Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-30 / 120. szám

Megdöbbentő családi dráma a rosszul sikerüli kenyér miaii />% citv*"** fcósoMógl évfordulón ift«t|tn4r(|«ita magái egy fiaiaiartxany (A Délmagyarorszáa munkatársától) Megdöbbentő Családi dráma játszódott 1© a tsnyák között a rosszul sikerült házassági ünnep miatt. Hegyi István egy é\rv<>1 ezelőtt esküdött meg feleségével, azóta a jómódú, csinos, 25 óves fiatalasszonnyal a legjobb, legbékésebb életet élte. A házasságkötés évfordulójára a fiatalasszony kedves ünnepségre készült cs meg akarta Inpnl férjét. Kívánsága szerint ünnepi ebédet főzött, sőt teljesítette férjének azt a kívánságát is, bogy maga süssön kenyeret. A fiatalasszony hozzálátott az ünnepi kenyér elkészítéséhez, bögv ezzel is kedveskedjék; ebben a jókedvű hangulatban Ültek lo az ebédhez, az ember nem győzte dicsérni az ebédet Amikor hozzálátott a felesége állal sütött kenyér megszegéséhez, kezdődött a baj. A kenyér nem ízlett Hegyinek, a sütés nem sikerült, a fiatalasszony első sajátkészítésű kenyerét sülotlenül hagyta, ez azután annyira nem tetszett a férjnek, hogy szóváltás kezdődött az ünneplő házastársuk között. Szó szót követett, a, fiatalasszony nagyon elkeseredett, hogy férje annyira zokonveszi a nemsikerült kenyeret, majd amikor a veszekedés egyre jobban fokozódott, Hegyiné néhány másodpere múlva fölkelt az asztaltól és szó nélkül bemcut a másikszobába. Hegyi csak bosszú Idő múlva nézett után a feleségének, aki azóta sem jelentkezett. Amikor benyitott a konyhába, olt találla feleségét holtan. A fiatalasszony elkeseredésében nagymennyiségű zsirszódát ivóit, amire rátaláltak, már halott volt. Az ügyészség elrendelte a nyomozást a drámával végződött házassági ünnep ügyében. EMLEKEZES MUNKÁCSY MIHÁLYRÓL halálának negyvenedik évfordulóján (A DéltungyarorszAg munkatársától) A maifar festőművészet legnagyobb géniusza: Munkácsy Mihály negyven éve alussza örök álmát; 40 esztendeje, bogy a legnagyobb magyar kép iró kalandos, regényes pályafutása után pontot tett a halál. Munkácsy éppúgy elvitathatatlanul magyar volt, mint Petőfi vagy Liszt Ferenc, müveiben mindig brnnelángolt nosztalgiás hazafiassága, a magyar föld, a magyar rög örök, uagy vonzóereje. Kalandos élete és regényes pályafutása még ma is sokat foglalkoztatja irodalmunkat, sőt a külföldi irodalmat is. Legutóbb Harsán vi Zsolt háromkötetes, nagy clclraizregényt irt róla, uz »Ecce bomoc-t, do a külfölai képzőművészed irodalom is sürün cleveoiti fól a nagy uiagyar fcstőgéniusz emlékét s megállapítja, bogy maradandó alkotásai nélkül a XIX. század képzőművészeti galériája szegényesebb volna. Egy szegény asztalosinas elindult ... Sok-sok legenda forog még ma is közszájon tt egysze.ru, szegény oapszámosftnról, aki falra, pajták oldalára szcnvázlatokat álmodott, bogy színessé tegye nyoinorultan tengetett fiatal életét. Munkácsy Mihály szegény árvagyerck volt. A mult század negyvenes éveiben, száz esztendővel ezelőtt egy békéscsabai asztaloshoz kei-ült, aiint inas. Sokat kínlódott, hányódott és nyoniorgott, amig Szamossy Elek festő észrevette a szegény asztalosinasban az ösztönös, nagy tehetséget. Magához vette, tanítgatta, bevezette a tormák, vonalak arányainak titkaiba, majd Ligeti Antal, az isriertncvö festőművész fogta pártját. Az ő segítségével borült föl Bécsbe, amely akkoriban a képzőművészek központja volL Rabl-nát tanult s itt ismerkedett meg a nála fiatalabb Padi f.ász.tóvul, akivel egész életre szóló barátságot kötött Bécsből Müuchenlío került, ahol egyidöben tanult Wagner Sándorral. A müncheni és bécsi iskola festészeti törekvéscinek alapelemei azonosak voltak, do amikor Münchenből Parisba ment, azonnal levetkőzte mindazokat a formai befolyásokat, amelyeket a bécsi és müncheni festőiskolák gyakorollak rá. Parisban tulajdonképpen csak néhány belet töltlöt, dc Courbct uj reálizmusa azonnal döntő befolyást gyakorolt Munkácsyra. párisból Düsseldorfba ment, itt született "nicg egyik ismert alkotása, a /Siralomház*. Fz a magyarténiáju kép külföldön is nagy sikert hozott, Parisban aranyeremmel tüntették Ai. Munkácsy elhatározta ekkor, bogy Parisban telepedik le. Annál is könnyebb volt elhatározása, -nert itt Coupil műkereskedő szerződést ajánlott, hogy tasak oekt dolgozzék, mert összes további képeit megvásárolja. Paál László, aki mar regebben élt Parisban, szivesen fogadia és Counll mindkettőjüket /divatba hozta*. Bevezette őket a társaságba, de Paál Lászlónak nem volt anynvira a társasélet, mint Munkácsynak, aki Ifjú évei sok nyoniörusága után szerelte élvezni most »z életet, A c előkelő páribi ni ii vész Munkácsy. Mihálv 50 éves korára beérkezett művész volt. Amikor második képét kiállította, már i becsületrend rozettája is gomblyukában ekeskedett. Megnősült, de Marcbes báró özvegjét vette feleségül és a hajdani kis asztólosinas most már Páris egyik legelegánsabb szalonját tartotta fönn, házában találkoztak a világ niüvészfö városának legismertebb szellemiségei: Turgepyev, Goncourt, Cherbulllar, sőt egy alkalommal megismerkedett Ricbard .Wagnerrel ts. Háza a Rue Lesendreban volt, do gazdag felesége révén Colpach községben is gyönyörű kastélyt és birtokot mondhatott a wagacuuk. * „Ecce homo ., Második világsikerét Munkácsy Mihály /Milton* cimü képével aratta. A kéipét 1878rban fejezte bc és Európa nagyobb szaloniaiban kiállította. A képet egyebként egy dúsgazdag amerikai megvásárolta, dc a műkereskedő, aki a képet eladta, kikötötte, hogy csak egy év múlva viszi magával a tulajdonos, addig joga van a képet kiállítani olt, ahol akarja. Á képnek Parisban hatalmas sikere volt. Baskircsev Mária, ez a virágsziromhoz hasonlóan érzékeny, rajongó és kifinomult női műértő sirvafakadt a /Miltuni-kép előtt ... A párisi sajtó vezetők ritikusai egyetértettek abban, hugy Munkácsyt a legnagyobb élő festőművészek közé kell sorolni. A kép megnyerte ismét a nagydíjat. Ettől kezdve Munkácsy valamennyi képe eseményt jelentett. A Krisztus Pilátus cJött* Amerikában is érdeklődést keltett és Munkácsyt a műkereskedők ujabb' alkotásokra buzdították, azonban a uagy magyar festőművész idegzete nem birta uiár az iramot A küzdelmes, nyomora ságos ifjúkor minden szenvedése nyomott hagra'1 szervezetén, lelkében és a szakadatlan társadalmi élet, amelyet nagyravágyó felesége ráerőszakolt, szintén fárasztóan hatott a legyengült szervezetre. Ennek ellenére Munkácsy rengeteget dolgozott. Polgári, népiestárgyu, magyar zsánerképeket, portrékat feslett. Zsánerképei közül leghíresebbek a íTépcscsinálók*. a /Falu hőse*, a Zálogházban*, portréi közül pedig Liszt Ferenc és Ilaynald bíboros képei váltak világhírűvé. Sajnos, mcjflópclt Idegrendszere mindjobban kezdte fölinondani a szolgálatot. Idegbajára nz cndenichl szaulóriumban korcséit gyógyulást, dc már nc.ni volt mentség. Éppen olyan tragikusan fejezte be életét, mint Ifjúkori, hü barátja: Paál László. De utoljára, tragikus idcgösszeomlása előtt még egyszer, zavartalan fényéiben fölragyogott a lángész: megfestette élete két legnagyszerűbb drámai müvét: a /Honfoglalási* és az -Ecce honiot*. Munkácsy fcstőcgyéuiségéuek legjellegzetesebb tulajdonsága a drámai érzék és dinamikus lendület. a kompozíció vizionális nagyszerűsége, amelyei tüzes szinragvogás és egészen sajátos Munkácsy-szinek egészítettek kl De Munkácsy nemcsak drámai erejű alkotásokkal gazdagította a festőművészeiét, hanem intim, egészen lirai alkotásokkal is. Ezekbe a lirai hangulatú képeibe öntötte bazavágyődását. lángoló hazafiasságát és fajszeretetet A -Kukoricatörök*, a /Nagymosás*, a Rőzsehordó leány* mind-mind egy lirai üzenetei fejeztek ki. liazk, Magvarországra, ahová oly ritkán kerülhetett el s ahová mindig vágyott De ott volt lelkében a magyar vallásosság tiszta ér/dse i amely éppen legérettebb alkotásaiban n^ert kifejezést. Munkácsy-képek Szegetlen Munkácsy képei a világ minden táján megtalálhatók. Értékes, szép gyűjtemény van belőlük a budapesti Szépművészeti Muzeumban. Szegednek is tutott nehánv Munkácsv-kép, kettő kózúlök vázlat ugyan, de legértékesebb vázlatai közül való Az egyik a /Honfoglalás* színes, egésznagyságu eeruzavazlata, a másik egy kisebb szénvázlat. ugyancsak a /Honfoglalás:-rö], mindkettő Munkácsy sajátkezű munkája. Ezzel a két vázlattal kapcsolatban az a legenda kering, bogy összesen 2000 koronáért vette mes annak idetén Ba©feí virest ; megszorult festőművésztől* Ez a legenda azonban már csak azért sem valószínű, mert Munkácsy a Honfoglalás* megalkotásakor egyike volt a világ legjobban szituált festőművészeinek 8 az nem valószínű, hogy később erre az ügyletre /rászorult* volna . . . Még két kép került Szeged város tulajdonába, mtnd a négy Munkácsy-l.ép a Városi Muzeumban látható. A harmadik kép szintén vázlat, a cime: /A főpap*, azonban ez a vázlat egyelőre apokrif, hogy valóban Munkácsy festette volna, az be nem bizonyítható. Ezt a vázlatot a rauzeum egyik raktárhelyiségében őrzik, mig a negyedik Munkácsy-festmény: a /Fölszolgaló leány* félméteres, kidolgozott munka, a képtárat diszitl. Negyven esztendeje elindult a nagy magyar fcstözseni az öröklét országútján, de, mindmáig megmaradt annak, ami volt: a nemzet büszkesé ge, a magyar géniusz ogyik őserejü, örökké égd föl lángolása. .,,„., , Csányi Piroska mbhhm^mmm Mi lesz az ujsomogyitelepi napközi otthon berendezésével? (J Délmag yafotszág munkatársától) A 8 európai háborúval kapcsolatosan sok szó e-ík a gyermekekről, akik minden országban ki veteles óvó-bánásmódban részesülnek. Ez természetes is, hiszen a gyermekek a jövendő élet zálogai, a nemzet föunuiaradásának és fejlődésének letéteményesei. Nálunk, magyaroknál elsősorban igen sok gondot kell fordítani a falusi, tanyai gyermekek egészségére és szellemi, testi fejlődésérc. tízeged költségvetésében a szociális öélokra niogBzavazolt összegek között szerepel például nz ujsoxnogyitolcpi napközi otthon berendezésére szánt összeg is. Ujsomogyi-tolepen lelkes és gőndos szorzotesuővérek fölépítették a napközi otthout, ahol 100 szegény gyermeket gondoznak naponta, mialatt szüleik munkában varrnak. Az újsomogyitelepi napközi otthon és óvoda azonban egyelőre Csak épület, berendezés nélkül, mert a költségvetésben erre e. ccira fölvett összeg — úgyszólván csak fillérek — érthetetlenül nem érte c] még mindig rom lel tolásét. Vitéz Tóih Béla dr. városi tisztifőorvos többizben interveniált már a mérnöki hivatalnál azirányban, hogy az ujsomogyitelepi napközi otthon berendezésére szánt összegből szereljék föl az otthont a szükséges kellékekkel, a kis fckvőágyakkal és egyéb eszközökkel, amelyek nélkül a jóságos nővérek miudeD fáradozása hiábavaló, mert a gyermekek uein juthatnak hozzá a korszerű egészségfejlesztés segédeszközeihez. A városnak a közelmúltban példát matatott már a Weisz Manfréd-gyár, amely gyönyörű aliiminiumedónyeket ajándékozott a napközi otthonnak. Kívánatos lenne, hogy végre a mérnöki hivatal is kötelességére ebredjen és szerezze bo a költségvetésben megszavazott tételből a meg hiányzó berendezési tárgyakat, hogy az elkövetkező, reméljük derűs és uapos hónapokbau a szegény falusi gyermekek élvezhessék a napfény és levegő életet* adó, cgcszségfojleszlő hatását az ujsomogyitelepi napközi otthonban. -ooo— \ szegedi fürlszgiiárah munftálándh biztosítása 2500 hööméíer gombtól Kap a Sulvdnla uzcine (A Déliuagyarország munkatársától) Szeged közvéleménye állandó érdeklődéssel figyeli a szegedi fürésztelepek és a város gömbfaellátásával kapcsolatos fejleményeket, amelytől többszáz munkás kenyere függ. Mint ismeretes, a Svlvánia-fatelep földolgozáshoz szükséges görnbfaigénylése nein nyert kielégi lést és ezért tömeges elbocsátás fenyeget. A gyár illetékes 'helyeken mindent elkövetett a göuibfa beszerzésének lehetővétételére és uz ügyben Tukats Sándor dr. főispán és S z é c b e n y i István dr. kormánybiztos ma reggel Budapestre utazik, hogv a földművelési és iparügyi minisztériumban Interveniáljanak a kérdés kedvező elintézése erdekében. A Nemzeti Munkaközpont is eljárt uz ügyben, tegnap délután nagv ölömet keltett az a telefonértesítés, hogy a földművelésügyi minisztérium mint átmeneti sesilscecl, 251W köbméter gömbfát utalt ki a Svlvániának. Az ín tézkedés sok munkás kenyerét adia vissza, de az árvízkárosultak ügyét is szolgálja ugyanis a gvár igazgatósása minden kiutalt köbméter görnbfa után 1 pengőt, tehát ezesetben 2500 peneöt iuttat az árvízkárosultaknak. A' fatelep az elmúlt években mintegv 50.0(10 köbméter fát dolgozott tol. ez a mennyiség biztosította a munkások állandó foglalkoztatósát.