Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-18 / 136. szám

Nedű, 1940. vi. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfotaam 130. szám A hűszngclvű Szózat Mostanában még megrenditöbben és még toegrázóbban szól Vörösmarty magyar hős­költeménye: Hazádnak rendülellc­n ü 1 ... Mintha ez a százesztendős — ódá­nak kevés, imádságnak megrázó cs fölemelő — szózal is világosan azt az utat járná cs dokumentálná, mint miniden olyan, ami egybefogó és örök. Maga a mü megma­rad változatlanul és hozzátehetellenül, de a hangja, a hangszerelése koronkint változik. Ma más hangszerelésben halljuk az örök magyar hősköltemény megindító imád­ságát, melyebbről és tisztábban, más hangsze­rek drámai szólójával cs más hangsúlyozá­sával. Vannak korok, amikor az ismétlésben megszokott sorok külön életet kezdenek, szár­nyalva úsznak fölöttünk és ugyszólnak szí­vet-torkot fojtogatóan, mint az égzengés . . . Külön életet kezdenek a sorok, önmaguktól nőnek, tornyosulnak és mint egy szimfóniából zengenek drámai tömörséggel messzire a más­kor csak az egészben hallóit hangszerek. Igen, mostanában megrendítőbben szól a Szózat, a százéves sorok fölött halljuk az uj hangsze­relési. És ebben a pillanatban, amikor megnőtt és i'ölfokozoll jelentőséggel zendül a magyar­ság drámai imája, előttünk áll egy finom Íz­léssel készült nemes mívű kötet (Cserépfalvy szép kiadása), címlapját piros pipacs és há­romszínű pántlika szövi át: »A Szózat és a nagyvilága Csekey István <lr. pro­fesszor könyve, amelynek ma kettős je­lentősége van. nemcsak az, bogy busz nyelven sorolja föl Vörösmarty nemzeti költeményéi, nemcsak az, liogy a címoldalon olt áll a nemzetközi világ nyelvén is: »L'Ap­p c 1 C h a n t National II o 11 g r 0 i s e n 20 1 a n g 11 e s« cs nemcsak az, liogy megmu­tatja, milyen lialása volt egy kis nemzet és társtalan nyelv imájának a többi nemzetek költőire, hogyan hatott szinte minden euró­pai nemzetre a magyar hősköltemény, — va­lami más jelentősége is v a ai en­nek a szép és büszkén hirdető kötetnek ab­ban, bogy éppen most jelent meg a könyvpiacon, éppen most gyűjtötte össze n magyar Szózal busznyelvü visszhangját, harmonizálását és husznyelvü variációját. Máskor, más időben Csekey István nagy­szerű munkát végzett volna e kötettel a ni a ­g y a r i r o d a 1 o 111 és nemzeti 1 u d o ­ni éi 11 y részérc, most emellett ínég sokkal többet is végzett és még sokkal többel is mutatta bc cz az uj kötete. Megvilágítja és bi­zonyítja, hogy nem mindig egy nem­z e 1 s z á m b c 1 i n a g y s á g a, nem mi n ­dig egv nyelv használatának ha­I á rai jelentenek döntő érveket a nagy egye­temes fejlődésben, olykor kis nemzetek is ké­pesek arra, liogy fölrázzák a nemzetközi lel­kiismeretet és képesek arra, bogy hangot ad­janak örök nagy érzéseknek, amelyek alól .'gyetlen. bármilyen nagy nemzet sem von­hatja ki magát. Egv társtalan n y e 1 v és egy kis nemzet is képes arra. hogy a maga lelkiismeretével, történelmi sorsával, szavának igazságával hatással legyen nálánál hatalmasabb nemzelek érzésére és költészeté­re. Hosszai évek lankadatlan, fáradtságos, sok táj felé forduló munkájával készüli cl ez a finom mivii kölet és Csckev István akkor je­lenlétié meg, amikor jelentősége sokszorosan megnőtt és sokkal nagyobb drámai erővel szól, mint egy egyszerű, az irodalomtörténet muzeuma számára való szorgalmas gyűjte­mény. Szinte a világ majd minden jelentős nyel­vén halljuk ill Vörösmarty imáját cs ahogy ránktörő érzésekkel lapozgatni kezdjük az idegeimvelvű oldalakat, külön meg kell álla­mink. Csekey István kitűnő bevelő tanulmá­nyánál. amely liosszu évek búvármunkájának és gyüjtőszcnvcdélyének eredményeként fog­mi Felvilágosítás kérések után tovább harcolnak a franciák Berlini jelentés szerint egyes francia különítmények a maguk számlájára megkezdték a fegyverlerakást — A németek elfoglalták M@*z erődítményét és behatoltak Dijonba Mussolini Hitlerhez utazott — Anglia teljes egyesülést ajánlott föl Franciaországnak A francia tragédia rohamlépésbcn közeleg a végső beteljesüléshez. A drámai kifejlet első mozzanataként a francia rádió közölté, hogy Rcynaud miniszterelnök lemondott. Az uj kormányt P e t a i 11 tábornagy alakította uieg, Weygantl tábornok helyettes miniszterel­nöksége mellett. Miközben Bordeauxban a kor­mányváltozás megtörtént, az összeomlott fran­cia seregek — amint a német távirati iroda je­lentette —, a fölbomlás nyilvánvaló jelei kö­zött özönlenek vissza deli és délnyugati irány­ban. Hétfőre a német csapatok Besanconiól délkeletre elérték a svájci halárt és ezzel be­zárták a gyűrűt a Lotliaringiából és Elszász­ból visszavonuló francia erők körül. Ennek hatása alatt tette meg Pctain miniszterelnök hétfői rádiónyilatkozatát, amelyben bejelen­tette, liogy a harcot be kell szüntetni. Nyilat­kozatához hozzátette, hogy a hétfőre virradó éjszakán tárgyalásba bocsátkozott az ellenség­gel, hogv lássa, vájjon katonák közöli Ichctse­gcs-e megegyezés. Vasárnap és hétfőn a Balti-államokban is tovább bonyolódtak az események. Amint hi­vatalosan jelentik, az orosz kormány Lettor­szághoz cs Észtországhoz ugyanolyan szövegű jegyzéket intézett, mint szombaton Litvániá­hoz. Jegyzékében ugyanolyan követeléseket tá­masztott, mint amilyeneket Litvánia már elfo­gadott. A jegyzék átnyújtása után a szovjet­csapatok Leltországba és Észtországba is Le­vonultak. Az eszi kormány lemondott. íüíler beszedet mond a Versailles! Kastélyban Róma, junius 17. A Tribuna Baselen át jelenLi, hogy a versaillcsi kastélyban nagy előkészületek folynak a Führer fogadására. Hitler előrelátha­tóan junius 28-án nagy beszédet mond a kastély­ban, ugyanazon a helyen, ahol busz évvel ezelőtt aláirtak a békeszerződést. lalja össze a százéves Szózat jelentőségét és husz nyelvre, szinte az egész külföldre gya­korolt hatását. Ezzel a munkával sikerült a professzornak a magyar hősköltemény 1861-ben készült tiznyelvű kiadását meg­kétszereznie. Baltikumi és északi észle­letei ulán kezdelt foglalkozni e nagy nemzet­közi hatással a nyomról-nyomra kimutatha­tó rokonság föltárásával és ina különösen idő­szerűnek érezte a husznyelvü Szózat összefog­lalását. »A nemzeti imádságnak újból olyan nagyfontossága a vigasztaló és nemzetnevelő ereje — irja —, mint volt a múlt század hat­vanas éveiben, az elnyomatás korszakában*... »ez a költemény rendületlenül hirdeti a ma­gyarság élniakarását a nagyvilágban*. Meg­állapítja Vörösmarty alkotásának irodalom­történeti helyét és értékét, a Szózat a magyar romantika gazdag nemzeti lírájának terméke és »hasonló szerepet tölt bc a ma­gyar irodalomtörténetben. mint »a 1 e g n a g y a b b m a g y a r« a politikai l ö rt é n c 1 e m b e n«. Kétségtelen, hogy a nem ­zeti szellemei és érzést mélyebben és igazabban senki sem fcj'zle ki, mint Vörösmarty e köl­teményében. Kutatásainak eredményeképpen megállapítja a költemény hatását egész Euró­pára. Első idegennyelyü fordítása német volt, »Zurut'« cimen jelent meg 1842-ben. Gaz­dag adatokkal és kutatásokkal tér ki arra a hatásra, amelyet a magyar költemény a f i 1111 és a svéd költészetre fejtelt ki. Ez a rész | külön önálló tanulmánynak is beillik, ahol a testvérnépek közös szellemisége áll a közép­pontban. Végül is azt a megállapítást vonja le a 'fejtegetésekből, hogy a Szózatot a finnugor népek közös himnuszá­nak lehet tekinteni. De Vörösmarty nemcsak a rokonnépek költésze'tére volt hang­súllyal cs hatással. Már 1861-ben Prágá­ban megjelent egy cscli daloskönyv, amely­nek lapjain olt van a »Vlaslenecká« (Nem­zeti dal), amely csaknem szószerinti fordiló­sát adja a Szózatnak azzal a különbséggel, hogy a magyar hőstettek heh ébe — Szvatqp­lukét és Ottokárét iktatta. A tanulmány vé­gül is kimutatja, hogy Vörösmarty páratlan alkolása nemcsák az északi rokonaink költé­szetére hanem a szomszéd népekére is átfogó erővel hatolt. És itt, éppen abban is van a Szózat jelentősége a nagyvi­lágban. Ezért megrázóan érdekes végiglapoz­ni a husz nyelven, husz különböző hangolású hangszeren "megszólaló magyar bősköUe­UU Á rigóiul J. A. Blackwell szJólallalta meg 1850-ben Londonban: /Hungárián Natio­nal Song*. — eszperantóul első közlés­ben jelenik meg a kötetben Kaloosav Kálmán fordítása: a »Proklamo«, — észtül: züles­hiiüd*. — finnül Valter Juvá verseit hall­juk: zJulistus*, — franciául az idősebb Alexandrc Dumas fordítása már 1863-ben megjelent: »L'Appel«, — eredeti szedéssel lát­juk'a görög fordítást. — ugyanilyen sze­déssel a hé ber változatot, horvátul »GÍas« cimen jelent meg, — latinul »Vox valis*, — németül /Aufruf*, — olaszul Liua Linari fordítását adja a kötet »Ap­pdlo« cimen. ez is első közlés Várady Imre professzor közvetítésével, — a román for­dítást J. C. Pop készítette el 1897-ben: »Ra­sunet*. — első közlésben hozza a kötet az uj ni té'11 fordítást ciril Írással, egyik legelső át: költést jelent Hermán Kellgren munkája, aki 1815-ben svédül adta ki a Szózatot: »U;i­gersk Naüonalsang* cimen. Ciril belükkel találjuk a szerb fordítást, Blagoje Brábric munkáját, — 1860-ban jelent meg a tót for­dítás az »Ohlas«, — majd Vámbcry Ármin fordításában eredeti török szedéssel tőrökül kapjuk a költeményt, utána vendül »Ná­liiid cimen. Ez a fordítás ugyancsak a múlt század derekán jelent meg. Végül a cseh" át­írás fejezi be a sort. IIusz hangszer a nagy nemzetközi zenekar­ban . . . Csekey István könyve nemcsak iro­dalomtörténeti dokumentum, nemcsak lelkes gyűjtőszenvedély eredménye, sokk a I t ö b h annál. Meg megrendítőbben cs még meg­rázóbban szól a magyar hősköltemény. <v gy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom