Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-08 / 128. szám

Férfi n ő i ballon-kabáfok amin a hesziei !arl. Sfein Péter uri-, női divatáru Üzletében Hárász-utca 14, Megszavazta a képviselőház a nyolcosztályos elemiről szőlő javaslatot Büdapest, június 7. A' képviselőház péuteki ülésén Szinyei-Merse Jenő elnök bejelentette, hogy Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilasképviselők írásbeli indítványt nyújtottak be törvényjavaslat a magyar Szentkorona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyv vezetéséről" eímeu. A Ház ezután napirend szerint folytatta a nyoleösztályos népiskolákról és a kötelező iskoláztatásról szóló törvényjavaslat vitáját. Molnár Dezső a javaslat mellett foglalt állást. Pánáy Autal kijelentette, jónak találja a javaslatot, de mint nyilasképviselő pártfegyelmiből nem fogadja el. Molnár Lajos és Jándl Lajos után Papp Mihály ismertette azt a harcot, amit. Csehszlovákiában húsz évig folytattak a felvidéki vezető férfiak a magyar iskolákért. — Ezt a harcot itt sem adjuk föl — mondotta —. mert húsz év alatt mindent ellenzéki szempontból néztünk és ezért élesebb birálal alá vesszük ezt a törvényjavaslatot is. Nemcsak tanítani kell, da arra is kell vigyázni, hogy milyen szellemben tanítunk. Végül kijelentette, hogy n javaslatot clfogadju. Vitéií Malcray Lajos arfól b'oszélt, hogy a tanítóság örömmel vette tudomásul a nyolcosztályos elemi népoktatás megvalósulását. Király József szerint az új javaslat szellemében a tanító végre korszerűen végezheti a fiatalság nevelését. Varga Béla a felekezeti iskolák valláserkölcsi jelentőségét méltatta. Szabó Zoltán javasolta, hogy nevelési szempontból vezessék bc a rádiót az iskolába. Ezután általánosságban elfogadták a javaslatot. Törs Tibor elnök javaslatára elhatározták, liogy a Ház legközelebbi ülését 11-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják, uapiroudjén a. kivételes hatalom meghosszabbítására irányuló miniszterelnöki előterjesztésről, vita. nélkül való döntéssel, a fölhatalmazás meghosszabbításáról és a művészeti kamarákról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával. Az elnök közölte, hogy a miniszterelnök indítványt terjesztett be arról, hogy a Ház a felhatalmazási javaslatot kél ülésen tárgyalja le. Az indítványról a. keddi ülés elején yita nélkül döntenek. Ezzel az iilés végétért Kprplmár írógép, rádió, gramofon, varrógén iiVlUVi|«Uly oriasi válas/féhlian, oltsó árban. lícsrtcfre Is Déry Gépér Ku*-utca • Alapítva 188*. u h á z r t • Nagy javítóműhely. fl gyomai gyilkosság ügye a szegedi Ítélőtáblán 0 tetfes biinfeíését 6 évre, a (ölbujfúét 8 évre szállították le, az elsőtökön fölmentett asszonyt bűnpártolás miatt 3 hónapi fogházra Ítélték (A llélmagyarország munkatársától) A szegetdi ítélőtábla Elemy-tan ácsa pénteken egésznapos tárgyaláson foglalkozott a gyomai gyilkossági bűnüggyel. Három vádlott állolt a bíróság előtt: Fekete. Lajos 36 éves gyomai földműve*. _ mint. tettes, ifj. Szcndrri Balázs 15 éves jómódú géplakatos és cscplögéptulajdonos. mint fölbujtó és Ssendrel 35 éves feleségeAz volt. a vád ellenük, hogy Szendrei fölbujtására Fekete augusztus 29-én előbb burokkal, majd kalapáccsal kísérletet tett arra, hogy megölje Szendrei édesapját, a fiatalasszony pedig. holott tudott a készülő bűncselekményről, azt hallgatásával födözle. A fellebbviteli főtárgyaláson ismertetett iratokból megdöbbentő kép bontakozott ki. Szendrei Balázs nemsókkal a háború után megnősült. Apja eleinte jószemmcl nézte a házasságot, a fiatalok ott. maradtak az apai házban és igen hnrmóuikusan éltek apjukkal. Később az öreg Szendrei új házat épített; a fiatalok cséplőgépet vásároltak, szélmalmuk volt és az apa továbbra is mindenben segítette őket. Az egyetértés egészen az elmnlt év elejéig tartott, araikor meghalt az idősebb tízendrei felesége. aujirc az apa — bogy ne maradjon egyedül házában — házvezetőnőt hozott a házhöz Sári Mihály né Szabó Erzsébet személyében. Itt kezdődtek az ellentétek a fiatalok és az apa között. Egyre feszültebb lett közöttük a viszony, amire az öreg megszüntette az eddigi támogatást. A fiatalok magukra maradtak. Ke na is róttak már beszédes viszonyban az öreggel, de különböző vállalkozásuk igen szépen jövedelmezett Nemtokkal később az a bír terjedt el a faluban, bogy az öreg Szendrei feleségű] venni készül házvezetőnőjét. A fiatalök nagyon méltatlankodtak és mindenhol tiltakoztok a terv ellen, mert nzt hitték, hogy ha a házasság létrejön, m-m ők kapják meg az öreg tekintélyes vagyonát. Ekkor fogamzott meg ifjabb Szendrei agyában az a gondolat — mondják n továbbiakban a bűnügy iratai —, hogy valahogy el kell lenni a láb alól az öreget. mielőtt még megvalósíthatja tervét. Pünkösdkor már egészen kialakulhatott ez a gondolat és ekkor történt, hogy a választások idején Szendrei megismerkedett egy Fekete Lajos nevű emberrel, akiről tudta, hogy sok mindenre kapható, hiszen többször volt már kisebb-nagyobb ügyekben büntetve. Egyre szorosabb ismeretség fejlődött ti közöttük és ekkor Szendrei megemlítette előtte, hogy valamit tenni kellene az öreggel. A nyomozás adatni szerint Szendrei egy alkalommal kivitte Feketét a körösparti füzesbe cs Ht szólította föl előszűr, hogy tegye el valamilyen alkalmas módon láb alól az apját.• Ha vállalkozik a dologra, akkor 1000 pengő jutalmat helyezett kilátásba. Fekete vonakodott elfogadni az ajánlatot, kijelentette, liogy bar nagy szüksége lenne a pénzre, de ő tudja- bogy milyen súlyos bűncselekményről van szó, ő már volt börtönben, tudja, hogy az ilyen dolog mindig kiderül és akkor nagyon meglakolhat, tízendrei nem hagyott. föl a dologgal, állandóan bujtogatta és azzal biztatta Feketét, hogy csak hidegvér kell hozzá, ueni olyan nagy dolog az egész és úgysem derülhet ki a dolog. A nyáron Szendrei cséplőgépénél alkalmazta Feketét, hogy állandóan a közelében tartózkodhasson és nem mulasztott cl alkalmat a biztatásra. Többször azt ajánlotta a nyomozás adatai szerint, hogy akassza föl apját, vagy üsse agyon, ha arra megjön az alkalmas pillanat. Fekete egészen augusztusig ellenállt a bujtogatásnak, mégis egy éjszaka elment Szendreivel az apa házához, elbújt az udvaron és ott yárták, amíg az öreg hazaér. — Eredj be — mondotta ekkor Szendrei —, csinálj neki valamit . , . Most egyedül van, senki sem vesz észre semmit . . . A hösszú unszolásra Fekete később be is lopózott a házba, amire Szendrei hazament, hogy ne legyen jelen a Eselekményuél. Amikor eltávozását. Fekete észrevette, annyira félt, hogy ő is eltávozott az udvarból, nem merte végrehajtani a tervet. Végül is addig unszolta Szendrei, bogy augusztus 29-én belopódzott a házba és megvárta az öreget. Kicsavarta a lámpát, nehogy világosságot tudjon gyújtani az öreg Szendrei. Amikor azután hazaérkezett az öreg FEKETESAS UTCAI BÚTORCSARNOK I

előnyös árakkal és nagy választékkal áll a bútor vásárló közönség rendelkezésére. | és belépett a sötét szobába, amíg a lámpával bajlódott, addig kötelet dobott a nyakába, a hurkot húzni kezdte, azonban az öreg erösebo volt Feketénél, a kötelet elkapta és nekitámadt Feketének. A szorongatott helyzetbe került ember ekkon a mellette lévő kalapácsot kapta fül cs azzal kétszer az öreg fejére sújtott. Szendrei csak megtántorodott, amire Fekete gyorsan elmenekült. A támadás nagy zajt csapott, a szomszédok hullották, sőt ifjabb Szendreiék is észrevették. Vendégek voltak náluk, do a fiú iueguyuglata vendégeit, bogy niucs semmi baj apja házában. Fekete a történtek utáu átmenekült ifj. Szendrei házába és elbujt a padláson. Nemsokkal később a csendőrök megkezdték a nyömozúst, azonnal meg is jelentek a házban, de Szendrei letagadta, hogy Fekete nála volna, sőt hosszabb ideig rejtegette- A nyomozás egyre több adatot, produkált, végűig is megtalálták Fekete rejtekhelyét, letartóztatták cs űgyancsak a Cscndőrségro került Szendrei, valamint felesége is. Szendrei a csendőrök előtt beismerte a bujtogatást, a gyulai törvényszék előtt azonbaD visszavonta vallomását, szerinte Fekete csak bosszúból kavarta őt a dologba, nem tudott semmit a készülő bűncselekményről. Fekete mindvégig beismerő vallomást tett, dc azt lagadla, bogy megakarta volna ölni az öreget; Szendrei fölbujtására ugyan bement az öreg búzába, do nmikop belépett az öreg, eszébe jutott, liogy milyen szörnyű ügybe került. Mindenáron szabadulni akart, dc mái; nem volt rá ideje, csak le akarta fegyvorezni az öreget, de nem ütött rá olyan erőset, amely esetleg halálos lehetett volna. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Feketét. gyilkosság kísérletének bűntettében és 8 évi fegyházra ítélte, Szendrei Balázst fölbujtás miatt 10 évi fegyházra ítélte, míg feleségét fölmentették a. vád ától. A törvényszék bizonyítva látta, hogy Szendrei elhatározta, eltéteti valamilyen módon láb alól apját, míg felesége le akarta beszélni a dologról, azt pedig nem tudta, bogy mégis végrehajtják a bűncselekményt. Fekete befolyás alatt cselekedett és megkezdte az ölési terv végrehajtását azzal, liogy kétízbeu is az öregre támadt. Az ítélőtáblán délelőtt részletesen ismerlqflék az iratokat, az elnök néhány kérdést Intézett a vádlottakhoz, majd Horánszky Miklós főügyészhelyettes mondotta el vádbeszédét és mindhárom vádlott szigorú megbüntetését kérte. A tábla eslc hirdette ki ítéletét, amelyben mindkét elítélt büntetését leszállította; Fekete büntetését 6 évi. Szendrei büntetését 8 évi fegyházban állapította meg, ezzel szembea bűnpártolásban bűnösnek mondotta ki az elsőfeö kon fölmentett Szendrei Balázsnét és 3 hóuapi fogházra ítélte, arnely büntetését az előzetes letartózlatással kitöltöttnek vette. Az asszonyt azért mondotta ki bűnösnek a tábla, mert azzal, hogy tudott u készülő bűncselekményről, azt elhallgatta, ugyancsak elhallgatta azt is, hogy férje kísérletet tesz Fekete fölbujtására. Igy — bár nem tudott a cselekmény végrehajtásáról. — bűnpártolásban bűnösnek kellett kimondani. Az ítélet, ellen úgy a főügyész, mint' a vádlottak és védőik semmisségi panaszt jelentettek be cs így az ügy végsőfokon a kúria elé kerül. !SS BUDAPESTEN Ulazással és teljes ellátással Diákoknál tanári felügyelet Jclcnthe/es a I» c I m a ő u a r o r s i d g HiatNHilvafaiaftan Őrizetbe vették a tanyai cigányjósnök 70 éves anyját fA Delmxgyarorrzág munkatársától) Á szegedi hatóságok a legutóbbi idöbeu ismét több értesítést kaptak arról, hogy a tanyák világában ismét fölléptek a cigány-jósok, akik sorrakilincselik a tanyákat és különféle iósmüvészettel rászedi!, a hiszékeny embereket és nagyszabású, csalhatatlan jóslásaikkal jelentékeny anyagiakat és értékeket csalnak ki. Hosszabb nyomozás után most sikerült elfogni az egyik jóscsoport» vezetőjét és tagjait. Megállapították, hogy a 70 éves Rafael N. Mária volt az anyja a szélhámosoknak, aki hajlott kora ellenére" igen fürgén és fáradhatatlanul kereste föl a tanyákat, rendszerint két leánya: a 19 éves Aranka és a 22 éves Marika társaságában. Se szeri, sc száma azoknak az embereknél^, akiket jővendömondásral rászedtek és becsaptak. Legutóbb a mártélyi lanyák között niükődfekt itt sikerült leleplezni őket. A csendörök házkutatást tartottak és ekkor nagv halom, jóslásért kapott /ajándékot találtak. Yojt itt nagypbhöszszegu pénz, 20 szoknya, férfinadrág, kabátok, törülközők, élelmiszerek és egv ebek. amit csak' ki tudtak csalni a hiszékeny tanyaiaktól. A 70 éves jósnöanyát és két leányát őrizetbe vették és szombaton beszállitják.a szegedi ügyészség fogházába.^ P 79"