Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-09 / 104. szám

színház ES művészét Az Egyetemi Énekkar jubiláris hangversenye Nemcsak a szegedi egyetemnek volt ünnepe á fiatal Egyetemi Énekkar szerdaesti jubiláris hangversenye, de ünnepet és művészi eseményt jelentett a magyar zenéi élet részére is, állomást a szegedi kóraskultura egyre egyenesebb vonalú és végre jelentékenyebb fejlődésében. Ila lehet ezt a szót használni: meglepő az a meleg áramlat, ahová a tiaenötéves kórus néhány évnyi ut után eljutott Most már nemcsak a tisztán csengő ifjú hangok boldogan daloló öröme log meg, banem a földolgozás, a színezés, a stilus választékossága, amelyeket szilárd egységbe fog össze az együttes munka fegyelme és nemessége. Az ünnepi alkalmakra alakult dalárda művé­szi becsvágyu énekkarrá emelkedett, amely idézni képes a tenger titkait. Ez a szembetűnő és egyenes fejlődés elsősorban az együttes kitűnő karnagyának, Kertész Lajosnak érdeme, aki uj ós uj föladatok felé sarkalja nemesanyagu és meg­értő együttesét. A könnyedebb anyagú szórakozta­tás készségét fölváltotta a művészi kifejezés vá­gya és ezt a fejlődést bizonyította jólesően a ju­biláris hangverseny ünnepe és értéke. Az ötventagu énekkar most-is meglepi a hall­gatót a fiatal hangok egészséges frissességével, de ezenfölül a kifejezés biztonságával és árnyalásá­val, sőt olykor azzal a törekvéssel is, hogy voká­lis eszközökkel íuiut lehet majdnem instrumentá­. lis hatásokat megközelíteni. Kertész Lajos szivesen nyul a dinamikai hatások mellett a kolo­ritok hangsúlyozásához is, szinte n?ár a kórus sajátja lesz a befejező kicsengések érzékeny és el­hal ó finoin hullámzása. Az ünnepi niüsor gazdag és dekoratív csengést kapott, jólesően foglalta össze a magyar dalpoé­zis néhány fejezetét, bár a változatosságot olykor ttiég a népszerűbb, „függöny előtti* szerzemények képviselik. Dc Babtok megrázó »Bolyongás«­ának, Kodály szépségesen cs könnyeztelően 'magyar „Esti dal-ának, székely népdalanak fi­nonV hatású tolmácsolása, Bárdos forró Kos­suth-toborzója és Lányi Viktor költőien finom „Füstbe ment terv«-e a kórus nemes és fülfelé tö­rekvő útját hirdeti. Bizonnyal a következő idők­ben a modern kóruskuliura szclcsiyelésü .és klasz­szikus föladatát jelentő alkotásai is szerepelnek majd uj eredményeik között. Halmos, Vecsey —D e m é n y, D e á k—B árdos György egy-egy szerzeményé, valamiut Laurisin Miklós szi­nes ragyogású kc1 kutonadala és a Berlioz-Rá­kóczi induló lobogó ritmikájáoak tolmácsolása b tte teljessé a jubiláris esi műsorát. (Milyen őszinte orórn volt rövid idő alatt másodszor hal­lani Kodály Esti dal-át, mindkétszer a szegedi eneklő ifjúság átélésében 1) A hangversenyt, — amelyről a rádió kitűnően sikerüli helyszíni közvetítést adott — a Tisza­szálloda szépen megtelt nagytermének közönsége előtt B a 1 ó József dr. rektor bensőséges, őszinte szavai nyitották meg Meleg siker jegyében műkö­dött közre a dekoratív megjelenésű kitűnő énekes­nő, Eyssen Irén, aki JEyssen Tibor dr. teljes ér­tékű kiserete mellett néhánv dalt és áriát adolt éfo kulturált, képzett cs értékes szopránján. Da­lait pompás piros lulipáncsokorral köszönte meg a jubiláló énekkar. A nagyszámú hallgatóság mindvt kitűnő "főj: | vezetőjét: Kertész Lajost Kyssen Irén művészetet. Az ünneplésből méltán és . bőségesen kijutott ;« kar fáradhatatlan lelkes elnökének, Török Sándor dr.-nak is. Valameny­nyíen részesei voltak nemcsak a díszes és rangos hangversenynek, de a hétköznapok csöndes mun­kájának is, amely megteremtette a dalkulturánnk ezt az ünnepét cs szép szegedi diadalát. (vér) —oo— Toldi Miklós (Daljáték bemutató) Diákkorunk legenda-hőse, a raagvar vitézek színe-virága ime, megjelent a színpadon, de legke­Vésbbé sem olyan környezetben, ami előnyére válna. A magyar irodalom egyik legértékesebb köitöi alkotását nem-lett -volna szabad avatatlan •kézzel színpadra átgyúrni s hamisan esengő,érül­teiéit versi kék kel, "erőszakoltan hazafias szóla­mokkal fölcicomázva, operett légkörbeu megszó­laltatni. Lássák be már egyszer a minden bi/.ony­nyal jószándéku szerzöurak, hogy, nem elég az üdvösséghez, ha néhány régi, jól bevált szólamot elpuffogtálnak és kedves, magyaros dallamok it, búsongó dalokat és ropogós .csárdásokat „szeiez­r.tk*. A Toldi Mik ló: cimü daljáték csak gyenge próbálkozas-nak számit a szerzőknek: vitéz Z I­tás Bertalannak és Czobor Károlynak ment­ségére szolgáljon az, hogy lelkesedéssel dolgoz­tak és tiszta, becsületes szándékkal alkotni akar­itak . . . Az előadáson is megérzett ez a lelk's igyeter zct. Sajnos, a közönség száma ezúttal ismét alul­maradt a szereplőgárda számbeli fölényével szem­beli fölényével szemben, de azért az a néhány ember, aki az eredeti bemutatóra kíváncsi volt, szivesen tapsolt a szereplőknek. A címszerepben Gárdonyi László — győ­zött, nemcsak a cseh bajnok: Mikola fölötl, rlé a szereplőgárda valamennyi tagjával szemben. Len­dűleiteljes játéka azonban nem tudta feledtetni megjelenésének nem teljes illúziót keltő voltát. Intrikus szerepében is kiemelkedett az együttes­ből Selmeczy Mihály és kellemesen szárnyaló áriáival nyereséget jelentett Márffy Vera. L e n d v a v Lajos gondos „és szép maszkjáért ér­demel dicséretet. Sághy István. Polgár Gyu­la, Rajz János, Peré'nyi Sári, K a posy Ol­ga, Süti Manyi, Vadász Kató, Berki Ká­roly, B e n k ő Béla, K u t h y József és mások igyekeztek beleilleszkedni a daljáték keretébe. Farkas József harmadikfölvonásbeli súlyos -botlása még a negvedrangu vidéki színpadokon is nehezen megbocsátható. Mindent összevéve, meg kell állapitanunk, hogy ilyen eredeti bemutatók nem alkalmasak a szegedi közönség beszoktatására az elárvult sze­gcdi színházba, - (cs.) —oOo—* •átéKrencl a szegedi Városi Színházban Csütörtök: Toldi Miklós (mérsékelt helyárak). Péntek: Monostori menyegző (bemutató, ren­des helyárak). Szombat délután: Buesukeringö (Tolnay An­dor fölléptével, filléres helyárak), Szombat este: Monostori menyegző (rendes hely árak). Vasárnap délután: Monostori menyegző (ren­des helyárak). Vasarnap este: Erzsébet (rendes helyárak). Hétfő dclutáa: Sybill (mérsékelt helyárak). Hétfő este: Monostori menyegző (rendes hely­árak). Kedd: Pillangó főhadnagy (Tolnay, Andor föl­léptével; mérsékelt helyárak). Szerda délután: Leányvásár (filléres hely­árak). Szerda este: Gigán) király (mérsékelt hely­árak). Csütörtök: Gyertyafénynél (utolsó clöa-las; mérsékelt helyárak). —uüü— A s. nmr irotfa ntrel A • Toldi Miklós cimü daljáték bemutatója a siker jegyében zajlott le. A regényes da)jálek meg ma is szerepel a műsoron. A „Toldi Miklós* mai előadása mérsékelt helyárakkal kerül színre a Városi Színházban. A kitűnő szereplőgárda, a szöveg és a zene biztosítja a „Toldi Miklós* mai előadásának a sikerét is. Ma délután nem lesz előadás. A mara hirde­tett „Bucsukeringö* szombaton délután kerül színre a „Trópusi szerelem* helyett Tolnay Andor föllépteve!. A esütórtökdelutáni előadas azért marad el, mert Tolnay. Andor igazgatót fontos Tárgyalásai Budapestre szólítják. Péntektói: „Monostori menyegző*. A szegedi közönség nagy érdeklődéssel várja a Tolnay-társulat legujabb eredeti bemutatóját, a Monostori menyegző* cimü operettet Kitűnő szö­veg, fülbemászó muzsika.­A „Monostori menyegző*: móka, humor es tánc. Egyik legsikerültebb bemutatója a Tolnay­társulatnak á Monostori menyegző*, aniely pén­teken, szombaton, hétfőn este és vasárnap dél­után rendes hely árakkal kerül sziure. Yz „Erzsébet* cimü nagysikerű operettet újít­ják föl fényes kiállításban, kitűnő szereposztás­ban pünkösd vasárnapján esTe. T. Medgyessy Juci és Tolnay Andor fölléptével kerül színre pünkösd hétfőjének délutánján a -Sybill*, Jacoby világhírű operettje. Amanda kói élete (14 Széchenyi Mozi bemutalója.) 0inger Roster és Frcit Aslairc, a világ leg­jobb táreospárja szórakoztatja Amanda hét élete címen a Széchenyi Mozi közönségét. Min­dent a fejetetejére állitauak, könnyes mosolyo­kat csalnak a néző szemébe, táncolnak, komi­kus jeleneteket rögtönöznek S végül hapy-end­ig viszik a történet meséjét. Amanda két. élete a híres táncospárnak egészen új érvényesülési teret nyitott: most nemcsak mint elsőrangú táncosok, hanem mint elsőrendű jellemszine­szek is bemutatkoznak. A filmben van néhány s/.enzációszúm ba meu ő táuejelenct, amelyért kü­löuöseu érdemes s filmet megnézni. A mü&ort: Kincses Felvidék c-imeu a Felvidék műépíté­szeti remekeit béiputató oktató riportfilm egé­szíti ki. DÉCMXGYXEÖRSZXG . "t­csotörtük, 1940 május 9 í •U •T*0* Modern cbédlöbcreudezés, kombinált szekrények elsőrendű kivitelben készen, saját gyártmány, eladó. ÜVEGES MwASZTALOS órák firíngu. 29- a. Hurrá, apa lettem ! (A Belvárosi Mozi bemutatója.) Kedves, vidám bonyodalmukkal tarkított liltfl, amelynek meséje akörül a téma körül bow nyelődik, hogy miképpen változik át eg.v sem­mirekellő, éjszakázó fiatalember otthontilő, gyereket -gondozó apává. Ezt az átalakulást szamtalan kacagtató joleuet kíséri s amíg eljút a film bappy-end-ig, a néző betegre nevetheti magát Heinz Rübmann kitűnő humorérzékkel hasznalja ki a belyzet komik orookat, játéka szinte pillanatonként robbantja kr az őszinte joleso kacagást, bogy a másik pillanatban ko­moly tanulságokat mondjon el egy-egy szavá­vá!, vagy mozdulatával. Házásságkerülő fia­talembereknek különösen ajánlható film, mert megszeretteti uz otthon meleg, gyerekjóked\­tol lmugos világát. —ooo— A makrancos ur (A Korzó Mozi bemutatója.) A makrancos úr című filmben Tluns Moser a bécsi humor elvitathatatlanul legkitűnőbb képviselője mulattatja két órán át a nézőt. Ahogyan a zsörtölődő, mindenkivel hadilábon álló családapát Moser megmintázza; feledhetet­len alakítás. A mulatságos jelenetek egymást váltják a filmben s a derültség állandó. Hans Moser polémiája a villninoslársasággal, a kug­liegyesületi elnökség és a bírósági tárgyalás, mind olyan kép, amelyek ontják a derűt. Hans Moser mulatságos figuráját, fiatalok szerelmi története köríti szép leányokkal és csinos fiúk­kal. így azután csakugyan kellemes, szórakoz­tató filmet láthatunk. A kísérőmösor: :i legujabb híradó és gyö­nyörű természeti fölvételek a. Hunéról, a Fe­ketcrdőtől Bécsig. — A szlvszorongás, félelemérzés és levertség mindazon esetei, amelyeket a tápcsatornában be­álló torlódások idéznek elő, a természetes „Ferenc József* keserűvíz használata által rendszerint gyorsan elmúlnak. Kérdezze meg oivosót ! KÖZGAZDASÁG )( A SZEGEDI PIAC ARAI. A szerdai állat­piacra fölhajtottak: H5 darab borjúi, 7 darab ju­hot, 10 bárányt, 30 darab hizoll sertést, 44 so­vány scrlést, 397 választási malacot, 2 tehenet és 4 kecskét. Az -árak a következőképpen alakultak: borjú kilója 80—116, juh 58—00, bárány 72—82, hizott sertés 100 120 fillér. Éves sovány sertés 50 (10. féléves 30—10; választási inalac párja 2J --35 pengő. Baromfi. Csirke rántani való párja 2.00-1.40, kilója 2.40—3.00, tyúk párja -1.10—7.00, kilója 1.20 1.10, sovány Ind párja ö.tío—l'J.oo, hi­zott kilója 1.50—1.70, tojás kilója 1.25-1.05, Gyü­mölcs. Alma téli nemcsfajta szép t.20—2.00, kö­zönséges 60—1.00. dió 1X1—1.20. citrom darabja 6 — 12, narancs 1.00—1.40. Zöldség. Rurgonya őszi rózsa 12.50—15.00, Gülbaba 13.00—15.00, oltott ró­zsa —.—. Ella 11 30—13.00, Krügcr 8.50-11.00, vö­röshagyma kilója ó 8-1-1. uj csomója 4—S. fok­hagyma ó kilója 10—24. uj csomója 4—8, petre­zselyem kilója 1.60—2.20, sárgarépa 20—60, \ő­röscékla 16—30, zeller darabja 6—24, fejeskáposz­la kilója - .—. karaláb óvári csomója 60—80, icr­ma 60—1.00, spenót 10—60. sóska 14—40, hónapos­retek csomója 4—lf, spárga kilója 1.00— 1 10, uborka- 1.40—1.80, füzércs paprika füzérje 2.20— 3.80 P. Gabona. Buza mázsája 21.10—22.20, rozs 1750-17.80, árpa 21.00-21.00, morzsolt tengeri 22.30- 22.50, zab 21.50-21.50. Takarmány. Réti széna laza mázsája 10—12, lucerna széna 15—18, almnszalma 3.00—3.50, tengeriszár kévéje 20—20 fillér, takarmányrépa mázsája 2.20—..50 pengő fillérárt mindennap cserélhet könyvet a Délmagyarország Köfcsönkönyvtárában

Next

/
Oldalképek
Tartalom