Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-02 / 147. szám

DÉLMAGYARORSZAG K E D D, 1940 J U L I U S 2. Szolcsányi Gyula, szobrászművész, a falfestést pedig Barabás Géza készítette elA szentmise keretében Glattfelder Gyula 3r. megyéspüspök szentbeszédet mondott. Beszédében rávilágított arra, hogy nem lehet a földön nagyobb öröm, mint amikor egy nép számára templom emelkedik. A megyéspüspök ezután főpásztori dicséretét tolmácsolta a plébános buzgóságúnak, a hívek áldozatosságának, a művészek munkáiénak elismeréseként. T)e hangoztatta: mindezen felül való, hogy a templom szerelete a lelkekben éljen, hogy mindenki oda zarándokoljon el enyhülést és áldást nyerni. Ne csak a templomszentelés és a templombúcsú napján, de minden vasárnap és ünnepnapon teljék meg a templom hívekkel. Ne csak hétköznapokat szenteljen meg munkával, fáradsággal a magyarság, hanem az ünnepeket is szenteljék meg jósággal, istenkrresö szívvel és az Istennel találkozott szív boldogságával. — Nagy baj, ha egy nép élete csupa hétköznap — mondotta a megyésfőnásztor — és azt hiszi, hogy csak két keze munkájával szerez áldást. Nagyobb áldás az, ha megtanulja az Üdvözítő szavát: Keressétek az Isten országát és Isten igazságát, a többi mind megadatik nektek!" _ A megyéspüspök' azzal fejezte be szentbeszédét, hogy az apostolfejedelmek ünnepén szent °1 határozásnak kell megfogannia a hívek lelkében: Krisztus helytartójának. Szent Péter utódjának minden jóra serkentő szavát megfogadják és az apostolfejedelmek példájára szeretni és élni akarják hitüket. A szentmise a pápai és a magyar himnuszszal ért véget, majd színes, szép KALÁSz-ruhájukban fölvonult dolgozóleányok sorfala között hagyta el a papság a templomot. "Délben 1G0 terítékes díszebéd volt a királynál mi vendéglőben. Az ebéden részt, vett a megyésfőpásztor és Stolpa József kultuszállamtitkár, úgyszintén a város és a papság képviselői. Kardos Lajos plébános az egyházközség nevében pohárköszöntőt mondott. Hangsúlyozta, hogy a nemes kegyúr, a város remekbe készült templomot emelt. A plébános köszöntőjére Glattfelder Gyula rlr. megyéspüspök válaszolt és kiemelte a templomjépítéssél kapcsolatban Kardos Lajos pléhánfts érdemeit. A megyéspüspök azt kívánta, hogy Kardos plébános a jövőben is mindig jó pásztora legyen népének, majd hangsúlyozta, hogy Szeged város kegyúri kötelességén túl is áldozott erre a templomra, amely befelé, de a határokon túlra is bizonysága annak, högy a magyar nép nemcsak hétköznapokat, de ünnepet is tud tartani, isten áldását kérte a határvidékre és a templomot, mint a haladás és lelki emelkedés szimbólumát ajánlotta, a hívek szeretetében, majd köszöntötte a kultuszkormány képviseletében megjelent, Stolpa államtitkárt, akinek jelenléte emelte a templomavatás ünnepiességét. Az ebéd résztvevői őszinte szeretettel ünnepelték a megyésföpásztort és a kultuszállamtitkárt. Délután a megyéspüspök' és kísérete, a plébániára. bonnit, Stolpa. József államtitkár pedig látogatást tett Alsóközponton Balogh Tstván dr. plébánosnál, majd este 18 órakor viszszatért a városbaHtiszOnefimiHvAnitás Mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjemnek és édesapánknak, Billczhii Antirásnaft a temetésén megjelentek és koszorú- és virágküldeményeikkel fájdalmainkat enyhíteni igyekeztek, lás köszönetet. ezúton mondunk háözv. Biliezky Andrásné és gyermekei. Fzeged sz. kir. város polgármesterétől* SÍ .321-1940. E. szám. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a szegedi párhuzamos C. jelzésű anyakönyvek vezetésével Bodó Isiván állami elemi iskolai tanitó Zákány kapitányságbeli szegedi lakost bíztam meg. Megbízásom alapián a születési és halotti anyakönyvek vezetésén kivüi a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködesre és a házassági anyakönyvek vezetésére is jogosult. Szeged, 1940. junius 20-án. Dr. vitéz Szabó Géza, tanácsnok, a polgármester h. Kocsmai mulatozás után halálosvégü utcai verekedés Leszúrták Csókásít, a szegedi alvilág ismert alakját (A Délmagyar ország munkatársától) Vasárnap hajnalban, valamivel 2 óra után a Tisza Lajös-körút és a Gróf Klebelsberg-tér sarkára véres tömegverekedéshez hívták a mentőket, akik a véres verekedés színhelyén súlyos szúrt sebbel emelték a mentőkocsiba Csókási Sándor 37 éves napszámost, többszörösen büntetett előéletű, rendőri fölügyelet alatt álló lemezest. A mentők' az életveszélyesen sérült Csókási Sándorral a közkórház felé robogtak, a lemezes azonban anélkül, hogy eszméletét egy perc. re is visszanyerte volna, a közkórház előtt, közvetlenül az átadásnál a hordágyon meghalt. A tömegverekedésről és a halálos sérülésről értesítették a rendőrség központi ügyeletét, ahonnan az ügyeletes rendőrtiszt detektívek és rendőrök kíséretében ment ki a verekedés színhelyére és őrizetbe vette Eobori András péksegédet, Szobor Viktor bentessegédet, valamint Bobori Andrásnét. Az őrizetbevett gyanúsítottak vallomásából a, következőként bontakozott ki a vasárnap hajnali halálos tömegverekedés oka és lefolyása. Szombaton este nagyobb' társasággal tért He a Tisza Lajos-körúton lévő Erdélyi-féle vendéglőbe Csókási Sándor, valamivel később jelent meg a vendéglőben Bobori András rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult péksegéd felesége és Szobor Viktor hentessegéd társaságában. Csókási, és Boborick között éjfélután a zene miatt nézeteltérés támadt s amikor Boboriék elhagyták a vendéglőt,, Csókási társaival utánuk ment. A vita az üteán is folytatódott. Rövidesen parázs verekedés támadt, Csókási Bobori, Andrást többször arculütötte. Bobori ekkor a járda szélén álló karvastagságú fát kitörte és azzal igyekezett a hatalmas erejű Csókási 'és társait távoltartani magától. A lemezes társasága csakhamar fölénybe került, a péksegéd kezéből kicsavarták a fát és mostmár Szobor Viktor hentessegédre támadtak. A túlerővel szemben Szobor rövidesen a földre került s már úgylátszott, hogy nem kerül ki élve Csókásiék kezei, közül, amikor Bobori Andrásáé, aki a verekedés megkezdése után ijedten menekült el néhányszáz métert, rapst közelebb jött a verekdőkhöz és odakiáltotta Boborinak: — Segíts neki! Szúrd agyon őket. A buzdító szavakra Bobori társának" segif; ségére rohant, a túlerővel szemben azonban ő sem boldogult, s amikor a földre teperték, kirántotta bajoncttjét és a fölötte lévő Csókási Sándorba, szúrt. A szúrás a lemezes jobb oldalbordái között hatolt be a belső részekbe, és erős xérzést okozott. Amikor a társai látták, hogy Csókási megsérült, fölhagytak a verekedéssel. Az időközben odaérkezett rendőr értesítette a mentőket és a központi ügyeletet. Bobori Andrást, Szobor Viktort és Bnborí Andrásnét halált okozó súlyos testisértés büntette miatt, mint tettest, tettestársat és fölbujtót letartóztatták, kedden kísérik át őket az ügyészség fogházába. A halálos kimenetelű verekedéssel kapcsolatban a rendőrség megállapította, hogy Csókási Sándor, akit nemrégiben ítélt több hónapi fogházbüntetésre a törvényszék kisebb bűncselekmények miatt, jelenleg tüdőbajára hivatkozva büntetés megszakítással volt "csak szabadlábon és büntetéséből még 45 napot kellett volna kitöltenie- A verekedés többi résztvevői ellen, tekintve, hogy rendőri fölügyelet alatt állottak, közigazgatási eljárást it». indítottak a rendőrségen. Tiltakozás a kisgQiilésen Vár hoz ragasztón Hogiipáiya építése ellen A (ArvényhalAsAtfi KlsöiiUlís MIMI uiísén leiAraualla a szerdai KAzgqMts napirendiét (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délután Tukats Sándor dr. főispán elnöklésével ülést tartott a törvényhatósági kisgyűlés élénk érdeklődés mellett. Az ülésen majdnem teljes számmal vettek részt a kisgyűlési tagok, megjelent a szabadságon lévő Pálfy József dr. polgármester is, aki mindvégig részt vett a tanácskozáson és többször; hozzászólt a napirenden szereplő kérdésekhez. Napirend előtt Körmendy Mátyás kért szót és szóvátette a stefániai várromhoz épített kuglipálya ügyét, amelyről ismételten beszámolt a Délmagyarország és tolmácsolta a város közönségének tiltakozását. Elmondotta Körmendy, hogy a város közönségének kívánságára teszi szóvá az ügyet. Állásfoglalását nem vezeti semmiféle tisztviselőellenes tendencia. Csak a város érdekeinek védelme. A Vár érték, minden szempontból, éppen ezétt a városnak védelmeznie kellene, amikor Szeged amúgy is alig rendelkezik ősi emlékekkel. Nemcsak lebontottak egy részt a romokból, a knglipálya céljára — mondotta —, de eltolták az útat is és cldísztelenít ették a várromnak azt a részét. Felszólalásában hangot adott még Körmendy azoknak a súlyos aggodalmaknak, amelyeket a Délmagyar ország többízben kifejezésre juttatott. Megállapította, hogy az ügy nem volt sem a kisgyűlés, sem a városrendezési bizottság előtt, holott ha csak egy bódéról van szó, mindjárt hosszú eljárást bonyolítanak le. Most egyszerűen hozzájárultak a kuglipálya létesítéséhez. Meg kell szüntetni az ilyen anomáliákat. Tóth Béla dr. polgármesterhelyetfes kijelentette, hogy a város területhasználati engedélyt adott és az ügy megjárta a szabályszerű fórumokat. Széchenyi István dr-: v{Ujon 'föl az a kisgyűlési tag, aki tud ennek az ügynek a tárgyalásáról! Élénk tiltakozás hangzik el mindenfelől, majd Katona István dr. tanácsnok bejelenti, hogy szabályszerűen adták meg az engedélyt, az ügy még .a Műemlékek Bizottságát is megjárta másfél év előtt. Tonelli Sándor dr megemlítette fölszólaláSjábari, hogy azon a helyen, ahol a kuglipályát építik, középkori emlékeket találtak, valószínűién ott állott az Erzsébet-templom. Amikor ez kiderült, azonnal abba kellett, volna hagyni a kuolioábja építését. Meg kell állapítani, hogy milyen középköri emlékek vannak a régi téglák alatt és nem szabad engedni, hogy a kuglipályaiigy Szegeden valósággal exterritoriális szerepet élvezzen. Még egyszer meg kell kérdezni a Műemlékek Bizottságát. Az élénk érdeklődéssel és az általános tiltakozással tárgyalt kuglipályaügy után a kisgyűlés letárgyalta a szerdai közgyűlés tárgysorozatát, Röszke és Szentmihálytelek villanyvilágítási kérdésében Delire János dr. hangot adott annak, hogy a város nem állapíthat meg magasabb egységárakat, az egységárak megállapítása különben is az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Pálfy József dr. polgármester is fölszólalt ennél a kérdésnél és közölte, hogy Varga, József iparügyi miniszterre való tekintettel, aki Szeged képviselője, meg kell hozni a határozatot, Vinkler Elemér dr. hozzászólása után Dettrének azzal a, módosításával Szakvizsgák a Major gyorsirószakiskolában Alig 10 hónapja fennálló Major gyorsíró és gépírószakiskola vasárnap junius 30 án tartotta 3-ik irodai gyorsírói állami szakvizsgáját. Eddig a következők szereztek képesítést: 1. Baginyi Irén, 2. Binder .Valér, 3. Csapó Anna, 4. Dolovay Rózsa, 5. DomoDkos Ilona, 6. Farkas Margit, 7. Folbert Éva, 8. Jachkó Hermin, 9. Rucska Tibor, 10 Major Sára. 11. Rózsa Vilma, 12. Néveri Ilona, 13. Orovecz Etelka, 11. Orovecz Ilona, 15. Richter Aranka, 16. Solymossy Katalin, 17. Somogyi Jánosné, 18. Schubert Karolin, 19 Staegelschmidt Berta. 20. Szatmáry Judit, 21. Varga Magdolna. A vizsgázottak egy része már állásban volt, mikor vizsgáját megszerezte, a növendékek közül innen az iskolából állami állásba 5, magánvállalathoz 9 növendék ment. Az iskola igyekszik minden egyes végzett növendékét állásba juttatni.