Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-11 / 130. szám

Szines divatrevű a fügefalevéltől a gáz-védelmi öltözékig Hogyan alakult ki ar emberi ruházkodás a barlanglakó ősembertől kezdve napjaink időszerű öltözetéig (A Délmagyarörszág munkatársától) A ruház­kodásról már köteleket irtak össze és minden mozzanatáról beszámoltak. Legutóbb rendkívül érdekes, színes divglrevüt állilott össze az embe­ri öltözködés kavalkádjáról Málnásy Tivadar erdélyi tanár, akinek tanulmányában mindazok az állomások szerepelnek, amelyeket bizonyos mértékben a divat fejlődési folyamatának egyes lépcsőfokaiként lehel tekinteni, a kezdettől nap­jainkig. Hatalmas haladást jelent, nmig u nö a fügefalevéltől a shorlig, a férfi pedig az állat­börtöl a gázvédelnii öltözékig eljutott s ebben a fejlődési folyamatban benne van az egész világ­történelem . . . A barlanglakó ősember ruházkodása Ma, amikor az emberek uugyrésze — kűlönő­*en a hölgyvilág — túlzottan nagy gondot for­dít a ruházkodásra, nehéz elképzelni a kőkor­szakbeli barlanglakó életét, falevelekkel, állatbő­rökkel teleaggatott s bizonyára dus szőrzctlel bo­rtttot alakját Vedig mint minden kulturális fo­lyamat, a ruházkodás fejlődése is bizonyára on­nan indult kl, hogy a korok változásain, hosszú állomásain keresztül u nml, időszerű formáit el­érje. Barlanglakó őseinknek -nyomorúságos élete colt a mi fogalmaink szerint . .' . Az öltözködés nagy divat revü jének első Jelenete számunkra sziiile elképzelhetetlen szint mutat: a barlanglakó ember kilép odújából ... A sokezer évvel ifjabb nap parázsló hevét ontja a földre s barlanglakó ősünk, liogv védekezni tudjon ellene, falevelekből napernyőt készít, (Inie, a napernyő első ruház­kodási szükségleteink közötti) A szin változik, sarki tél köszönt a barlanglakó ősemberre shogv megóvja mellét, derekát a hidegtől, bőrökkel keit köriilburkolnia magát. Aztán, hogv lithni épségét megőrizhesse, növény rostokkal fakérget erősít talpai alá s ezzel megvetette a ruházkodás kez­deti formáit. Egyiptomban, a tiraók birodalmában Az öltözködés kavalkádjának második fölvo­nulási színe: Egyiptom, a fáraók birodalma. Az első ruhadarab, amint a történelemkutatások megállapítják, egyszerit kötény volt; Egyiptomban viselték, ahol a fáraótól kezdve a rab­szolgákig mindenki ezt használta. A munkásság Egyiptomban többezer éven át hordotta a kötényt, amely ma is látható: sirkum­rák falfaragványain, kópirásos táblákon. Az előb­biek azonban nz idők folyamán u kötényből las­san szoknyát, majd felsőruhát formáltak. A fel­sőruha azonban egészen átletsző volt, nmolvao •szőtt levegő* s az előkelő egyiptomi nők verse­nyeztek abban, liogy ki tudja ezt a levegőszerü leplet nagyobb méltósággal viselni. A runátlnn­ság ugyanis akkor hozzátartozott a vallást mi­tosz kihangsulyozásához, titokzatos értelméhez. Sarut eleinte nem viseltek H fáraók birodal­mában, később azonban föltűnt a lábbeli kezdet­leges alakja a fölfelégörbiilő orra, finom bőrből készült bocskor formájában, A frizura-divat ki­alakulásának kezdető Egyiptom, amely sok fur­csa, még az akkori idők más népei szemében is különös szokás hazája volt. Az egyiptomiak — férfink és nők egyaránt — kopaszra borotváltat­ták fejüket és hajból készült, kúpalakú, magasra föltornyozott, vagy fürtösen vállukat verdeső pa­rókákat yíseltek, Az egyik ilyen mesteri paróka a berlini múzeumban niri is lAtható. Ez a fejdísz majdnem bárom lábnyi hosszú aicslerniA, minden (dök fodrásziparának büszkesége lehetne . . . Bl­tenyára valamelyik fáraó, vagy más egyiptomi előkelőség viselhette. Az öltözködés ókori művészei A tarlonelpii divatrevű hatalmas szinpada to­vább forog ... A pörögök és rómaiak már mű­vészei voltak az öltözködésnek- Athénben a kö­peny és az ing, Rómában a tóga volt a dlvutöl­tönv. Különösen kecses és hatásos öltözék volt a tóga, alakjára nézve lehetett négyszögletű, ke­rek, vagy lojásdadnlaku is. Nagy ter jedelmű, gaz­dag redőkbe illeszteti öltönydarab volt, a balváll­róf bocsátották le a földig, innen a jobbkar alatt fölhúzták és körülburkolták vele a testet, majd a vállon átalvetették. Alig képzelhető cl liutáro­sshb mozdult, mint az ókori tragédia hőséé, nsi nagy szónoklata után kecses mozdulattal átveti vállán tógáját cs lelép a színről, A görögök nagv mesterei voltak a elpökészl­tésrek s igy leginkább cipőt hordtak, mig a ró­maiak a mai szandálnak megfelelő sarut visel­ték. (íme, a kör ismét bezárul, a cipödivat vlsz­•Witér. Nézzük csuk meg a cipöuzletek kiraka­taiban a hölgyek számára kreált cipödivat leg­újabb termékeit! fc'miuibeu sem különbözik a romaiak saru viselésétől .) Nagy divat ina a binizés, uiindenfélo formá­ban. Kevesen ludják azonban, hogy a hímzést a bizánciak terjesztették el a VI. században n ők a keleti népek­től vették át. A bizánciak ebben az időben már érintkezést tar­tottak fönn a hindukkal és a kínaiakkal, akik a ruházkodás tercn s a ruha diszitésénck művésze­tében már igen előrehaladtak. A bizánci hímzés nyomait leginkább az egyházi ruhák őriztek meg, amelyed,a bizánci öltéssel még ma is gyak­ran találkozunk. Az ősmagyarok ruházkodása Az Ázsiából bevándorolt ősmagyarok is tej­lett ruházkodási formát hoztak magukkal. Érde­kes megemlíteni, hogy az ősmagyarok hozták bc Európába a sokáig fönnmaradt csörgödivatot. A Lech mezején elesett harcosok ruháin látták meg először a nyugatiak a csörgőket s azonnal át is vették. A csörgős ruhák divatja fönnmaradt, egészen a "XV. századig. Ebben az Időben még az egyházi festmények alakjait is csörgősdíszü ruhákban örökítették meg. Európa északi részein viszont a görög, római és bizánci divat keverékéből egészen sajátos ru­házkodás alakult ki. A gallok és germánok ele­inte csak állatbőröket hordtak és ruházkodásuk egyéb hiányait azzal pótolták, hogy testüket — indián módra tarkára festették. A germánok általában kedvel lék a rikító színeket és később, amikor kialakult náluk a ruhadivat, nadrágjaik szárai rendesen más-más szinü anyagból készül­tek. A harisnya a népvándorlás korában jelentke­zett először. Ezzel a divallal az Itáliába betörő longobárdok leplek meg a világot. Harisnyájuk fehér volt s ezért az előttük érkezett gepidák •fehérlábú lovak«-nak csúfolták őket. Kaloda vagy fűző . . A ruhákodás fejlődésének következő lépcsőfo­ka a középkori öltözet, amelyet már erős túlzás j< I lemez. Férfiak cs nők egyaránt viselni kezd­ték a fűzőt s az ennek megfelelő feszes ruháza­tul. A XIII. században ez a dívát annyira elfa­jult, liogy a slrussburgi tanács rendeletet adotl kl az akkor /kalodá*-nak nevezett fűzök viselete ellen. Nemsokára megszületett az uszály divatja, amely egyro bosz­szahb lett, olyannyira, hogy egyes városok rendeletileg voltak kénytelen szabályozni az uszály bosszúságát. Modena városi tanácsú például kőből fur»gott modellt állított föl az egyik téren, hogy az ellenőrző köz©­grk ahhoz mérhessék IIZ uszály meg­engedett hoeszusúgát és megbüntessék a »kihágást* elkövető divathöl­gyeket . , . Szoknyára és derékra először a burgundi ud­var hölgyei osztották a ruháikat. A derék vagy szorosan a nyakhoz simuló, vagy mélyen kivá­gott volt; ez 11 kii ágas később olyan méreteket öl­tölt, hogy a hatóságok kénytelenek vol­tak rendszabályokhoz nyúlni , , . A férfi ruházat ebbeu nz időben a lehelő lcg­tarkúlub volt. Vattával kitömött rövid zubbouyt, feszes, lehetőleg tnás-tnásszinü uadrágot és tér­den fölül érő csizmát hordtak. A ruházkodás leg­feltűnőbb küloncségc uz voii, hogy ebben az idöbei) a férfiak két kalapot viseltek. Az egyiket fejilköu, a mási­kat kezükben hordták. (Ml lenne, ha ezt a viseletet ma a hölgyek ujjita­nák föl v Minden ruhához uciu egy, buucui kél kalap kellene! . . .) A háború dikiálja a divatot.. . A háború már a görög és római divatba is beleszólt, de nagy szerepet kapott később a lo­vagok pánci lóllözcteinck kialakulása terén A páncél viselését « szinte állandósult harcok lel­tek szuksígessó. Eredete görög és római, de a kurcsztes háborúk előtt jött igazán »div»tha«, A pábeéling és a sisakos pánoéloltömt viselésű kü­louösc-u nyári időben elkaptelhetetleu nehézsége­ket okozhatott, mégis sokáig divatban volt, mert a korbeli fegyvurck alkn igen hatásos védelmet nyújtott. A puskapor ereje altal kilökött golyók ellen azonban már nem vált be s a modernízá­lclóó háború ütemének gyorsulása eltörölte. A buiporozás és arcfestés divatia a XVII. lázadba" aiatnn kl Később mrndSeHiy érkép® celbetetlen méreteket öltött Az arcfestés divat­ja odáig terjedt, bogy még a halottakat is kifestették s igy he­lyezték örök nyugalomra. (Ez egyéb­' ként Amerikában ma is szokás,) A hajporozásnak l'árisban, ahol minden elkép­zelhető szinü hajport használtak, a francia forra­dalom vetett véget. Ez a forradalom teremtette meg a frakk- és pantalló-divatot is, mig a cilin­dert, vagy ahogy akkoriban nevezték; a kürtő­kalapot Angliában viselték először. A forradalom utáu a francia főváros vette át a világ divatkormányzalát, főleg a női ruhá­zatot Illetőleg, mig a férfiakét inkább London irányította. A világháborút megelőző időkben a női divatot a föltűnően bő és puffos ujjak, a hi­hetetlenül összepréselt derék és a bőcsipőjü, ha­rangos, hosszú szoknya jellemezte. Ez megma­radt egészen a mai időkig, amig a ruhákodásba az orvosok is beleszóltak inár. A hosszú, port­verő szoknya lekerült a nőkről s fölváltotta a szabadabb incf.gást biztosító rövid szokuya; a fiiző, amely a nelsö szervek működését károsan befolyásolta, egészségtani átalakuláson ment át és elveszítette fontosságát a kínosan uiagas cipő­sarok is. A modern öltözködést a sport és a hi­giénia követelményei alakították ki s ha vannak is túlzásai, mindenesetre célszerűbb és ésszerűbb, inint az elmúlt korok sokszor szertelenül kicsa­pongó és túlzó divatja volt. S a divattörténelem szines revübemutatója el­érkezett ismét oda, hogy a háború diktálja a ruházkodás divatjának kialakulását. Elég, ba" megemlítjük a gázvédelnii öltözéket s ha meg­pillantjuk a bördiszuiüúrusok kirakataiban a váll­ra akasztható, gázmaszk hordozásra alkalmasnak látszó női táskákat . . . Hérodotosz szerint Krisztus előtt 550-ben a liadbavouuló perzsa ka­tona világért sem felejtette volna otthon a maga illatszeres és festékekkel, szépitö krémekkel (élt szekrénykéjét . . . IIol vagyunk már ettől az idő­iül? M 1 a nyugati allauiok női katonáinak is egész más gondja vau, minthogy púdert és ruzsl vigyen a csatáira . . . * A történelmi divatrevű ezzel a képpel zárul. S hogy milyen divulol hoz nz nj fölvonás, azt ma, a gázvédelnii öltözék modern korszakában senki sein tudja. Reincljiik és hisszük, hogv jobb kor következik, amelyben hatalmas lendülettel vi­rágzásnak indul nemzeti viseletünk pazar szin­pompája s boldogan viselhetjük majd a torockói szőttes) s a esi ki varottast éppúgy! mint a ma­gyar népviselet egyéb vidékeinek ízléses, gyö­nyörű ruháit . . . f'SANVr I'UIOSKA fl csónakon járó cigányszélhá­mosok a torvényszék előtt (A Vélmngyufország munltatársától) Isme­retes a hatóságok előtt az a cigánycsoport, amely hosszabb ideje járja a kisteleki (anyá­kat és jövendőmondás firiigyo alatt kifosztja a hiszékeny embereket Lakatos Mária és Hor­vát Mária volt, a jövendőmondó társaság ve­zetője, mindkettőt jól Ismerték-a kisteleki ta­nyák kőzött. 1938. óta sorozatos csalásokat kö­vettek cl, alig volt tanya, ahol meg nem for­dultuk volna és alig volt gazda, akit be ne csaptak volna. Annyira "otthonosan mozogtak a tunyák között, liogy a tavasszal, amikor a tanyák egy részét elborította nz árvíz, még arra is vállalkoztak hogy csónakot szereztek cs az­zal ereztek be a szállások közé, hogy ne veszít­sék cl a kapcsolatot, illetve folytassák a ráol­vasás cs a csalhatatlan jövendömondást. Vol­tuk házak, amelyeket hónapokon ál, látogattak és különböző ürügyekkel '_'(l(i pengő köriili ösz­szeget és értéket jövendöllek össze. Hosszú ideig tartó nyomozás után sikerült a két. cigányasszonyt elfogni, megtalálták náluk u kicsalt értekek legnagyobb részét is, sőt bűn­jelként lefoglalták azt a csónakot is, amelyen a tanyák közé.heevcztck nz árvízi jövendőmon­dók. Ügyüket, Uctfőa • tűzte kl tárgyalásra a sze­gedi törvényszéken Hábermann Gusztáv tör­vényszéki bíró. A bizonyítás során olyan ada­tok merültek föl, amelyek szerint valószínűleg súlyosabb minősítés alá esnek cselekményeik, ezért úgy határozott a törvényszék hogy a bűn­ügy nl átteszi a -törvényszék lüin tető tan ácsához, amely a közeljövőben mond ítéletet a esónak­kal dolgozó eigányszélbámosok ügyében. háztól MAV házig s z á 1 1 i t tanuló ifjúság j visszatérő ingóságait j kedvezménye* nyaralásra menő j dtjl«t»l mellel* közönség ingóságait I Telefonhívásra vagy bejelentésre küldeményekét ház­tói veszünk át. Felvilágosítással készségesen »zolgü MÁV. szállítási ügynöksage Kö cscy-utca so. Telc'on : jz-zt

Next

/
Oldalképek
Tartalom