Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-28 / 118. szám

Szolnoknál Cs nodmaörásárhclncn isméi hiöntöK a Tisza 'Szolnok, május 27. Az elmúlt napolt esőzései Következtében a Tisza szintje mindenütt jelentősen emelkedett. Szolnoknál a folyó ismét kilépett medréből. Az elmúlt négy nap alatt 290 fcientimétert áradt, úgyhogy a magas vízállás következtében a Tisza visszafelé folyik a Zagy. vába és ez a folyó is kiáradt. A Szolnokkal szemközti vidék újból tenger képét mutatja, bár a vízállás lényegesen alacsonyabb, mint a tavaszi árvíz idején volt Hódmezővásárhely, máiús 27. Hódmezővásárhelyen nagy riadalmat keltett, hogy a Tisza vize újra rohamosan emelkedik- Szombattól ya sárnap reggelig Porgánynál 430 Centiméterkői 462-re emelkedett a vízállás, vasárnap estig pedig 560 centiméter fölé emelkedett Az alacsonyabban fekvő területeket ism'ét elöntötte a víz. A hullámtéren a fiatal gyümölcsfák nagyrésze kipusztult, az összeomlott tanyák között, ahol már szántani kezdtek a tavaszi áradás levonulása után, a gátakon betóduló víztömeg ismét tengerré változtatta az egész környéket. Budapest, május 27. Az árvízvédelmi országos kormánybiztosság jelentése szerint a Duna felső szakaszán Pozsonyig kisméretű áradás mutatkozik, a magyarországi szakasz közepes vízállás mellett apadó jellegű. A Tiszán az árhullám elvonulfiban van és Tiszafüredia apad, lejjebb még árad. A belvíz- és árkárosúltak javára, indított országos gyűjtés végeredménye május 27-én 3,952.806.10 pengő. » II KOLDSz-mozgalom hittel megvilágosított tételekkel viszi a társadalom közösségébe a keresztény szettemet KSzös szentáldozás, kalekizmasverseny és népies játékok, énekek, fáncok bemutatása a katolikus ieánynapon (A Délmagy«-rország munkatársától) A kalász a magyar jövendő reménységének, az élet biztató Ígéretének jelképe. Aranyló buzatengerre, majd illatos, omlós, friss magyar kenyérre gondolunk, ha ezt a szót leírjuk: kalász . . , Szebb s hozzáillőibb szimbólummá nem is alakulhatott Volna a Ka-tolikus Lá-nyok Sz-ővetsége a kezdőbetűk révéa, mert azok a viruló, ragyogótekintetű, fiatal leányok, akik a KALÁSz zászlaja alá tömörültek, valóban a magyar jövendő, a magyar élet örök megújhodásának letéteményesei. A magyal életet, a friss, földszagú barázdák termését, a jövő kenyerét jelentik ők, akiknek megszervezését az élet kenyerének örök kovásza, a katolikus egyház vállalta magára. Hogy a katolikus szellem milyen nagyszerű kovász, azt bizonyították a KA LÁSz-szervezet tagjai Vasárnap Szegeden. Aki végiggyönyörködte a vasárnapi leánynap programját,, hittél vallja, hogy Szent István szelleme, a kenyeret duzzasztó kovász az, ami az elkövetkező korok magyarságát is életképessé;, erőssé és ujabb évezredekre ellenállóvá fogja tenni . . < 900 KOLASz-leány közös szentátdozása A leánynap vasárnap reggel 8 órakor szent•nísével kezdődött az alsóvárosi ferencesek templomában! A leánynapra idesereglett a környék falvainak katolikus leány tömege, körülbelül kilencszázán. Nemcsak a csanádi egyházmegye községei, de a szomszédos jászi egyházmegyéből is elküldették leányaikat, hogy a város közönsége megtanulja ismerni, becsülni és szeretni a falvak leányifjuságát. A KALÁSz-leányok magyaros egyenruháikban községenként csoportosiiva vonultak föl a templomba, ahol Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök részvételével szentmise volt, majd a inegyésföpásztor vezetése alatt hét pap áldoztatta meg a hatalmas leánytömeget Kileifoszáz falusi leány járuít egyszerre a reentáldozáshoz. ami lélekemelőere széip, bensőséges látványt nyiujtott. A szentmise keretében a megyéspüspök szentbeszédet intézett a leányokhoz. A királyi menyegzőről szóló evangéliumot fejtegette és kiemelte a mennvegzői lelkület jelentőségét. A falusi leányok mennyegzői lelkülettel, önként és örömmel siettek a templomba, a szentáldozáshoz, hogy a királyi Vőlegénnyel, Krisztussal egyesülhessenek. A szentmise és közös szent'áldozás után Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök megvendégelte a leányokat a zárda udvarán. Kilencszáz leány kapott friss teiből és finom kalácsból álló reggelit, amelyet boldogan, jóizücn költöttek el, Ii falu leányainak hitvallása A zárda árnyas, kellemes udvarán állították föl a magyar zászlóval és a pápai lobogóval díszített emelvényt, ahol tílattfelder Gyuia dr., a díszközgyűlés elnöke, Sopsich János prépost, püspöki irodaigazgató és Halász Pál dr., a KALÁSz egyházmegyei lelki vezetője foglaltak helyet. Az emelvény jobb oldalán sorakozott föl a katekizmus-verseny biráló bizottsága: K e i b e 1 Mihály esperes, K 1 i v é n y i Lajos esperes, Kiss Islván püspöki tanácsos és Már ia Modcsta eleki zárdafőnöknő. Nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében kezdődött meg délelőtt 10 óra után a KALASzdiszgyülés. A gyűlést Glattfelder Gyula dr. nicgyésfőpásztor nyitotta meg, majd Halász Pál dr. mondott beszédet. Elmondotta, hogy az ünnepség célja az. hogy a csanádi egyházmegye és a szomszédos jászi egyházmegye területéről idesereglett leányok bemutassák: mit tanultak, mit végeztek, milyen lépéssel haladtak előre annak a célnak megvalósítása felé, amit a KALASz maga elé tűzött. — Hitében erős, erkölcsében tiszta, magyarságában öntudatos, érett és hitvallástudatában megerősített, kötelosségtndásának magaslatán állá leányokat nevel a kaiiasi, hogy a jövő magyar asszonyai legyen belőlük — mondotta a szónok, majd hangsúlyozta, hogy a modern korszellem már nemcsak a város, de a falu fiatalságának életét is kikezdte s ezért nagyjelentőségű a KALASz-szervcze't munkássága, mert az uj kor magyar ifjúságának lelkébe van bátorsága visszahozni a régi magyar erkölcsöket s van bátorsága visszavezetni őket az ősi magyar viselethez, a nemzeti öntudat szimbólumához is. Halász Pál dr. köszönetet mondott a mozgalom lelkes vezetőinek, majd bejelentette, hogv a KALASz-leányok nemes versenyre akarnak kel- I ni egymással abban, 'hogv ki tudja legjobban a I katekizmust, ki ismeri közülök legiobban hilé.- I nek igazságait Sorban járultak a zsűri elé ez- | után a pusztamérgest, mezökováesházai. frhőközponti. csanádpmlotai és makói leánykérők kénviselői és beszámoltak arról, hogyan munkálkodnak a leánykörökben, mit dolgoznak a hoszszu téli estéken, hogy müvelik lelküket az imádságos vasárnapokon át. Egvik arról számolt be, hogyan emelkedett a leánykör erkölcsi magaslatára s elmondotta, hogy -' jelenleg 25.000 taret számlál a KALASz mozgalma.. Ezután a szórakozásukról mesélt: — Táncaink, játékaink, népies szokásaink, viseletünk mind a múlthoz kapcsolnak hennünkrt és mi tudjuk, hogy a mult nekünk erős várunk! A másik a türelem erényét hangoztatta, amely kell, hogv a magyar leány, a magyar asszonv legékesebb erénye legyen. a megyéspüspök hozzáfűzte ehhez, hogv a falvak leánvai példaadóan gyakorolják a türelem erényét. Á harmadik a díecma'gy arörszxg KEDD, 1940 MÁJUS 28. baromfitenyésztés előmozdításáról beszélt, amely elsőrendű nemzetgazdasági feladat. A makói kiküldött a leánykörök szórakozásairól számolt be s arról, hogy a vallásos, erkölcsös jelleg sohasem hiányozhat a szórakozások megrendezéséből. A megyéspüspök kedvesen fűzte hozzá a beszédhez, hogy a makói leányok most bebizonyították; Makó mégsem esik messze Jeruzsálemtől, mert az igazi, hamisítatlan keresztény szellemet őrzik még játékaikban, szórakozásaikban is. Ezután kezdetét vette a kalekizmusverseny, amelyet a megyéspüspök vezetett le. Az egyes községek katekizmusversenyén dijat nyert leányok kiálltak nemes vetélkedésre: hangosszóval s a szón áttüzelő, igaz hittel vallották meg vallásos meggyőződésüket és nagyszerű katekizmustudásukkal bebizonyították, hogy nemcsak szeretik hitüket, de ismerik is valíásuk igazságait. Jung Margit (Apátfalva), Lucze Emilia (Csengele), Ziclbauer Teri (Elek), Tápal Rózsa (Felsőközpont), Sándor Margit (Földeák), Sánta Mária (Klebelsberg-iskola), K i sbázi Lujza (Kunágota), Szlovenusák Rózsa (Makó-Belváros), Nacsa Ilona (Makó-Ujváros), H ő h Klára (Medgvesegyháza), M a t a j s z Anna (Mezökovácsháza), Bojtos Rozália (Nagykamarás), P á 11 i Mária (öttömös) nevezett be a versenyre. Bátor és öntudatos föllépésükkel, szabatos válaszaikkal valamenynyien sok tapsot arattak. A verseny győzteseiként Zielbauer Teréztj Nacsa Ilonát és M a t a j s z Annát jelölte ki a zsűri. Mindhárman jutalomkönyvet kaptak. A nagysikerű verseny után Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök mondott záróbeszédet Megköszönte a leányok bennsőséges lelkesedését, aiuetylyel a szentálozáshoz járultak és a katekizmusban való otthonosságukat s azt, hogy oly szivesen foglalkoznak a katolikus hit igazságaival — Nagy megnyugvás költözött a lelkembe — mondotta a megyéspüspök —, mert ezek a magyar leányok bittel megvilágosított leiekkel viszik be községükbe, családjukba és ezen keresztül az egész társadalom közösségébe a keresztény szellemei Intette őket, hogy őrizzék meg mindig vallásos érzületüket, mert az áldást hoz az egész nemzetre. Megköszönte a leánykörök vezetőinek, főként Illés Máriának, hogy olyan buzgón, soha el nem lankadva foglalkoztak a rájuk bízott leányokkal — Sokat beszélnek ma a néppel való foglalkozásról — mondotta a péspök —, dc ezek a vezetők nemcsak beszéltek, hanem cselekedtek! Igy valósítják meg a Szentatya óhaját, hogy az Áetio Catholica valóban aktiv legyen. — Végül azzal fejezte be beszédet, hogy örömének aaotl kifejezést a KA LÁSz-szervezet munkásságának eredménye fölött: hogy itt a Magyar Alföldön, a nép leányai körében annyi értelem, jószándék, buzgalom virágzott ki, ami áldására válik majd az egész nemzetnek. Népies táncok, énekek, játékok Délután 15 órai kezdettel sor került a leánynapi ünnepség egyik kiemelkedő pontjára, a népies játékok, énekek, táncok bemutatójára A zárda udvarán impozánsan nagyszámú városi közönség gyűlt össze, hogy a magyar falvak szines, kedves bokrétájában gyönyörködjék. A Közönség első sorában ott láttuk Glattfelder Gyula megyéspüspököt, vitéz B á n á t h y János tábornokot, Kisparti János tankerületi főigazgatót, Várady Imre dr. és Batizfalvy János dr. professzorokat, K 1 i v é n y i Lajos esperest, Kari János kegyesrendi gimnáziumi igazgatót és másokat a város társadalmi vezetői közül. Kilencszáz leányhang énekelte el a KALASzjeligét. majd Kltvénvi Lajos esperes mondott rövid bevezetőt Azután egymást követve vonultak föl a színpompás ruhákba öltözött leányok egyes csoportjai, öttömös magyaros játékókat mutatott bc. a pusztamérgesi leányok a magyar nép gyermekével veleszületett kecsességgel és előkelőséggel lejtették el az ősi magyar tárnokát Donibegyháza leánycsoportja a »Keresd meg a gvű«z(ít« kezdetű báios. incselkedő népi játékBELVÁROSI MOZI Keddtől péntekig! TOüsortorlódás miatt csak köznap játszuk ezt a brilliáns műsort. Szerelem heleszoi... amerikai vígjáték a felső tízezrek életéből Főszereplők: CRTHERINE HEPBURN, CARY GRflNT és EDUÁRD E. HORTOA 5. 7, 9 KORZÓBAN Ma utoljára Kertész Mihály vigjátéka tt ÖRDÖNGÖS FRUSKI A LANE-nővérek főszereplésével ginger rogers és george brent nagyvonalú játéka egy vérbeli film-szinmüben a világsztárok feléből ÁLARCOS IliTIL Egy színésznő express házasságának története Hopkins Adams regénye PREMIER MA SZÉCHENYI MOZI 5, 7, 9