Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-11 / 155. szám

rsi vzokakozottsagbot ranmOTOTM 6ZSEF FŐHERCEG ERDEJÉT. Budapestről je­lentik: Néhány héttel ezelőtt kirándult piliscsnt­bai nyaralóházába Lázár Szilárd főgimnáziumi tanár. A nyaraló melletti tisztáson nyárson sza­lonnát sütött. Nem vette észre, hogy a zsarátnok­tól lángot kapott a száraz fű és a tüz olyan ha­mar terjedt, hogy azt már csak a tűzoltóság tudta megakadályozni. így is mintegy 12 katasztrális holdnyi területen súlyos kárt okozott a József ki­rályi herceg tulajdonában levő homokhegyi erdő­ben. A pestvidéki törvényszék gondatlanságból okozott tüzvégzokozásért 15 napi fogházra átvál­toztatható 180 pengő pénzbüntetésre itélte a ta­nárt _ SZEGED VAROS ZALOGKÖLCSÖNINTÉ­ZETE értesiti t. ügyfeleit, hogy nj modern helyi­ségéhe költözött át. Bejárat a Nádor-utca 9. ez. a. főkapun, ezenkívül diserét közlekedés a városi bérpalota Oroszlán- és Bajza-n. bejáratain és az Udvaron keresztül. — Négyéves kisleány balesete. Szerdán délután 1 órakor a Római-körut 16. szám alá hívták a mentőket, ahol Kolumbár Ilona 4 éves kis­leány játszadozás közben véletlenül karját törte. A kisleányt a közkórházba szállították. Szeged sz. kir. város elsőfokú közigazgatási hatósága. 83563—1940. kig. szám. Tárgy: Aratási, hordási és Cséplési munkálatok elvégzéséhez hon­védelmi munka igénybevételé­nek elrendelése;. Hirdetmény A m. kir. Honvédelmi Miniszter Ur az 1940. évi aratási, hordási és cséplési munkálatok bizto­sítása végett a honvédelmi munka igénybevételét elren­delte. Ennek' folytán elrendeljük, hogy: 1. Folyó hó 12-én este. 20 óráig minden k'alá­szosterménnyel bevetett ingatlan tulajdonosa, il­letve haszonbérlője igyekezzék szabad egyezke­dés ntján aratómunkásait leszerződtetni, illetve katonai szolgálatra bevonult munkásait njakkal pótolni s a fentjelzett időpontig a közigazgatási hatóságnál (városi bérház, II. emelet 19) és a közigazgatási kirendeltségeknél bejelenteni, hogy a kalászosokkal bevetett területek learatásához szükséges mennyiségű aratókkal rendelkeznek-e, vagy nem és ha nem, ugy jelentsék be, hogy hány aratóra van szükségük. 2. Minden egyes őstermeléssel foglalkozó bon­védelmi munkára kötelezett egyén (minden 15-től 70 éves férfi és minden 16-tól 50 éves nő) ugyan­csak igyekezzék a fentjelzett határidőig, azaz ju­lius 12-én este 20 óráig szabad egyezkedés utján aratási munkát vállalni és a fentjelzett időpontig a közigazgatási hatóságnál jelentkezni és beje­lenteni, hogy aratási munkára kihez szerződött le. 3. Mindazok", akik aratási szerződést nem vál­tattak, jnlins 13-án reggel 8 órakor, mint honvé­delmi munkaszolgálatosok' a közigazgatási ható­ságnál, városi bérház, IT. emelet 19. és a közigaz­gatási kirendeltségnél jelentkezni kötelesek, ahol munkásosztagokha sorozzák be és esetleg más vi­dékre vezénylik őket­'4. Az aratási szerződés föltételei szabad egyez­kedés esetén az illető városban, vagy községben a szokásos szerződéses föltételekkel azonosak. 5. Julius hó 13-tól kezdve a mezőgazdasági munkálatoknál fizetendő napszámbér az illetékes munkabérmegállapitő bizottság által megállapított napszámbér. A megállapítás mindenkire kötelező. 6. Honvédelmi mnnkaszolgálatha. való sorozás esetén az aratök munkabértéritési diiát egy ké­sőbbi rendeletünkkel szabályozzuk". 7. Az aratás és cséplés zavartalan menetének biztosítása érdekében elrendeljük, hogy Szeged törvényhatósága területén mindaddig, amig az összes kalászos területek learatva nincsenek, sem hordani, sem csépelni nem szabad. 'Az aratási munkálatok befejezéséig a város ferülclén levő összes aratómunkások tartoznak a még le nem aratolt területeken segédkezni. 'Az aratási és cséplési munkálatok zavartalan­ságának biztositása közérdek, ezért elvárjuk a város minden polgárától, hogy át érezze az aratás zavartalan biztosításához fűződő hazafias kőte­lességtcljesttést és ne adjon alkalmat megtorló intézkedésekre. Szeged, 1940. julius 9-én. Dr. Pálfy. sk., Dr. Tukats, sk„ polgármester. főispán SZÍNHÁZ­MŰVÉSZET Renoválják a szegedi szinházat (A Délmagyarország munkatársától) Legutóbb olyan hirek terjedtek el budapesti jelentések alap­ján, hogy teljesen átalakítják a szegedi szinpad épületét és berendezését. A hir azzal kapcsolat­ban kelt szárnyra, hogy Szeged kivált a stagio­nerendszerből és visszatért az önálló, állandó színházhoz, majd mint ismeretes, legutóbb Kar­doss Gézát jelölte ki a polgármester az ismét önálló szegedi szinház igazgatójának. Kardoss színigazgató természetesen mindent megkísérelt, hogy az elavult és jelentékenyen megrongálódott szinház épületét gyökeresen alakítsák át és szín­padát, nézőterét és technikai berendezését ujit-. sák föl a modern szinpadmüvészet követelményei­nek megfelelően. Sajnos, a hir nem bizonyult va­lónak, a színházépület átalakításáról nincs szó az idén sem, sőt annál a fontos állomásnál sem, hogy Szeged viszatért az önálló színházhoz. Mind­össze nagyabb belső renoválásról lehet szó, eset­leg, ha a számvevőség talál rá fedezetet és a költségeket jóváhagyja, Pedig a teljes átalakítás­ra bizony már régen megérett a szinház, hiszen jóformán az épület megépítése óta még soha sem valósítottak meg nagyobb renoválást, még ke­vésbbé külső átalakítást Pálfy György dr. kulturtanácsnok elkészít­tette a renoválás költségvetését és kiderült, hogy a legszükségesebb munkák elvégzése mintegy tíz­ezer pengőbe kerül. Hogy a munkálatokhoz idejé­ben hozzákezdhessenek, két számtechnikai megol­dás kínálkozik, a számvevőség, vagy talál vala­honnan fedezetet az összegre, vagy pedig beállít­ják a város jövő évi költségvetésébe. A munká­latok során elsősorban sor kerül a nézőtéri szé­kek fölujitására, a függönyök kijavítására, a színpadon pedig a padlózat és a szuffiták kijaví­tására, esetleg a színpadi falak újravakolására. Minden színházi szakértő jól tudja, hogy ezenfölül is sok' mindent kellene javitani a kiöregedett épületen, elsősorban a szinpad szerkezetét kelle­ne átépiteni a modern követelményeknek megfe­lelően, de nagyobb szabású átalakításra a város mai pénzügyi helyzetében még gondolni sem le­het. A teljes átalakítás tehát ismét jobb időkre marad. — "A" lélek kialszik az nj Zilahy-film. Buda­pestről jelentik: Zilahy Lajos »A lélek kialszik« cimü regényéből filmet készítenek é6 a fölvételek­hez szerdán kezdtek hozzá Karády Katalin, Já­vor Pál és Páger Antal főszereplésével. A film­forgatókönyvet Zilahy Lajos irta. Karády Kata­lin elragadtatással beszél a film forgatókönyvé­ről. Szerinte a film forgatókönyve szebb, mint a Halálos tavaszé. A rendezésben Zilahy L'ajos Is résztvesz. Párisi Nagy flruház Rt. Szeged ÍCsekonics és Kiss-utca sarok) BEFŐZÉSHEZ: Befőttes üveg félfehér: liter 0.25 0.4 0.5 ár 4 drb —.58 4 drb -.68 4 drb —.88 Lekváros üveg félfehér: liter 0.3 0.3 65 ár 5 drb -.58 5 drb ­-.78 4 drb —88 Babos üveg félfehér: liter 0.3 0.5 0.75 ár 5 drb - 68 4 drb ­-.68 4 drb -.88 Ugorkás üveg félfehér: liter 3 4 5 6 ár —.58 —.78 —.98 P 1.18 Patent üveg 100 mm-es; liter 0.5 0.75 ár —.94 P Í.04 Julius 8-tól augusztus 20-ig a hctipiacog na­pok kivételével áruházunkat délben fél 1-től 8 óráig zárva tartjuk. Ma este a Jíar0SS . étteremben ilchkensűlf es lángos , Péntek este HALASZLÉ és TURÓSCSUSZA ÖEPHXGYXR OR5ZXÖ 1940 JULIUS KÖZGAZDASÁG Megállapították a méz legmagasabb árát (A Délmagyarország munkatársától) A sze­gedi kereskedelmi és iparkamarához most ét­kezett meg Kacsóh Bálint dr. árkormánybiz­tos rendelkezése a mez legmagasabb áráról. Az országos árkormánybiztos 16.320/940. számú rendeletében a következő legmagasabb méz­árakat állapította meg: Pergetett méznél: a termelők által fölszámítható legmaga­sabb ár viszonteladók részére kilónkint 1 pen­gő 60 fiiléc, — a termelők által felszámítha­tó legmagasabb ár fogyasztók részére öt kiló­ig terjedő vételeknél 2 pengő. Nagykereskedői ár Budapesten 50 kilónál nagyobb tételeknél 2 pengő 02, nagykereskedői ár, 50 kilónál kisebb tételeknél 2 pengő 06 fil­lér, — kereskededői áp Budapesten 2 pengő 40 fillér. A vidéki árakat úgy kell kiszámítani, hogy az önköltséghez hozzászámítható viszontel­adóknak 15 százalék, — a termelőtől vásárolt méz fogyasztóknak 25 százalék'' ás a kereske­dőtől vásárolt méz fogyasztók részére 20 szá­zalék. A vidéken azonban Csak akkor lőhet eze­ket a százalékokat az önköltségi árhoz hozzá­számítani, hogy a tényleges ár ne legyen ma­gasabb a Budapestre megállapított áraknál. A kiadagolt árusításnál ezenfelül hozzá le­het számítani az árakhoz egy kilós adagoknál 22 fillért, az üvegbetét összege kiilön fölszá­mítható. TŐZSDE Budapesti terménytözsdezárlat. A készáru pia­con a buza és a tengeri forgalmának megszűnte* tésével teljesen üzlettclenné vált a gabonatőzsde, A piaci forgalom tárgyát képező rozsban és ár­pában kötés nem jött iétre és a különféle termé­nyek piacán sem fejlődött ki üzlet Az irányzat tartott volt és a zárak névlegesen változatlanok maradtak. Zürichi devizazárlat. Páris —.—, London 1660, Newyork 446.—, Brüsszel — , Milánó 22.30, Ber­lin 176.75, Szófia 5.50, Belgrád 10.—, Bukarest 2.30. Budapesti értéktözsdezárlat. A hosszú idő óta uralkodó nagyfokú tartózkodást szerdán barátsá­gos irányzat váltotta föl az értéktőzsdén. A kül­politikai eseményeket teljes bizakodással ítélte meg a terem közönsége és a véleményes vásár­lások nyomán kialakult szilárd irányzatot a n-a­gánközönsóg vásárlásai is alátámasztották. A' forgalom ugyan nem volt nagyarányú és az ér­deklődés csak egyes bánya-, vas- és cukoripari ér­tékekre szoritkozott. A tőzsde irányzata barátsá­gos volt. Zárlati árfolyamok: Nemzeti Bnnk 176.—, Kőszén 368.—, Ganz 15.—, Izzó —.—. Sze­gedi Kender —.—. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza 77 kg-os tiszavidéki 20.25, 78 kg-os 2075, 79 kg-os 21.05, 80 kg-os 21.25. Pestvidéki rozs 16 60— 1685, sörárpa kiváló 22.60-22.85, takarmányárpa 1 18.50—18.75, zab 20.80-21.05, tengeri tiszántúli 27.50-27,75. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok. Angol font 12.95—13.15, belga frank ——. , dán ko­rona , dinár 7.60—7.90, dollár 344.10— 350 10, francia frank , hollandi fit —.— —.—, cseh-szlovák korona 11.45—11.80, (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), szlovák kor. U45 —1Í.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), kanadai dollár 301—306, lej 3.20-3.40, leva 3.30— 360, líra 17.40-17.90 (csak 10 lirás bankjegyek és érmék vásárolhatók), német márka —.—, norvég korona —.—, svéd korona S1.70—82.70, svájci fr< 77.65-78.65. Csikágói termény tözsdezárlat. Buza tartott Juliusra 74. ötnyolcad—háromnegyed, szeptember­re 75 háromnyolcad—fél. decemberre 76 ötnyolcad —háromnegyed. Tengeri szilárd. Juliusra 62, szeptemberre 59 háromnyolcad, decemberre 56 háromnyolcad. Rozs szilárd. Juliusra 43.25, szep­temberre 45.25. deeembcrre 47.5

Next

/
Oldalképek
Tartalom