Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-04 / 124. szám

neévlzsgáljáh a 12 rendben csalással fádon bödmezöfásárhelgi gabonahereshedő elmeállapotál (A Délmagyarofszág munkatársától) Hét­főn kezdte tárgyalni a. szegedi törvényszéke a Molnár István törvényszéki bíró Weisz Zoltán hódmezővásárhelyi gabonakereskedő Csalási ügyét. Weisz Zoltánnak gabonabcraktárqzásí iizemc volt hosszú évek óta Hódmezővásárhe­lyen. a gazdáktól nagyobb tételekben vett. át értékesítésre gabonát. 1935-ig üzeme a Hód­mezővásárhelyi Közgazdasági Bankkal volt összeköttetésben, cz a kapcsolat azonban öt év előtt megszűnt. Az egyik vádpont, a kereskedő dlen, hogy ezt a tényt, elhallgatta a gazdák rnőtt, akik így nem vehettek arról tudomást, hogy öt év óta már önállóan dolgozott, így a gazdák továbbra is vitték hozzá gabonájukat es amikor Weisz kénytelen, volt fizetésképte­lenséget jelenteni és becsukta üzletét, a gazdák íi-ffl kaphatták meg sem gabonájukat, sem az érte esedékes összeget. Á gazdák a fizetéskép­telenség bejelentése után u bankkal szemben is föl akartak lépni, ekkor derült ki, högy a ke­reskedő már nem volt az intézette] összekötte­tésben. Az ügyészség 12 rendbeli. Psalás miatt adott ki ellene vádiratot azzal, bogy a, kapcso­'at megszüntetésének elhallgatása miatt, fon­dorlattal tévedésbe ejtette üzletfeleit. A tárgyaláson Weisz tagadta bűnösségét, kijelentette, hogy senkit sem ejtett tévedésbe. Amikor üzleti kapcsolata megszűnt a bankkal, átfesttette cégtábláját, amelyről lekerült az a megjelölés, hogy az intézetnek volna gabona­megbízottja. Védek'czéso szerint így mindenki­nek tudnia kellett a változásról, a Cégtábla csak a saját nevét tüntette föl. Á bizonyítás során kihallgatták azt a 'címfestőt, alíi a cég­tábla föliratát átfestette, a tanú igazolta a vádlott védekezését. Számos tanút és sértettet hallgattak ki ezután; Hegyi József elmondotta, bogy 1800 pengőt adott át a kereskedőnek, hogy gabonába fektesse, mert az összegen há­zat akar építeni. Az összeget elveszítette. Nem kérte a vádlott megbüntetését. Rózsa .Sándor 2000 pengő kárt szenvedett, Dezső Jánosné nemcsak a saját pénzét, de apjáét is odaadta. Mások előadták, hogy a fizetésképtelenséggel 200—2000 pengőig szenvedtek kárt. A fizetés­képtelenség összege mintegy 30.000 pengőt tett ki, amelyről a eég alkalmazottai és bevásárlói is Csak közvetlenül a Fizetésképtelenség" beje­lentésekor szereztek tudomást. A bizonyítás lefolytatása lítárí a védő több okirat beszerzését kérte, azonkívül kérte Weiss 'Zoltán elmeállapotának megvizsgálását, mert, a jelek szerint nem tekinthető beszámítható­nak és ezt alátámasztja a tárgyaláson tanú­sított viselkedése is. Á törvényszék helyt adott az indítványnak és elrendelte, hogy a törvény­széki elmeszakértők vizsgálják meg a vádlott elmeállapotát. A szakértői vélemények beér­kezése után, tüzenöt nap mulvn tűz ki új tár­gyalást a törvényszék, amikor Ítéletre is te­rül sor. Unnenies keretek között tartották meo az ipartestületi elnökök szegedi nagytanácskozását Megkoszorúzták Pálfy Dániel és ünpaí István dr. sírját (A Dé> magyar ország munkatársától) Á vá­rosháza. nagytermében előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében, több mint 300 ipartes­tületi éa ipartársulati vezető vasárnap delelőtl tartotta meg a IIT. országos ipartestületi el­nöki értekezletet. Jelen volt az iparügyi mi­niszter megbízásából Mcssik Vilmos minisz­teri osztályfőnök, a kereskedelemügyi minisz­ter megbízásából Gerevich Tibor, dr. minisz­teri osztálytanácsos, Pálfy József dr. polgár­mester, Rainer Ferenc, a szegedi Kereskedel­mi cs Iparkamara és az ipartestület elnöke s még számosan a társadalmi cs hivatali elő­kelőségek közül. Papp József az IFOK elnöke magasszar­nyalású beszédben nyitotta meg az Ipartes­tületek Országos Központjának nagygyűlését. Beszédében rámutatott arra, hogy a magyar kézművesiparosság vezetői meghajtják az el­ismerés zászlaját Szeged iparossága, illetőleg eiiimk reprezentatív kiállítása előtt. Mcssik Vilmos miniszteri osztályfőnök mon­* dotta cl czuláu ünnepi beszédét. — A magyar ipartestületekben — mondot­ta — a magyar kézművesiparosságnak több mint kétszázezres, hatalmas serego táboroz, katonái ők a. magyar gazdasági életnek, akik nagyobb, vagy kisebb keretben magukan bíz­va. önállóságukra büszkén, hivatásuk öntu­datával állnak őrt azokuat a föladatoknak területén, amely föladatok elvégzésére nem­csak a maguk és családjuk, hanem a nemzet egyetemes érdekeire is életbevágóan fontost Ezután Pálfy József dr. polgármester üd­vözölte a város nevében az értekezletet. — Mindenütt azt hangoztatják — mondotta —. hogy összetartásra, szeretetre éa megér­tésre van szükség, mert ebben van a nagy ' nemzetépítő erő. S amikor ezt halljuk, szo­morúan kell tapaszfalni, hogy talán sohasem tombolt úgy a gyűlölet s az ellentét, mint a mai történelmi időkben. Kívánom, högy meg­legyen ennek az értekezletnek az a fölbecsül­betetlenni nagyszerű eredménye, hogy innen tőzegedről, a honná u annakidején a szegedi gondolat jegyében 30 esztendővel ezelőtt cliu­dult Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltó­sága hódolatteli útjára (zúgó taps), ahonnan a magyar nemzeti hadsereg útiakéit, ebből a városbél induljon ki egy áj gondolat: az igazi magyar testvéri, összetartásnak gondolata. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Rainer Ferenc nagy beszéd keretében nyújtot­ta át Papp József IPOK-elnöknek a szókká z­koI<*sonÖs ipartestületek díszalbumát s méltat­ta Papp József munkásságát. Dobsa László dr. igazgató ezután az iparo­sok öregségi biztosításának kérdésével foglal­kozott, majd Kovalúezy Rezső dr. IPOK-fő­titkár a nyersanyagellátással kapcsolatos kéz­művesipari kívánságokat. Szeghalmi László dr. titkár a kézművesipari hited reformjára vonatkozó javaslatokat ismertette, Tahy Ist­ván dr- segédtitkár pedig a kontárkérdés gyö­keres megoldásának módozataira mutatott rá. A tárgysorozaton még számos javaslat szc­rópclt, amelyeket a megjelent iparosvezetők részletcsen és behatóan megtárgyaltak. Az értekezlet után díszküldöttségek keres­ték föl Pálfy Dániel völt, államtitkárnak és Lippai Istváu dr.-nak, az 1POK volt helyettes igazgatójának a belvárosi, illetőleg felsővá­rosi temetőben lévő sírjait, amelyet megkoszo­rúztak. Dobsa László dr.. az IPOK igazgatója kegyeletes szavakkal emlékezett meg a két el­hunyt érdemeiről. még kadható LLAMSGRS JEGV Hozás: Junius hó 5-én DEEMAGYARQRSZAG KEDD, 1940. JUNIUS 4. 5 színház ks művészet = Az /Éneklő ifjúság* Kodály-hangverseny*. Érdekes és fontos jelentőségű hangversenyt ren­deztek vasárnap Dunapatajon; az ottani polgár: iskola és elemi iskola /Éneklő Ifjuságc-a Kodály­hangversenyt rendezett a polgári iskola toraati r­mében. Az énekes nanot Szögi Endrének, a sze­gedi tanárképző főiskola tanárának, a 'moderu magyar dalkultura fáradhatatlan munkásának elő­adása vezette bc. A kitűnő zeneszerző és pedagó­gus ezzel is azt a munkát szolgálta, ainely nem­csak a szegedi kamarakórus elismerését." do a modern zenei pedagógia térhódítását is előmozdí­totta. Szögi tanár előadása után a község ifjúsága a legszebb Kodály-dalokból mutatott bc szines csokrot, végűi előadta »A magyarokhoz* cimü kánont. — Mozgásmiivészeü bemutató. Vasárnap dél­után 'tartották meg a Városi Szinház Zsúfolásig megtelt nézőterc előtt Franki Lili mozgásmü­vészeti iskolájának bemutalóelöadását, amelyről a főpróba alapján már részletesen beszámoltunk. A nagyszámú közönség nagy tetszéssel szemlélte a kitűnő produkciókat, mind egyesek, mind az egész szereplőgárda teljesítményét, valamint a színesen és gazdag fantáziával összeállított vál­tozatos programot. Valatiieurivi szereplő nagy tet­szést aratott, élükön Vásárhelyi Rózsival, Fekete Évával, Timit Erikával, WTtirls Irénnel, Rubin Zsuzsával, Markovit* Verával, Szőnyi Jutkával, Weisz Ágnessel, Sebes Magdával, Lőwjr Helgá­val • és a többiekkel. Vége-hossza nem volt a lap­soknak cs a virágcsokroknak, amelyekből bőven kijutott a szép eredményeket produkáló tanárnő­nek, Franki Lilinek és a kitűnő akrobatika­trénernek, Tombácz Józsefnek. Ujándékot kap, Ha most fizet elő EGYED ZOLTÁN szerkesztésében megjelenő film, szinhbz, irqdblqm-ra az Ipari Vásáron CTparcsarnok". II. emelet) tőzsde Budapesti értéktözsdrzárlat. Csöndes, üzlet* telen volt a hétfői tőzsde. A bankok és a magán­közönség részéről kevés érdeklődés mutatkozott, a spekuláció pedig — a nemzetközi helyzetre való tekintettel — tartózkodott ujabb üzeletek vállalá­sától. Kezdetben aa áralakulás nem volt egysé­ges, később azonban kisebb nyereségbiztositó el­adások nyomán a kínálat kerüli többségbe, úgy­hogy a részvények lemorzsolódó árakon cseréltek' gazdát. Az árveszteségek — egy-két kivételtől el­tekintve jelentéktelenek maradlak, A tőzsde gyengébb iranyzuttal zárull. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 171.5, MAK 366.—, Ganz 149, Egyesült Izzó 115.—, Szegedi Kender —. Zürichi dcvtzazárlat. Páris 810, London 11.30 Milánó 22.50, Newyork 4-16.—, Berlin 178.25, Bel­grád 10.—, Aliién 3.10, Bukarest 2.25. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok. Argol font 10.95—11.15, belga frank , , dán ko­rona . , dinár 7.60-7.90, dollár 344.10— 350.10, francia frank 6.15—630, hollandi fit —.— — , cseb-szlovák borona 11.45-11.80, (20 K-naJ nagyobb címletek kivételével), szlovák kor. 11.50 —11.90 020 K-nál nagvobb címletek kivételével), kanadai dollár 301—306, lej 3.20—3.40, leva 3.30— 3.60, lira 17.10—17.90 (csak 10 lirús bankjegyek és érmék vásárolhatók), német márka —.—. norvég korona . . svéd korona S1.70—82.70, sváj­ci frank 76.90—77.90, Budapesti termcnytőzsdrzárlat. A készáru pia­con élénk forgalom keretében szilárd voll a ten­geri irányzata és ára 30 fillérrel emelkedett A többi terménycikk árában nem történt változás.' A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése1 Buza 77 kg-os tiszavidéki 20.25, 78 kg-os 20 75, "A kg-os 21.03. 80 kg-os 21.25. Peslvidéki tozs 1660— 16-85, sörárpa kiváló 22.00—22.85, takarmányárpa I 18.50-18.75, zab 20.80-21.05, tengeri tiszántúli 23.30—23.45. l> C'sikagói tPTmcnytőZbdczárlak Buza tartolt. .Turnusra 82.5—62, juliusra 825—8225, szeptem­berre 83—82 hétnyolcad. Kukorica szilárd. Ju­niusra 62 75, juliusra 62. szeptemberre 59.75, Rozs a'ig tartott. Júniusra 44.5, juliusra 46.5. szeptem­berre 48-5. Jégverés előtt biztosítsd termésedet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom