Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-28 / 118. szám

Bíincselekmény-c tiltott röpiratét terjeszteni Mikéi nyilasvczetdk a szegedi tir?éaynék alStt a Vágéiéla ripiraf miatt • \r. itiilanács fölmentette a vádlottakat, mert megállapítása szerint csak saitóvétségröl lehat szó, az pedig amnesztia alá esik (A Délmagyarország munkatársától)(Héttőn kerültek a szegedi törvényszék ötöstanácsa elé a makói nyilasok vezetői, mert terjesztették azt a röpiratot, amely Vágó Pál interpellációját tartalmazta és amelyet a budapesti törvény­szék vizsgálóbírója elkobozott. Aa ügyészség az állami és társadalmi rend erőszakos lolfor­gatására irányuló vétség, valamint & magyal állam és nemzet megbecsülése elleni vétség miatt adott ki vádiratot. Négyen kerültek a vádlottak padjára: fíera József dr. makói or­vos, a Hyilasok makói szervezetének vezetője, akinek neve emlékezetes abból a makói örvos­pörből, amelyet néhány hónappal ezelőtt tár­gyalt a. szegedi törvényszék cs aki lemondott vitézi címéről, amikar a Vitézi Szék kimondot­ta. hogy a nyilasok nem lehetnek tagjai a Vi­féri Széknek; a. másodrendű vádlott, Máyer György vegyeskereskedő, a harmadrendű Varga Imre napszámos, a negyedrendű Deményi-Rankl Kálmán szénakeretskedő volt A vádiratból az derült ki, liogy az elmúlt év novemberében ter­jesztették a vizsgálóbíró állal lefoglalt Vágó­féle interpellációt, amelyet impresszium és ügyészségi engedély nélkül adott ki a párt A röpiratok csomagban (Iruber Györgytől érkez­tek és azokat Gera utasítására szétosztották. A Vádlottak zöldingben jelentek meg a bíróság elölt, a vádat Szarvas János dr. ügyészségi al­elnök, a védelmet Szögi Géza dr. látta el. Elsőnek Gera József dr.-t hallgatták ki, aki tagadta, bűnösségét. Azt mondotta, hogy hal­lotta a képviselőházban az interpellációt, utána érkezett meg a Gruber által küldött csomag 7 pengő üO fillér utánvéttel, ezért árusittatta a röpiratot egyenkint 30 fillérért, hogy az utóu veti összeg összegyűljön. Nem tudja, bogy a párt áltál kiadott röpiratot nem szabad ter­jeszteni. Nem tette kritika, tárgyává a röpirat tartalmat, szigorúan alkalmazkodott a pártfe­gvelemliea és megnyugodott abban, amit a párt egyik képviselője mondott, bár maga is meg­lepődött annak tartalmán. Tömör.v szavazóbíró: A föld ing 'és fekete nyakkendő egyenruhát szolgálj —- Nem egyenruha, csak jelvény. Sőaarva.s ügyészségi alelnök: Ha ön bármit kapna- még ha, mirvhisl tartalmazó iratot is, azt sem tenné kritika tárgyává? Így tehát ezen a röpiraton sem ütközött meg? — Képviselőtől kaptam, ügy gondoltam, hogy annak jege van ilyeneket terjeszteni. Máyer György, aki pénztárosa a makói párt­Pak, vallomásában beismerte, hogy 30 fillérért árusították a röpiratot. Nóvák elnök: Nem tűnt fel finnek a röpirat tartalma? > — .4 képviselőkben nem kételkedem — vá­laszolta. • Tömöry bíró: Ha bSnPsrlekmény clkavetcsé­fe adlak volna vtasitást, akkor is megteszi? — Nem. azt tüdőm mérlegelni. Varga Imre azzal védekezett, hogv egyszerű ember, Ő ezekhez a dolgokhoz nem ért­— Akkor miért ártja magát be a politikába? Párttag vagyok, Szar vaj ügyészségi alelnök; Tfldja maga egyáltalán, hogy mi előnyös a nemzetnek? Deményi KunkI Kálmán kihallgatása ntán két tanút hallgattak ki. majd fölolvasták a röpiratot, utána tízögi Géza dr. a bizonyítás ki­egészítésére telt indítványt- Kijelentette, hogy a pártnak semmi köze sincs a Szálasi-féle moz­galommal. becsatolta, a pártprogramot. Kérte megkeresni a belügyminisztert a párt működé­séről, ugyancsak megkeresni kérte a Ház elnök­ségét, hogy az nem utasitatta vissza Vágó in­terpellációját, kérte Csaky külügyminiszter ki­hallgatását, valamint Szabii Gyqfa, Rajhay Gyula, fial a, Ferenö és Hubay Kálmán kibalí­ggtá^i Szarvas Jáupn ár. ellenezte a bizonyítás ki­egészítését azzal, hogy itt. nem politikai a ilá­roj van szó, hátiéin köztörvényi felelősségről. Nem lebet mellékvágányra terplni az ügyet. AB otosfanáös rövid tanácskozás után cluía­ri tette a védő indítványait, majd délután foly­tatták a főtárgyaidat, amikor a porbeszédekre került sor. „ ~ Ag ilyen röpirat terjesztése a mai súlyos időkben — mondotta tízarvas János dr. ügyész­ségi alelnök i— g hazaárulással egyenlő Be­'rsütetés honpolgár nem tehet ilyet, nem árul hatja senkinek sem az országot, amikor a nem­zet felelős vezetői mindent elkövetnek, hogy ezt a sokat vérzett nemzetet megmentsék. J nem­éét veyetöi éjt. nappallá tesznek a mai időkben és akkor ilyen röpiratókkal jönnek'g, nemzet ellen. Nfem a hangulatok döntik el egt qg ügyet, hanem, a köztörvények és a tények. .ág^ftefut*9 * pagyfjf Ezután Szögi Géza dr. a vádlottak felmen­tését kérte, mert itt egy a parlamentben el­hangzott interpelláció terjesztéséről yan szó. amelyet képviselő mondott el és amelyet a "Ház elnöksége nem Utasított vissza. Ez a röpirat nem förmedvény és nem szennyirat. Föl kell menteni a vádlottakat, mert nem követtek el bűncselekményt. Szarvas János dr. ujabb felszólalása után a törvényszék ítélethozatalra vonult vissza. Nó­vák Jenő elnök este IS) órakor hirdette ki az ítéletet, amelyben a tauáes fölmentette a vád­lottakat, de elrendelte a röpiratok megsemmi­sítését. Megállapítása szerint itt egy sajtóter­mékről van szó. amelynek tartalmáért Csak azo. kat lehet felelősségre vonni, akik azt készítet­ték. A vádlottak bűnösek abban, hogy engedély nélkül terjesztették a tiltott röpiratots ez a vét­ség azonban a törvényszék megállapítása sze­rint kegyelmi rendelet alá esik. Igy csak sajtó­vétségről lehet szó, erre pedig amnesztia vonat­kozik. 1 . A7. ítélet ellen ar. ügyészségi alelnök sem­misségi panaszt jelentett be. TütdíkuUa UUaUaiúfn a sxcióh Méuétm<u Bacú& hí cfdekli ftni divit? Nétte meg ! ÜELMAüJÍ AKOKÚi-áo kei) d, 1910 május 28 6059.91 pengő «t Délmaőuarorszdg guflífósc az drvlzhárosuHaftnafc (~A Délmagyarország munkatársától) ». If­\ ízkaroBUltak megsegítésére legutóbb a követe kező adományok érkeztek a Üélmagyarvrszág­hoz; Sehatz Izsf tk—1 Özv. Hackef Ráfolyná tl.— Özv. Kónya MiháJyne .. ( 3.50 ^zeged-Alsóközp. Szépészeti Bizottság 5.-^­Dakó Maria Í50 Özv. Szekeres Gergelyná 1.— Papdi Jánosné Felvidéki egyetemi hallgatói! 40.— Özv. Fülöp Antal né (Alsóközponti 2.— A pélmagyar^rsEág eddigi gjütése? fef)Q.91 Összéseai 6653,91 E» —oO"— Nyolehónapf börtön helyett fölmentő ítélet (A Délmagyarország munkatársától) Érde­kes ügy került a szegedi ítélőtábla Elemy-ta­nácsa elé. Az ügy vádlottjai: Szonda Lajőunn ismert szentesi ínalomtulajdouqs és Bulla Béla magántisztviselő ellen az ügyészség okiratha­misítás miatt emelt vádat. Szonda Lajosué az ellene emelt vad szerint 1936-ban színleg raalomátadási szerződést kötött Bulla Lajossal, aki a malomnak valamikor ma­gántisztviselője volt s aki színleg a malomba magántisztviselőnek szerződtette Lzoudáuét 1936-ban és 1937-ben Szonda Lajosaiét betegség támadta meg és Bulla az asszon} t, — az egy­niásközöfti szerződés értelmében — az OTI-nál mint bejelentésre kötelezettet jelentette be. Szonda Lajosué és Bulla Béla — » vád szerint - az OTI-nál történt bejelentés által követték el az okiratbamisitást­Az ügyben a, törvényszék számos tanút hall­gatóit kii majd a bizonyítás lefolytatása Ütán mind a két vádlottat bűnösnek mondotta ki az ukirathamisitásban ós Szonda Lajosnét ny öle­li óv api börtönfe, Bulla Bélát pedig háromhó­ncivi fogházra ítélte. Az ítélet ellpn mind a vádat képviselő ügyész, mind Szondáoé védője: Burger Béla dr. felleb­bezést' jelentett he a táblához. Az ítélőtábla Elemv-taiiácsa ,előtt megtartott főtárgyaláson a vádlottak az OTI-töl beszerzett bizonyítvá­nyokat terjesztettek elő, amelyek szerint i'row­4éné jogosan vette igénybe az ingyenes 077­kezelést. Horénsgky Miklós dr. foúgyészhelyettes, majd Burger Béla dr. és Eróskö'ő/ Dezső dr. ügyvédek tölswlaljtea után a tábla ítéletében megsemmisítette a törvényszék ítéletét « « vád­lottakat fölmentette az okirathamisítás bűntet­tének yádja alól. Az ítélet jogerőre emelkedett. SZÍNHÁZ 'es MŰVÉSZET = a Városi Zeneiskola növendékhangversenye. Hétfőn 18 órakor tartotta meg a Városi Zene­iskola czévi második nyilvános hangversenyét. A hangversony szép közönséget voazott és a növendékek igen jól szerepeltek. Petykó Mária ügyes zongorajátéka és Ördögh Olga kedvesen előadott énekszámai utáu Vörös Margit ját­szotta cl zongorán Sinding: „Tavaszi zson­gásnál igen hatásosan. Kiemelkedő számként szerepelt Tóth Lajos hódmezővásárhelyi kántor, akinek érces, nemes hangja Sehubort „Két grá­nátos" című dalának interpretálásával őszinte sikert aratott. Nagy meglepetést keltett Szeghő Erzsébet nagyszerűen fejlődő zongorajátéka, Nógrády Tibor komoly és elmélyülő esellószá­wa, úgyszintén Knappé Margit szárnyaló, üde­csengésű hangja. Szépen szerepelt Petrövirs Erzsébet ís két mélyen átérzett dal előadáséval. A műsor három legszebb szama: Németh Lász­ló nagyoB tehetséges hegedűversenye Arman­áola Gabriella hrilliéns kíséretével. Fazekas Júlia zongorajátékának érett és szép teljesít­ménye, úgyszintén Sántha Valéria zongora­játékbeli tudása és nagyszerű zenei érzéke. Lapu Lajos egy Massenet-dalt és Bimsky-Kor­safeov „Hindu dal" át énekelte el a tőle meg­szökött élvezetes előadásban, őszinte elismerés mellett. A simulékony, ügyes kíséreteket Láng László. Hortobágyi Margit, Sdiár Fefijn«k Né* meth László éo a tehetséges Máriafö'dy Anasz­tázia látták el. — Növendékhangverseny * ró kűri kalforhÁí­hun. S. Kertész Mária nővendékb uogversen Wt vasárnap este a rók'isi kultúrházban tartotta meg telt ház mellett. Elsőnek Erdei Terez éo Madarász Mihály énekeltek kettőseket a -Yarazsfuvoláchól szép sikerrel, nemkülőEbe© Sebadt Ede, aki mar ismert énekese Szeged­nek. Megérdemelt tapsokat kaptak: Kafeuk Ró-; zsj, Sihriczkv Rózsa, Ménesi Erzsébet* Papp Margit. Csornák Elemérné muzikalitá­sa uralkodott a zenei tartalmon. Szép pereeVust szerzett a közönségnek nagyszrrij előadással pá­rosult hajlékony hangjával Kovács Teréz,. Meglepetés volt dr. Varga né Balogh Ilona nemes, meleg, behízelgő tagyságu mezzoszopráo­ia. A közönség meg is ujráztatfa kétszer is. Minden egyes énekesen érzett a művészi kéz ve­zetése s simítása. S. Kertész Máriát, a kiváló énekpedagógust is melegen ünnepelte a hálás kö­zönség. KOZMETIKA I púderről és rúzsról AJ szépségápolásnak egyik legfontosabb" rész® az arc helyes puderezése. Elől le mindig megfelelő alapozó-krémet vagy kréuipóUöt kett használni, közvetlenül a bőrre soha ue kenjünk pude/L A liuder nappalra töitéllenül olyau bzíuü legyen, mint a bor színe, mert fontos, bogy nappal ns lássék túlságosan púderezetün k u bör, este azoo­bau élénkebb sziuú is b het. Kepiunizs vagy folyé­kony rúzs használatánál ezeket a puderrzés elölt kell at. arcra föltenni. Itadcrczésre alkalmasaivá és bigjenikusabb a valta, uiift a bársony vagy bör. Nagyou vigyázni kell a púder megválasztá­sánál, bogy ae arcbőrhöz illő legyen. Az arc kikészítése mindig összhangban legyeá a ruha színével is. Ha a ruha kék vagy szürke, az arc élénkebb színeket kíván, mig a barna vagy sárga ruhához halvány árnyalalu rúzs és vilá­gos pudér Ülik. A száj és areyuzs színének min­dig egyeznie kelt. Külföldön a nők nappal Is használnak ezem­srnyékoló festéket. Nappalra csakis balvánvvilá­goskek árnyalalu festék ajanllialo. A trappal erő­sen festett szemhéj nemcsak, hogy nem szép, de az arcnak fáradt tekintetet it# ad, mig a diszkrét árnyékolás még u kis szemet is nagyobbá és élén­kebbé teszi. P. O.-né KOZMETIKAI ÜZENETEK: Vidéki előfizető. Napozzon sokai é- a tapotf arevízzel napjában háromszor mosdás előtt töröl­je át arcát. E. Julianna, Jt. Lziveskedjek . akor.oshoa fordulni, mert bázikezelésre nein alkuimat ¥ pó­zolt tünetek miatt. Paőka asszonyka. Ne egven fjszerea ételeket, kerülje a zsíros és tuiéáes dolgokat. Mgst alkalma van Zöldségeket különböző formában bőven fo­gyasztani. ami biztosan javára lesz a házikeze­lése mellett arcbőrének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom