Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-29 / 146. szám

r Ártalmatlan, enyhe, megbízható­DOBOZ OóQjís 2.40 PENGŐ , ^ir^en+réyogvszerta^ De Gaulle tábornok a londoni francia komité vezére Irta: Parragi György meri, esaE egy finom nőt lélek szokta egy Eso* kör virággal megkeresni . , . t A költő és a festő " 'Az elfelejtett festőt, a virágok és tájak, a színek és igazságok költőjét mennyire . híven és múlhatatlanul jellemzik a legkisebb vonasai, a legfutóbb megjegyzései, csak ugy, mint átfogó nagy hitvallása a művészetről és az emberi sors legnagyobb kérdéstiről. A J u h á s z-muzeum em­lékei őrzik ezeket a gyors és alkalomszerű üze­neteket: Fehérvárról irta 1922-ben Juhász Gyulának: »K e d v e s Juhász! Fájdatera, nem me­hettem ismét ki Hollandiába. Pénzünk annyi­ra értéktelen, hogy nagyon sok kellene, Most Prohászka Ottokár püspök ur vendége vagyok s areképét festem. — Azt hiszem, nem­sokára viszontláthatom. Addig is üdvözlöm önt és kedves Mamáját meleg szeretettel K. L.c Pár évvel későbbről való ez a megható, gyors reruzajegyzet, amelyet becsúsztatott a költő aj­tajába: •Kedves Gyula! Itt jártam, hogy megkö­szönjem a jóakaratot, mellyel kiállításom alkalmával velem foglalkozik és megcsókol­jam édes anyjának drága kezét. Az ajtó zárva volt, csak a lelkem teheti meg, szeretettel Károlyi Lajos*. És még néhány sor 1927 március 7.-ről; a Ró­kus kórház betegágyából, néhány nappal a vég kezdete előtt — talán az utolsó sorolj az egész életében független és szabad művész megdöbben­tő segélvkiáltisa a költőhöz: •Kedves Gyula! Veszélyes vesekő­operációval bpnnfekszem a Rókus-kórház uro­lógiai sebészeti osztályán, II. em. 51. ajtó, 21. ágy. Nagyon kérem, tekintve, hogy már de­cembrr óta ágyban fokszem, szegedi bará­tainkkal együtt egy társadalmi akció megin­ditását. Baráti szeretettel Károlyi La­j o s«. Nélhány küldemény még elérkezett a beteg­ágyhoz, de az aszketikus, önmegtartóztató, apos­toli élet — amely sohasem áldozta föl szuvereni­tását és amely a maga számára megelégedett a vegetáriánus életrend böjti szigorával né­hány nap múlva keserves halálos küzdelem után elfogyott. A művészből — aki egykor Ferenczy Károlyival. I v á n y i-G r ü n w a \ ddal, Torma 'Jánossal. R u d n a y Gyulával kereste á szépség költészetét Ilollósy Simonnál Nagybányán, Münchenben, Parisban, Flórenczben, Rómában — nem maradt meg más. mint apostoli életének pél­dája. a Szentek élete feló kívánkozó hitvallása és képeinek, vázlatainak csodálatos lírája. Az elfelejtett fpstő örök élete most kezdődik, bogv 13 év' siri kriptájából egész művészete eiő­ször tárul föl a nyilvánosság színpadán, hitvalló életének és roppant hagyatékának ma megnyitó kiállításán. Károlyi Lajos örök" élete kezdődik, aki szent Volt és művész volt Vér György Elsőrendű kárpitos munkák / Z E D R E / I-nél Szent Mihily-utca 1, Fodor-utca sarok Tefefon 15-56. Nagy raktár ELADÓ politúros uj diófa: telehálószoba K A K U S ZI miiasztalosnál. Kossuth Lajos-su­gárut 5 szám Párisi Nagy Áruház Rt. Szeged (Csekonics ésKiss-utca sarok) BEFŐZÉSHEZ Babos üveg félfehér} liter 0.3 0.5 ___ 0.75 ar 5 drb —.68 4 drb —.68 4 drb —Ü8 Befőttes üveg félfehér: liter 0.25 0 3_ IL3 ár 4 drb —.58 4 drb —.68 4' drb —18 Lekváros üveg félfehér: liter 02 03 _ 05 ár 5 drb —.58 5 drb —.78 4 drb —.88 Ugorkás üveg félfehér: liter 3 1 8 B ár -.58 —.78 -.98 P 1.18 Patent üveg 75 mm-es: liter 0.3 0.5 075 I ár —.84 —.94 P LÖ4 P 114 Patent üveg gumi 75 mm-es 1 drb e-.06 Befőtt kötöző spárga 1 gombolyag —.16 Pergament papir 3 iv i—.24 Befőtt eimke üvegre ragasztható 10 drb —08 rA' francia rádió szerint a bordeauxi kor- i mánv Weygand tábornok indítványára' megfosztotta katonai rangjától dc Gaulle tá­bornokot, azért, mert nem telt eleget a kor­mány ama fölhívásának, hogy szüntesse be londoni tevékenységét és térjen vissza Fran­ciaországba. A tábornok elcsapása annál is inkább nagy föltűnést kellett egész Francia­országban, mivel de Gaulle futotta be a pár hétig tartó francia—német háború alatt a leg­kiemelkedőbb katonai karriert. Amikor a há­ború kitört de Gaulle egy páncélos ezrednek volt a parancsnoka ezredesi rangban. A szedá­ni katasztrófa után Reynaud akkori francia miniszterelnök meghívta de Gaullet, akit idő­közben tábornokká léptettek elő, a kormányá­ba mint államtitkárt és a honvédelmi minisz­térium vezetésével bizla meg. De Gaulle eb­ben a minőségében a Reynaud-kormány ka­tonai szakértője is volt. Már ezalatt az idő alatt is éles ellentetek mutatkoztak a fiatal tábornok cs a két aggas­tyán hadvezér, Pétain és Weygand között. Ézck az ellentétek Franciaország katonai ösz­szeomlása ulán végleges szakításhoz vezettek. Pétain és Weygand céltalannak látták a to­vábbi ellenállást és ezért a németektől fegy­verszünetei kértek. Ezzel szemben de Gaulle a harc folytatása mellett tört lándzsát. Barátjá­val, Reynauddal a háború folytatása mellett tüzelt. Pétain és Weygand azonban elkerül­hetetlennek ítélték Franciaország teljes kato­nai összeomlását és ezért élesen szembe he­lyezkedtek Reynauddal és de Gaullellal. Olasz hírforrások szerint Weygand mindkettőjüket le akarta tartóztatni és ettől a szándéktól csak azért állt el, meri Bordeauxban meg­alakult új kormány attól tartott, bogy a le­tartóztatások hitére forradalom törne ki Fran­ciaországban. De Gaulle es Reynau'd igy elmcnekülhVf­tek Londonba és ott megalakították a francia ellenkorniánynak nevezhető komi lét, amely további háborúra izgatyNémetörszág ellen. De Gaulle, amint az olasz lapok írják, a londoni rádióban mondott beszédeiben »vón tábor­nokoknak® nevezte Pétaint és Weygandot, akik régóta nem teljesítettek aktiv katonai szolgá­latol, kiöregedtek mesterségükből és nem ér­tenek a modern háború vezetéséhez. E beszé­dek után nem kell csodálkozni azon, Hogy Weygand és Pétain elcsapták a túltempera­mentumos fiatal tábornokot. Dc Gaulle tábornok" neve csal® a nagykö­zönség számára új, katonai szakkörökben ne­vét már régóta ismerik. 'A legtalálóbban a Frankfurter Zeitung jellemezte akkor, amidőn tagja lett pár hétlel ezelőtt a Reynaud kor­mánynak. /Kevés olyan tüzes vérmérsékletű tisztje van a francia hadseregnek — irta a német lap —, mint Charles de Gaulle. Kevés francia tisztnek volt olyan határozott elgon­dolása az elkövetkezendő háborúról, mint ne­ki. 'Amikor még ezredes volt szóban és Írás­ban igyekezett barátokat toborozni elgondo­lása számára, amely szerint Franciaországnak külön hivatásos hadsereget kelt megteremte­nie. Nem akart löbbé hosszú háborút, gyors döntést akart elérni mégordig 'a motornak se­gítségével. Szerelte az újkori, hadseregben a technikát és nemcsak" a technikáért macá­ért szerette, hanem azért, mert a harci szellem újjászületését várta a technikától. Ragyogó nyelvezetben vázolta Charles de Gaulle, hogy mikép lesz a nagv hadvezéri elhatározások is­mertető jele a .gének közreműködésével létre­jött villámgyors döntés. A bareikorsi hadosz­tályok" galopptemP'óiát összehasonlította a ré­gi lovasság szerepével," Hangsúlyozta a nagy légi kötelékek mecleoetést okozó föllépését, a megvert ellenség üldözését. Egész szivét meg­töltötte a támadás gondolata. Ezért követelte, hogy az állam segitse elő a-nagytávlatú ter-. vekhez való kedvet a Hadseregben, mert sze­rinte a győzelem istennője csak azoknak ad* ja odút magát, akik álmukban is izzóan és vágyakozni kívánkoznak utána*. A lap meg­állapítja végül, hogy de Gaulle tábornok két­ségtelenül igen nagy próféta tehetséggel volt fölruházva. A Frankfurter Zeitung e jellemzéséből is kiderül, hogy de Gaulle a leglelkesebb szószó­lója volt a hadsereg gépesítésének. Bár a mult világháború felét nemet hadifogságban töltötte el és igy nem lehetett közvetlen ta­pasztalata a harcikocsik átülő szerepéről, a háború után ugy könyveiben, mint a Sorbon * neon tartolt előadássorozatában valamint a Saint Cyr-i katonaiskolában tanári minősé­gében tartolt előadásaiban folyton liungoz­gozlatta a motor nagy szerepét az elkövetkező háborúban. Három könyve jelent meg ezek­ről a kérdésekről. Világosan megjósolta mind­azt, ami a mostani francia-ncmet háborúban bekövetkezett. Rámutatott arra, hogy Német­ország valószínűleg Bejgiumon keresztül fog­ja támadni Franciaországot és ez esetben át fogják törni a keleti belga erődvonalakal. a belga hadsereget a tengerpart felé szorítják' vissza, amiáltal 350 km-es rcs támad majd Franciaország északi határán. Ezen a résen özönlik majd be az ellenség és ezáltal a Magi­not-vonal védelmi rendszere értéktelenné vá­lik. mivel az ellenség megkerülheti és körül­zárhatja a Maginot-vonalat. Ezí a német tá­madást Franciaország csak az esetben védhe­ti ki, ha sokszámu gépesitelt hadosztállyal rendelkezik. Ezért nem szűnt meg hangoz­tatni és követelni a francia hadsereg motori­zálásának szükségességét. »•! Amint a legtöbb esetben, a látnoki erővel fölruházott dc Gaullet épp ugy nem hallgatták' meg és fantáziának nyilvánították, mint an­gol kollégáját, F ti 11 e r tábornokot, aki ugyancsak a motorizálás mellett szállt sikra — eredménytelenül. — Egv embernél talál­lak csak visszhangra de Gaulle követelései: Paul Reynaudnál. Reynaud pár évvel ezelőtt a francia képviselőház hadügyi bizottságában azt indítványozta, hogy állítsanak fül liz mo­torizált hadosztályt és egy speciálisan kikép­zett roham hadsereget, amely lehetővé tenné Franciország számára, hogy ' segítségére sies­sen szövetségeseinek. Reynaud hivatkozóit arra, hogy 3000 katona, akik a páncélkocsik­ban teljesítenek szolgálatot felér 50.000 önmű­ködő fegyverekkel felszerelt gyalogos katoná­val. Reynaud indítványát a hadügyi bizottság elvetette és továbbra is a konzervatívabb had­viselés módszerei mellett foglal tállást, ame­lyet Gamelin, Weygand és Pétain képvisellek. Dc Gaulle ebben az időben jelentette ki a 'leirrps katonai munkatársának a kővetkező, azóta bevált igazságú mondatot: »\em kétlem, bogy elméleteimre egyszer majd visszatérnek, csak attól félek, bogy ekkor már késő lesz®. Valóban az történt, amit de Gaulle megjó­solt. A próféta tehetségű katona csak akkor juthatott döntő szerephez, amidőn már minden elveszett és amikor a jóvátehetetlen katasztró­fa véglegesen igazolta őt. Dc Gaulle most megkísérli a leholollent: n» összeomlott Franciaországban fel akarja tá­masztani az ellenállás szellemét, amit Pétain és Weygand teljesen céltalannak tekint. I-Ízért de Gaullet kitaszították a frapcia hadseregből, forradalmárnak, lázadónak nyilvánították, akire golyó várna, ba visszatérne Franciaor­szágba. Szülők — Diákok! \ mim guorsirőszakiskolában Horváth Mihálv-u. 3. szünidei és államvizsgára előkészítő modern irodai gyorsirási és gépírást tanfolyamok kezdődnek. Keresztény iskola. Kisé­pez gyorsirástanitevá. Tájékoztató. Telefon IU 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom