Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-07 / 152. szám

Vasárnap, 1940. VII. 1. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. évfoliiom 152. s?ám A nagy Jóvátétel [Valamikor azt tanították, hogy a legjobb külpolitika az okos belpolitika s most azt kell látnunk, hogy az okos belpolitika a legjobb külpolitika. Milyen dróton rángatott, kaleidoszkópszerűen változó a román belpolitikai helyzet. Az egyik külföldi politikus nyilatkozatot tesz az esti lap számára s másnap Bukarestben átalakul a kormány. Valamelyik nagysúlyú római lap ve­zércikke foglalkozik a román helyzettel, erre Románia miniszterelnöke sietve beadja lemon­dását. A nyugati harctér eseményeinek volt tü­körképe a román politikai élet s amikor ez az ország — amelyet nem gazdasági egység, nem a nemzeti érzés összeterelő hatalma, nem a tör­ténelem erői alkottak meg, de hatalma ame­lyet művi úton hoztak létre, receptre készült csehszlovák mintára —, a másikon, átalakult politikai szeizmográffá. Hit, meggyőződés, nemzeti érdek, a jövő parancsa, — mindez nem volt tényezője a román politikának, melynek csak az volt a fontos, hogy pillanatnyi habo­zás nélkül alkalmazkodjék a pillanatok paran­csaihoz. A legellentétesebb törekvések szolgá­lalába szegődött aszerint, hogy hol az egyiket, hol a másikat látta közelebb a sikerhez. Csak percekkel szómolt mindig s a múló, változó helyzet szabta meg mindig cselekvéseinek irá­nyát. Soha nem bízott a maga erejében és so­ha nem bízott a maga igazságában, — bizonyá­ra ez volt az egyetlen, amit helyesen tett, — mert sem ereje nem volt, sem igazsága. Egyik nap törvényen kívül helyeztek egy pártot, a másik nap a legyilkolástól véletlenül megme­nekült vezérek beülhettek a miniszteri székek­be. Az egyik nap Bukarest terein rothasztot­ták a kiirtott vasgárdisták hulláit, a másik nap a lelki üdvükért bemutatott istentisztele­ten részt vesz a hivatalos ország. Ez a Kaméleon-politika mindig annak ru­hájába öltözködött be, akitől segítséget kért Mint valamikor az egymást látogató államfők fölvették az idegen hadsereg egyenruháját, úgy húzta magára idegen gondolatoknak és idegen törekvéseknek gúnyáját Románia, — de mindig azok gondolatához szegődött, akiktől yáruivalója volt. A méhek nem szállanak olyan fürgeséggel virágról-virágra, mint ahogy fordult hatalomtól hatalomhoz, a ro­mán külpolitika. Az ilyen Fregoli-politikának, az ilyen Kaméleon-államiságnak, a csak meg­bízhatatlanságban megbízható támogatásnak nincs annyi értéke, a^ii védelmet Dyújthatna az igazsággal, joggal és erkölcsi követelések­kel szemben. Nincs arra semmi nükségünk', hogy a román példán mutassuk ki a magyar politika érté­két és egyenesvonalúságát. A mi politikánk keresztény és nemzeti politika volt az európai Világszemlélet nagy reneszansza előtt is s ke­resztény és nemzeti politika maradt ezekben az égzengéSes és földindulásos időkben is. A mi politikánk irányát a magyar nemzet, tradí­ciói, történelmi tudata, hite küldetésében és jövendőjében s a nemzet szellemvilága jelölték ki. Bármilyen fordulat lepte meg a világpoli­tikát, bármilyen megrázkódtatás döngette is a boltíveket, bármit tanácsolt is a pillanatnyi helyzet önző érdeke, — ÍMÍ megmaradtunk a szentistváni ösvényen, megmaradtunk magyar­nak és kereszténynek s talán csak az a fárado­zásunk fokozódott, hogy magyarságunkat és ke­reszténységünket, miként tudnánk minél tel­jesebben belevinni nemzeti, állami és társadal­\ magpr-romdn feszültség enghüieserül, íröélu eggreszeneh visszacsatolásáról Ir a külföldi sajtó Iforporaflv alapon akarják megszervezni az aj Romániát — Le­mondott Róth kisebbség! miniszter Fokozóáik a francia-angol ellentét - Hitler diadalmas bevonulása Berlinbe — Fontos ttgpeftről tárgyai Ciano a német fővárosban Az oráni csatával ugylátszik, az angolok ak­ciója nem ért véget a francia hajóegységek el'eu. Kréta-sziget környékén ugyanis két angol cirkáló megállított és kétórás harc után elsüllyesztett egy francia cirkálót, a »Frondeurt«. Az angolok nem törődtek a hajótöröttekkel, akiket egy gö­rög gőzös vett föl födélzetére. Mintegy folytatá­saként az oráni ütközetnek, Tangernél két angol torpedórombolóra tüzeltek a francia parti üte­gek. Francia lapjelentések szerint súlyos össze­ütközések támadtak angol és francia csapatok kö­zött Mittelhauser tábornok távolkeleti hadseregé­nek leszerelésével kapcsolatban. Az o!as> főhadiszállás legutóbbi jelentése be­számol Catania elleni angol légitámadásról, amely nem okozott jelentős kárt, de eredménytelen volt az Auguszta-támaszpont elleni, valamint a Pa­lermo elleni támadás is. Északafrikában, Capuzzo és Bir Sieman elleni támadást az olaszok vissza­vetették. Az elfoglalt Cassalában megszilárdítot­ták a helyzetüket az olaszok, A belgrádi Politika azt az értesülését közi), hogy a román flotta elhagyta a konstanz«i kikö­tőt. A lap szerint attól tartanak, hogy a dobrud­zsai partokat váratlan táraadás érheti. Egyébként a pénzintézetek elszállították értékeiket Konstan­zából, de az állami tisztviselők családtagjainak elszállítása is megindult a kikötővárosból. Szá­mos-tartomány királyi helytartósága — amint Ko­lozsvárról jelentik —, közleményt adott ki, amely szerint azok a zsidók, akik besszarábiaiak, akik a tortomány területén laknak és Besszarábiába kí­vánnak utazni, a belügyminisztérium rendelkezé­se alapján utazási engedéllyel eltávozhatnak, Pletnikov Viktor, az első szovjetorosz Bel­grádi követ, vasárnap beköltözik a volt cári kö­vetségi épületbe, amelyről eltávolították a cári kétfejű sast. Az egykori cári követség most már formálisan is megszűnt. Erd€lii eaurcszéísch visszacsatolásáról írnak a svájci lapok Genf, julius 6. Erdély egyrészének és Dobrud­zsának visszacsatolásáról irn»k a svájci lapok és arról, hogy Magyarország és Bulgária kitart revíziós követelése mellett. A Journalé de Genove bukaresti értesülést közöl, a román fővárosban kijelentik, hogy az angol szavatosságról való le­mondás a tengelypolitikához történő csatlakozást jelent és egyben azt a készséget, hogy a balkáni területi kérdéseket mielőbb rendezzék. A lap hi­teltérdemlő értesülésére hivatkozva azt irja, hogy ez egyértelmű volna Erdély egyrészének átenge­désével, de eredményezné Déldobrudzsának Bul­gáriához való visszacsatolását is. Berlin és Ró­ma hir szerint — közbenjárt Görögországnál, hogy Bulgáriának az Égei-tengerhez szabad kijá­ratot biztosítson. A Bund azt irja, Magyarország és Bulgária kitart revíziós követelései mellett. A magyar és bolgár fővárosban élénk diplomáciai eszmecsere folyik és mind Budapesten, mind Szó­fiában távol állnak attól, bogy a mostani helyze­tet végérvényesnek tekintsék. A területi követe­lések fönnállanak, csupán a teljesülés időpontja ismeretlen. A két országban meg vannak győ­ződve arról, hogy a tengelyhatalmak segítségével az elvesztett területeket visszanyerik. Lemondott RőfEi kisebbségi miniszter Bukarest, július 6. A budapesti tudósító je- I ban kisebbségi miniszterré nevezlek ki, VtsS­lenti: Hans Ottó Róth, a romániai német ki- I szaadta megbízatását, illetőleg lemondott mi­sebbség vezetője, akit az új román körmánv- niszteri tárcájáról. A' német kisebbség többi mi életünkbe. A világpolitika tengelye minél inkább fordult el a materiálista szempontoktól s minél inkább helyeződött rá nemzeti tradí­ciókra, annál kevesebb jogosultsággal kérnek maguknak helyet a nap alatt azok az alakula­tok, melyek lélekben, hitben és meggyőződés­ben magukat soha ezekkel az örökélő eszmék­kel azonosítani nem tudták s melyek egy lélek­telen kalmár profitszempontjain felülemelked­ni soha képesek nem voltak. Az idők malma lassan készül el munkájá­val, de egyszer mégis Csak átenged szitáján mindent, mi könnyűnek talátatott. Amikör az­után mérkőzni kell a történelmi jussnak a győ­zelem italától bódult tájékozatlanság rögtön­zésével, akkor — nem tarthat sokáig ez a mér­kőzés. Húsz évig tartott a nagyromán álom s ez alatt a húsz év alatt pontosan az ellenkező­je történt mindannak, ami akár utólagös jog­címül volna fölhasználható e természetellenes államalakulás számára. Egy szörnyű méretű bizonyíték-infláció volt ez a két fájdalmasan hosszú évtized: az értékesebb nép fölött az érték­telenebb nép gyakorolta az uralmat s a törté­nelem tanítása igazolódott be itt is, — minél kevesebb jogcíme van az uralomnak, annál in­kább uralkodik az erőszak és kegyetlenség esz­közeivel. Az a nagy jóvátétel, mely végre elindult a beteljesedés felé, az erkölcsi igazságon és a történelmi jogon okozott sérelmek kiengesztelé­sét ígéri. Olcsó trükkökkel, hirtelen átöltözkö­déssel, a színpad gyors díszletváltozásával a történelmi jóvátétel eljövetelét föltartóztatui nem lehet. Nincs gondolat, nincs eszme, nincs igazság, amit a világ népei között Nagyromá­nia képviselne s szét kell mállania annak az or­szágnak, amit normális és történelmi jogcím nélkül filmrendezők trükkjeivel igyekeznek csak éleiben tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom