki azzal, Hogy nekik bocsássa rendelkezésre az eladásra érett, gázzal párolgó földjeit. A szegedi föld hőseinek, azoknak, akik mindig elvégzik a magút kötelességét, mindig biztosítják a magyar tenyeret, de nekik eddig nem adatott meg, Hogy verejtékes munkával egy élet negyven évének negyvenezer kaszavágásával legalább egy darabka saját földet szerezhessenek. Nem idegeneknek és messziről, vagy szomszédból érkezetteknek kell I megadni a földszerzés himnikus örömét, hanem I elsősorban azoknak, akik a szeacdi földön, a I szegedi határban verejtékeznek és akik mindenkor megmutatják, hogy hősei ennek a földnek, amely eddig nem lehetett az övéké, csak bérlői lehettek a kis darab életnek. Ezek a szegedi földmunkások a szegedi városnak lesznek és maradnak fogyasztói, termelői, munkásai és hősei, sőt adófizetői, elsősorban nekik kell juttatni a gázzal szálló városi földből, hiszen van" a városnak földje nemcsak a Tiszántúl, de éppen Alsótanyán is, hogy mást ne említsünk: Királyhalmán és Csórván. Az ott élő emberek emberöltők óta sóvárognak a pillanatra, amikor megszerezhetik maguknak azt a kis darab földet, amelyen munkálkodhatnak, most — ha így szól a gáz parancsa — elsősorban nekik és a szegedi halárban szegedi magyaroknak kell juttatni, eladni városi földet És gondolni sem szabad arra, hogy a városnak bármelyik birtokát, akár az alsótanyai földet, akár a tápéi Szilveszter-majört egy tagban, 500 holdban „parcellázza" ki a város, nem a nagybirtok más kézbe adásáról szól ez a gázparancs, hanem — ba mtíszáj — arra, hogy ezen az 500, vagy 900 holdon 50, vagy 90 szegcdi, tanyai magyar jusson tiz-tiz holdnyi örök tulajdonhoz. 50, vagy 90 szegedi család jutna így földhöz, megmaradna szegedinek. Szegednek teremne. Szegednek dolgozna és Szeged városának — fizetne. Ila már zordonan parancsol a gáz, legalább szegedi tanyai magyarok jussanak el életük vágyához és értelméhez': tíz holdnyi saját földhöz. Ezt parancsolja a szociális hivatás fölismerése az elkövetkezendő új magyar esztendő és ezt érdemlik a -zeg'úi föld új hősei-