Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-16 / 135. szám

rekamie ka^ FOTELÉ Kf^ olcsón i 0 "DOMEVINCZE kárpitosmesternél lir. Apponul \ a. 21. Telefonit—83. Itikut a vitátysaftá Mxckc&ztaséfreikei* AUóhh&h. ,,<ii.t<z&ottÁz>Mk'' a vzMí UicadéUokat (A Délmagyarország munkatársától) Stephine lauzannc, a hires francia publicista azt irta egyszer a Mat in-ben, hogy a független újságíró a kózügy házőrző kutyája. Mindenütt ott kell lennie, mindent látnia cs hallania kell, hogy pontos hírszolgálattal léphessen az olvasók ele, mert csak igy lehet elejéi venni a suttogásnak, a valótlan liirck terjesztésének. A nagy világlapok tudósítói valóban ott ülnek minden ország fővárosaiban, Iiogy közvetlen élmények és benyomások alapján küldjenek lapjaiknak tudósítást telefonon, vagy távirat utján. Ez persze drága mulatság: a Malin-nek például csaknem tízmillió frankjába kerül évente a szerkesztőség és a hírszolgálat. Ezt nem minden lap engedheti meg magának s igy a/.lán rá van utalva azoknak a lapoknak, vagy hírszolgálati irodáknak Információjára, amelyek eredeti helyszíni tudósítást közölnek egy-egy világeseményről. Napjainkban annyi ujságiiév röpköd a fejünkfirn, Iiogy valóságos mozgó liirlaplexikonná intézményesedik a koponyánk. Próbáljunk meg egy kis rendszert teremteni, járjuk végig kutyafuttában a világlapok szerkesztőségeit. Nem költünk sokat ezen a nagy ülőn, éppen csak annyit, amennyit a l>clning,varor»zág előfizetése kilesz... Azért hangsúlyozzak ezt, mert nem elég csupán meglátogatnunk a nagv államok fővárosait, /vidékre: is el kell mennünk. Ez az alapvető különbség fönnáll világviszonylatban. Amerikában, Angliában, sőt igen sok más államban ugyanis gyakori esel, hogy a vidéki lap jóval nagyobb néldánys/ámu és sokkal álütöbb orgánum, mint egy-egy fővárosi újság. A korlátlan lehetőségek hírlapjai Tessék vinázni. már indulunk is. Hajón fllünk, nem kell félni: senkivel sem kötöttünk «e;n szavatossági egyezményt, sem kereskedelmi szerződést s igy kevés a lehetősége annak, hogy megtorpedózzanak. Nevvyorkba értünk. Itt rohannunk kell, lehetőleg autón, hiszen hatalmas reklámok ordítják: -vFoof, -nhy maik . . .?< Bolond, mért gyalogolsz? Vegyük meg a Nemyork Times t. Többmilliós példányszámban jelenik meg. A Monroe elv újságja: Amerika az amerikaiaké, Európa pedig r-ináljnn, amit akar. De ha ebből Amerikának kára származnék, akkor ... A bohemed vá ros többi p> napilapját most hagyjuk figyelmen kivül. Sanfraneiskóban és Bostonban vásároljunk újságot. Ezek annyiban birnak jelentőséggel. hogy Amerika 131X1 napilapja által fönntartott bárom hatalmas hírszolgálati iroda, üak: nz Associated Press-nek, az United Pressr»ek és az Internationa) Nem a Sérv lee-nek világhíreit tükrözik vissza. A Nemyork Times mellett leghíresebb lapok a bostoni Uhristian* Kince Monitor és a rsikagói Daily Nem*. Ezek eddig a benemnvaflio/.iis politikája mellett törtek lándzsát, az utóbbi időben azonban mintha megváltozott volna a nézetük ebben a tekintetben. Az tény, hogv ezeknek az újságoknak van legnagyobb hatása az amerikai közvélemény kialakításában. Igyunk meg gyorsan egy Coca-Cola-1 — speciális amerikai liüsilő ital —, jólesik ebben a későn jötl melegben. Aztán hagyjuk ott a «brainwave* — itgyliullám — országát. Nem vagyunk szokva ahlioz a rettenetes rohanáshoz, amit az amerikai élet megkövetel: hajókázzunk vissza a mi jó nyugodt, uiindcn idegességtől mentes kies kis Európánkba , . . A kikötőben azonban búcsúzzunk még el attól a sajátságos amerikai ujságirótipastól, akit Columnist-nck hivnak. Nálunk ez ismeretien fogalom: a columnistek nem egyetlen lap számára dolgoznak, hanem több újságban is megjelentetik cikkeiket. Nevüket 3 világ minden részén ismerik. Kitűnő publicisták, akik európai fogalmak szerint horribilis p&:zt c-eresnek. Egv columnist inferjuvolta meg annak.dején Teleki Pál miniszterelnököt is, ez az interjú — ha uiég emlékszünk rá — nagy foltu.lést kellett. Gond bv America . . . Angliai szerkesztőségek Angol partok elölt Vagyunk. Keressünk hamar egy kikötőt, ahol partra tudunk szállni, aztán lokjuk leire az útból az ácsorgó angolokat és ugorjunk be amilyen gyorsan csak lehet Londonba Á nyoh milliós városban öt.sze»ra kilenc reggeli es három e-ti lap jelenik meg. A Times igén kőmolv angol lap, bár példányszám tekintetében me-sz© mögötte marad a hozel hajonimilliós Dailv Expre?s-nfk. A Cily, a Foreign Office, ?j kormány télhivatalos lapja} igen megbízható híranyaggal rendelkezik Szerkesztőbizottságának élén a cantenbury érsek ál). Főszerkesztője Dawson, aki igen közel áll Chamberlain-hez. Amilyen nja©odt modorban irt annakidején a hábnrti ellen, éppe'v nyugodtan ir mo-t a háború mellett. Félhivatalos lap a Daily Telegrapb is. Ez a lap olvasztotta magába Anglia egvik legrégibb és legelőkelőbb újságját, a Morning I'ost-ot, amely kénytelen volt beszüntetni megjelenését, mert esak< kétszázezer példányban jelent meg. Érthelü cz a megszűnés, ha elgondoljuk, hogy a milliós példányszámú lapokban olyan magas a hirdetési tarifa, hogy egy egész oldalnyi hirdetés például 25.000 pengőbe kerül az első oldalon. A Duily Express a legnagyobb angol lap.'Nemrég iinucpelto közel hárommilliós példányszámban való megjelenését. Ezt a nagy eredményi a tulajdonos-főszerkesztő, lord Beavcrbrook szerint azzal érte cl, hogy szakított az angol lapoknak azzal a hagyományával, hogy az első oldalon tőzsdei hirckct, vagy egyéb hirdetéseket hoz: ehelyett a fontos eseményeket és a legérdekesebb híreket közli le a lap első oldalon. »Az újság célja, hogy elmondja mi történik — irja ' a Daily Express az ünneplés napján kiadott számában. — Minthogy nem mindenkit érdekel a szalonna ára, bármilyen fontos is az, a szalonna árát nem az első oldalra nyomtatjuk. Mindent megírunk, mert szomorú tapasztalat bizonyítja, hogy a tények elhallgatása a pletyka és rcniliir virágzásáhez vrzet. Persze az emberek nem mindig szeretik, ha az igazság, ha a róluk szóló hír napvilágot lát. Ez sokszor igen kellemetlen számukra. Ez ellen azonban nem elhallgatással kell védekezni, hatjem ugy, hogy no kövessenek el olyan dolgokat, amelyeknek nrm volna szabad megjelenni*. Ez a lap az izolációs politikának volt mindig a harcosa, vagyis annak, hogy Anglia lartsa magát távol az európai kontinensen lelolyó eseményektől. Azóta ezt a nézetet természetesen föladta. Ugyancsak föladta nézetét a Daily Mail is — lord Rothermere világlapja —, amely az angol német közetedes szószólója volt. Egy harmadik újság, amelyik föladta előbbi fölfogását, a Daifi- Herald. Mint a munkáspárt orgánuma a Szovjettel való szoros együttműködés politikáját képviselte, a bekövetkezett események hatására azután nemrég gyökeresen szakított ezzel a nézettel. A liberális párt hires reggeli lapja a News Chrontale, esti lapja pedig a sokat emlegetett Star. Ennek a bulvár-lapnak vannak a legfeltűnőbb értesülései. A Daily Express esti kiadása az Evening Express, a f»othermere.-konsz©rn esti lapja pedig az Evening News. Az angol vasáina-, pi lapok közül leginkább a Sunday Times és a Sunday Express híreit szokták átvenni a hétfői világlapok A legjelentősebb vidéki lap Angliában a liberális Manchester Guardian. Nagyobb, mint igen sok londoni újság. E d e n orgánuma a Yorkslíire Fost, amelynek tulajdonosa Eden mostohaapja. Melegünk lett ennek a sok újságnak fölsorolásánál. Jó volna egy kicsit megpihenni, amúgy is leszállt már a hires londoni köd, alig látunk mi azegény ujazók az orrunknál tovább. Csak éppen sejtjük a dolgok és az események körvonalait. Deliál nagy ut van még hátra. Legjobb, ha tankra ülünk, azzal jutunk" cl leghamarabb Franciaországba . . . Francia pikantériák Franciaországban erősen működik a cenzúra 8 igy a frankhon újságjait annyira jellemző külpolitikai sokszínűség megszűnt.* A Quay d'Orsay Hírhedten revizióellenes. Az Oeuvre cimü kisantant lap külpolitikai munkatársa a hires Tabouis asszony, aki a legnagyobb szenzációkat tudla mindig beledobni a közvéleménybe. Lehet, hogy néha Igazat ir, do ezt nem mindenkor hiszik el neki. A lup hangja egyébként — magyar vonatkozásban —- jelentősen enyhült a légutobbi időkén. Az Echn de Paris dühöstollu igazgatója, Geraud, ismertebb nevén Pertlnax, aki a revízió ellen fakadt ki egészen addig, inig -lapja meg nem szűnt és be nem olvadt a Jour cimü lapba. A .Tmirnak vezetője Lcon Bailby, olaszbarát publicista, aki Francot is támogatta a spanyol polgárháború idején. A francia birodalmi gondolat képviselője s igy igen érdekes megnyilatkozásai vannak az olasz hadüzenet óta. At orosz-finn harcok idején Finnország megsegítését követelte. A legnagyobb lap n Petit Párisién, mellette a Matin-t idézik legsűrűbben. A Tenips a Quay d'Orsay hivatalos lapja. A Petit Journal a tüzkereszlesD e la R o q u e orgánuma. A Figaro, Paris Soir, Libecté, liitransigeant erősen angol barát lapok. Ezek nem engedtek l.on R 1 u in kormányzata alatt, hogy Franciaország Anglia érdekei ellenére is beleavatkozzék n stnnyol polgárháborúba, amelynek szükségességét viszont Rluni visszhangja, a Populaire hangoztatta. A kommunisták reggeli és esli lapját »t Hiunanitét és a < n Hoirt a háború kitörésekor betiltották. Német egyöntetűség Békés utunk során látogassunk el most Németországba, ahol azért nem lesz sok dolgunk, mert a politikai helyzetnél fogva nincs a sajtóbari differenciálódás. Van azonban egy rendkívül érdekes dolog. Az úgynevezett regiomilizálásl remis szer cz, amely azt jelenti, hogy a i.juguli m;gy városokban megjelenő német lapok a nyugati kérdésekre fektetik a fősúlyt, a birodalom keleti és déli részében megjelenő Újságok pedig a közép- cs délkeleteurópai kérdésekkel foglalkoznak behatóan. A Völkiseher Bcobacliternek berlini, bécsi' és müncheni kiadása van, a nemzeti szocialista Í

iárt hivatalos lapia. A Hamburger Freradendatt, a Berliner Bőrsenzeitung és a Göring tapjaként kezelt Essener Natinnalzeitung melleit érdekes a Frankfurter Zeitungnak állásponttá, amely még ma. is Igen gyakran a konzervatívabb véleményeket tükrözi vissza. A Deutsrh© Allg©« mein© Zeitungot és a külügyi hivatalos kőnyomatos Deutsche Diplomstisrh Poltttertie Kon c pondenz-et kell még kiemelnünk az esti Angriff, Naehtausgnbe és a Bécsben a régi Reirhepnst és a Neue Ereié Presse helyett megjelenő Neues Wiener Tagblatt mellett. Gyönyörű nyomás és nagyszerű technikai kivitel jellemzi ezeket a lapokat. A protektorátusban a Prager Tagblatt és a Per Neue Tag él. Gyerünk tovább ,d© — ba szabad kérnünk —• lépjünk e.gyszere. Az olasz siftó Olaszországban nincs vidéki és nincs fővárosi lap. Egv formán nagy és fontos valamennyi. A Giornalc d'Italia AirginiO Gayda cikkeiről hires, a milánói Popolo d'Ualla-t Mussolini alapította. Ciuno lapja a Trlegrafo, Balbo orgánuma a (,'orriere Pudano. A turini iStainpa a Palazzo Chigi félhivatalosa, igen sokszor idézik a! világlapok. A Regime Foacista a fasizmus jobboldali szárnyát képviseli. Legnagyobb példányszámban a Corriera dclla Ncra jelenik meg A Kefazionl Interiiazionali külpolitikai folyóirat, számtalan cikkét veszik át a környező országok lapjai. Kitűnően tájékozott az olasz külügyminisztérium szándékait illetően. Ilires olaszországi lap a Valikán újságja, az Osservatore Romahivatalos nézetét tükrözi vissza ma minden lap. • no, amelyről az a megcáfolt hir jelent meg, hogy Ez alól bizonyos mértékben egyetlen lap kivétel: az ürdre. Aránylag kis példányszámú, az utóbbi időben különösen megcsappant előfizetőinek és olvasóinak száma. Emilé Buré a tulajdonosa, de szellemi irányitója tulajdonképpen a román Pop esc u. a bukaresti Úniversul főszerkesztője. aki kezében tartja a lap részvény többségét beszüntette megjelenését » Utunk végetért. Aki még nem fáradt ki, et menjen Afrikába. Ott is vannak lapok. Ugy hiszszük /schwarz ohne sveis- jelennek meg a —szerecsenek miatt . . , (maron) Készít el sí rendű tMUb ben szobafestést, mázolást és butorfényezést jutányos árban. Cégtulajdonosi Csányi Mihály Fekete/n* ncca 22. Telefont 1U-42. AFEKETESAS UTCAI KERTÉI! BÚTORCSARNOK I

előnyős árakkal és nagy választékkal áll a bwtorvásárl k özötuóg rendelkezésére. |