Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-11 / 130. szám

Szines divatrevű a fügefalevéltől a gáz-védelmi öltözékig Hogyan alakult ki ar emberi ruházkodás a barlanglakó ősembertől kezdve napjaink időszerű öltözetéig (A Délmagyarörszág munkatársától) A ruházkodásról már köteleket irtak össze és minden mozzanatáról beszámoltak. Legutóbb rendkívül érdekes, színes divglrevüt állilott össze az emberi öltözködés kavalkádjáról Málnásy Tivadar erdélyi tanár, akinek tanulmányában mindazok az állomások szerepelnek, amelyeket bizonyos mértékben a divat fejlődési folyamatának egyes lépcsőfokaiként lehel tekinteni, a kezdettől napjainkig. Hatalmas haladást jelent, nmig u nö a fügefalevéltől a shorlig, a férfi pedig az állatbörtöl a gázvédelnii öltözékig eljutott s ebben a fejlődési folyamatban benne van az egész világtörténelem . . . A barlanglakó ősember ruházkodása Ma, amikor az emberek uugyrésze — kűlönő*en a hölgyvilág — túlzottan nagy gondot fordít a ruházkodásra, nehéz elképzelni a kőkorszakbeli barlanglakó életét, falevelekkel, állatbőrökkel teleaggatott s bizonyára dus szőrzctlel bortttot alakját Vedig mint minden kulturális folyamat, a ruházkodás fejlődése is bizonyára onnan indult kl, hogy a korok változásain, hosszú állomásain keresztül u nml, időszerű formáit elérje. Barlanglakó őseinknek -nyomorúságos élete colt a mi fogalmaink szerint . .' . Az öltözködés nagy divat revü jének első Jelenete számunkra sziiile elképzelhetetlen szint mutat: a barlanglakó ember kilép odújából ... A sokezer évvel ifjabb nap parázsló hevét ontja a földre s barlanglakó ősünk, liogv védekezni tudjon ellene, falevelekből napernyőt készít, (Inie, a napernyő első ruházkodási szükségleteink közötti) A szin változik, sarki tél köszönt a barlanglakó ősemberre shogv megóvja mellét, derekát a hidegtől, bőrökkel keit köriilburkolnia magát. Aztán, hogv lithni épségét megőrizhesse, növény rostokkal fakérget erősít talpai alá s ezzel megvetette a ruházkodás kezdeti formáit. Egyiptomban, a tiraók birodalmában Az öltözködés kavalkádjának második fölvonulási színe: Egyiptom, a fáraók birodalma. Az első ruhadarab, amint a történelemkutatások megállapítják, egyszerit kötény volt; Egyiptomban viselték, ahol a fáraótól kezdve a rabszolgákig mindenki ezt használta. A munkásság Egyiptomban többezer éven át hordotta a kötényt, amely ma is látható: sirkumrák falfaragványain, kópirásos táblákon. Az előbbiek azonban nz idők folyamán u kötényből lassan szoknyát, majd felsőruhát formáltak. A felsőruha azonban egészen átletsző volt, nmolvao •szőtt levegő* s az előkelő egyiptomi nők versenyeztek abban, liogy ki tudja ezt a levegőszerü leplet nagyobb méltósággal viselni. A runátlnnság ugyanis akkor hozzátartozott a vallást mitosz kihangsulyozásához, titokzatos értelméhez. Sarut eleinte nem viseltek H fáraók birodalmában, később azonban föltűnt a lábbeli kezdetleges alakja a fölfelégörbiilő orra, finom bőrből készült bocskor formájában, A frizura-divat kialakulásának kezdető Egyiptom, amely sok furcsa, még az akkori idők más népei szemében is különös szokás hazája volt. Az egyiptomiak — férfink és nők egyaránt — kopaszra borotváltatták fejüket és hajból készült, kúpalakú, magasra föltornyozott, vagy fürtösen vállukat verdeső parókákat yíseltek, Az egyik ilyen mesteri paróka a berlini múzeumban niri is lAtható. Ez a fejdísz majdnem bárom lábnyi hosszú aicslerniA, minden (dök fodrásziparának büszkesége lehetne . . . Bltenyára valamelyik fáraó, vagy más egyiptomi előkelőség viselhette. Az öltözködés ókori művészei A tarlonelpii divatrevű hatalmas szinpada tovább forog ... A pörögök és rómaiak már művészei voltak az öltözködésnek- Athénben a köpeny és az ing, Rómában a tóga volt a dlvutöltönv. Különösen kecses és hatásos öltözék volt a tóga, alakjára nézve lehetett négyszögletű, kerek, vagy lojásdadnlaku is. Nagy ter jedelmű, gazdag redőkbe illeszteti öltönydarab volt, a balvállróf bocsátották le a földig, innen a jobbkar alatt fölhúzták és körülburkolták vele a testet, majd a vállon átalvetették. Alig képzelhető cl liutárosshb mozdult, mint az ókori tragédia hőséé, nsi nagy szónoklata után kecses mozdulattal átveti vállán tógáját cs lelép a színről, A görögök nagv mesterei voltak a elpökészltésrek s igy leginkább cipőt hordtak, mig a rómaiak a mai szandálnak megfelelő sarut viselték. (íme, a kör ismét bezárul, a cipödivat vlsz•Witér. Nézzük csuk meg a cipöuzletek kirakataiban a hölgyek számára kreált cipödivat legújabb termékeit! fc'miuibeu sem különbözik a romaiak saru viselésétől .) Nagy divat ina a binizés, uiindenfélo formában. Kevesen ludják azonban, hogy a hímzést a bizánciak terjesztették el a VI. században n ők a keleti népektől vették át. A bizánciak ebben az időben már érintkezést tartottak fönn a hindukkal és a kínaiakkal, akik a ruházkodás tercn s a ruha diszitésénck művészetében már igen előrehaladtak. A bizánci hímzés nyomait leginkább az egyházi ruhák őriztek meg, amelyed,a bizánci öltéssel még ma is gyakran találkozunk. Az ősmagyarok ruházkodása Az Ázsiából bevándorolt ősmagyarok is tejlett ruházkodási formát hoztak magukkal. Érdekes megemlíteni, hogy az ősmagyarok hozták bc Európába a sokáig fönnmaradt csörgödivatot. A Lech mezején elesett harcosok ruháin látták meg először a nyugatiak a csörgőket s azonnal át is vették. A csörgős ruhák divatja fönnmaradt, egészen a "XV. századig. Ebben az Időben még az egyházi festmények alakjait is csörgősdíszü ruhákban örökítették meg. Európa északi részein viszont a görög, római és bizánci divat keverékéből egészen sajátos ruházkodás alakult ki. A gallok és germánok eleinte csak állatbőröket hordtak és ruházkodásuk egyéb hiányait azzal pótolták, hogy testüket — indián módra tarkára festették. A germánok általában kedvel lék a rikító színeket és később, amikor kialakult náluk a ruhadivat, nadrágjaik szárai rendesen más-más szinü anyagból készültek. A harisnya a népvándorlás korában jelentkezett először. Ezzel a divallal az Itáliába betörő longobárdok leplek meg a világot. Harisnyájuk fehér volt s ezért az előttük érkezett gepidák •fehérlábú lovak«-nak csúfolták őket. Kaloda vagy fűző . . A ruhákodás fejlődésének következő lépcsőfoka a középkori öltözet, amelyet már erős túlzás j< I lemez. Férfiak cs nők egyaránt viselni kezdték a fűzőt s az ennek megfelelő feszes ruházatul. A XIII. században ez a dívát annyira elfajult, liogy a slrussburgi tanács rendeletet adotl kl az akkor /kalodá*-nak nevezett fűzök viselete ellen. Nemsokára megszületett az uszály divatja, amely egyro boszszahb lett, olyannyira, hogy egyes városok rendeletileg voltak kénytelen szabályozni az uszály bosszúságát. Modena városi tanácsú például kőből fur»gott modellt állított föl az egyik téren, hogy az ellenőrző köz©grk ahhoz mérhessék IIZ uszály megengedett hoeszusúgát és megbüntessék a »kihágást* elkövető divathölgyeket . , . Szoknyára és derékra először a burgundi udvar hölgyei osztották a ruháikat. A derék vagy szorosan a nyakhoz simuló, vagy mélyen kivágott volt; ez 11 kii ágas később olyan méreteket öltölt, hogy a hatóságok kénytelenek voltak rendszabályokhoz nyúlni , , . A férfi ruházat ebbeu nz időben a lehelő lcgtarkúlub volt. Vattával kitömött rövid zubbouyt, feszes, lehetőleg tnás-tnásszinü uadrágot és térden fölül érő csizmát hordtak. A ruházkodás legfeltűnőbb küloncségc uz voii, hogy ebben az idöbei) a férfiak két kalapot viseltek. Az egyiket fejilköu, a másikat kezükben hordták. (Ml lenne, ha ezt a viseletet ma a hölgyek ujjitanák föl v Minden ruhához uciu egy, buucui kél kalap kellene! . . .) A háború dikiálja a divatot.. . A háború már a görög és római divatba is beleszólt, de nagy szerepet kapott később a lovagok pánci lóllözcteinck kialakulása terén A páncél viselését « szinte állandósult harcok leltek szuksígessó. Eredete görög és római, de a kurcsztes háborúk előtt jött igazán »div»tha«, A pábeéling és a sisakos pánoéloltömt viselésű külouösc-u nyári időben elkaptelhetetleu nehézségeket okozhatott, mégis sokáig divatban volt, mert a korbeli fegyvurck alkn igen hatásos védelmet nyújtott. A puskapor ereje altal kilökött golyók ellen azonban már nem vált be s a modernízálclóó háború ütemének gyorsulása eltörölte. A buiporozás és arcfestés divatia a XVII. lázadba" aiatnn kl Később mrndSeHiy érkép® celbetetlen méreteket öltött Az arcfestés divatja odáig terjedt, bogy még a halottakat is kifestették s igy helyezték örök nyugalomra. (Ez egyéb' ként Amerikában ma is szokás,) A hajporozásnak l'árisban, ahol minden elképzelhető szinü hajport használtak, a francia forradalom vetett véget. Ez a forradalom teremtette meg a frakk- és pantalló-divatot is, mig a cilindert, vagy ahogy akkoriban nevezték; a kürtőkalapot Angliában viselték először. A forradalom utáu a francia főváros vette át a világ divatkormányzalát, főleg a női ruházatot Illetőleg, mig a férfiakét inkább London irányította. A világháborút megelőző időkben a női divatot a föltűnően bő és puffos ujjak, a hihetetlenül összepréselt derék és a bőcsipőjü, harangos, hosszú szoknya jellemezte. Ez megmaradt egészen a mai időkig, amig a ruhákodásba az orvosok is beleszóltak inár. A hosszú, portverő szoknya lekerült a nőkről s fölváltotta a szabadabb incf.gást biztosító rövid szokuya; a fiiző, amely a nelsö szervek működését károsan befolyásolta, egészségtani átalakuláson ment át és elveszítette fontosságát a kínosan uiagas cipősarok is. A modern öltözködést a sport és a higiénia követelményei alakították ki s ha vannak is túlzásai, mindenesetre célszerűbb és ésszerűbb, inint az elmúlt korok sokszor szertelenül kicsapongó és túlzó divatja volt. S a divattörténelem szines revübemutatója elérkezett ismét oda, hogy a háború diktálja a ruházkodás divatjának kialakulását. Elég, ba" megemlítjük a gázvédelnii öltözéket s ha megpillantjuk a bördiszuiüúrusok kirakataiban a vállra akasztható, gázmaszk hordozásra alkalmasnak látszó női táskákat . . . Hérodotosz szerint Krisztus előtt 550-ben a liadbavouuló perzsa katona világért sem felejtette volna otthon a maga illatszeres és festékekkel, szépitö krémekkel (élt szekrénykéjét . . . IIol vagyunk már ettől az időiül? M 1 a nyugati allauiok női katonáinak is egész más gondja vau, minthogy púdert és ruzsl vigyen a csatáira . . . * A történelmi divatrevű ezzel a képpel zárul. S hogy milyen divulol hoz nz nj fölvonás, azt ma, a gázvédelnii öltözék modern korszakában senki sein tudja. Reincljiik és hisszük, hogv jobb kor következik, amelyben hatalmas lendülettel virágzásnak indul nemzeti viseletünk pazar szinpompája s boldogan viselhetjük majd a torockói szőttes) s a esi ki varottast éppúgy! mint a magyar népviselet egyéb vidékeinek ízléses, gyönyörű ruháit . . . f'SANVr I'UIOSKA fl csónakon járó cigányszélhámosok a torvényszék előtt (A Vélmngyufország munltatársától) Ismeretes a hatóságok előtt az a cigánycsoport, amely hosszabb ideje járja a kisteleki (anyákat és jövendőmondás firiigyo alatt kifosztja a hiszékeny embereket Lakatos Mária és Horvát Mária volt, a jövendőmondó társaság vezetője, mindkettőt jól Ismerték-a kisteleki tanyák kőzött. 1938. óta sorozatos csalásokat követtek cl, alig volt tanya, ahol meg nem fordultuk volna és alig volt gazda, akit be ne csaptak volna. Annyira "otthonosan mozogtak a tunyák között, liogy a tavasszal, amikor a tanyák egy részét elborította nz árvíz, még arra is vállalkoztak hogy csónakot szereztek cs azzal ereztek be a szállások közé, hogy ne veszítsék cl a kapcsolatot, illetve folytassák a ráolvasás cs a csalhatatlan jövendömondást. Voltuk házak, amelyeket hónapokon ál, látogattak és különböző ürügyekkel '_'(l(i pengő köriili öszszeget és értéket jövendöllek össze. Hosszú ideig tartó nyomozás után sikerült a két. cigányasszonyt elfogni, megtalálták náluk u kicsalt értekek legnagyobb részét is, sőt bűnjelként lefoglalták azt a csónakot is, amelyen a tanyák közé.heevcztck nz árvízi jövendőmondók. Ügyüket, Uctfőa • tűzte kl tárgyalásra a szegedi törvényszéken Hábermann Gusztáv törvényszéki bíró. A bizonyítás során olyan adatok merültek föl, amelyek szerint valószínűleg súlyosabb minősítés alá esnek cselekményeik, ezért úgy határozott a törvényszék hogy a bűnügy nl átteszi a -törvényszék lüin tető tan ácsához, amely a közeljövőben mond ítéletet a esónakkal dolgozó eigányszélbámosok ügyében. háztól MAV házig s z á 1 1 i t tanuló ifjúság j visszatérő ingóságait j kedvezménye* nyaralásra menő j dtjl«t»l mellel* közönség ingóságait I Telefonhívásra vagy bejelentésre küldeményekét háztói veszünk át. Felvilágosítással készségesen »zolgü MÁV. szállítási ügynöksage Kö cscy-utca so. Telc'on : jz-zt