Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-07 / 102. szám

ISCŰÜ, 1940. V. ?. KERESZTÍNY POLITIKAI NAPILAP XVI. €¥lOil)Oin 102. SZÓID Akik nem gyászolhatnak Komor gyászba öltözött szivek vetlek kö­rül a koporsót, amely — ringó bárka a sölél vizek lelett — elindult utolsó útjára az örök­kévalóság óceánja felé. Prohászka Ottokár bta ilyen gyásza nem \"lt a magyar katoliciz­musnak. S "mióta Ottokár püspök szelleme az Ur szolgálatában lol nem áldozta magát az utolsó lélegzetvétellel, az utolsó szívdobbanás maradéktalan maradékáig, azóta nem is pél­dázhat la semmi a törékeny testnek és töretlen szellemnek azt az isteni kegyelemtől áldott testvériségét, amelyik Hangba 11 é I a szel­lemét, hitét, tudását, apostoli erejét adta vi­gasztalásunkra és vezetésünkre. . A mélységes megrendülés és a soha el nem fakuló hála seregeket gyűjtött még a koporsó­ja mellé is a szellem és lélek, a hit és felnia­gaszlosulás lehanyatlott vezérének, lábból a koporsóból nem az enyészet és nem a pusztu­lás dermesztő levegője áradt ki, hanem a sziklánál eresebb hitnek összeterelő, a köte­lességek vállalására és betöltésére kötelező pa­rancsa hangzik ki örök testamentumul. Szivek vették körül ezt a koporsót, nemcsak a hiva­tal":* ország gyásza elókelösködött ott fény­űvel és ranggal mérve fel az elmúlt élet jelen­tőségét. magyar es katolikus szivek öltöztek gyászba s megtisztulva és megerősödve erős fogadással felfrissülve készülnek annak az igazságnak szolgálatára, melyért jött, munkál­kodott, harcolt és áldozott Hangba Béla örök világító nagy szelleme. S milyen fájdalmas a nagy fájdalomban, fiogy szivén ütik a gyásztól ájult szivet, ami­kor látnunk kell azokat is, akik nem gyászol­hatnak s akik, bár a tudomány cs irodalom ápolására vállalkoztak, nem tisztelték meg tnagukal azzal, hogy Hangba Béla szelleme­itek ragyogásával emeljék a maguk munkál­a gyász Még kottásának fényét és jelentősé;, óráiban is elgondolkodtató jelenség: mi lehel annak oka, hogy ez a fénylő és gazdagító nagy magyar szellem, ez a szellemóriás, nem lehe­teti hivatalos részese annak a munkának, amit a Széchenyi István hagyományait szol­gáié* M agyar T uüu m á u y u s A k a d é­tnia örök célul tűzött ki maga elé? S mert az előbb felragyogott elöltünk Pro­hászka Ottokár emléke, talán megkérdez­hetjük azt is, hogy Prohászka Ottokár miért oly későn kapta meg az akadémiai rendes tagságot, amikor a tiszteletbeli tagság is csak nagyon töredékesen és túl­ságosan szerényen ismerhette cl és hálál­hatta meg azt az egész munkát, amit a ma­gyarságért ez a nagy uiayyar és katolikus szel­lem teremlelt és ajándékozni tudott. Még ki sem mondva a szavakat, csak éreztetve agon­d' latot, megkérdezhetjük talán azt is, bogy némely élőknek is fénylő tudása, szónoki mű­vészete, mesteri tollforgalása, akik még kö­zútiunk járnak és sugározzák magukból a ka­tolicizmus védő és vigasztaló szellemét, akik már régen sokkal többet lettek annál, ami má­sok számára akadémiai tagságot szerzett, vaj­ion mi okból .nem diszesilhelik még nevükkel és szellemükkel az akadémiai gyülekezetet? Magyarságuk, tudásuk, fénylő szellemük, történelmi feladatot betöltő hivatottságuk, érc­nél maradandóbb alkotásaik előtt hódolva hajbókol az ország népe, ezeken a termékeny terepeken nem ismerhetjük azokat az oko­kat, amelyek nem eléjük; hanem az akadémia elé tornyosultak és fájdalmasan szegényitet­íek ei a magy ar tudósok gy ulcLezeléL I élünk ajra gondolni, hogy talán a katolicizmusért vivott nagy harcok az akadémiai tagságnak egy Hangba Béla — élőket most ne említ­sünk — nem adhatott díszt és jelentőséget. Természetesen Prohászka Ottokár késői tagsága, amely inkább bocsánatkérés volt, mint megtisztclése annak a korszakos mun­kának, amit a nagy püspök szelleme végzett a magyar katolicizmusnak, ezzel a magyar köz­életnek azon az ugarán, melyen előtte csak a közömbösség dudvája nőtt s melyet ö készí­tett elő a hitnek és tudásnak vetésforgója alá. A világtörténelem figyelmeztet arra, hogy vagy megvéd bennünket a katolicizmus, vagy megsemmisülünk. Amikor a katolikus szel­lem, a katolikus öntudat, a katolikus erő a nemzetfönntartás szelleme, öntudata és ereje, lehet-e akkor intézmény, társaság, egyesület, bármilyen tekintély h ivIa is életre és jelölte is ki termékenyítő tevékenysége területeit, amelyik a magyar katolicizmus hivalottság­ban és munkavégzésben elölt boldog büszkeséggé legelső képv iselői jel nem nyitja ki ka­puit,, amelyik nem azonosítja magát azzal a széllepunel, azzal a hivatással, melyet a kato­likus öntudat és katolikus kötelességteljesítő • áraszt ki magából s nemcsak irányát, útját, formáját, de lélekből lelkezetl lényegét is megszabja a köznapok munkájának s az ün­nepek cl n lé I kedésci i ick. Hangba Béla, akiről az Osserva­t o r c Rom a no azt írja: olyan szónok volt, amilyen századok óta nem volt LIiii•••­pában, nem volt az akadémia tagja s mégis együtt ült azokkal a glóriásokkal, akik a szellem renaissajiccát készítették elő s akik a Iegterihékenycbb magvetői lettek a magyar és katolikus jövendő­nek. Minden cselekedet, amit az ő szelleme indított el bennünk, minden szó, amivel mél­tatlan őrzőivé válunk emlékének, enyhíteni fogja a veszteség súlyát. Dc mi enyhítheti an­nak a mulasztásnak jelentőségét és vádjai, amit vele szemben s a magyar katolicizmus szelleme ellen követtek cl azok, akik méltób­baknak tartották magukat B an gha Bélánál Feszültség a Földközi-tengeren és Délkeleteurópában AlciandridDan csapafózálitfásohra iielíjczfék Itószcnltttie az aiiéaí kereskedelmi HaíOhal — A íörök flottát ósszpanfostfolfáh a Porila­neildkndl, tsapafohaf vontak össze a Patái nál — nussoiíiü iantí< s­kozott az olasz trónörökössel, mint iiadscrcgiöparancsiiokhái Heves csaták Narviknál A norvégiai harcuk súlypontja a szövetséges csapatok középnorvégiai kivonulása után Nai­vikra cs közvetlen környékére terelődött. Lon­doni Havas-jelcnics szerint vasárnap a legna­gyobb hóvihar közepette hevrs csatározások zajlottak lc Narviknúl. Narviktól északra a németek támadását visszavertek. A nemet táv­irati iroda beszámolójából kiderül, hogy cz a támadás repülőtámadás volt cs ennek során egy ellenséges csatahajói ncliézkalíberü né­met bombatalálat -rt. A német vederöföpa­rancsnokság jelenti, hogy csapatai Grongbóf kiindulva, Narviktól keletre megkezdték az clő­nyomulást. A nemei csapatok elfoglalták ifegra-erődöt. A biztosító osztagok uiost Ko­lostól keletre, a svéd határ Közelében állanak. Jel enti továbbá a néniét vcdcrőfőpnraiicsnok­ság, hogy a szövetségesek további tüzérségi megerősítést szállítottak Narvikba. Az angol tengernagyi hivatal vasárnap a későesti órák­ban jelentést adott ki cs ebben eáfotja. hogy egy angol csatahajót és Vork-osztályu cirkálót a német repülőgépek elsüllyesztettek. A délkeleteurópai és a Földközi-tengeri helyzet változatlanul az érdeklődés előterében áll. Az alexandriai biztonsági rendszabályok életbeléptetése cs a Földközi-tengeri szövetsé­ges flotta összevonása után Szófiából azt je­lenti a német távirati iroda, luigy az utóbbi napokban több angol hadihajó tűnt föl Görög­ország keleti partjain. Nagy figyelmet széniéi­nek az ankarai angol nagykövet szófiai látoga­tásának is. A nagykövet kihallgatáson jelent meg a bolgár királynál és beszélgetett a mi­niszterelnökkel, külügyminiszterrel cs hadügy miniszterrel. Beavatott politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy angol, vagy Angliával szövetkezett csapatok esetleges átvonulási jo­gáról folytatott tapogatózásról volt szó. Vzol.i , sajtó' nyugodt, de szilárd hangon foglalkozik azokkal a katonai intézkedésekkel, •— jelenti Kómából a Magyar Távirati Iroda —, miidvc­ket a szövetségesek a Földközi-tenger keiét: medencéjében életbeléptéitek. A 'I evcrc citnu lap rámutat, hogy Olaszországnak otvan hatal­mas tengeri hadereje van, amely lehetővé le­szi, hogy minden fenyegetőzést visszauta-.il­son. Ez a tengeri haderő garanciát nyújt arra. hogy az olasz partokat semmiféle támadás nem érheti. Narvihnál a nemetek átszervezik váieimíikef Paris, május 6. A Havas-iroda jelenti; A nor­végiai helyzetről az elmúlt Ül órában csak kevés pontos értesülés érkezett be. Francia katonai kö­rök ben a norvégiai helyzetet a következükben foglalják össze: Narviknál a nemei .védőcsapatok, auicly ek so­kat szenvedtek a szövetségesek öszpontositolt szárazföldi, Fgi és tengeri erőinek támadásaitól, most átszervezik védelmüket, hogy kedvezőbb Töl­tetetek mellett folytathassák a bareot. A szövet­ségesek helyzete ebben a körzetben kedvezőnek mondható. it szövríseürsth megkezdik Níinik loYCféset London, májú • 6. A. Reuter-iroda katonai tudó­sítója irja: A rossz idő erősen befolyásolja a narviki had­mozdulatokat. Az állandó heves hóvihar következ­tében az angol tüzérség tevékenysége bizonytalan. a renülötcvékeny iée mindkét oldalon nagy dn »-»e­kély. i|ír szerin' ujabb német bombázó repuh't érkeztek Narvikba." A Narvik'd védő németek számat 40ü»J-re beesülik, de pontos adatokat nem tudnak, katonái körök szerint Narviknál nem szabad most eredményt várni, mert a vidék oen, alkalmas mozgó háborúi a, hanem inkább í, r,r

Next

/
Oldalképek
Tartalom