Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-06 / 151. szám

Jelentés Szeged juniusi egészségügyi helyzetéről: 42 kanyaró, 10 agygerinchártyalob (A Délmagyarország munkatársától) Most ké­szült el a beszámoló Szeged közegészségügyi hely­zetéről az elmúlt hónapban. A jelentésből megál­lapítható, hogy az egészségügyi helyzet nagy ál­talánosságban kielégítőnek mondható, bár egyes betegségeknél néhány föltűnő számra akadha­tunk. Még ezeknél a megbttegedéseknél sincs ok azonban semmiféle aggodalomra, a szegedi meg­betegedések száma lényegesen alatta marad több város és vidék megbetegedési statisztikájának. A ragályos betegségekről szóló bejelentések szerint a tisztifőorvosi hivatal közlése szerint juniasban 5 bárányhimlő, 42 kanyaró, 3 vörheny, 25 szamárhurut, 6 roncsoló toroklob, 5 vérhas, 10 járványos agygerinchártyalob és 13 uj tbc-meg­betegedés történt. Ezek szerint tehát a legtöbb ragályos betegségnél még a normális, évek óta megszokott számot sem mutatják a megbetegedé­sek és tífusz például egyetlen egy esetben sem szerepel, holott néhány év előtt Szeged még az első helyen szerepelt a statisztikában. Ez az ered­mény elsősorban a nagyarányú preventív intéz­kedéseknek köszönhető. A kötelező tifuszoltások Szegeden a legjobb eredménnyel jártak. De le­csökkent a vörhenymegbetegedések száma is, a normálison alul van a várhasesetek száma is, mig meglehetősen nagy a kanyarómegbetegedések száma. A juniusi adatokból is arra lehet követ­keztetni, hogy a város közegészségügyi szervei a leggondosabban őrködnek Szeged egészségügye fölött. A juniusi népesedési számok arról adnak je­lentést hogy az elmúlt. hónapban hattal csökkent a természetes szaporodás aránya. Született ju­niusban 114 fiu, 107 leány, összesen 221, meghalt 105 fiu, 95 nő, összesen 201. A természetes szapo­rodás tehát 20, mig májusban ez a szám 26 volt. Nem engedélyezi a város a sokszázados Vár elleni kugli-támadást Teljes eredménnyel járt a pénteki helyszíni vizsgálat — II bizotfság megállapí­tásai nyomán a polgármester elrendelte a toldalékrészek lebontását (A Délmagyarország munkatársától) Teljes sikerrel járt a Délmagyarország által erélyesen kezdeményezett megmozdulás; az utolsó pilla­natban visszaverték azt a „kugli-támadást", amelyet Szeged egyik legrégibb és legértéke­sebb történelmi maradványa, a stefániai .Vár. ellen intéztek. Amint ismeretes a Délmagyaf.ország „Baj­noki dobás" című vezércikke nyomán Körmen­dy Mátyás a kisgyűlés legutóbbi ülésén napi­rend előtti fölszólalás keretében tette szóvá a várrom hátsó falaihoz épülő minden esztétikai hagyományt tagadó kuglipálya ügyét, majd To­nelli Sándor dr. mutatott rá meggyőző szavak­kal a tarthatatlan helyzetre. A fölszólalások nyomán Pálfy József dr. polgármester azonna­li hatállyal beszüntette a tekepálya további épí­tését és helyszíni vizsgálatra szakértői bizott­ságot küldött ki annak ellenére, hogy Katona István dr. tanácsnok bemutatta a kugli-építke­zés aktáit, amelyekből meg kellett állapítani, hogy formailag és aktaszerűen a dolog a leg­nagyobb rendben van, minden illetékes foru­mot megjárt és megadták a szabályszerű épí­tési engedélyt. A bizottság pénteken kora délelőtt megtar­totta a helyszíni szemlét Megjelent a szemlén Pálfy polgármester is, valamint Katona István dr. tanácsnok, Buócz Béla dr. főkapitányhelyet­tes, a mérnöki hivatal részéről Buócz Károly és Fenyő Lajos műszaki tanácsos, Csonka Miklós dr. főügyész, Tonelli Sándor dr. főtit­kár, Sebestyén Endre műépítész, Erdélyi And­rás építész, Beretzk Péter dr. főorvos, Csallány Dezső múzeumigazgató. Körmendy Mátyás Sze­gedtől való távolléte miatt nem jelenhetett meg, de közölte, hogy a maga részéről nem já­rulhat hozzá a kuglipályának a mai formá­jában való megépítéséhez- Megjelent a szem­lén Stumpf Kálmán főpénztáros az építtető Tisztviselők Egyesületének képviseletében. A bizottság részletesen körüljárta a várromot, megtekintette a kuglipálya-pítkezés minden részletét, a végleges tervet, külön vizsgálat tár­gyává tette a most épülő hatalmas tetőszerke­zetet és magát a sokszázados műemléket. A szemle során szinte egyhangúan megálla­pította a bizottság, hogy igaz ugyan, hogy a BELVÁROSI MOZI Mától vasárnapig Stan és Pan urak minden eddigit felülmúló csuda vidám bohózata: A két tökfej 120 perces kacagás Vigáték a legjavából 5, 7, 9 órakor HÍRADÓ kuglipálya épíkezée tervét szabályszerűen enge­délyezték, föl is küldötték a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának, de a helyzet az, hogy nem azt a tervet valósították meg, vagy kezdték megvalósítani, amit jóváhagytak. A régi ud­var helyére szólt ugyanis az eredeti terv, s itt a kuglipálya természetszerűen lapos tetővel szerepelt, most pedig az építkezéskor az udvart meghagyták udvarnak, az épületet, a falakat pedig kijjebb tolták és ami a legsúlyosabb ki­fogás alá esik, a falakat jobb és baloldalon két és fél méterrel meghosszabbították, úgy hogy jóval hosszabb, mint maga a Vár. Nem lapos­tetővel akarták befejezni az építést, hanem a valóságban szinte pajtatetőhöz hasonló épít­ményt kezdtek ácsolni. Ezen túlmenően azt is megállapította a bizottság, hogy az építkezés miatt megbolygattak három régi pillért és hogy a gerendákat el tudják helyezni, azokat a Vár régi tégláihoz erősítették, amellyel így a ritka értékű téglák egy-egy helyen megsé­rültek. Hogy az alapokkal mi történt, azt már nem lehetett megállapítani, mert már ráfektet­ték az új cementlapokat. A bizottság ezek után megállapította, hogy sem városszépitészeti, de semmilyen szempont­ból sem engedhető meg a kuglipálya megvaló­sítása. A helyszíni szemle további eredménye az volt, hogy kötelezték az építtető tisztviselő egyesületet, hogy két oldalt a toldalék falakat le kell bontani, az egész építmény hossza nem terjedhet túl a rom falain, sőt 1—1 méterrel rö­videbbre kell venni. Ezenfelül tetőt ráépíteni nem szabad az építményre, hogy a tető ne aka­dályozza az értékes műemlék hatását, a rálá­tást és stílusát. Stumpf Kálmán a tisztviselő egyesület elnö­ke ekkor bejelentette, hogy ilyen körülmé­nyek között nem lehet szó kuglipályáról, mert hiszen annak szabványai és méretei vannak. Ilyen körülmények között lemondott az egyesü­let nevében arról, liogy küglipályát létesítsenek a romok között. A toldalék kiugró részét le­bontják és a falak megmaradó részét más alkal­mas célra fogják használni azzal, hogy annak tervét is bemutatják a bizottságnak és az enge­délyezett részt is hozzáalkalmazzák a vár, stí­lusához. A megmaradt falakat zölddel futtat­ják be, hogy a téglák hangulata se rántsa a műemlék hatását. DÉLMAGYARORSZÁG _ n SZOMBAT, 1940. JULIUS 6. • 0 Nyomban megállapították a főügyész köz­benjöttével azt is, hogy a kuglipálya lebontá­sa, illetve nem engedélyezése a városra nézve semmiféle jogi következménnyel nem jár, mert már az eredeti határozatában is benne volt — amikor még a különböző fórumok az inaktuá­lissá vált tervek alapján beleegyeztek az épí­tésbe —, hogy a városnak joga van bármikor a toldalék épület eltávolítását követelni. Pál­fy polgármester ezután a bizottság szemléjének eredményét és javaslatát azonnal határozottá emelte, kimondva, hogy a mai tervek mellett nem engedélyezi a kuglipálya megavlósltását cs mindarra kötelezi az egyesületet, amit a bizott­ság megállapított. A szemle után Pálfy József dr. pölgármeS ter a következőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — A helyszíni szemlén meg kellett győződ­nünk, hogy valóban igen szép kuglipálya ké­szült volna a tisztviselő egyesület számára, azonban minden városszépitészeti és hagyo­mányőrző, de egyéb szempont is azt követeli, hogy nem engedélyezhetjük a pálya megvalósí­tását Meg kell állapítanom, hogy a helyzetet teljes megértéssel és jóérzéssel — ha fájdalma­san is — belátta maga az egyesület elnöke? Stumpf Kálmán is. A bizottság megállapítása­it határozatban mondottam ki, amit az egye­sület képviselője is tudomásul vett Kihallgat­tuk még az építésben résztvevő munkásokat is, akik azonban kijelentették, hogy a bontásnál nem találtak semmi olyan maradványt, amely esetleg valami középkori emlékre, vagy az Efr zsébet-templomra utalna. Erről is jegyzőköny­vet vettünk föl. Ezzel tehát lezáródott az ősrégi Vár ellen megkísérelt kugliostrom ügye. A legnagyobb megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a Dél­magyarország akciója nyomán sikerült — ha a legutolsó percben is — megakadályozni, hogy eltüntetni igyekezzenek a Vár hatását a néző elől és sikerült elérni, hogy a százados romok hangos kugliörömök nélkül is megmaradjanak Szeged egyik legrégibb és legértékesebb emlé­kének. Most már csak az van hátra, hogy ami­ért Móra Ferenc annyi éven át annyi meggyő­ző erővel ós annyi megragadó kitartással küz­dött: a Várat végre megkaphassa a Városi Mú­zeum azoknak a régészeti ásatásoknak részére, amelyek kincseit az egész nemzetközi archeoló­gus világ számára tartja és amelyek ma is hoz­záf ér hetetlenül hallgatnak a múzeumi pincék kriptájában. Móra FereniJ harcai nyomán — | jól emlékezünk — ezt már hosszú évek előtt el | is határozta a város, a határozatot csak meg kell valósítani, végre. Az ősi Várat vissza kell adni a Múzeumnak. — az ősi szegedi föld szá­zados emlékeinek. Fölemelik Németországban az élelmiszeradagokat Berlin, július 5. Németország előnyös élel­miszerellátása lehetővé tette, hogy az elkövet­kező hónapokban az élelmiszeradagokat föl­emeljék. Metékes német helyről közlik, hogy a hűtőházakban tárolt élelmiszerek oly nagy mennyiséget értek el, mint még soha. A fölözött tej bevezetése által Németország 40 százalékkal emelte vajtermelését év évente 700.000 t. vajat termel. Úgyszintén kitűnően ítélik meg Berlinben az idei butgonyatermelést és rekorderedményeket várnak- A népélelmezés terén hozott rendeletek alapján, amely a 10 cs 20 év közötti fiatalkorúaknak a kenyéradagját 200 grammal fölemeli, mutatják, hogy Német­országban óriási gabonakészletek állnak ren­delkezésre. KORZÓBAN Ma utoljára GUSTI HUBER, HERMANN THIMIG THEO LINGEN falrengetö vígjátéka. 3 íBületsénv nősülne JUDIT <AK (lem) BETTE DAVIS Ma 5, 7, 9 Széclienyi Mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom