Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-22 / 140. szám

Férfi n ő i ballon-kabátok nagy választékiam a legolcsóbb árban emlő a kiszíni lari. Sfein Péter uri-, nőf divatáru flrletében Kárász-utca 14. Sajtópör egy szentesi újság beszüntetése körül fl törvényszék a pénteki főtárgyaláson elrendelte a valóság bizonyítását (A Délmagyarország munkatársától) Érde­kes sajtópör i'őtárgyalúsát tartotta meg pénte­ken n szegedi törvényszék Scíroy-tanácsa. A sajtópör középpontjában egy beszüntetett !Bj­ség áll, a beszüntetés után Indult meg a sajtó­harc, amely most a bíróság elé került. Az új törvényes rendelkezések ulapjún az elmúlt év szeptember. 3(1-úu megszüntették a Szentesen megjelenő Alföldi Újság cimü napilapot. Az ujsag utolsó szútnábnu Vajda Ernő, h lap tu­lajdonosú búcsúzó cikket írt. Cikkében, amely­ben elbúcsúzott a közönségtől, lapjától, azt ír­ta, hogy az Alföldi Újság 39 óvia szolgálta a kossutlii eszméket és a magyar közéletet s most meg kell szűnnie. De reméli — írta —, houy lia majd jobb idők jönnek, megint cletre kelhet, a régi újság. A búcsúeikk megjelenése után, ok­tóber 1-én, amikor az Alföldi Újság már nem jelent, meg, a volo régóta szembenálló lapban, a Szentesi Naplóban, Szathmári István szer­kesztő válaszolt Vajdának és a többi között olyanokat írt, hogy soha még méltatlanabbal ttom éltek vissza Kossuth nevével, mint az Al­földi Újság utolsó számában. Ez az újság — írta tovább — nem tudott belehelyezkedni r konstruktív munkába és 1919-ben előljárt ab­han a bomlnsztásbnn, amely az ország romba­dőláséhea vezetett- Szemelvényeket idézett a lap akkori közleményeiből. A cikk miatt Vajda Ernő sajtó útján elkövetett rágalmazás címen pört indított Szathmári István ellen. A pénteki főtárgyaláson Szathmári elismer­te az inkriminált cikk szerzőségét, de tagadta bűnösségét, majd közérdekre való hivatkozás­sal kérte a valóság bizonyítását. Kijelentette, hogy a búösúcikk miatt föl volt háborodva a szentesi keresztény társadalom, mert Vajda úgy állította be magát, mintha mártír volna, holott a lap u zsidótörvénnyel kapcsolatos ron­delkezések miatt szilnt meg. Védekezésében még előadta, bogy közérdek az, hogy a lap múltját nyilvánosságra hozza, Sznthinarb vé­dője terjesztette elő ezután a bizonyítási in­dítványt. Bizonyítani kívánja, hogy a főniR­gúnvádló a forradalmak alatt mcgbotrénkoZ­iatÓMu viselkedett, tanukat kert kihallgatni ar­ra, hogy 1918-ban a városi közgyűlésen súlyos kijelentéseket lett az akkori városi és mofeyei vezetőkre, azonkívül tanukat kért kihallgatni Vajda kommiiualatti magatartására is. Kérte megidézni Cfeafricis Lajos ny. főispánt, Sima Lászlót, Gyulavárii Ocza volt tanácsnokot, Bugyi Antal kormány főtanácsost, és másokat. Csák Gyula dr. a főmagánvádló képviselője nem ellenezte a bizonyítás elrendelését, de a maga részéről ellenbizonyítást kért. A törvényszék rövid tanácskozás után elren. dclte a valóság bizonyítását cs nyolcnapos ha­táridőt adott az ellenbizonyítékok bejelentésére. Később kitűzendő főtárgyaláson hallgatják majd ki a tanukat. Mprftcnár rádió, gramofon, varrágép óriási válászféhban olcsá árban. Résziéire is Dery Gépáruház rt. • Nagy javítóműhely. a Alapítva 1U1. fl fodrászok és a vasárnapi munkaszünet Érvek és ellenérvek a fodrászüzlefek vasárnapi zárvafartása körül (A Délmagyarország munkatársától) Szóvá kell tenni végre, hogy Szegeden minden ipari szakmában érvényesítették már a vasárnapi munkaszünetet, csupán a fodrásziparban dol­goznak vasárnap délelőttönként. Legutóbb a pékiparosok között létrejött, megegyezés révén szigorúan bevezették a sütőiparban .is a va­sárnapi munkaszünetet cs a pékek nemcsak, hogy nem árulnak .vasárnap friss kenyeret, do házhoz sem szállítanak. A vasárnapi munka­szünetet. tehát minden vouulon komoly szigo­rúsággal betartják, csupán a fodrásziparosok­kai kapcsolatban nem lehetett mindeddig megoldást találni. Bizonyos, hogy ilt nem könnyű a helyzet, részint a közönség maga­tartása miatt, részint a fodrászipar, egyik ko­moly betegsége, a kontácmunk® terjedése miatt. A vasárnapi munkaszünet részbeni fölfüg­gesztésére egy 1926. évi rendelkezés nyújt mó­dot a fodrászjparoaoknak. A törvény rendel­kezése szerint ugyanis az iparosok közmeg­egyezés alapján maguk mondhatták ki, hogy szükségesnek tartják-e a vasárnapi munkaszü­net részbeni fölftiggesztésút, vagy sem. A bu­dapesti fodrásziparosok a teljes vasárnapi munkaszünet mellett szavaztak ós a munkaszü. uetet n fővárosban szigorúan bo is tartják. Szeged fodrásziparos munkaadói úgy határoz­tak, hogy a vasárnapi munkaszünetet a dél­előtti órákra föl kell függeszteni, helyette hét­tőn délelőtt .van szabadidejük az alkalmazot­taknak. Ez a beösztás azonban — tagadhatatlan —, rendkívül sérelmes a fodrdszíparl alkalmazot­takra. Különösen a nyáron merül föl mindig újból ez a probléma, mert a nyári vasárnap délelőtt, amikor, az alkalmazott a fürdőzés, vagy sportolás örömeitől fosztja meg magát, a hétfő délelőttől nem pótolható. Hétfőn már mindenki dolgozik cs a fodrásziparos család­ja. baráti köre nem vehet részt a munkaszüne­ti szórakozásokban. De legsérelracscbb a va­sárnap délelőtti munka a keresztény vallas-er­kölrs szempontjából, mert a fodrászipar! al­k üma .otta.kat megfosztja áz istentiszteleten való részvételt ÖL. Mii mond a fodröszipari munkás? Beszélgetést folytattünk néhány fodrász­ipari munkással, akik így világították ú)ég á rájuk nézve sérelmes helyzetet: — Tulajdonképpen cúuáltatán nincsen va­sárnapunk — mondotta egy női fodrászsegéd —, mire hazaérünk és megebédelünk fél 2, vagy 2 óra s olyan fáradtak vagyunk, hogy semmi kedvünk ahhoz, liogy a délutánt valahol, egy kis szórakozással, vagy sportolással cltölt­sük. A szombat ugyanis a legnehezebb na­punk. Hivatalos záróránk 8-kor van, dc aki 8 óra előtt egy perccel bejön az üzletbe, még ki kell szolgálni. Ez annyit jelent, hogy aa ille­tő hölgy nem kerül sorra fél 9 előtt s ha mo­sást és vizondotáldst rendet, akkor 10 óra előtt nem készül el a frizurája. Szombaton éjjel ki sem tudjuk pihenni magunkat, és reggel, kezdő­dik újra a munka . . . Hétközben is sérelmes dolog, hogy nincsen déli munkaszünet s alig van annyi időnk, hogy megebédelhessünk és folytatni kell a munkát, különösen, ha forgal­masabb napunk vau! Nyáron a hétköznap de­li záróm-meghosszabbítást is be keltene Vezet­ni a fodrásziparban, hiszen tni is emberek va­gyunk és legalább a forró déli időben szeret­nénk néha lemenni a Tiszára. Meg lehelne ol­dani, úgy, hogy 12—l-ig, vagy 1-5-ig zárórát tartanának a fódrásziizletek, hiszen ha meleg idő van, ebben az időpontban úgy sem jön sen­ki az üzletbe, mert mindenki, aki fisak teheti, chnegy fiirdetii.. Eddig tart a fodrászipari munkás, nyilat­kozata. Nem követelőzik — holott csak" a. joffog elbánást követelné —. Csak arra hivatkozik, hogy ő ís ember és joga van ahhoz, hogy a Vasárnapját úgy töltse el, mint más becsüle­tes, keresztény munkás, aki délelőtt templom­ba mehet és délután szórakozhat, vagy a fül­dözésnek, sportnak áldozhat. ' , i B munkaadó álláspontja Ha. a fodrászipari munkaadó szemszögéből tekintjük a dolgot, akkor sök mentő körül­ményt fedezhetünk föl. A fodrásziparban ugyan­is az utóbbi időben egyro .jobban elterjedt a konfármunka és a „magánvállalkozás", vagyis a fodüásziparos segédek, sőt tanoncok közül sokan „gyakorlatoznak" háznál, a saját kontó­jukra ... — Attól félünk, — mondja a munkaadó —, hogyha bevezetjük a teljes vasárnapi munkaszü­netet. akkor még Jobban efburjáneik majd a. kontárkodás és az alkalmazottak magánvállal­kozása. A közönség ugyanis hozzászokott, ah­hoz, hogy vasárnap is rendelkezésére állunk és ha zárva találja majd az üzleteket, gondosko­dik arról, liogy legyen, aki vasárnaponként a házhoz jöjjön, ami még kényelmi szempontból, is kedvező a közönségre nézve. Különösen áll ez a hölgyfodrászipárba ii, mert a mostani fri­zurák legnagyobb részét a hölgyközönség nem tudja saját maga megfésülni s ezért rá vnn Utalva arra, hogy vasárnap is fodrászhoz men­jen — fésülködni. Ha ez nem lesz lehetséges, aklcdr a hölgyek, rendelnek a lakásukra fod­rászt és ezzel hihetetlenül megszaporodik majd a kontármünkn. "A férfifodrászok viszont a gilettől félnek, a gilctte-lpall föllendülésétől. Olyan cz a féle­lem, mint amikor a szövőipar rettegett a szö­vőgépek bevezetésétől. A gílcttc-pcngo haszná­latát nem lehet megakadályozni úgy sem. vi­szont aki kénytelen, vagy bármilyen szempont­ból ucm szeret önborotválkozni, az úgyis fod­rászhoz megy legföljebb — vasárnap nem bo­rotválkozik, hanem szombaton cslc, a fodrász­nál elintézi. B közönség magatartásán múlik főképpen a fodrászipar vasárnapi munkasziinetének. betartása. Ahogy egészen könnyen el tudjuk viselni, högy vasár­nap szombati kenyeret eszünk, hogy a fűszer­árut szombaton kell megvásároljuk stb., úgy áthidalható a borotválkozás, vagy a frizuráz­kodás is. Keresztény érzésű, magyar, embernek' arra kell itt elsősorban gondolnia, högy a fod­rásziparos is ember s reá is érvényes a harma­dik parancsolni: „Megemlékezzél arról, hogy az Ur napját megszenteljed!!" A közönség kö­réből kell kiindulnia annak a mogzalomnak, amely a fodrászipar teljes vasárnapi mjinka­szünetét eredményezi. Nagyobb eredményt ér el irodában, gyárban, sportban, fokozott erőkifej' tésro serkent a K O L A ÍOO százalék Egyodárúsító: VÉNUSZ Drögéria. Mikszáth Kálmán-utca 5. ) Az állambiztonsági és a népoktatási javaslat a felsőházi bizottságok előtt Budapest, júniüs 21- Pántokén dclolőtt József királyi herceg clnöklésével összeült az igazság­ügyi a ycderőbizottság, amely elfogadta az állambiztonsági törvényjavaslatot, majd a köz-, oktatásügyi bizottság Scrcdi Jusztiniáu herceg­prímás clnöklésével a népoktatás ügyi javasla­tokat fogadta el. A bizottsági üléseken a kor­mány részéről llndócsay László igazságiigymi­niszter, Bartha Karoly honvédelmi miniszter, Hóman Bálint kultuszminiszter és Antal Ist­ván igazságügyi állumtitkár. volt jelen. Mátyás-emlékbélyeg sorozatot ad ki a posta Budapest, junius 21. A postavezérigazgatóság közli, hogy julius 1-én Mátyás király születésének 500. évfordulójával kapcsolatban kulturális célo­kat szolgáló 3 filléres felárral 6 filléres, 5 fillé­res fölárral 10 filléres, 8 filléres fölárral 16 fillé­res, 10 filléres fölárral 20 filléres és 16 filléres fölárral 32 filléres névértékű bélyegekből álló emlékbélyegsorozat kerül forgalomba. A teljes sorozat eladási ára 1.26 pengő. A bélyegsorozat 200.000 példányszámban készül. A bélyegek csak Sorozatban, da darabszámkorlátozás nélkül kap­hatók. Fürdőruhák Evezősnadrágok ZWICKL Horváth M. u. 10* Olcsó borjúhús Keresztesnél Kálvária u. 24 Paprikásnak való P 1'40-föl Sülni való P 2"03—2"20 Csak szombaton és vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom