Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-29 / 146. szám
r Ártalmatlan, enyhe, megbízhatóDOBOZ OóQjís 2.40 PENGŐ , ^ir^en+réyogvszerta^ De Gaulle tábornok a londoni francia komité vezére Irta: Parragi György meri, esaE egy finom nőt lélek szokta egy Eso* kör virággal megkeresni . , . t A költő és a festő " 'Az elfelejtett festőt, a virágok és tájak, a színek és igazságok költőjét mennyire . híven és múlhatatlanul jellemzik a legkisebb vonasai, a legfutóbb megjegyzései, csak ugy, mint átfogó nagy hitvallása a művészetről és az emberi sors legnagyobb kérdéstiről. A J u h á s z-muzeum emlékei őrzik ezeket a gyors és alkalomszerű üzeneteket: Fehérvárról irta 1922-ben Juhász Gyulának: »K e d v e s Juhász! Fájdatera, nem mehettem ismét ki Hollandiába. Pénzünk annyira értéktelen, hogy nagyon sok kellene, Most Prohászka Ottokár püspök ur vendége vagyok s areképét festem. — Azt hiszem, nemsokára viszontláthatom. Addig is üdvözlöm önt és kedves Mamáját meleg szeretettel K. L.c Pár évvel későbbről való ez a megható, gyors reruzajegyzet, amelyet becsúsztatott a költő ajtajába: •Kedves Gyula! Itt jártam, hogy megköszönjem a jóakaratot, mellyel kiállításom alkalmával velem foglalkozik és megcsókoljam édes anyjának drága kezét. Az ajtó zárva volt, csak a lelkem teheti meg, szeretettel Károlyi Lajos*. És még néhány sor 1927 március 7.-ről; a Rókus kórház betegágyából, néhány nappal a vég kezdete előtt — talán az utolsó sorolj az egész életében független és szabad művész megdöbbentő segélvkiáltisa a költőhöz: •Kedves Gyula! Veszélyes vesekőoperációval bpnnfekszem a Rókus-kórház urológiai sebészeti osztályán, II. em. 51. ajtó, 21. ágy. Nagyon kérem, tekintve, hogy már decembrr óta ágyban fokszem, szegedi barátainkkal együtt egy társadalmi akció meginditását. Baráti szeretettel Károlyi Laj o s«. Nélhány küldemény még elérkezett a betegágyhoz, de az aszketikus, önmegtartóztató, apostoli élet — amely sohasem áldozta föl szuverenitását és amely a maga számára megelégedett a vegetáriánus életrend böjti szigorával néhány nap múlva keserves halálos küzdelem után elfogyott. A művészből — aki egykor Ferenczy Károlyival. I v á n y i-G r ü n w a \ ddal, Torma 'Jánossal. R u d n a y Gyulával kereste á szépség költészetét Ilollósy Simonnál Nagybányán, Münchenben, Parisban, Flórenczben, Rómában — nem maradt meg más. mint apostoli életének példája. a Szentek élete feló kívánkozó hitvallása és képeinek, vázlatainak csodálatos lírája. Az elfelejtett fpstő örök élete most kezdődik, bogv 13 év' siri kriptájából egész művészete eiőször tárul föl a nyilvánosság színpadán, hitvalló életének és roppant hagyatékának ma megnyitó kiállításán. Károlyi Lajos örök" élete kezdődik, aki szent Volt és művész volt Vér György Elsőrendű kárpitos munkák / Z E D R E / I-nél Szent Mihily-utca 1, Fodor-utca sarok Tefefon 15-56. Nagy raktár ELADÓ politúros uj diófa: telehálószoba K A K U S ZI miiasztalosnál. Kossuth Lajos-sugárut 5 szám Párisi Nagy Áruház Rt. Szeged (Csekonics ésKiss-utca sarok) BEFŐZÉSHEZ Babos üveg félfehér} liter 0.3 0.5 ___ 0.75 ar 5 drb —.68 4 drb —.68 4 drb —Ü8 Befőttes üveg félfehér: liter 0.25 0 3_ IL3 ár 4 drb —.58 4 drb —.68 4' drb —18 Lekváros üveg félfehér: liter 02 03 _ 05 ár 5 drb —.58 5 drb —.78 4 drb —.88 Ugorkás üveg félfehér: liter 3 1 8 B ár -.58 —.78 -.98 P 1.18 Patent üveg 75 mm-es: liter 0.3 0.5 075 I ár —.84 —.94 P LÖ4 P 114 Patent üveg gumi 75 mm-es 1 drb e-.06 Befőtt kötöző spárga 1 gombolyag —.16 Pergament papir 3 iv i—.24 Befőtt eimke üvegre ragasztható 10 drb —08 rA' francia rádió szerint a bordeauxi kor- i mánv Weygand tábornok indítványára' megfosztotta katonai rangjától dc Gaulle tábornokot, azért, mert nem telt eleget a kormány ama fölhívásának, hogy szüntesse be londoni tevékenységét és térjen vissza Franciaországba. A tábornok elcsapása annál is inkább nagy föltűnést kellett egész Franciaországban, mivel de Gaulle futotta be a pár hétig tartó francia—német háború alatt a legkiemelkedőbb katonai karriert. Amikor a háború kitört de Gaulle egy páncélos ezrednek volt a parancsnoka ezredesi rangban. A szedáni katasztrófa után Reynaud akkori francia miniszterelnök meghívta de Gaullet, akit időközben tábornokká léptettek elő, a kormányába mint államtitkárt és a honvédelmi minisztérium vezetésével bizla meg. De Gaulle ebben a minőségében a Reynaud-kormány katonai szakértője is volt. Már ezalatt az idő alatt is éles ellentetek mutatkoztak a fiatal tábornok cs a két aggastyán hadvezér, Pétain és Weygand között. Ézck az ellentétek Franciaország katonai öszszeomlása ulán végleges szakításhoz vezettek. Pétain és Weygand céltalannak látták a további ellenállást és ezért a németektől fegyverszünetei kértek. Ezzel szemben de Gaulle a harc folytatása mellett tört lándzsát. Barátjával, Reynauddal a háború folytatása mellett tüzelt. Pétain és Weygand azonban elkerülhetetlennek ítélték Franciaország teljes katonai összeomlását és ezért élesen szembe helyezkedtek Reynauddal és de Gaullellal. Olasz hírforrások szerint Weygand mindkettőjüket le akarta tartóztatni és ettől a szándéktól csak azért állt el, meri Bordeauxban megalakult új kormány attól tartott, bogy a letartóztatások hitére forradalom törne ki Franciaországban. De Gaulle es Reynau'd igy elmcnekülhVftek Londonba és ott megalakították a francia ellenkorniánynak nevezhető komi lét, amely további háborúra izgatyNémetörszág ellen. De Gaulle, amint az olasz lapok írják, a londoni rádióban mondott beszédeiben »vón tábornokoknak® nevezte Pétaint és Weygandot, akik régóta nem teljesítettek aktiv katonai szolgálatol, kiöregedtek mesterségükből és nem értenek a modern háború vezetéséhez. E beszédek után nem kell csodálkozni azon, Hogy Weygand és Pétain elcsapták a túltemperamentumos fiatal tábornokot. Dc Gaulle tábornok" neve csal® a nagyközönség számára új, katonai szakkörökben nevét már régóta ismerik. 'A legtalálóbban a Frankfurter Zeitung jellemezte akkor, amidőn tagja lett pár hétlel ezelőtt a Reynaud kormánynak. /Kevés olyan tüzes vérmérsékletű tisztje van a francia hadseregnek — irta a német lap —, mint Charles de Gaulle. Kevés francia tisztnek volt olyan határozott elgondolása az elkövetkezendő háborúról, mint neki. 'Amikor még ezredes volt szóban és Írásban igyekezett barátokat toborozni elgondolása számára, amely szerint Franciaországnak külön hivatásos hadsereget kelt megteremtenie. Nem akart löbbé hosszú háborút, gyors döntést akart elérni mégordig 'a motornak segítségével. Szerelte az újkori, hadseregben a technikát és nemcsak" a technikáért macáért szerette, hanem azért, mert a harci szellem újjászületését várta a technikától. Ragyogó nyelvezetben vázolta Charles de Gaulle, hogy mikép lesz a nagv hadvezéri elhatározások ismertető jele a .gének közreműködésével létrejött villámgyors döntés. A bareikorsi hadosztályok" galopptemP'óiát összehasonlította a régi lovasság szerepével," Hangsúlyozta a nagy légi kötelékek mecleoetést okozó föllépését, a megvert ellenség üldözését. Egész szivét megtöltötte a támadás gondolata. Ezért követelte, hogy az állam segitse elő a-nagytávlatú ter-. vekhez való kedvet a Hadseregben, mert szerinte a győzelem istennője csak azoknak ad* ja odút magát, akik álmukban is izzóan és vágyakozni kívánkoznak utána*. A lap megállapítja végül, hogy de Gaulle tábornok kétségtelenül igen nagy próféta tehetséggel volt fölruházva. A Frankfurter Zeitung e jellemzéséből is kiderül, hogy de Gaulle a leglelkesebb szószólója volt a hadsereg gépesítésének. Bár a mult világháború felét nemet hadifogságban töltötte el és igy nem lehetett közvetlen tapasztalata a harcikocsik átülő szerepéről, a háború után ugy könyveiben, mint a Sorbon * neon tartolt előadássorozatában valamint a Saint Cyr-i katonaiskolában tanári minőségében tartolt előadásaiban folyton liungozgozlatta a motor nagy szerepét az elkövetkező háborúban. Három könyve jelent meg ezekről a kérdésekről. Világosan megjósolta mindazt, ami a mostani francia-ncmet háborúban bekövetkezett. Rámutatott arra, hogy Németország valószínűleg Bejgiumon keresztül fogja támadni Franciaországot és ez esetben át fogják törni a keleti belga erődvonalakal. a belga hadsereget a tengerpart felé szorítják' vissza, amiáltal 350 km-es rcs támad majd Franciaország északi határán. Ezen a résen özönlik majd be az ellenség és ezáltal a Maginot-vonal védelmi rendszere értéktelenné válik. mivel az ellenség megkerülheti és körülzárhatja a Maginot-vonalat. Ezí a német támadást Franciaország csak az esetben védheti ki, ha sokszámu gépesitelt hadosztállyal rendelkezik. Ezért nem szűnt meg hangoztatni és követelni a francia hadsereg motorizálásának szükségességét. »•! Amint a legtöbb esetben, a látnoki erővel fölruházott dc Gaullet épp ugy nem hallgatták' meg és fantáziának nyilvánították, mint angol kollégáját, F ti 11 e r tábornokot, aki ugyancsak a motorizálás mellett szállt sikra — eredménytelenül. — Egv embernél talállak csak visszhangra de Gaulle követelései: Paul Reynaudnál. Reynaud pár évvel ezelőtt a francia képviselőház hadügyi bizottságában azt indítványozta, hogy állítsanak fül liz motorizált hadosztályt és egy speciálisan kiképzett roham hadsereget, amely lehetővé tenné Franciország számára, hogy ' segítségére siessen szövetségeseinek. Reynaud hivatkozóit arra, hogy 3000 katona, akik a páncélkocsikban teljesítenek szolgálatot felér 50.000 önműködő fegyverekkel felszerelt gyalogos katonával. Reynaud indítványát a hadügyi bizottság elvetette és továbbra is a konzervatívabb hadviselés módszerei mellett foglal tállást, amelyet Gamelin, Weygand és Pétain képvisellek. Dc Gaulle ebben az időben jelentette ki a 'leirrps katonai munkatársának a kővetkező, azóta bevált igazságú mondatot: »\em kétlem, bogy elméleteimre egyszer majd visszatérnek, csak attól félek, bogy ekkor már késő lesz®. Valóban az történt, amit de Gaulle megjósolt. A próféta tehetségű katona csak akkor juthatott döntő szerephez, amidőn már minden elveszett és amikor a jóvátehetetlen katasztrófa véglegesen igazolta őt. Dc Gaulle most megkísérli a leholollent: n» összeomlott Franciaországban fel akarja támasztani az ellenállás szellemét, amit Pétain és Weygand teljesen céltalannak tekint. I-Ízért de Gaullet kitaszították a frapcia hadseregből, forradalmárnak, lázadónak nyilvánították, akire golyó várna, ba visszatérne Franciaországba. Szülők — Diákok! \ mim guorsirőszakiskolában Horváth Mihálv-u. 3. szünidei és államvizsgára előkészítő modern irodai gyorsirási és gépírást tanfolyamok kezdődnek. Keresztény iskola. Kisépez gyorsirástanitevá. Tájékoztató. Telefon IU 10.