Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-05 / 125. szám

Negyedmillió pengő vámjövedelem kárpótlását kéri a város a kormánytól Julius 1-én lép éleibe a vámsorompókat eltörlő rendelet (A Délmagyarorszáa munkatársától) Július 1-én lép hatályba a. kormánynak az a rendel­kezés©, amely megszünteti a közúti és a kü­veaetvám szedését a vidéki városokban. A? nemzetközi megegyezés folytán létrejött kor­mányintézkedés nemcsak a motorosjármű­vekro jelent nagy előnyt, haneiu mentesíti a gazdatársadalmat is attól, Iiogy a lovaskocsik cs a lábonhajtott jószágok után vámot fizes­sen. Ezzel az intézkedéssel a városok számot­tevő jövedelemtől esnek cl, a kormány azonban intézkedik azirányban, hogy a városokat az eleső vám jő vedel mért kárpótolja. Minden vá­ros bejelenti eddigi vám,jövedelmét s az annaS megfelelő összeget a kincstár a városoknak juttatja. Budapestet 3 millió pengővel kárpó­tolják. A Szegedre Vonatkozó adatok tekintetében kérdést intéztünk Dékány Sándor számvevő­ségi főtanácsoshoz, aki elmondotta, hogy évek óta mintegy 249.(100 pengőt tesz ki a város vám­jövedelmo évenként. Ez a szám nem minden­kor állandó; néhányezer pengővel több, vagy kevesebb a forgalom emelkedése, vagy csök­kenése folytán. A közel negyedmilliós arányos állagösszeget jelentette be a város olyan ösz­szegként, amelynek kárpótlását kéri s rövid időn belül már döntenek is abban a kérdésben, bogy milyen formában juttatja az állam a vá­rosnak az elmaradó vám jövedelmet. EGY OLASZ TÁBORNOK, AKI A JÖVÖBE LÁTOTT Irta: Parragi György Körülbelül 10 évvel ezelőtt föltűnő katonai lárgyu regény jelent meg az olasz könyv­{ >iacon. Cime: »La guerra del 19...« (19... íáborujja). Ez a regény előre megfestette egy Nemetorsizlág és Franciaország közötti háború gigászi küzdelmejt- Lélekzetelállitó tempóban zajlanak le a regény eseményei, az iró látnoki érővel rajzolja meg ennek az ál­tala előrelátott háborúnak minden borzal­mát. Különösen a levegőben lezajló hadiese­ményeknek tulajdonit döntő fontosságot. Vé­gül is a levegőben folyó párbaj dönti el a győzelmet Németor­szág javára. Az iró a maga fantáziájá­nak birodalmában azért juttatja Németor­szágnak a győzelem pálmáját, mert a levegő­ben sokkal támadóképesebb, mint Franciaor­szág. Amig a francia légi haderő az iró prófé­ciája szerint szétszórtan vesz részt a harcok­ban és tisztán csak védelemre szorítkozik, addig a német légi flotta mint más szárazföl­di és tengeri alakulattól független, egységes irányítás alalt álló támadóerő vesz részt a harcokban, a háború kitörésének pillanatától magához ragadja a hadműveletek terén a kezdeményezést, szüntelenül támad, elpusztít­ja a nagyobb francia városokat és bányavidé­keket, ipartelepeket, összekötő vonalaim! és ezáltal részben pánikot idéz elő a polgári la­kosság, másreszt az ellenséges hadsereg kö­rében, megakadályozza az utánpótlást és rö­vid idő alatt Franciországban olyan zűr­zavart teremt, bogy Franciaország kénytelen Németországtól békél kérni. A németek es firouhet Ez a könyv először rajzolta meg a totális háború képét és ebben a légi haderő döntő szerepét. A könyv írója Giulio Douhet olasz tábornok, aki közvetlenül 1930-ban bekövet­kezett halála előtt irta ezt a könyvét, ekkor neve már nem volt ismeretlen, sem az olasz, sem pedig a külföldi katonai szakkörök előtt. Douhet volt ugyanis a legnieggyőződöttebb hive annak az elméletnek, bogy a modern li á­Beívávosi Mozi 6, » Ma szerdán, csütörtökön és pénteken mindenki megkapja a magáét: gazdag változatos program. 1. A kalandok és izglamak kedvelőinek; PRÉRI KAPITÁNYA A legjobb wildwest filmek között is a legizgalmasabb kaiatidor film. RAN­DOLPHE SCOTT, CESAR ROMERO és NANCY KELLY. NEM REPRÍZ! 3. A sportkedvelőknek: XX. SZÁZAD SPORTJA A világ legjobb sportolóinak lázas tem­pójú küzdelmei, bravúrjai és rekordjai. borúban a 1 égj haderőt illeti meg majd a döntő szó. Elméletét már a vi­lágháború alatt kitervezte és később sok ta­nulmányában és szakkönyvben népszerüsitet­te. Elméletét, amely » douhetizmus «-nak ne­veznek az olasz hadirepülés folyóiratában, a Rivista Aeronautica-ban fejtette ki mintegy 20 cikkben. Mivel a nyugati harctér hatalmas német sikerei részben annak köszönhető, bogy a német hadvezetőség korán fölis­merte Douhet igazságait és azok nagyrészét magáévá tette, az illetékes francia és angol szakkörök azonban lekicsinyelték és túlzásoknak minősítették Douhet elgondolá­sait, röviden ismertetni kívánjuk a douhetiz­mus lényegét, mert a mostani háború a ha­lála után beigazolta, hogy Douhet nem fan­taszta, hanem az el jövendő valóságot megérző próféta volt. Douhet tábornokot a világháború tanulsá­gai vezették elméletének kidolgozására. Már akkor azt javasolta az olasz hadvezetőségnek, hogy építsen hatalmas légi flottát és ezzel pusztítsa el Bécset, ezzel csikarhatja ki leg­rövidebb idő alatt a győzelmet. Az akkori olasz hadvezetőség Douhet javaslalánali el­olvasása közben komoly kétségeket támasz­tott Douhet agyának egészsége felől. Emiatt kénytelen volt kiválni az akliv szolgálatból, haditörvényszék elé állították és csak a vi­lágháború után rehabilitálta Mussolin i. Mi a douhetizmus? Douliet elméiele azon a fölismerésen alap­szik, hogy a legközelebbi liáboru más lesz, mint az eddigiek, mert nemcsak szárazföldön és levegőben és tengeren zajlik le, hanem mindenekelőtt a levegőben. Ennek következ­tében nem ismétlődik meg a mult világhá­ború, amely a folytonos frontokon dőlt cl cs amelyben a szárazföldi támadásoktól és el­lentámadásoktól függőt a liáboru kimenetele. Douhet megjósolta, bogy a harctér az elkö­vetkező háborúban nemcsak az arcvonalakra, hanem az egész ország területére k i t e r j e d. Nem lesz többé különbség katonai alakulatok és nemhadviselő polgári lakosság között. A háború hadüzenet nélkül indul ma jd ineg és már az első percben a kezdeménye­zést a támadó légi haderő ragadja magához. A légi haderő fölénye és támadóképessége dön­ti el a háború sorsát. A légi haderő nemcsak fizikai pusztulásokat, rombolásokat, ellensé­ges támaszpontok megsemmisítését, a fölvo­I JEANETTB MAC DONALD gyönyörű íiimje:| ÍBROBOWflY SZERENÁD S?egleisJ Mindenkinek tetszett! Mindenki látni akarja! Itt tartottuk ós ma végérvényesen utoljára adjuk! Az édes-szép szerelmes film halhatatlan » » kerin60 PAUL HÖRBIGER, GRETL THEIMER, FRIEDL C'ZEPA DÉLMAGYARORSZÁG n SZERDA ltMO. JUNIUS 5. «» J nulás ós utánpótlás megakadályozását, ipar­telepek, inuniciógyárak elpusztítását fogja végrehajtani, lianem pszihikai hutásában is katasztrofális lesz az ellenségre nézve, ameny­nyiben a polgári lakosságot pá­nikba veri, anarchiát támaszt, fölbom­laszlja a frontok mögötti országrészt, társa­dalmát, termelését és ezáltal minden vonalon totális vereséget okoz az ellenségnek. Douhet többi közölt ezeket irja: »Ugy vé­lem, hogyha naponkint sikerül 300 tonna bombát ledobni az ellenség népességi, ipari és kereskedelmi központjaira, ez egy hó­napnál rövidelib idő alatt eldön­ti a győzelmei, meri az ilyen nagy ccn (ru­mok kiürítése gyors és általános fölbomláshoz vezet*. Ezért sikraszáll amellett, bogy minden erőt a légihaderő fejlesztésére kell fordítani, A légi haderőnek a szárazföldi és tengeri had­erőtől függetlenül kell föllépnie. Legvitatot­tabb pontja a douhetizmusnak. amely sze­rint az uj háborúban a szárazföldi és tengeri haderőnek defenzívában kell maradnia és ki­zárólag a légihaderőre kell bizni a támadást. A kellemes és kellemetlen harcieszközök Amidón a népszövetség árnyékában ké­nyelmesen meghúzódó európai hatalmak még komolyan vélték a leszerelést cs azt hittek, hogy különféle egyezményekkel kiküszöböl­hetik egy uj háborúból a bombavető repülő­gépeket, légi Locarnoról álmodoztak, Douhet már az 1920-as években illuziómentes valo­ságérzékkel a következőkre figyelmeztet: /Gyerekesség volna átadni magunkat ilyen­fajta ábrándoknak, mert minden korlátozási, minden nemzetközi egyezményt, amelyekben békeidőben megállapodnak, a háború szélvé­sze olyan végzetszcrüséggel fog elsöpörni, mint a száraz leveleket*. Egy más helyen pedig ezeket olvashatjuk: »A háború olyan jelenség, amelyet hideg aggyal és erős szív­vel kell tekinteni. Akár tisztességes robbantó szerekkel, akár perfid gázokkal is viselünk háborút, az eredmények azonosak: halál, pusz­tulás, rombolás, fájdalom, borzalom cs mind­az, ami ezekből folyik. Valóban civilizált emberek akarunk leimi? Akkor töröljük el a háborút. 11a azonban ez nem sikerül, akkor fölösleges humanizmust, civilizációi és annyi sok más szép ideális dolgot emlegetni a gyil­kolásra, a pusztulásra rombolásra irányuló és töblié vagy kevésbbé kellemes eszközök ki­válogatásával kapcsolatban. A háború elvégre is háború. Mindenkeppen késznek kell lenni a légi vegyiháborura es szükséges, hogy meg­teremtsük mindazokat a föl lételeket, amelyek a legkedvezőbbek a háború megnyerésére*. Arra az ellenvetésre, hogy légi háborúval nem lehet az . ellenség fölülelét clf Oíll II1111, Douhet a következőket válaszolja: /Győzni nem annyit jelent, mint az ellenséget elűzni valamely állásából, hogy mi kerülhessünk a helyébe. Győzni annyit jelent, bogy az ellen­séget arra kényszeri tsük, tűrje a ini akara­linücat. Amidőn egy nemzet vagy valamely hely megadja magát azért, hogy ne haljon meg az éhségtől, máris elértük a győzelmet. A terület elfoglalása csak következmény, de nem maga az ok«. Douhet volt az első, aki a polgári légvó­delem megszervezését is állandóan napiren­den tartotta és aki szünet nélkül sürgette, hogy az egész ország lakosságát be kell szer­vezni 'a légvédelem szolgálatára. Bár Douhetnek Olaszországban is, különö­sen a haditengerészet körében, számos kri­tikusa akadt, mégis Olaszország tért át elő­ször a douhetizmus elveinek megvalósításá­ra. A nemzeti szocializmus uralomra kerülése után a Douhet elveit tartották szem előtt a világ legnagyobb légi flottájának kiépítésénél. Az aznoban lényegesen elősegítette a német harctéri sikereket, hogy nem alkalmazták egyoldalúan Douhet szabályait, vagyis nern­csupán a levegőben készültek támadásra, ha­nem a szárazföldön is. E célból átvették a né­metek Fuller-nek. a nagynevű angol stra­tégának a szárazföldi hadsereg mechanizáld­eobzóbüni ^zéch^y mu utoliára! A legbájosabb filmszinésznő DEANNA DURRIN legsikerültebb vígjátéka HÁROM kis 0rdög 5. 7. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom