Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-13 / 132. szám

A Nemzett nazeumban heioezth el Szent-GgOrdul Albert Nobei-ermet tgy Itelsinhl magyar megváltotta es a múzeumnak adományozta a Itnn segélyakciónak li»la|ániol! aranyérmet (A Dólmagyaf ország manlcalár sálul) A ücl­magyar ország annakidején uiegírta, bogy Szent-Györgyi Albert dr. világhírű magyar lu­dóa színarany Nobel díj-érmét fölajánlotta a finnországi segélyakció céljára. Tekintettel ar­ra, hogy ez az érem a magyar nemzet kivé­teles büszkesége, mindenképpen fájdalmas veszteséget jelentett volna annak as országból való kivitele és esetleg fenyegető beolvasztása. Ezért a. Nemzeti Múzeum éremtárát is magá­ban foglaló országos történeti múzeum főigaz­gatója.. Zichy István gróf haladéktalanul lépé­seket telt abból a célból, hogy ezt az értékes darabot megfelelő ellenszolgáltatás fejében megválthassuk és így az országnak megment­hessük, Omii Tálas dr. finn követ a magyar nemzet ée a magyar kultúra nagy barátja a legnagyobb megértéssel karolta föl ezt a tervet és közben­járására az eredeti terv oda módosult, hogy Hitbért Vilmos helsinki vállalati igazgató készséggel vállalkozott arra, hogy az értékes aranyeftnét megfelelő pénzösszeg fölajántásá­vat a segélyakciói ól megváltja és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A terv valóra vált. Az ajándékozó Hilbert Vilmos Onni Talas dr. finn követ kíséretében szerdán délelőtt megjelent Zichy István gróf főigazgatónál a Nemzeti Muzeuniban és át­adta Szent-Györgyi professzor Núbel-araiiyér­mél, A főigazgató meghatott szavakkal mon­dott köszönetet a rendkívül értékes ajándékért mind ?i nagylelkű adakozónak, mind az ajándé­kot közvetítő Onni Talas dr. fiuu követnek: aki Magyarországról való eltávozása előtt ilyen nagylelkű gesztussá 1 pecsételte meg Magyar­ország és annak kulturája iránt érzett őszin­te barátságát. As ajándékozó óhajának megfelelően a Ma­gyar Nemzeti Muzeum kiváló becsű, értékes emléktárgyat az éremtár állandó kiállítása ke­retében készített díszhelyen haladéktalanul köz­szemlére teszik. Az újságíró és az interjú Hogyan ad nyilatkozatot a sors kegyeltje: a világhírű művész, költő, filmszínész, vagy tudós (A ttelaiagVarorazág munkatársától) Az ős­idők óta nyájasnak nevezett olvasó, ha elolvas egy-egy forruás, kerek interjút, általában azt hi­szi, hogy alig lehet kellemesebb föladat az új­ságíró számára, mint interjút csinálni. Sokan ugy képzelik, hogy az újságíró hatalmas ceruzá­val és parányi notesszel fölszerelve helyetfogiaJ az interjúalany asztalánál — kávéházban, szállo­dában, ctkezökocsiban stb. — s ontja a kérdése­ket, amelyekre a »kiszcmelt áldozat* a bárány türeltnességével s gépies precizitással válaszol­gat . . . Pedig alig van az ujságirásnak nehezebb része, mint a sors kegyeltjeinek megszólaltatása. Az interjú szempontjából a hírlapi ró és az in­terjúalany között körülbelül fordított a viszony Akinek a véleménye áz újságírót érdekli, az többnyire már olyan hires. elkényeztetett em­ber, hogy menekül az interjú elöl, vagy legalább is kéreti magát. Vannak persze kivételek, azon­ban ilyenkor a körülmények határozzák meg az újságíró és az ínterjuvolásra kiszemelt »ab!o­zat; közötti viszonyt. Attól függ, szivesen nyi­latkozik-e az Interjúalany, hogy bizonyos tekin­tetben szükséges számára az újság publicitása, Vagy sem? Bármilyen elkényeztetett világnagy­ság ugyanis az illető, a publicitásra többé­be* é.sbbé szüksége van s Ka kénytelen-kelletlen is. többnyire nyilatkozik . , . Kodály, Hubermann, Szigeti József Újságírói pályafutásom alatt azt tapasztaltam, hogy nai Újságíró különösen alkalmas arra, hogy interjút csináljon. Az emberekből ugyanis nem veszett még ki teljesen az a bizonyos, elavult és divatjálmult udvariasság s ha az újságíró erre apellálhat, többnyire nyert ügye van még a leg­ridegebben elzárkózó interjúalanynál Is. Pályám kezdetén, Erdélyben alig volt uiságirő, aki több interjút bonyolított volnp le, mint jómagam s a kollégáim el is neveztek -Mással társalkodó Vé­nusznak*, amire annakidején rendkívül büszke voltam . . . Igen sok érdekes interjuesetem volt hírneves művészekkel, Írókkal, zenészekkel, ezek közül szeretnék most föleleveníteni néhányai an­nak jellemzésére, hogyan ad nyilatkozatot a sors nébánv elkényeztetett "kedvencei Legszívesebben mindig a zenevilág nagysá­gaival csináltam interjút. Nemcsak azért, mert gyermekkorom óla egyoldalú szerelem fűz a ze­néhez, a legtisztább művészethez. hanem azért is, mert a muzsikusok csaknem kivétel nélkül ki­váló interjualanvok. A budapesti gyorsvonat el­söosjftályu kocsijában csináltam interjút az ara­di állomáson Kodály Zoltánnal, a magyar fe­néi élet kiemelkedő nagyságával. Temesvárott és Aradon ünnep! külsőségek közölt előadták ablinn ez időben — vagy 8 es/lendövel ezelőtt — b Psalmus llungnrieiist s Kodály Zoltán lejött Bu­dapestről az előadásra. Aradon először csak ke­resztülütazott. mert Temesváré volt többévi re sz elsőség az ilyen -külföldi- események terén. Ösz­síesen tlz percnvl irlrSm volt 3 kéthasábos Inferiu fölvételére, annvit állt a gyorsvonat aZ aradi ál­lómáson. Fz a* aZánvla" rövid >dő elég voll afra bógv Kódálv Zoltán Pvilalkozzék a magvaf Zene fejlődéséről, az erdélyi kapcsolatokról és egyéb, bennünket, kisebbségi magyarokat érdeklő zenei kérdésekről. Ugy belemelegedtem a kérdezgelés­be — Kodály Zoltán valóban előkelő türelem­mel és szeretettel válaszolt —, bogy a gyorsvo­nat elindult és erre a -csekélységre* a Kodály kíséretében lévő Halmos János figyelmeztetett. Az állomás végén még sikerült leugranom a gyorsító vonatról; menetirányban, néhány kalauz éá pályaőr őszinte szurkolása melleit . . Hasonló körülmények között interjúvollam meg a nagy magyar hegedűművészt: Szigeti Józsefet, de ekkor már gondosan vigyáztam arra, hogy a Vonatindulás előtt befejezzem a kérdése­ket. Szigeti József különben a leggyakorlottabb nyilatkozók egyike, akivel csak találkoztam, rö­vid tiz perc alatt régi, erdélyi emlékeiről beszélt, OrosZ származású feleségéről és mindazokról az egzotikus városokról — Ausztráliától kezdve Kamcsatkáig —, aliol hagnversenyezelt , . . Szép teljesítmény, ha tudjuk, hogy abban a% időben ő volt a világjáró rekorder. A zenei világnagyságok közül legérdekesebb emlékeim Hubermann Broniszlávhoz fűződ­nek. Ujságirókörökben riasztó hírek előzték meg. Mogorva, "hihetetlenül s egész rendkívüli módon ideges, úgyannyira, hogv impresszáriója kikötöt­te: csak olyan helyen száll meg, ahol senki más nem lakik a házban, vízvezeték nincs, az utcában nincs koesi- és autóforgalom . . . No, ha valaki, akkor Hubermann nem nyilatkozik! A főszerkesz­tő véleménye az volt, küldjük el a bölgymunka­társat . . . Szívdobogással tettem meg a felórás aulóutat Temesvárig mert ott hangversenyezett először S nekünk az interjú előre kellett. Gyö­nyörű villában szállásolták el Temesvár egyik csöndes külvárosában. A ház még nem volt tel­jesen berendezve, hiányzott a vízvezeték , , . Autó, koesi egyszer egy hónapban sem járt a környéken . , . Hubermann fekete bársony házikabátban fo­gadott. Jelén voll az impresszáriója és az aradi hangversenyiroda igazgatója is. Azt a félórát sohasem feleitem el. Hubermann folyton, szünet nélkül hegedült s közben elragadó kedvességgel nyilatkozott mindenről. Gyermekkoráról, amikor Carmen Svlva román királynő hegedűművé­sze völt s a királynő angyalokat feslett róla művészi pályafutásának valamennyi fontosabb állomásáról és akkor dédelgetett Pán-Enrópa­tervéről . . . Mielőtt elhagytuk a villát, teával vendégelt nieg és dedikált fénvkéneket adott . . . Tgv igazolódik be néha a közmondás! nem olyan fekete az ördög, amilyennek festik' . . , A nétaa film világnagysága! Temesvárra és Aradra egy időben ellátogat­tak a néma film letűnt vflágnagvsáSai Egymás után lőttek vendésszermetni társulataikkal: Al­bert Ba s s e r m a p n. Alexander M o í s Harrv Medtke. Pmíl Wevener, Fritz Kortner Cenrsd Yéidf Vürülök nébínv mint szinnadi srihásZ ma ÍS. halála, vnn-v filmbali letllnáta Vltáu is világnevet ieient Sohasem fóvnm elfeleifeni AlArarideP Mnissíf aViheV tü'lünÖ e«ii!Vv",«űdn vörös haja és jelentéktelen alakja olyan kiváló csodálatos tehetségű művészt takart. Ugyat,;,-,' felejthetetlen tiz ev távlatából is Albert Basser maiin jóságos modora, finom, elegáps megjeleni" se és nugyszeiú művészete. A többiek; maguk k" igazi rnüvészegyéniségek: Wegener, Körtner Véidt, vagy Liedtke, valamennyien Basserinannt tartották 3 játékmövészet legnagyobb mestert tiek és hódolattal nyilatkoznak róla. Elevenen él még emlékezetemben, milyen nyá­jas, derüskedvü, ragyogóan kékszemű és fiatalos volt a mar reg letűnt Ilarry Liedtke s miiven rokonszenvesen csúnya Paul Wegener, vele és salát filmbeli alakjával ellentétben milyen csi­nos, fiatal és bódító Cotrrad Veidt s milyen ro­busztus, erőteljes, markáns megjelenésű a néma­filmeken hóhérokat alakító Fritz Kortner. akivel napfényes délben az aradi körzőn találkoztam Senki sem ismerte föl rajiam kiviig holott rend­kívül népszerű volt akkoriban . . Szomorueui­lékezetü számomra szegénv Max L a 11 d a, a Hagy bécsi karakterszínész, aki olyan szűkszavúan, letargikusau nyilatkozott Aradon, vendégszerep­lése alkalmából. iMindra mindegy* ezt éreztem ki nyilatkozatából és alig két bét múlva. Bécsbe visszatérve végátvételt életének , . . Elsodorta a hangosfilm és az élet . . . Amikor az interjú kell'emes föladat Vannak valóban kellemes interju-alanyök, aki­ket nyilatkozatra bírni igazán örömöt jelent bár­melyik újságírónak. Közéjük tartozik elsősorban Mécs László, a fehérruhás papköltő, akivel rö­vid tízesztendős újságírói pálvám alatt három 'z­ben csiliáltam interjút. Először Aradon, a Mino­rita-rendház csöndes ebédlőtcrmébcri. ahol a ma­gyar kisebbségi élet ezer fájó sebéről beszélget­tünk e) halkan, csöndesen és a minden fájdalom­ra vigaszt nyújtó édes magyar szó zöngéséről, a magvár nyelv örök szépségéről --- imádkoztunk... Mindketten kisebbségi sorsban éllüiik akkor és a magyar irás szeretetében találkoztunk . . . Má­sodszor Szalmáron interiuvoltam meg 3 kato­likus magyar Iira kiemelkedő egyéniségét s har­madszor itt, Szegeden a Felvidék fölszabadulás* után. Nála nagyszerűbb nyilatkozót nem ismerek, a szó, a gondolat kifejezője ugy száll ajkáról be­szélgetés közben, mint kezes galamb . . . Mécs Lászlóhoz hasonlatos, de kevésbbé rap­szodikus interjúalany a katolikus magyar Iira másik büszkesége: Sík Sándor, akivel a kolozs­vári Keleti Újság, az erdélyi mngvarsá<* hiva­talos lania számára csináltam interjút Szintén a Keleti Újság számára nyilatkozott 'tudományos ételünk büszkesége: Szent-Györgyi Albert profesr­szor s a vele folytatolt beszélgetésem is legszebb interjú-emlékeim egyike marad . . . ÜSÁNYÍ PIROSKA" SSS* BUDAPESTEN U'ardssal és felles ellátással Diákoknál tanári felügyelet leíciúkfiés a «» e I ni « ö u -» r o r s * ő hladótllvaíaldDan. jelentkezési határidő június 15. Zsaro'ási pör a Mfamfolö íiMh miatt (A Délmagyarország munkatársától) Nagy baj támadt Zz.ólér István gazda libái körül. A niutt év novemberében a 11 szép fehér liba betévedt M, Kovács Lajos sövényházi bérlő szomszédos földjére. A libák a kukoricásban elég tekintélyes kárt tettek. Amikor a bérlő felesége látta a pusz­títást, be akarta terelni a Ditangoló libákat a ta­nyába. Zsótér azonban észrevette a dolgot a' szomszédból és a libák megmentésére indult. Tör­ténetesen éppen vasvilla Voll a kezében és e8 okozta a bajt. Szidalmazni kezdte Kovácsnál "y5 a vasvillával is megfenyegette. A vusvillás föllé­pésre Kovácsné aztán kiadta, a7. elfogult libákat, de zsarolás miatt följelentést tett ISsólér elleti. A törvényszék előtt Zsótér azzal védekezett, hogy nem akart zsarolni, a vasvillával nem fe­nyegetett senkit, csupán véletlenül volt nál^ * villa, mert amikor észrevette a libák eltűnését, érmen azzal dolgozott. Másra nem is használta » villát, minthogy azzal terelte a libákat Kovácsné terhelöen vallott Elmondotta, hogv Zsótér fenye­getően lépett föl a vasvillával és csak ennek ha­tása alatt adta ki a libákat. Több tanút hallgat­tak ki, akik végignézlek a jelenetet A vallomáson illán a törvényszék bűnösnek mondotta ki Zsáfer Istvánt és zsarolás kísérlete miatt 15 nnui fog­házra Melle. Az ítélet indokolása megállapítja, hogv a bérlő feleségének jogit volt hehaitatd liífaugolri libákat, mert inv akarta megtudni, bog* honnan valók. Zsótér Föllépésében pedig és feriveaetés volt" Erőszakra Vall az is hogv ,<=J teüezte a bérlő feleségét és uw s/ídaltrtarm, vasvillával a kezében "Az ítélet ellen Zsótér Ist­ván fellebbezést ieléntett bé. Jégverés előtt biztosítsd termésedet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom