Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-05 / 101. szám

Vasárnap, 1940. V. 5 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XII. cvfoliiain 101 siám Szegeifi iparosok karca A nyilasok hivatalos lapja bejelentette, hogy a szegedi iparosok nyilas-csoportja a Baross Szövetséggel eggiill megy az ipartestületi választási harcba, A nyitáspórt politikai párt, céljai, törekvései, programja „politikai síkon" mozognak: az ipartestületi választan csak alkalom a nyilaspárt .részére, hogy a maga megingott pozícióját erősítse- Á Baross Szövetségnek a nyilaspárttal most Csatasorba állott tagjait rem mentheti tájékozatlanságuk és jóhiszeműségük: a közélet harcaiban nem mentség a tájékozatlanság. A kereszténység és jobboldaliság jegyében nem szövetkezhetnek szegedi és magyar iparosok a nyilaspárt kerteseivel és pá rtszervezoivel. A keresztény gondolat védelme nem jelentheti azt. bogy kezet nyújtsanak a pogány szellem szállásesinálóinak. Vz ipartestület személyi kérdéseivel ml nem kivárniuk foglalkozni. A szegedi iparosságot tartjuk annyira érettnek, iskolázottnak, minden közéleti mozgalom fórumán s ítélőképességét tartjuk annyira megbízhatónak, hogy akkor, amikor politikai orvvadászok elől kell megvédeni az ipartestület tevékenységének területét, nem arra fogják szavazatukat leadni, aki autón szállítja őket a szavazás helyére s nem annak táborát fogjak erősíteni, akinek kertese utoljára suttogta fülükbe a' szavazás befejezésével lehervadó jelszavakat. Mi azt akarjuk, hogy az ipartestület a szegedi iparosság testülete maradjon, munkaterülete és megerősített lúdföje a szegedi iparosság közéleti küzdelmeinek, nem pedig repülőtere vakmerő politikai törekvéseknek- Őszintén fájlaljuk, hogy Vinklar Elemér, a,szegedi katolikus közéletnek ez a megbecsült vezetője, uetu emeli föl tiltakozó szavát akkor, amikor a vezetése alatt álló Baross-Szövetség egyik' csoportja a nyilaspárttal fuzionál kereszlény iparosok ellen. A pogányság szellemének ez a kísérlete, fájdalom. nem találkozott azzal a kemény, elszánt, hajlithatatlan visszautasítással, amire a katolikus közélet dísze kötelezte volna, a BarossSzövetség szegedi vezetőjét. Hallunk frázisokat, amelyekkel az ipartestület eddigi vezetőségének jogcímét akarják 'diszkreditálni a szavazók elölt, hallunk jclszafrakaf, amelyek — gondolkodás cs ellenőrzés nélkül — talán tetszetősek is lehetnének, Csak egyet nem haltunk soha: annak bizonyítását, hogy azok, akik az ipartestület vezetőségét ki akarják emelni pozíciójából, miért rendelkeznek több jogcímmel és több hivatottsággal, mint azok, akiket mai ellenfeleik segítettek két évvel ezelőtt a győzelemhez s akikkel szemben soha egyetlen bíráló szót ki uem ejtettek? Hosszá harcok ntán helyreállott a nyugalom az ipartestület eletében s elkezdődhetne az egyeáertö munka s a harmonikus alkotás ideje, de most hirtelen a pozíciók utáni mohóság jogCímek ürügyeit keresi az érvényesülés számára. s azt hiszik' főlbuzdulásukbauk a szegedi iparosság elfelejtette, liogy az ipartestület mai vezetőségét azoknak köszönhetik, akik most ellene támadnak. Ha i gazuk van és hibáztak, akkor. amitor Rainer Ferencet emelték az elnöki székKe. mi a biztosítéka annak, hogy most újra nem hibáznak? S h"a hiba volt Rainer Ferencet elnökié választani, akkor vonuljanak felre azok, akik ebben a hibában "részesek 0 ne akarják a szegedi iparosságra kényszeríteni minden bárom érben a maguk gyorsan megunt jelöltjét. _ S mégis különös jelenség. Kqgy azőt, akik a szegedi iparosság közterheinek súlyos emelésében résztvettek, azok akarják urast' elhitetni a szegedi iparossággal. Hogy csak ök a patent ivozoM, és szabadalmazott vezetők. Ha vezetők. azért vezetők, inert az iparossá, 1 köztér le inek emelésében is vezetlek, de akik maguk fokoztak az iparosság terheit, hőgvan Követelhetik másoktól, liogy az iparosság terheinek csökkentésében vegyenek részt? 'A nyilas frakció politikai törekvését támogató egyik _ sajtóorgánum szómba ti számában fist olvassuk. Hogy ..az ország egyetlen varosában sincs Ölvan nebez helyzetben az iparos-tarFadalom, mint enpen Szegeden". Nem érzik-e. hogy ez a magá'líimtás milyen stiláris támadás ,C miniszterelnök, do elsősorban a taros mari Eles olasz állásfoglalás a Földközi-tengeri flottaösszevonással szemben Négy angol hadihajó elsüllyesztését, számos más hajó megrongálását leientik a németek Norvégiából — A Namsosböi és Andalsnesböl kivonult szövetséges csapatokat Norvégia más pontján ismét partra tették A szombati norvégiai események között a legnagyobb föltűnést a norvég csapatok parancsnokának napiparancsa okozta. A. nemzetközi sajtótudósitó stockholmi jelentése szerint ugyanis, (j á r t z ezredes, a Trondlijem közelében harcoló norvég csapatok főparancsnoka bejelentette, hogy fegyverszünetet kért csapatai számára, mert a nyugati hatalmak hadereje cserbenhagyta. Ezzel a hirrel ellentétben áll ugyancsak a nemzetközi sajtótudósitónak egy későbbi jelentése, amely szerint az elmenekült Nygaardsvold-koriuány hangsúlyozza, hogy az egész országban továbbra is fönnáll a hősies harci elszántság. Ez a híradás ugyanakkor megerősíti, hogy a nyugati hatalmak csapatai elhagyták ugyan Namsost, de Norvégia más pontjain partraszállók. Londoni jelentés azt Közli, hogy H a a k o n király és családja, v ul imiut a norvég kormány tagjai az országban maradnak. Trondbjemi illetékes német helyről jelentik, hogy a város közelében német zuhanó bombázó elpusztította egy "W arspite-osztályhoz tartozó angol csatahajót. Angliában élénk hullámokat ver a szövetséges csapatok norvégiai kudarcának híre. A római lapok nézete szerint a norvégiai halsiker nem maradhat erkölesi és politikai következmények nelkltt. Az olasz sajtóban ugy látják, hogy a lappangó kormányválság máris kitörőben van; mindet jel arra mutat, hogy koalíciós kormány jön E a1 i f a x lord eddigi külügyminiszterrel az élén, Angliának a Földközi-tenger mentén elrendelt flnttamúzdiilataira válaszképpen szombaton az olaszok erós csapattesteket és tekintélyes menynyiségü hadianyagot irányítottak a Doilekanes szigetekre. N€gy angol liaüilialO cJpusiUtasáf fcleitték a németéit Berlin, május 4 A "émel távirati iroda felenti: Egy csatahajónak már közzétett elsüllyesztésén Kiüil az angol haüiliajókötelék, amely a Norvégiából visszaözönlő angol expedíciós csapatokat Narnsosnál fölvette, a német harci és zuhanó repülök szüntelen támadása következtében további súlyos veszteségeket szenvedett. A Yorkosztályhoz tartozó nehéz cirkálót egy nagy káli-' berü bomba elülső és hátulsó részén eltalált és fölgyújtott. A hajó elsüllyedt. Egy másik cirkálót az orránál nehéz bombatalálat ért. A hajónak rz a része levegőbe repült. Egy romboló közepes nagyságú találatot kapott a habi farán és oldalt döll. Egy további romboló a tatján bombatalálat folytán súlyosan megrongálódott. Egy 12,000 tonnás, zsúfolásig megrakott csapatszállitóhajót K<>. zépnagyságu kaliberű bomba eltalált és a hac elsüllyedt. Egy kereskedelmi hajót a légi haderő Trondhjembe való befutásra kényszeritett. A narvlki ellenséges hadibaióegységeket ' fölkenték a német repülők Egy csatacirkálót kel tnlá lat a hajó első részén megrongált. \z cgyil cirkálón tiiz ütött ki. Egy szállítóhajót középnagyságú találal ért. „Valahol Norvégiában'' isinél iiarlraszáUlah a fcőiéiMiorvégiai szörelségts csanafoh Rómá, május 4. "A Stefani-íroda jelenti: A Giornale d'Italia az angol—francia hajóhadnak a Eöldkőzi-teugereii történt összevonásával kapcsolatban ezeket irja; Az olasz nép még nem érti meg egészen, milyen különleges ok késztette Angliát és Franciaosrzágot arra a közös elhatározásra, hogy megerősítse hajóhadát a Földközi-tengeren. Mindenesetre az olasz nemzet teljesen ny ugodt maradt. Ha azonban a szövetségeseknek ez a rendkívüli és titokzatos hajóhadösszevonás 1 Földközi-tengeren, amelv kétségkívül kapcsolatban van a szövetségeseknek Norvégiában szenvedett súlyos ve-1 reségével, támadási kísérlet akarna lenni a háború kiterjesztésére, vagy politikai is katona 1 tekintetű helyreállítása érdekében, akkor ez a kísérlet Olaszország gyors és határozott ellenbe tásab'a ütköznék. Olaszország — fejezi be a lap — el van szánva, hogy minden fenyegetéssel szem beszáll és visszautasítja azt bárhonnan jö.ijón 1.: „Olaszország minOeit fenyegetéssel szembeszáll" "Pária, május 4. A Namsosban és Andalsnesben J vég haderő főparancsnoka május 'teára virradó hajóra tett szövetséges csapatok a norvég partvi- - éjszaka vezérkarával egyíitt egy brit hadihajóra dék egy másik pontján ismét szárazföldre léptek. | szállt. IHetékeo francia korokben nem nyilatko* \ partraszállás helyét szigorúan titkoljak. 'A nor- ( nak arról, hogy a hajó a norvég vezérkart ho' miniszter-képviselője ellen? Máskor ugyanez a lar» azt hirdette, hogy milyeu sokat köszönhetnek a szegedi iparosok a város ipari miuiszterképviselőjénet, most a nyílásúért bíráló szelleme úrrá lett a pártállás kötelezésén s egyszerre vérzik szavazatokért esdeklő szivük a szegedi Iparosság nebéz sorsa fölölt. Mit gondolnak. ba újra lángbaborul a szegedi iparosokközélete, ha megtépett köntössel és besározott becsületei jelenhetnek Csak meg a szegedi iparosság vezetői a miniszter-kénvi•elő előtt, nem veszélyeztetik' ennek a harcnak fölidézői a sz.eredi iparosság sorsát s a megvádolt minisztefkénviselö jóindulatát és segítségét? Mi személyi kérdésben nem foelálffnlc ál'n-i mi Fsak azt szeretnénk. Kn ebből a báréból * szegcdi 1 párossá a kerülne ki gnőzfeskén* ) zt azonban , nem hallgathatjuk el. bogy ezekben a történelmi időkben vetek minden személyi torzsalkodás elindítása, bűn minden személyi harií fölidézése. Más gondok súlya nehezül ma mindenkire, más problémák kínzó fájdalmát kell elszenvednünk; csak a vyllaspárt >"• »' hallá, föl ezt a harcot s állíthatta maga mellé a t -"fjékozatlanság hiszékeny áldozatait. V szegődi iparosság nem 11 verhet annyit ebben a karcban, mint amennyit kockáztat: a nehezen összekovácsolt egységei künuvehnü játékba? "'.étlördelték. most elválik, ki akarja a békét é* ki. akarta az örökké tartó liareol. A szegedi inaro*ság annyiszor felt már bizonyságot kö»leli érettsége s nolitikai műveltsége mellet? hogy most sem tévedhet. Elvégre nein a jelöltek ambíciómról van most. szó hanem a mafá 'co-olcő^nogií érdekeiről e»eknek az erdei r.t nek kénviseleiéf r>„m b'rimifo sem n nyilasok, '•a. sem a nyilasoknak bedűlt politikai uszi!'^ hordozókra.