Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-10 / 105. szám

India es a Kelet európai szemmel r. C. Fcrguson előadása a szegedi egijelemeii (A Délmagyaf ország munkatársától) Érde­és minden tekintetben figyelemreméltó elő­adás színhelye volt a, központi cgycleiu aulája fBsütörtököii .18 órakor. F. (J. Fcrguson, a Bri­tish Couneü magyarországi megbízottja „India és a Kelet európai szemmel" címmel tartott angolnyelvü előadást, amelyre meglepően nagy­számban gyűltek össze az angolul tudó szege­djeit. F. 0. Forgáson előadása bevezető részé­hen hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a politi­kai propaganda kifejtésének gondolata, csupán azoknak akarja bemutatni Tndiát és a Kelet (vonzó oldalait., akikot kivándorlás szempontjá­ból érdekel. Ezután rátért, arra, hogy az európai ember, Üa Keletre utazik, hároiu dologtól fél: a klímá­tól, a járványoktól és a kígyóktól. Ferguson föl­sorakoztatta azokat az érveket, amelyek a szin­te babonás felelem ellen szólnak, majd igen ér­dekesen vázolta a különböző európai népfajták ottani életmódját s azokat a találékony fogá­sokat,. amelyekkel elviselhetővé tudjak tenni a keleti életet. Hangoztatta, bogy a legtöbb euró­pait csak a kalandvágy viszi Keletre, holott a keleti kivándorlásnak igen sok előnye vap. A nagyvárosok Keleten éppen olyan modernek és Civilizált kényelműek, mint Európában, az a különbség csupán, liogy a szállodák jobbak, komfortosabbak és a kiszolgálás százszázalék­kal pontosabb, mint minálunk, F. C. Ferguson beszélt még a Kelőt miszti­kumáról, amit az európai soha sem fejthet meg, majd Indiáról, amelyet külön kontinensnek ne­vezett, hiszen oly nagy különbség vau vidékei, szokásai és embertípusai között, amilyen Euró. pa legelte ulótesébb embertípusai között sem ta­lálhatók föl. Hangsúlyozta, bogy Kelet niucsen elzárva a bevándorlás elől s nagyon sok ma­gyar él kint, különösen Törökországban cs Per. zsiában. Az értékes cs színes előadási Surányí­IJnger Tivadar professzor vezette be és ugyan­csak ó köszöulo Hathónapi börtön a ntaróíugos merényletért (A Délmagyaf ország munkatársától) Izgal­mas jelenetek játszódlak lo november ll-cti a késődéi utáni órákban a Deák Fereuo-ü teában. 'A Deák Fereue-ntea 18. számú ház kapualjá­ból egy magából kikelt, füldúltarcú, középkorú nő ugrott elő s a következő pillanatban a kezé­ben lévő műrőlugos üveg tartalmát a házba betépő férfi arcába öntötte. A marólúgos me­rényletre pereek alatt hatalmas tömeg verő­dött össze, értesítették a mentőket, akik a sú­lyosan sérült férfit: Kökény András 40 éves lámpagyujtogatót a sebészeti klinikára szállí­tották, A merényletről értesítették a rendőrsé­get is. amely azonban már a merénylő nőt nem tudta elfogni, mert a zűrzavarban meg­szökött. Kökény András kihallgatása során elmon­dotta, hogy a merényletet különváltan élő fe­lesége követte, el ellene. Kökény né ellen egész­ségrontás miatt indult meg bűnvádi eljárás. Kökény Andrásáé az ügyében megtartott tör­vényszéki főtárgyaláson tagadta a marólúgos merénylet elkövetését. Azt adta elő, lmgy a vád bel i napon Deszken tartózkodott. Vallomá­sával szélűben volt férje, valamint a Deák Fo­renc-ulca 18. számú ház házmestere s még né­hány tanti, akik a merényletnek szemtanúi voltak, vallották, hogy a vádlott követte el a merényletet, A vallomások alapján n törvény­szék bűnösnek mondotta ki az asszonyt s 10 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta- Az ügy fel­lebbezés folytán a táblához került, amely fisii­törtöküu hozott ítéletében megsemmisítette a törvéuyszék ítéletét s Kökény Amlrásuét hat­hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. BLLYAR08L MOZI Ma utoljára „HURRR! RPR LETTEM! i* HEINZ RÜHMANN nagyszerű vígjátéka r> 7 9 vi • • • • V 0R0KKE 91 a címe annak a páratlan szépségű film­nek, melyért Budapest két legelőkelőbb színháza versenyzett. Amely a filmet ját­szotta 10.000. pengő kaucioj tetl le a bírni döntésig! F't a filmet adjuk Pl NKÖSDJ MEGLEPETÉSÜL a B I L VÁROSIBAN TARKA CIPÓ A DIVAT! RAHA na! Nyári szines cipők. Szandálok. Remek újdonságok. Ifclcincn u. 12. fantasztikus hlr Flaggarországnak fölajánlott angol katonai segítségről illetékes Helyen megcáfolták a külföldi lapokban vlláagákürtölf kalandos híresztelést nak: Eudapesl, május 9, ílietekes helyen az alábbi közlési tettek a Magyar Távirati Iruda­— Tobb külföldi lapban hirek láttak napvilágot egy beszélgetés tartalmáról, amely Teleki Pál gróf miniszterelnök és a budapesti angol követ között folyt volna le. — Nem igén szokott előfordulni, bogy egv ország miniszterelnöke, vagv egy, az illető országban akkreditált követ közléseket tegyen harmadik, nem hivatalos személyeknek egy­más között lefolyt tárgyalásokról. Igv már ezcrl is nevetséges és tendenciózus minden olyan állítás, amelyet ezzel kapcsolatban külföldi tanok egy Associated Press jelentésére hivat­kozva, világgá kürtölnek. Minderi olyan hír tehát, liogy Nagybrilanriia bármilyen katonai támogatást is ajánlott tolna föl Magyarországnak Németországgal szemben, uiímlén alapot nélkülöz. Sürgős hatósági intézkedés után kiáltanak az ujszegedi belvizbajok Tarlhaiatfan heíyze! a belvízáradás alatt levő utcákban — Szegeri kertvárosa mocsárgáz- és maláriatelep — Meg kell oldani a csatornázás kérdését (A Délmagyarország munkatársától) Újsze­geden a Toron tál-tér, Középkikötősor, Temes­vári körút .és Népkerlsor által határolt utcák lakosai bárom hónap óla kétségbeesett küzdel­met folytatnak a belvizekkel. A PiUidb-, Jan­kovics-, l'écskai-, Doháify- cs Bethlen-utcákon nemcsak az udvarokat cs kerteket borítja ma­gasan a vadvízáradás, hanem a pincelakáso­kat, alagsori lakásokat, sőt több helyen a föld­szintes házak lakásait is 10—20 centiméter -ma­gasan ellepte a víz• 83 ujszegedi lakos május 2-én kérvényt juttatott el l'álfy József dr. pol­gármesterhez. Fölsorolták azt a szörnyű álla­potot, amiben 3 hónap óta vannak. Az első ke­rületben a Szécheuyf-tertől mintegy 500 lépés­nyire több mint 80 lelek, kert és ház 3 hónap óla víz alatt, van anélkül, hogy a város segít­ségére sietett volna a bajbajutott polgárság­nak. A gyümölcsöskerték fáj éppen úgy állnak a vízben, mint a fűzfák a Tisza árterében. Ut­cák, udvarok, átjárók összefüggő víztükröt ké­peznek, az útak keresztül-kasul vaunak árkol­va, a lakosság jóformán magárautaltan küzd az egészségét cs vagyouát pusztító belvíz-ára­dással. 40—50.000 pengős vadonatúj házak alap­ját kezdi ki a. víz, falak repedeznek, boltozatok szakadnak be és szegény emberek egyetlen vagyonkája, a bútora pusztul napról-napra. A panaszok alig említik meg a legfontosabbat: az egészséget, aniely a nyirkos levegőben, a do­bós kipárolgás következtében nagymértékben romlik. II szegedi keriváros tragédiája Az idegeneknek büszkén mutogatjuk Újsze­gedet, a propaganda füzetekben a szegedi kert­várossal kapcsolatban gyakran emlegetjük az ózondús levegőt és a rózsaparkot. .4 rózsapark már korábban, a midiié, az ózondús levegő he­lyett maláriatelep cs mocsár bűzös lehelteié KORZÓBAN Ma utoljára Hans MOSER vígjátéka 8IIIIIICK UR (A KÍS UNDOK) PÜNKÖSDI MŰSORUNK: Mark TxvaÍD: Tamás iirffl kalandjai csapja meg a barangolót. A háború előtt, ami­kor a csatornázási tervhez talajvizi méréseket feszközöltek, megállapították, lmgy Újszegeden a talajvíz 5 - 6 méter mélységben van. Ma ott tartunk, liogy erre a kiliinö feketeföldre rá­liulló csapadék nem kerül le a föld mélyébe, mert színültig teliive van talajvízzel. Hu te­hát abnormálisan sok a tavaszi, vagy őszi csa­padék. bekövetkezik a lalajvízáradás. Igy tör­tént most is. A nagy kiterjedésű el laposított kertek és utcákból éjjel-nappal hangos béka­kuruttyolás köszönti a látogatót. Mintha a Fertő-tó, vagy uz Ecsedi-láp környékén jár­nánk . . . S ennek n szomorú állapotnak egyetlen or­vossága volna: a csatornázás.- Újszeged dolgos és szorgalmas népe évek, sőt évtizedek óta sür­geti a csatornázást és vízvezetéket, a torony alatt mindig azzal felelnek: nincs rá pén ! De nemcsak a Széchenyi-téri értelemben vett csatornákat nem csinálta meg a város évtize­dek óta. de ennek a városrésznek még piiin'dio nyílt csatornái, magyarul', vízelvezető árkai sincsenek. Itt minden talajvizet a földnek kel­tene elnyelnie. De nem nyeli el! A középületek niérbelellen sok szennyvizet eresztenek a talajba nyelőkótak útján. A zöld­keresztes védőjiőképző éa a tanítóképző napi vízelvezetését a lakosság 80 köbméterre be­csüli. Ezt a hatalmas mennyiséget éppen nz említett utcák nyelik cl s így nem képesek a csapadékot magukba fogadni. Ezenkívül a híd­fő környékéről minden víz — hatósági segéd­lettel _ a Pillicli Kálmán- és Jaukovics-ut­cákra szakad, miután közel két méter uivokii­lüubség van a földszín között. E városrész möstobaságát, jellemzi még az a körülmény, hogy a lakósok nyolc esztendeje hiába kérik a \ árost, bogy az átjárókat niaga­SZÉCHENYI MOZI Pénteken utoljára 5, 7, 9 TÁNCOLJON VELÜNK! RMRHDR KÉT ÉLETE GINGER ROGERS és FRED ASTATRE A legszebb pünkösdi utazás: DUNAI HAJÓSOK Jávor Pál clso hülNHdi filmje! És még egy aktuális attrakció-r A FJORDOK HAZflJA Norvégi rapszódia

Next

/
Oldalképek
Tartalom