Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-27 / 169. szám

V Víztelenítik az esőzések következtében elárasztott földeket Bauer Sándor dr. miniszteri biztos ismertette a belvizek iecsapolására vonatkozó terveit (A Délmagyar ország munákiáfsdtól) A" leg­utóbbi esőzések következtében kiújult külterü­leti belvízveszély ügyében pénteken délelőtt értekezletet tartottak a városházán. Az érte­kezlet, amelyen Tukats Sándor dr. főispán el­nökölt, a polgármesternek a mult bét folyamán az országos árvízvédelmi kormánybiztoshoz és a földművelésügyi miniszterhez intézett segít­ségkérő föliratára hívták össze. E?,alkalom bél Szegedre érkezett Bauer Sándor dr. árvíz­védelmi miniszteri biztos, rajta kívül számos meghívott törvényhatósági bizottsági tag, az érdekelt gazdák képviselői és a szakelőadók jelentek meg az ülésen. Tükats Sándor dr. főispán megnyitószavai ntán Vicsay Emil dr. tb. tanácsnok, a népjó­léti hivatal vezetője, beszámolt az árvízkáro­sultak most folyamatban lévő segélyezéséről. Jelentette, hogy eddig körülbelül 600 károsult részér* 'történt meg a segély kiutalása• Főként természetben, vagyis építőanyag for­májában • 'K határozatok, illetve az építőanyag utalványok most vannak kézbesítés alatt, nyolá nap leforgása alatt minden károsult megkapja Utalványát és annak ellenében a szá­mára kiutalt építőanyagot. Breinoviás Vilmos műszaki tanácsos, a mér­nöki hivatal külterületi osztályának vezetője az anyagelSsztásról referált. Bejelentette, hogy 1.060.000 rdarah téglát rendeltek ai árvíz által rombadönfött házak új­jáépítésére, ebből IfiD.OOO-et már le is szállítottak a gyá­rak, arra a vasútállomásra, amelyiken az el­.oeztás történik. Az anyag elosztásánál nehéz­ségeket okoz, hogy a gazdák a fuvarozás terén nehézségekkel küzdenek. Kocsi és ló hiányá­ban nem tudják elszállítani a részükre kiutalt építési anyagot Sokan úgy segítenek magu­kon, Eogy hárman-négyen összeállnak és kö­zösen Hordják be az anyagot az építkezés he­lyére. Az értekezlet második részében azokkal a problémákkal foglalkoztak, amelyeket a süfű esőzések következtében szűnni nem akaró bel­vf zár adás idézett elő- A" gazdák ismertették pa naszaikat amelyeket a polgármester már bele­B E L V a r 0 S 1 M o ifjúkorának regénye VJEC5?. FILMEN i szombattól mindennap óriási műsor! Egyidejűleg a legújabb történelmi események: NEN HÍRADÓI.'! I lanl tengeri csata, melynek keretén belül a HOOD ÉS 81 ARK RÍ KAI bombázásának cs drámai elmúlá­sának közvet cn szemtanúi leszünk. Ezt megelőzően: a világhírű német ClIOernyOsvadászoh mindkét film eredeti helyszíni felvétel. Ezt a mii,sort mindenki nézze meg! foglalt azokba a föl iratokba, amelyeket a föld­művelésügyi minisztériumba és az árvízvédel­mi kormánybiztoshoz intézett A pauaszkodók azt tették szóvá, hogy ha rövidesen cl nem tűnik földjeik­ről a víz, nem tudják elvégezni az őszi mezőgazdasági mnkálátokat. A földek annyira átáztak, hogy a mocsaras, DÉLMAGYARÓRSZÁG a SZOMBAT, 1940. JULUJS 27. • 0 süppedékes talajban nem lehet majd sem szán­tani, sem vetni. Bauer Sándor dr. miniszteri biztos vála­szolt a gazdák panaszaira. Elmondotta, hogy ismeri a Helyzetet és elkészítette tetveit a ve­szélyeztetett földek víztelenítésére. Kijelentet­te, minden remény megvan rá, hogy tervei alapján sikerül a viz alatt levő területeket, rövid idő alatt vízteleníteni és az őszi mező­gazdasági. munkálatokban nem less fönn­akadd s. Az értekezlet a főispán zdrószavaival ért véget. Koguiowicx professzor leleplezi a bukaresti „Curettful" vakmerő iérképhamisiiásái „Egy gyufasUaiulya nagyságú iskolai aíiasxmelléUleí főlna­gyiiásával bizonyilani: szédelgő vállalkozás•• — A néprajzi térképek mindegyike; a román állítások tudományos cáfolata (A Délmagyarórszág munkatársától) Nem­zetközi viszgnylatban is élénk föltűnést kel­tett a bukaresti „Curentul" című lap híradása, amely szerint orosz hivatalos körök a magyar­román tárgyalásokkal kapcsolatosan fölemlí­tették azt a KogUlowicz-féle térképet, amely­lyel a román lap vagy másfélévvel ezelőtt „be­igazolta", högy a trianoni határon innen is nagy tömegekben élnek románok. A híradást az orosz hivatalos körök nyomban megcáfol­ták és a tegnapi magyar rádió is megfelelt a Curentul ujabb térképhamisítási kísérletére. A térképet, amelyről szó van, eredetiben Kogutowicz Károly dr., a neves földrajztudós szerkesztette, aki — mint ismeretes —. a sze­gedi egyetem professzora. Fölkerestük Koguto­wicz professzort, akivel beszélgetést folytat­tunk" a Curentul ominózus térképéről. A pro­fesszor tanyáján hallotta a magyar rádió cá­folatát, maga is fölháborodva tiltakozóit a román lap hife ellen. Elmondotta, hogy a térkép még a világháború előtt, egy iskolai atlaszban jelent meg s ezt a gyufaskatulyanagyságú térké­pet nagyította föl a Curentul. amelynek címlapján színes nyomatban jelent meg. — Vagy egy Kőz'zdnem'értő, tudatlan ember ravaszkodása volt ez a térképnagyítás, vagy pedig szándékos, rosszakaratú térképhamisí­tásról van szó, — mondotta Kogutowicz pro­fesszor. — Aki valamit ért a térképezéshez, nagyon jól tudja, hogy a katonáknak a világ­háborúban az álláshareok miatt sokkal na­gyobbméretű térképeket kellett készíteni. A térkép elég nagy sohasem lehet, hogy min­dent föltüntessen. Éppen ezért térképet leg­följebb kisebbíteni lehet, mert amit a térképen föl tüntetnek, kisebbítésben esetleg még látha­tó marad, do r a kisebb méretű térképet egysze* rüen fölnagyítani, egyenlő a téfí> képhamisítással. — "A szóbanforgó kis térképen például — magyarázza a professzofl — egy legvékonyabb vönal legalább egyötöd milliméter vastag. Ez SZÉCHENYI MOZI Szombaton 5, 7, 9 A polgári élet könnyes, mosolyos kis komé­diája elevenedik meg Hunyady Sándor vígjátékában LOVAGIAS ÜGY perczel zita, paday, kabos, GOMBASZÖGI, GÓZON, MALY az egyötöd milliméteres vfinal a valóságban két kilométeres sávot takar, s ezen a kétkilomé­ternyi sávon mi minden van, amit a térkép­nek, ha nagyobb, már inkább föl kell tüntet­nie. A térképezés technikája tehát kizárja a nagyítást s ujabb, nagyobb méretekben mindig teljesen uj térképet kell készíteni. — Ha mármost a szóbanforgó kis iskolai atlasztérképről nagyítást készítünk — folytat­ta —, mint ahogy a Curentul tette és harám szíiyomásban reprodukáljuk, elérhetjük ezt a gyönyörű mázolmányt, ami a Curentulban napvilágot látott. A magyar néprajzi térké­peken következetesen pirossal jelzők a ma­gyar, lilával az oláh nemzetiséget. A Curentul címoldalán, mely másfél évvel ezelőtt a kezem közé is terült, tehát saját tapasztalatom alap­ján számolhatok be róla, nem az volt látható, s így nem is azt bizonyította, hogy a trianoni határon belül valami sok oláh élne. ellenkező­leg azt a látszatot keltette, hogy Erdélyben alig él oláh . . . 'A lila szín, — a. kék és piröa rányomatos keveréke, — a „kiváló" bukaresti nyomda ügyeskedése folytán elmázolődott, vagyis a rányomd* félrecsúszott. Ilyenformán a térképen sok pirős ós kék foltot lehetett lát­ni, az oláhokat jelző lila színt pedig csak ott, ahol a piros és kék véletlenül takarta egymást. Ezzel a térképpel bármit is bizo­nyítani olyan szédelgő vállalkozás, amely az oláh állítólagos szakembe­rek minden trianoni csalását is fe­lülmúlja, Kogutowicz professzor ezután nagyobH­méretű nemzetiségi térképeiről beszélt, majd elmondotta, hogy egy háromméteres, precíz térképet is készített annákidején, a világhábo­rú befejezése után Teleki Pál gróf munkatár­saként a hírneves földrajztudós és a Földrajzi Társaság több jeles tagjának társaságában. — Ha az én térképemre akarnak az olábo'S hivatkfzni — akkor KORZÓBAN Pia 5, T és 9-hor 5 filmsztár főszereplésével Ogla Csehova, Hans Brauswetter, Pelrovics Iván főszereplésével A 13-as ház Tifokzafos-izőalmas!

Next

/
Oldalképek
Tartalom