Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-13 / 132. szám

A Nemzett nazeumban heioezth el Szent-GgOrdul Albert Nobei-ermet tgy Itelsinhl magyar megváltotta es a múzeumnak adományozta a Itnn segélyakciónak li»la|ániol! aranyérmet (A Dólmagyaf ország manlcalár sálul) A üclmagyar ország annakidején uiegírta, bogy Szent-Györgyi Albert dr. világhírű magyar ludóa színarany Nobel díj-érmét fölajánlotta a finnországi segélyakció céljára. Tekintettel arra, hogy ez az érem a magyar nemzet kivételes büszkesége, mindenképpen fájdalmas veszteséget jelentett volna annak as országból való kivitele és esetleg fenyegető beolvasztása. Ezért a. Nemzeti Múzeum éremtárát is magában foglaló országos történeti múzeum főigazgatója.. Zichy István gróf haladéktalanul lépéseket telt abból a célból, hogy ezt az értékes darabot megfelelő ellenszolgáltatás fejében megválthassuk és így az országnak megmenthessük, Omii Tálas dr. finn követ a magyar nemzet ée a magyar kultúra nagy barátja a legnagyobb megértéssel karolta föl ezt a tervet és közbenjárására az eredeti terv oda módosult, hogy Hitbért Vilmos helsinki vállalati igazgató készséggel vállalkozott arra, hogy az értékes aranyeftnét megfelelő pénzösszeg fölajántásávat a segélyakciói ól megváltja és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A terv valóra vált. Az ajándékozó Hilbert Vilmos Onni Talas dr. finn követ kíséretében szerdán délelőtt megjelent Zichy István gróf főigazgatónál a Nemzeti Muzeuniban és átadta Szent-Györgyi professzor Núbel-araiiyérmél, A főigazgató meghatott szavakkal mondott köszönetet a rendkívül értékes ajándékért mind ?i nagylelkű adakozónak, mind az ajándékot közvetítő Onni Talas dr. fiuu követnek: aki Magyarországról való eltávozása előtt ilyen nagylelkű gesztussá 1 pecsételte meg Magyarország és annak kulturája iránt érzett őszinte barátságát. As ajándékozó óhajának megfelelően a Magyar Nemzeti Muzeum kiváló becsű, értékes emléktárgyat az éremtár állandó kiállítása keretében készített díszhelyen haladéktalanul közszemlére teszik. Az újságíró és az interjú Hogyan ad nyilatkozatot a sors kegyeltje: a világhírű művész, költő, filmszínész, vagy tudós (A ttelaiagVarorazág munkatársától) Az ősidők óta nyájasnak nevezett olvasó, ha elolvas egy-egy forruás, kerek interjút, általában azt hiszi, hogy alig lehet kellemesebb föladat az újságíró számára, mint interjút csinálni. Sokan ugy képzelik, hogy az újságíró hatalmas ceruzával és parányi notesszel fölszerelve helyetfogiaJ az interjúalany asztalánál — kávéházban, szállodában, ctkezökocsiban stb. — s ontja a kérdéseket, amelyekre a »kiszcmelt áldozat* a bárány türeltnességével s gépies precizitással válaszolgat . . . Pedig alig van az ujságirásnak nehezebb része, mint a sors kegyeltjeinek megszólaltatása. Az interjú szempontjából a hírlapi ró és az interjúalany között körülbelül fordított a viszony Akinek a véleménye áz újságírót érdekli, az többnyire már olyan hires. elkényeztetett ember, hogy menekül az interjú elöl, vagy legalább is kéreti magát. Vannak persze kivételek, azonban ilyenkor a körülmények határozzák meg az újságíró és az ínterjuvolásra kiszemelt »ab!ozat; közötti viszonyt. Attól függ, szivesen nyilatkozik-e az Interjúalany, hogy bizonyos tekintetben szükséges számára az újság publicitása, Vagy sem? Bármilyen elkényeztetett világnagyság ugyanis az illető, a publicitásra többébe* é.sbbé szüksége van s Ka kénytelen-kelletlen is. többnyire nyilatkozik . , . Kodály, Hubermann, Szigeti József Újságírói pályafutásom alatt azt tapasztaltam, hogy nai Újságíró különösen alkalmas arra, hogy interjút csináljon. Az emberekből ugyanis nem veszett még ki teljesen az a bizonyos, elavult és divatjálmult udvariasság s ha az újságíró erre apellálhat, többnyire nyert ügye van még a legridegebben elzárkózó interjúalanynál Is. Pályám kezdetén, Erdélyben alig volt uiságirő, aki több interjút bonyolított volnp le, mint jómagam s a kollégáim el is neveztek -Mással társalkodó Vénusznak*, amire annakidején rendkívül büszke voltam . . . Igen sok érdekes interjuesetem volt hírneves művészekkel, Írókkal, zenészekkel, ezek közül szeretnék most föleleveníteni néhányai annak jellemzésére, hogyan ad nyilatkozatot a sors nébánv elkényeztetett "kedvencei Legszívesebben mindig a zenevilág nagyságaival csináltam interjút. Nemcsak azért, mert gyermekkorom óla egyoldalú szerelem fűz a zenéhez, a legtisztább művészethez. hanem azért is, mert a muzsikusok csaknem kivétel nélkül kiváló interjualanvok. A budapesti gyorsvonat elsöosjftályu kocsijában csináltam interjút az aradi állomáson Kodály Zoltánnal, a magyar fenéi élet kiemelkedő nagyságával. Temesvárott és Aradon ünnep! külsőségek közölt előadták ablinn ez időben — vagy 8 es/lendövel ezelőtt — b Psalmus llungnrieiist s Kodály Zoltán lejött Budapestről az előadásra. Aradon először csak keresztülütazott. mert Temesváré volt többévi re sz elsőség az ilyen -külföldi- események terén. Öszsíesen tlz percnvl irlrSm volt 3 kéthasábos Inferiu fölvételére, annvit állt a gyorsvonat aZ aradi állómáson. Fz a* aZánvla" rövid >dő elég voll afra bógv Kódálv Zoltán Pvilalkozzék a magvaf Zene fejlődéséről, az erdélyi kapcsolatokról és egyéb, bennünket, kisebbségi magyarokat érdeklő zenei kérdésekről. Ugy belemelegedtem a kérdezgelésbe — Kodály Zoltán valóban előkelő türelemmel és szeretettel válaszolt —, bogy a gyorsvonat elindult és erre a -csekélységre* a Kodály kíséretében lévő Halmos János figyelmeztetett. Az állomás végén még sikerült leugranom a gyorsító vonatról; menetirányban, néhány kalauz éá pályaőr őszinte szurkolása melleit . . Hasonló körülmények között interjúvollam meg a nagy magyar hegedűművészt: Szigeti Józsefet, de ekkor már gondosan vigyáztam arra, hogy a Vonatindulás előtt befejezzem a kérdéseket. Szigeti József különben a leggyakorlottabb nyilatkozók egyike, akivel csak találkoztam, rövid tiz perc alatt régi, erdélyi emlékeiről beszélt, OrosZ származású feleségéről és mindazokról az egzotikus városokról — Ausztráliától kezdve Kamcsatkáig —, aliol hagnversenyezelt , . . Szép teljesítmény, ha tudjuk, hogy abban a% időben ő volt a világjáró rekorder. A zenei világnagyságok közül legérdekesebb emlékeim Hubermann Broniszlávhoz fűződnek. Ujságirókörökben riasztó hírek előzték meg. Mogorva, "hihetetlenül s egész rendkívüli módon ideges, úgyannyira, hogv impresszáriója kikötötte: csak olyan helyen száll meg, ahol senki más nem lakik a házban, vízvezeték nincs, az utcában nincs koesi- és autóforgalom . . . No, ha valaki, akkor Hubermann nem nyilatkozik! A főszerkesztő véleménye az volt, küldjük el a bölgymunkatársat . . . Szívdobogással tettem meg a felórás aulóutat Temesvárig mert ott hangversenyezett először S nekünk az interjú előre kellett. Gyönyörű villában szállásolták el Temesvár egyik csöndes külvárosában. A ház még nem volt teljesen berendezve, hiányzott a vízvezeték , , . Autó, koesi egyszer egy hónapban sem járt a környéken . , . Hubermann fekete bársony házikabátban fogadott. Jelén voll az impresszáriója és az aradi hangversenyiroda igazgatója is. Azt a félórát sohasem feleitem el. Hubermann folyton, szünet nélkül hegedült s közben elragadó kedvességgel nyilatkozott mindenről. Gyermekkoráról, amikor Carmen Svlva román királynő hegedűművésze völt s a királynő angyalokat feslett róla művészi pályafutásának valamennyi fontosabb állomásáról és akkor dédelgetett Pán-Enrópatervéről . . . Mielőtt elhagytuk a villát, teával vendégelt nieg és dedikált fénvkéneket adott . . . Tgv igazolódik be néha a közmondás! nem olyan fekete az ördög, amilyennek festik' . . , A nétaa film világnagysága! Temesvárra és Aradra egy időben ellátogattak a néma film letűnt vflágnagvsáSai Egymás után lőttek vendésszermetni társulataikkal: Albert Ba s s e r m a p n. Alexander M o í s Harrv Medtke. Pmíl Wevener, Fritz Kortner Cenrsd Yéidf Vürülök nébínv mint szinnadi srihásZ ma ÍS. halála, vnn-v filmbali letllnáta Vltáu is világnevet ieient Sohasem fóvnm elfeleifeni AlArarideP Mnissíf aViheV tü'lünÖ e«ii!Vv",«űdn vörös haja és jelentéktelen alakja olyan kiváló csodálatos tehetségű művészt takart. Ugyat,;,-,' felejthetetlen tiz ev távlatából is Albert Basser maiin jóságos modora, finom, elegáps megjeleni" se és nugyszeiú művészete. A többiek; maguk k" igazi rnüvészegyéniségek: Wegener, Körtner Véidt, vagy Liedtke, valamennyien Basserinannt tartották 3 játékmövészet legnagyobb mestert tiek és hódolattal nyilatkoznak róla. Elevenen él még emlékezetemben, milyen nyájas, derüskedvü, ragyogóan kékszemű és fiatalos volt a mar reg letűnt Ilarry Liedtke s miiven rokonszenvesen csúnya Paul Wegener, vele és salát filmbeli alakjával ellentétben milyen csinos, fiatal és bódító Cotrrad Veidt s milyen robusztus, erőteljes, markáns megjelenésű a némafilmeken hóhérokat alakító Fritz Kortner. akivel napfényes délben az aradi körzőn találkoztam Senki sem ismerte föl rajiam kiviig holott rendkívül népszerű volt akkoriban . . Szomorueuilékezetü számomra szegénv Max L a 11 d a, a Hagy bécsi karakterszínész, aki olyan szűkszavúan, letargikusau nyilatkozott Aradon, vendégszereplése alkalmából. iMindra mindegy* ezt éreztem ki nyilatkozatából és alig két bét múlva. Bécsbe visszatérve végátvételt életének , . . Elsodorta a hangosfilm és az élet . . . Amikor az interjú kell'emes föladat Vannak valóban kellemes interju-alanyök, akiket nyilatkozatra bírni igazán örömöt jelent bármelyik újságírónak. Közéjük tartozik elsősorban Mécs László, a fehérruhás papköltő, akivel rövid tízesztendős újságírói pálvám alatt három 'zben csiliáltam interjút. Először Aradon, a Minorita-rendház csöndes ebédlőtcrmébcri. ahol a magyar kisebbségi élet ezer fájó sebéről beszélgettünk e) halkan, csöndesen és a minden fájdalomra vigaszt nyújtó édes magyar szó zöngéséről, a magvár nyelv örök szépségéről --- imádkoztunk... Mindketten kisebbségi sorsban éllüiik akkor és a magyar irás szeretetében találkoztunk . . . Másodszor Szalmáron interiuvoltam meg 3 katolikus magyar Iira kiemelkedő egyéniségét s harmadszor itt, Szegeden a Felvidék fölszabadulás* után. Nála nagyszerűbb nyilatkozót nem ismerek, a szó, a gondolat kifejezője ugy száll ajkáról beszélgetés közben, mint kezes galamb . . . Mécs Lászlóhoz hasonlatos, de kevésbbé rapszodikus interjúalany a katolikus magyar Iira másik büszkesége: Sík Sándor, akivel a kolozsvári Keleti Újság, az erdélyi mngvarsá<* hivatalos lania számára csináltam interjút Szintén a Keleti Újság számára nyilatkozott 'tudományos ételünk büszkesége: Szent-Györgyi Albert profesrszor s a vele folytatolt beszélgetésem is legszebb interjú-emlékeim egyike marad . . . ÜSÁNYÍ PIROSKA" SSS* BUDAPESTEN U'ardssal és felles ellátással Diákoknál tanári felügyelet leíciúkfiés a «» e I ni « ö u -» r o r s * ő hladótllvaíaldDan. jelentkezési határidő június 15. Zsaro'ási pör a Mfamfolö íiMh miatt (A Délmagyarország munkatársától) Nagy baj támadt Zz.ólér István gazda libái körül. A niutt év novemberében a 11 szép fehér liba betévedt M, Kovács Lajos sövényházi bérlő szomszédos földjére. A libák a kukoricásban elég tekintélyes kárt tettek. Amikor a bérlő felesége látta a pusztítást, be akarta terelni a Ditangoló libákat a tanyába. Zsótér azonban észrevette a dolgot a' szomszédból és a libák megmentésére indult. Történetesen éppen vasvilla Voll a kezében és e8 okozta a bajt. Szidalmazni kezdte Kovácsnál "y5 a vasvillával is megfenyegette. A vusvillás föllépésre Kovácsné aztán kiadta, a7. elfogult libákat, de zsarolás miatt följelentést tett ISsólér elleti. A törvényszék előtt Zsótér azzal védekezett, hogy nem akart zsarolni, a vasvillával nem fenyegetett senkit, csupán véletlenül volt nál^ * villa, mert amikor észrevette a libák eltűnését, érmen azzal dolgozott. Másra nem is használta » villát, minthogy azzal terelte a libákat Kovácsné terhelöen vallott Elmondotta, hogv Zsótér fenyegetően lépett föl a vasvillával és csak ennek hatása alatt adta ki a libákat. Több tanút hallgattak ki, akik végignézlek a jelenetet A vallomáson illán a törvényszék bűnösnek mondotta ki Zsáfer Istvánt és zsarolás kísérlete miatt 15 nnui fogházra Melle. Az ítélet indokolása megállapítja, hogv a bérlő feleségének jogit volt hehaitatd liífaugolri libákat, mert inv akarta megtudni, bog* honnan valók. Zsótér Föllépésében pedig és feriveaetés volt" Erőszakra Vall az is hogv ,<=J teüezte a bérlő feleségét és uw s/ídaltrtarm, vasvillával a kezében "Az ítélet ellen Zsótér István fellebbezést ieléntett bé. Jégverés előtt biztosítsd termésedet!