Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-12 / 107. szám

Már most SPSffi toiásbrikett, szén és koksz szüksénlelét Szebbnél-szebb tavaszi, nyári cipő és szandál kiilinlegesságek minden színben kaphatók Karácsonyinál „MOBIL L" Tisza L. kft 40. Nemzeti Takarékosság tagja Klauzál-tér 3. Az Ady-Juhász pör emlékei Juhász Gyula hagyatékában Egy ismeretlen „Ady-vers" története ® A hires Duk-duk affér versemlékei — Nyilatkozat-háború Juhász Ady-verse körül (A Dcliiiugyaroinzúg munkatársától) A költők hala luk után ójuck. S ha cz igaz, akkor igaz az a másik tí'U-l is, hogy u költők nem halnak meg. Életűk és elmenetelük minden pillanata: fcltúiiiH­•rtta ' es örök misztérium, amely ásódénak akkor is, ha előítéletek cs rossz szokások dás. me^h ••• követ hengergetnek a kripták ajtaja elé, letagad hatatlan örökség akkor is, ha a korok hangula­tában elnémul a megtagadott niull és hallgatnak a fegyverzajban n múzsák. A három évvel ezelőtt meghalt Juhász Gyula hagyatékában keresgélve (könnyű a vidéki költő hagyatékát áttekinteni) eszébe jut a kutatónak az a kérdés, bogy vájjon ezek a halhatatlanságba költözött vá teszek, akik közé Juli ász Is tartozik, nem tartják-e ildomtalannak korunkban a föltá­niadártV Nem jobb-e elhunyni csöndben s várni, mig a dolgok megérnek az idő méhében? A kor bátort ara óságára vall u az, hogy egy-egy jöven­dőt mondó költemény mélyen Ickszik lenn a vi­lágraliujll .bus avar alatt,? Vagy a jövő Ígé­rek e mégis az. Iiogy végre három évvel a ha­lál után «gv fiatal szegedi irodalomtörténész: Pakli Imre sajtó alá rendezte Juhász Gyula Isit, e-aknem leljen gyűjteményes verseskötetét? Ne keressünk a kérdésekre feleletet. Kutassunk h vább a költő hagyatékában; érdekes Irodalmi emlékek kerülnek napfényre a gyűjteményből. Az ismeretlen Ady-vers ét évvel ezelőtt egyik fővárosi lap Ka­im aouji szániában egy addig ismeretlen Ady-vers jelent meg. A vers, amelyet véletlenül talált meg egv Ady-rajongó, a következő: Tizenhét rácsonyi NINCSEN, NINCSEN!? Nincs senuni és nincs Minden. Csak as éu szivem van és volt Az. én nagy, véres, mámoros Szivem E szent, c lelholt! Nincsen öröm és nincsen Szerelem Nincsen Vigasz cs nincsen Pénz, Csak én mindenem és én semmim, Csak én Szivem, te élsz! le vagy a vung Körötted forognak balogul \ bus csillagok s o beleg Borúdra mind borul! fold. Szivem, előlied térdreesem S dalolom a legszebb zsolozsmámat. Tiéd a Világ, a Szépség, a Bün S kincseim kincse; a Bánat! A vers nagv föltűnést keltett: főleg azt vitat­ták a vitatkozók, hogy miért rejtette cl ezt a versét a költöfejcdvletn Juhász Gyula hagyatékában néhány újságkivá­gás és néhány nyilatkozat nem várt feleletet ad erre a kérdésre. E/t nz > Ady-vcrset, a megje­lenést követő nyilatkozatokkal együtt Juhász ki­vágta az újságokból és eltette. Csak most rlc­riilf ki a®, liogv miért. K/J az A4.v-v,i*,| ugyanis * hirr- Buk-flnk affér után maga Juhász Gyula illa, hojry bcblzonyitna a h<ihm|>osokliak; nem­r-ak Ady tud Adv-verset írni, h nemkülönben a/ért is, h"sy egyetlen vers csokrában tégye gúriv tárgyává Ady összes .kinövéseit,* A vers megjelenését követő nyilatkozatok kfi­úi I Kosztolányi kijelentései eltalálták a valót: okfejtéseit és következtetéseit azonban egyrészt rem' hitték, másrészt azóta elfeledlek Előtte ugyanis Eöldessv Gyula, Ady költészetének legalaposabb Ismerője ezt írja a versről: »A? Ady-izgaimak, Ady-frázfsok Ady sajátos 'endü­letel nyugtalanul háborognak a versben. Ady köl­tészetének fejlődéstörténetében nem fog lehetni szó nélkül elmenni emellett a vers mellett. Az öröm, szépség, szerelem, a bt)n, a bánat, a pénz nagybetűs milhizálásai először ill jelentkeznek és csak egy jó pár év múlva találkozunk velük viszont,« Babits Mihály is biztosra veszi, hogy Ady zsenijének egy korái jelével állunk szemben, még a kétszavas cintben is a későbbi Adyra Is­mer. Egyet azonban nem tud megérteni: »Miért maradt ki ez a gyöngy a MÉG EGYSZER gyöngy­salából V Hogyan van az, hogy a költő évekkel megelőzte saját fejlődését és aztán újra kezdte a lépcsőt, melyről egy pillanatra felrepült? Mi ri­asztotta el?; Móricz Zsigmond is elfogadja azt a nézetet nyilatkozatában, bogy a •Nincsen, nin­csen!?* Adynak egy korai nagy verse. Koszto­lányi Dezső alapos vizsgálat alá vei le a költe­ményt s megállapította, hogy azt semmiképpen sem irlialta Ady Endre. 'Ennek a versnek min­den szaka úgyszólván egy-egy epigramma felki­áltójelekkel: s Ady majdnem sohase használt felkiáltójelet. A cím a két Írásjellel is más stí­lus: nem Adv stilusa Az Ady-frazeológiákról szólva az, volt Kosztolányi véleménye a verssel kapcsolatban, hogy olyan fogaltnak és jelképek is nagybetűkkel szerepelnek a versben, amelyek Ady egyetlen költeményében sem fordulnak elő ilyen alakban. (Vigasz . . . Világ Közepe . . .) Két szó, a .Szépség és Bün: Juhász Gy ulához ve­zette sz elemző Kosztolányit. Juhász • gyakran beszélt a Szépségről és Bűnről, arról a nagv al­kotó Bűnről amelyről Nietzsche prédikál, akiért fiatalon együtt lelkesedtünk . . .« 11a valóban Ju­hász irta ezt az »Ady-költeniényt.', akkor ez lé­lektanilag ugy magvarézható, hogv a költő-bará­tok között szokásos játék gúnvos stilusutánzás­ra unszolta egyik-másik rinielőt . . . Juhásznál magyarázható meg legkönnyebben ez. a stilusután­zás: az Adyval történt ősszeszólalkozása után éppen a túlhajtott sziqQjalizmu.s ironikus kihang­súlyozására irta y Nincsen, Nincsen!?-!. A gra­fológia is amellett bizonyít, hogy Juhász irta » költeményt: az aláírásként szereplő vAdy Endre név utolsó betűje ugyanis gyors lefelé-rántással van befejezve s Ady soha nem húzta le a végső firtüszúrat. Juhász azonban mindenkor, kivétel nélkül. Juhász Gyula teljesen tilánozfa Adyt — írja Kos/lobjiivi , de egyben-másban önmagát adta. S ezzel leplezte le magák » „En az ital barátja vagyok ,. A rendkívül érdekes irodalmi vita alig kel­telt feltűnést, kevesen-hitték el Kosztolányi meg­állapításait s rábízták az időre és véletlenre, hogy igazságot tegyen. Jóval később Tprmay Cecil lapjában a Napkelet-ben Rogsnyal Kálmán emlékezett meg Juhász Gyuláról s ebben a vissza­emlékezésében eleveníti föl Ady Endrének és a Hol nanosoknak ismert vitáját. A Ilo In apósakkal történt SIIkOS összezördülés után Adv az t'j Időkben köz/étel le hires Duk-Duk cikkét, amely­ben megtagadta a közösséget a .Holnap -pal s fe­jedelmi gőggel mond bókof a konzervatívok felé. A cikk óriási főfhűborodáxt kelteti a Hoina­posok kóréhen s amikor égy alkalommal Ady megjelent közöttük a Kávéházban, éles és hangos vila indult meg n márvánvasitnlok fölött. Csak egyetlen ember ült csöndben a sarokban: Juhász Gyula. És késő éjszaka egy verset nyomott Rozs­nyai kezébe. Csak neked . . . mondotta. V vers nem is került soha nyilvánosságra. Juhász is elfeledkezett róla, Rozsnyai is eltemet­te többi emlékei közé Csak visszaemlékezésében tett említést róla s közölte, mint jellemző mo­mentumát Ady és Juhász párbajának. A vers, amely a kávéházi vita hevében született rae* fgy szól: Én az ital barátja vagyok, Szeretem a gyönge írókat, Szeretem megcsókolni azt, Ami Holnap.! Szeretem a lánö szerelmet, . Tiszteletdíjai és a békét, Bölcsek, poéták, hamisak ' Menedékét. Szeretem a megrokkanókaf, Aláírókat, utazókat. Amerika felé ha raennelá A hajókat. Szeretem a kiruccanásokat, A dukkdukkokat, az uj költőket, A váltókat, a bankokat. Az Uj Időket. Én az ital barátja vagyok, Szeretem az Affért, a Heccet, Szeretem megcsókolni azt, Aki Herczeg! Mar-Ady Endre. Ennél a napvilágra nem került versnél is ke­ményebben felelt Juhász Gyula Ady Duk-Duk cik­kére. A válasz fokozla Ady kiméleflen haragját, amely azután alig ismert határt akkor, amikor EmM Tamás a .Jávorka nótájár-ban ezekkel a sorokkal fordult a >4Iolnap*-lól távozó »Ady­vezér* után; Verjo meg a nagy gyász, fojlsa el az álok Aki ígyen hagyja cserben A legszebb brigádot! Gyepre táltos, gyepre! Urimódi bitangsaga Lesz a vezér veszte — Ha nem ma, hát holnap. Holnap \ ízkereszlrej Aztán nemsokára elcsitultak a felreértések, megszületett a béke Ady és a Holnaposok lcö­zött: a Holnap második kötele már Ady részvé­telével jelent meg. Erre a kibékülésre vonatko­zik Ernőd Tamásnak az az ismeretlen költeménye, Hinelvet halála előtt 1908 tavaszán kéziratban kül­dött Szegedre Juhász Gyula hagyatékának kiegé­szítésére s amelyet »Juhász Gyulának, Nagyvá­rad. 1909 febr. 11* a jánlással irt a <Magyar Bá­risban*: A mi ávénk, a mi brévénk a ml hullánk, a mi káténk idők multán, napunk bulllán egyszer majd csak ige lesz. A ml kardunk, a mi kopjánk a mi tollúnk, a mi káténk régi láncát, szolgatáncát uj ütemre csörgeti. A ml kincsünk, a mi kincsünk a mi krédónk, a mi káténk idők multán, napunk hulltad lesz még Tízparancsolat. Olt fekszik ez a vers megsárgult ujbágkivága­sok, örökszinü költemények és régi fényképek, között Juhász Gyula hagyatékában. Legalul, talán, hogy közelségével se sértse meg két köllő nagy­szerű barátságának emlékét — egy nyilatkozat fekszik. Juhász Gvula irta a .Holnap- i vissza­yiiilékczésokben. Elárulja ebben a nyilatkozat­ban. bogy nz egykor elcsitult Ady-összetiizés em­lékeként nem maradi meg más, csak • Eniöd Ta­más Jávorka nótája és »/. én Ady-ver„ei>i . . Ez a nyilatkozat nll feküdt a •Ládafiában*., abban a temetőben, amelybe élni járt Szeged köl­tője, a csöndes, holdvilágos tiszaparti esték' re­Bőse: Juhász Gyula. Nem beszélt róla sohasem;, titok maradt a többi titok között: elmúlhatatlan szeretetnek tartotta meg magában azokat a Jele­neteket is, amelyeket Ady Juhász vita néven is­mert meg a közvélemény. Kél költő: Ady és 'Ju­hász hallgat a Ládafia - emlékei között: vájjon érti-e korunk a hallgatást? > . '. Azt a hallgatást, amelynek csöndjében a mi tollúnk . . . régi lán­cát. bzolgatánc.át uj ütemre csörgeti . , Kalmár-Marén Ferene PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK (átapitoltáh IRál-bfű királyi sjcabadalomlevéUsM SZEGEDI FIÓKJA Sxéhitf ryitf r é» Yor Ü a m « r tea sarok HITELEKET BETÉTEKET WALUTA ét DEVIZA minden időben késcségge! folyósít e'önyösen gyümötcsöxJot ügyleteket gyorsan és elonyüsen bonyolít le

Next

/
Oldalképek
Tartalom