Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-18 / 161. szám

délmagyarórszág CsűIflrtöK, 1940. ¥11. 18. Hősök a búzamezőn A szegedi határban sorban állnak a kefesz­tek ... Ez a kép, amely mindig, rendkívüli és közönséges időkben a magyar élet aranyünne­pét jelenti, ezekben a napokban kétszeresen ün­nepe a szegedi földnek és dicsősége a szegedi határ új hőseinek. Most már valljuk be, három­négy héttel ezelőtt még aggodalmas szemmel kutatta a búzamezőket a szemlélő, vájjon mi lesz a magyar föld júliusi kincsével, vájjon beérik-e még annyi vész, fagy, hó, ár után és vájjon rendben lesz-e az aratók, a kaszások száma? A vészes, kegyetlen büntetésektől ter­hes idő miatt majd három, sok helyen négy hetet késett a kalász, késett a munka és ami­kön végre lassan és meggondoltan mégis sudár kalászba szökkent a búza, a rozs, amikor végre megint láthattuk az alföldi tenger ringató hul­lámait, az embereknek, magyaroknak egyetlen hívó szóra ott kellett hagyni a földeket, hogy mindnyájan készüljünk a magyar föld és a ma­gyar élet egyik eddigi legnagyobb, legköny­nyesebbon várt ünnepére, kitartásunk, csügge­désnélküli hitünk diadalára, keservesgyászos húsz esztendő Után- És most mégis rendben, győzelmesen, ünnepi sorban ketesztben áll a rozs a szegedi határban. Ennet az ünnepnek himnuszát és ódáját kellene a költőnek zengenie, hősökkel és harco­sokkal. Mert alig völt az alsótanyai határban olyan föld, bérlet és gazdaság, amely segítsé­get, közerőt kért volna a polgármestertől, a kormánybiztostól, minden segítség nélkül neki­állott a tanya itthonmaradt népe és levágta, keresztbegyűjtötte a szegedi föld termését És kik voltak ezek a bősök? Nem tagbaszakadt napbarnított, derék törzsű emberek, akik egész életüket a földön, az eke mellett és kezükben kaszával töltik el, hanem olyanok, akik más­kor csak nézői, vagy segítői ennek a félelme­sen nehéz munkának. Rendbe állottak a sze­gedi tanyákon az asszonyok, akiknek kezét ba­rázdákba törte a kasza, a máskor a fchérliátú házak előtt pihengető, pipázgató öreg magva­tok, akik inkább már búcsúzkodnak az élettől (és a múltakra emlékeznek Csöndes alkonyato­kon, és rendbe állottak a surbankó legények, a fiatalok, a fiúk, akik apjuk mellett még csak ízlelik, kóstolgatják és taDulják ezt a heroiku­san szép és szizifuszi munkát. Asszonyok, öre­gek, akik fölött már eljárt az idő, akik már le­tették a kaszát és legények, 16 éves fiúk arat­tak a szegcdi határban segítség, kérés, jajgató instanciázás nélkül szépen és rendben, szabá­lyosan és gondosan learatták a rozsot, a búzát, jobbára készen voltak a munka nagyobbik fe­lével, mire a távolibb földekről aratási szabad­ságra hazaérhettek az emberek. Nem volt ké­sés, nem volt veszteség, rpire az idő engedte, pillanatnyi késedelem nélkül suhogni kezdtek a kaszák és ma már rendben, sorban állnak a szegedi földeken a keresztek . . • Éppen a napokban olvastunk megrázóan ?rdckes tanulmányt arról, hogy milyen mun­kát, milyen emberfölötti kitartást jelent az a szó: aratni. Egy rendszerező tudós összeállította azt az energiatermelést és munkaindexet, amit egy aratómunkásnak derengéstől napszállatig ki kell fejtenie. E munkastatisztika szerint mintegy 35—iO ezer kaszamozdulatot kell meg­•tonnio az aralónak meggörnyedt testtartással sddig, amig levágja a ráeső gabonát. Elgon­dolni is mgeindító, milyen erőkifejtést, encr­WiáösszDontdsítást jelent ennek a 35—40 ezer KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfolyam 161. szám Franco bejelentette Spanyolország igényét Gibraltárra Konoye herceg megalakította a japán terjeszkedés kor" mányát — Hegegyezés Tokió és London között a fegy­verszállítás! tilalom ügyében — Cripps nagykövet kihall­gatása Sztálinnál — Newyorkba érkezett az Angol Bank aranykészlete As Anglia elleni küszöbönálló támadás és az amerikai elnökválasztás mellett a nemzet­közi érdeklődés most elsősorban a Japánban történt események leié fordul. Az uj és ugy lát­szik, totális alapon álló japán kormány megala­kítására Konoye herceg kapott megbizást, eb­ből a tényből messzemenő következtetést von le a világsajtó. Nincsen kizárva, hogy Japán ujabb hódításokra indul a Távolkeleten. Az uj kormány egyik terve az, hogy megszünteti az an­gol és amerikai kiváltságokat ée hogy nyomban a kormányváltozás bekövetkezése után éles feszült­ség támadt Japán és az angolszász hatalmak kö­zött bizonyítja az a tény, hogy a japán ésaz amerikai flotta egyidőben kifutott a Csen­des-óceánra. A flottafclvonulás előre veti árnyé­kát a Csendes-óceánon rövidesen bekövetkezhető eseményeknek. Nyilván uj helyzet elé kerül Oroszország is, annál is inkább, mivel berlini diplomáciai körök felfogása szerint Oroszország tulajdonképpen Európán kiviili nagyhatalomnak tekintendő, amelynek érdekszférája — amint azt a már két évtizeddel előbb Coudenhovc-Kalergi gróf megjelölte más kontinensen van. Egyelőre nincsenek ujabb hirek az Anglia el­leni támadás megindulásának pillanatáról, de hogy Angliának a legközelebbi jövőben számolni kell az Északi-tengeri és az Atlanti-óceáni part­vidékéről elindított felvonulásra, igazolni látszik az is, hogy napról-napra bombatiiz alá került a gibraltári erőd. Gibraltár Madrid, julius 17. A német távirati iroda je­lenti: Franco tábornoknak ünnepélyes kere­tek között átnyújtották a Szent Ferdinánd-rend nagykeresztjének jelvényeit. Ezalkalomból Franco beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, I»ogy a nemzet nagy feladata a spanyol impérium meg­valósítása. Ezért szükséges, hogy az ország egy­ségét mégjobban megerősítsék és kiemelte, hagy Spanyolország feladata a Gibraltár feletti man­dátum átvétele. Spanyolország afrikai kiterjesz­tése szintén nemzeti feladat. Franco tábornok mégegyszer emlékezetbe idézte a polgárháború nagy csatáit és végül felszólította a spanyolokat a legszorosabb együttműködésre. Az Angol Düitk aranykészlete Amerikákon Newyork, julius 17. A német távirati iroda jelenti: Az Éastern Prnice angol gőzös kedden megérkezett a newyorki kikötőbe az Angol Bank 52 millió dollár aranvkészletével. aratómozdulatnak elvégzése — és most ezt a munkát végezték el a szegedi földeken jószág­ra, házra vigyázó asszonyok, pihenőbe vonult öregek és most érő fiatalok. Valóban ők a bú­zamezők mai hősei, Munkájuk, helytállásuk, teljesítményük előtt nem lehet elszaladni köny­nyedén és kihívóan pöfögő autóról, a hősök előtt meg kell állani és ki kell tüntetni őket a munka, a kötelességteljesítés vitézségi érmével, az élet aranyszalagján. És ha megállunk a szegedi tanyavilág hősi keresztjei előtt, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson a nemes városnak egy most sarjadó, forró terve? a szegedi földek egy darabjának eladása a gázgyári kölcsön rendezéséért. E pil­lanat most nem alkalmas arra, hogy ismét le­mérjük a kérdést, szabad-e a városnak áruba BoCsájtania ősi időkben ősi munkából megszer­zett cs megőrzött földjét, de ha már úgy fütyült a gáztartályok szelepe, hogy 500, vagy 900 hold jó szegedi földtől meg kell válnia a sz. kir. városnak, akkor jogos az a kívánság, Hogy elsősorban és mindenekelőtt a szegedi föld győ­zelmes hőseit tüntesse ki azzal, Hogy nekik bo­csássa rendelkezésre az eladásra érett, gázzal párolgó földjeit. A szegedi föld hőseinek, azok­nak, akik mindig elvégzik a magút kötelessé­gét, mindig biztosítják a magyar tenyeret, de nekik eddig nem adatott meg, Hogy verejtékes munkával egy élet negyven évének negyven­ezer kaszavágásával legalább egy darabka sa­ját földet szerezhessenek. Nem idegeneknek és messziről, vagy szomszédból érkezetteknek kell I megadni a földszerzés himnikus örömét, hanem I elsősorban azoknak, akik a szeacdi földön, a I szegedi határban verejtékeznek és akik minden­kor megmutatják, hogy hősei ennek a földnek, amely eddig nem lehetett az övéké, csak bérlői lehettek a kis darab életnek. Ezek a szegedi földmunkások a szegedi városnak lesznek és maradnak fogyasztói, termelői, munkásai és hősei, sőt adófizetői, elsősorban nekik kell jut­tatni a gázzal szálló városi földből, hiszen van" a városnak földje nemcsak a Tiszántúl, de ép­pen Alsótanyán is, hogy mást ne említsünk: Királyhalmán és Csórván. Az ott élő embe­rek emberöltők óta sóvárognak a pillanatra, amikor megszerezhetik maguknak azt a kis darab földet, amelyen munkálkodhatnak, most — ha így szól a gáz parancsa — elsősorban nekik és a szegedi halárban szegedi magyarok­nak kell juttatni, eladni városi földet És gon­dolni sem szabad arra, hogy a városnak bár­melyik birtokát, akár az alsótanyai földet, akár a tápéi Szilveszter-majört egy tagban, 500 holdban „parcellázza" ki a város, nem a nagybirtok más kézbe adásáról szól ez a gáz­parancs, hanem — ba mtíszáj — arra, hogy ezen az 500, vagy 900 holdon 50, vagy 90 szegcdi, tanyai magyar jusson tiz-tiz holdnyi örök tu­lajdonhoz. 50, vagy 90 szegedi család jutna így földhöz, megmaradna szegedinek. Szegednek teremne. Szegednek dolgozna és Szeged váro­sának — fizetne. Ila már zordonan parancsol a gáz, legalább szegedi tanyai magyarok jus­sanak el életük vágyához és értelméhez': tíz holdnyi saját földhöz. Ezt parancsolja a szociá­lis hivatás fölismerése az elkövetkezendő új magyar esztendő és ezt érdemlik a -zeg'úi föld új hősei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom