Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-21 / 164. szám

Vasárnap, 1940. VII. 21. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. évfolnam 164. szám PacellI Megindul a támadás, ha Anglia nem válaszol London visszautasító magatartásával számolnak Berlinben — iron­sitíe helyeit Sir Allan öroohc len az angol főparancsnok — Tengeri csata Kréta szigete kOrlii Ciano gróf szombaton este visszautazott Rómába Azzal, hogy a nemetek vezére egész népét, egyetlen cél érdekében tökéletesen meg tudta szervezni azzal, hogy egy kifosztott, megalá­zott, anyagiakban leszegényített népet olyan erőfeszítésre birt, mellyel hetek alatt orszá­gokat tudott elfoglalni és világhatalmakat rombadönteiii, Hüler Adolf a zseniális jelzőt szerezte meg magának. Amióta azonban olvas­hattuk fegyverszüneti feltételeit, melyeket a franciáknak adott, különösen pedig pénteki — mindig péntek! — beszéde óta, amelyben mint kétségtelen győző, a józan észre apellálva, hajlandó békét kötni, olyan államférfiúnak bizonyul, amely a történelem távlatában is naggyá teszi. Tehát a győző hajlandó békét kötni. Vájjon lesz-e elcg ereje az előreláthatólag legyőzen­dőnek, hogy a felkínált bekejobb felé nyúljon? Vájjon nem lcsz-c akadálya a békének a gyűlö­let és gőg, mely könnyek és romok, vér és pusztulás árán is folytatni akarja a háborút? De ha Churphill, mint a gyűlölködés embere áll kormánya és így az angol nép élén, győ­zelmet akar, és nem békét, nem akadna-e ott más államférfi, aki máq régen reálisan mérle­geli az erőviszonyokat, vagy talán nem vol­na Angolhonban lélekben senki fily nagy, mint a németek nagylelkű Führerje? Nem lő­hetne hazahívni a windsori herceget, akiről változatlanul tartja magát a hír, hogy német barátsága miatt kapta Bachama kormányzó­iának reánézve cppen nem megtisztelő rang­ját? Ha senki sem akadna az angol diplomácia vezetői közül, akinek volna ereje és bátorsága közvetlenül választ adni népe nevében a Füh­fcí fölhívására, legalább annyi erejük legyen, hogy a pápához, XII. Piüshoz forduljanak közvetítésért. Tegnap olvashattuk, hogy a Szentatya a nyáron át sem akar pihenni és ottmarad a Vatikánban. Egy pillanatra sem akarja elhagyni őrhelyét, a legkisebb alkalmat sem akarja elmulasztani, hőgy az emberiség érdekébon a békéért fáradozhassék. Még élénken él emlékezetünkben XV. Beoe­rfek pápa tevékenysége az elmúlt világháború­ban, amikor közbenjárt a rokkant hadifogoly katonák és polgári internáltak kicserélése ér­dekében, a beteg- és sebesült katonáknak Svájcba cs Spanyolországba szállítása érdeké­ben, kieszközölte az internáltak vasárnapi munkaszünetet. Már ez is mekköra enyhülést jelentett az érdekelteknek. A történelem fo­lyamán a pápák ismételten szerepelnek, mint közbenjárók, mint békeközvetítők, sőt mint döntőbírák is­Emlékezzünk" csak: Nagy Szt. Leó (440—461) közbenjárt Itália érdekében Attilánál, a hu­nok fejedelménél; I. Szt. Gergely (590—604) a rómaiak érdeké­ben Agilulfnál, a longobárdok királyánál; H. Szt. Gergely (715—731) és Szt. Zachariás (741 -752) Róma érdekében Liutprandnál, a longobárdok királyánál; IX. Szt. Leó (1049—1054) közvetített III. Henrik Császár és Endre királyunk között; ír. Viktor (1055—1057) közvetített III. Hen­rik császár cs flandriai Balduin, meg lolha­ringiai Gottfri"d között; .111. Ince (.1198—1216) Földnélküli János Sri­gó 1 király és Fülöp Ágost francia király kö­.fBÖtti Pénteken elhangzott Berlinben Hitler történel­mi beszéde, amelynek következményei határozzák meg a háború útját. Az egész világ rendkívüli fi­gyelemmel hallgatta a berlini beszédet és utáua ugyanolyan várakozással fordult a londoni válasz felé. A válasz egyelőre: hallgatás, amely azonban többet mond a kiáltó szavaknál. A szombatra kialakult helyzet az, hogy hiába volt az utolsó békefelhivás, küszöbön áll a tör­ténelem egyik legfélelmetesebb ará­nyú támadása, amelynek kihatását ma még nem lehet lemérni. A londoni hangok szerint Nagy­britannia választát a felhívásra már elffre megadta Churchill multheti beszéde, ezenkívül Londonnak nincs más feleinivalója. Svédországon keresztül érkező jelentések szerint London ^megvető hall­gatásba* burkolózik és arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy angol részről kizárt dolog az en­gedékenység. Ez pedig azt. jelenti, hogy London el utasítja az utolsó felhívást és a hallgatás azzal folytatódik, hogy Hitler kiadja a parancsot a. koncentrikus támadásra. Berlini jelentések hangoztatják is, 2—3000 repülő­Berlin, julius 20. Ciano gróf külügyminisz­ter a szombati megbeszélések után Göring tá­bornagy Berlin közelében fekvő karinhalii villája, ba ment, ahol tiszteletére teát adtak. Az állam és párt vezetői, valamint a pénteken előléptetett tá­bornokok is megjelentek Göringnél. Ciano gróf Karinballból visszatérve, a la­kosság lelkes íokonszenvnyilyánításai közben London, julius 20. Tegnap 120 német repülőgép intézett támadást Anglia partjai ellen. Az első támadás alkalmával 70 gép. bombázott egy hajó­karavánt, később több, mint 50 gép intézett tá­madást egy déli kikötő ellen. London, julius 20. Egy délangliai kikötő lelett nagyliirtelenül német bombázó repülőgépek jelen­gép áll készen, hogy meginduljon a világ legna­gyobb arányú légitámadására Anglia ellen. Mig a •Newyork Times* is arról ir, hogy Anglia nem hajlandó a mai körülmények között békéről tár­gyalni, addig egy délutáni Reuter-jelentés szerint lehetőség van arra, hogy Churchill a parla­mentben beszédet mond, bejelenti elutasitó ál­lásfoglalását és »szóváfeszi Hitler néhány meg­jegyzését*. A helyzeten ez aligha változtat, a nagy támadás most már valóban küszöbön áll. C i a n o gróf, aki végighallgatta a berlini be­szédet, szombaton bizalmas megbeszélést foly­tatott Hitlerrel, Göringge] és Ribcntroppaf Hitler külön is hosszabb kihallgatáson fogadta. Ezalatt kibontakozni látszanak a nagy támadás kellékei, London feszült izgalommal Részül, ezt mutatja az is, h»gy a nagy támadás küszöbén Tronside eddigi angol fővezért lemondatták tisztségéről és a szigetország hadseregének fő­parancsnokául Sir Allan Brookc tábornokot nevezték ki, aki a flandriai harcokban tüntette ki magát. érkezett meg szállására, majd résztvett Alficri olasz nagykövet estebédjén, amelyen többek között megjelent Bibbentrop külügyminiszter, Machensen római német nagykövet és több1 má* személyiség, Ciano gróf külügyminiszter este kísérete tag­jaival visszautazott Olaszországba, tek meg. 17 repülőgépet számláltak meg, de, ebben a számban benne vannak a kisérő vadászrepülő­gépek is. Az angol vadászrepülőgépek működésbe léptek. A megfigyelők ugy látták, hogy egy ellen­séges gép a parttól messze a nyilt tengeren ereszkedett le^ III. Honorius (1216-1227) VII. Lajos fran­cia és III. Heorik angol király között; IV. Ince (1243-1254) a portugál király és népe között; III. Miklós (1227—1280) többízb'en közvetített Habsburgi Rudolf és Anjou Károly nápolyi ki­rály között; XXII. JánTTs (1316—1334) II. Eduárd angol és Róbert skót király között; XII. Benedek (1334—1342) III. Eduárd angol és Valois Fülöp francia király között; V. Miklós (1447—1455) a béke érdekében járt Németországban, Itáliában és hazánkban; VIII. Ince (1481—1492) ugyanilyen célból járí Moszkvában, Ausztriában és Angliában; VI. Sándor (1492—1503) közvetített Spanyol­ország és Portugália között; XIII. Gergely (1572—1585) a lengyel király és az orosz cár között; V.ÍII. Orbán (1623—1644) a monserráki ós mántuai hercegek között; XIII. Leó (1873—1903) közvetített Német- és Spanyolország között, a haiti és sandomingói köztársaság között; X. Pius pedig (1903—1914) püspökei útján Argcntina és Chilié között­Mennyi pusztulástól és nyomorúságtól, menuyi szenvedéstől és átoktól szabadult meg az emberiség azért, mert bizalommal volt Krisztus helytartója, a római pápa iránt. XII. Pius pápa, a mi felejthetetlen Paedli bíboro­sunk most e véres napokban épp annyi szere­tettel, tárgyilagossággal cs bölcseséggel lenne az egymással szembenálló népmilliók kiengesz­telésére, mint yoltak elődei a történelem fo­lyamán. Az egész világ visszafojtott lélegzettel vár. ja Anglia válaszát. Ciano visszautazott Olaszországba Német repülőszázadok támadásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom