Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-26 / 117. szám

nogQan szcrvczhedett a világháború előd az erdeiül románság Bukarest, május 25. 'A Tribuna ismerteti a Wüccsearül-vímű folyóirat megalapításának és 1*02—14. közötti működésének körülményeit Az 1902-es év — írja a Tribuna —, a román nemzeti mozgalom első fázisának megalapítását jelenti. Ekkor jelent meg a folyóirat, amely kimagasló eseményt jelentett az erdélyi román irodalomban. Ugyanebben az évben kezdődött meg az erdélyi román ifjúság szefvezkedése is, amely nagy lelkesedéssel olvasta a Predeálon át becsempészett Semanatorul című lap Cikkeit. Kolozsvár nem volt alkalmas hely, épp ezért a mozgalom székhelyét és a folyóirat megjelenési helyét. Budapestre tették át, ahol az uralkodó nemzetköz'ség nem Csinált kázüst TARKA CIPÓ A DIVAT! HA IIA II Ól Nyári szines cipők. Szandálok. Remek újdonságok. Kelemen n. 12. a fomán nemzeti mozgalomból és ahöl kevesebb föltünés mellett tudtak tanácskozni saját sorsukról a „VadászkürtI" kávéházban A kolozsvári ós környéki magvar mágnásság min den román mozgalmat elfojtott, Budapesten azonban szabadabb volt a légkör és a folyó irat is nyugodtan jelenhetett meg. Nem csak a gyermekeknek, *, felnőtteknek is kitűnő szórakozást nyu fKANKI LILI mozgásművészeti iskolájának bemutatója junius 2. vasárnap d. u. fél 4 a Színházban. Parragl Gijöröu: HALÁLOS ÍTÉLITEK DKETAGNEBAN A magyar lapok is közölték a franciaHavasírodának azt a közleményét, amely szerint rennesi francia katonai bíróság zárt tárgyaláson halálra ítélte Olier Mordrcl cs F. Debauvais breton autónomista vezérekot hazaárulás címén, azért, mert dezertálásra szólították föl a breton nemzetiségű francia katonákat. Ez a súlySs ítélet, amely pár hónappal Roos elszászi autónomista vezér kivégzése után következett he, fölhívja a világ figyelmet egy eddig figyelemre alig méltatott francia problémára: H breton autónomista mozgalomra. Ez a mozgalom különösen most válhat veszedelmessé Franciaországra nézve, amidőn a német motorizált ütegek a La Manche-csatorna partvidékén portgáznak és közvetlen szomszédságba kerültek a csatorna reteszzárjának, az északnyügatfraneiaországi Bretagne félszigetnek. Amint Ismeretes, ezen a partvidéken találjuk Franciaország legfontosabb atlantióceáni hadikikötőit: Brestet és Saint Nazairet. Német részről ngyanis már korábban megkísérelték a breton nemzetiségi mozgalmat a saját céljukra kihasználni és — ^amint különböző jelentésekből megállapíthatjuk — máris röplapok és própagandaírások tömegével árasztották el ennek a stratégiai szempontból rendkívül fontos tartományinak közel kétmillió főnyi lakosságát. amelyben Franciaországtól való elszakadására és az önálló kelta Bretagne-állam megteremtésére szólítják föl őket. Mivel a breton-kérdés a németek előnyomulása következtében is fokozott jelentőséget nyert, nem lesz érdektelen, ha néhány möndathan rávilágítunk a breton autónomista mozgalom okaira és céljaira. • K*f halálraítélt Bretagne fővárosában": Renneshen Kozott Halálos ítéletet nem hajtható ezidőszerint végre- A két fejvesztésre ítélt breton vezér: Debauvais és Mordrel a háború kitörése Után külföldre szökött és azoknak a Franciaország ellen dolgozó agitátoroknak a számát növelte, akjk a mostani háborúban föltűnően nagy számban vannak. A belső francia biztonsági intézkedések gyengeségét mutatja, hogy olyan veszedelmes agitátorok, inint amilyen a kommunista Thoréz, valamint az említett két breton vezér annak ellenére, hogy súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk, mégis sikerült FranCiaWszagből meglépniük. Ttíoréz a francia jelentések szerint a németországi Baden-tarto roányból, a két breton vezér pedig Milanóban kiadott folyóiratuk tanúsága szerint Olaszországból irányítja titkos franciaországi párthívgiköt* A két Halálraítélt breton vezér 1919. óta áll a breton autonömista mozgalom élén és ők vezették a pártnak „Breiz Atao" című lapját is. Jelenleg ők a vezetői a külföldön megalakult „Parti National Breton"-nak és kiadói a párt lapjának: a Milanóban megjelenő „QuestInformations"-nak (Nyugati Közlemények.) Hogy ennek a pártnak mi a Bélja, ezt kertelés nélkül szögezi le az Quest Tnformations májusi száma, amelyben a következőket írja a halál-' ra ítélt Mordéi: ..Meg vagyunk győződve, hogy az elnéptelenedett, életerő és mostmár hivatástudat nélküli Franciaországot előbb-utóbb legyőzik és mint nagyhatalom megszűnik. Ezért a breton függetlenségben való remény, amely még ötven évvel ezelőtt utópisztikusnak tünt föl, most elterjedt, szilárd és ésszerű érzéssé vált". A naöij kelta állam A breton nemzeti párt emigráns vezérei azonban nemcsak egy független breton államról álmodnak, hanem vágyuk túlterjed a csatornán és egy nagy kelta állam megteremtésének ábrándját hordozzák, amelyben a kelta bretonokon kívül beletartoznának még az angliai Wales (keltául Cymru) Corntvall (keltául Kerrow), Skócia (keltául Alisa), a kis Man szigete és továbbá a. már is független Írország. (keltául Eiro). Ezeket a területeket ugyanis kelta testvérnépek lakják. Maga a kelta nyelv Walesben áll a legmagasabb színvonalon. Ott iger. jelentős irodalma is van. Walesban tudatában vannak annak, hogy nem egyvérűek az angolokkal, Lloyd George, a nagy brit niníszterelnök is annak köszönhette, hogy pontosan ötven évvel ezelőtt először választották meg egy walesi kerületben képviselőnek, mert maga is kelta származású és külöu kelta önkormányzatot követeté Walesnek. Írországban a sokévszázados angol elnyomás alatt az eredeti kelta ír nyelv feledésbe merült, nz irek angolul beszélnek és csak most tanulják újra századok óta elfelejtett anyanyelvüket. Írországban szonhnn nlí<? van talaja a nagy kelta álBELVAROSI MOZI Vasárnap és hétrőn HARIOmiAOTW! PMBMBHHBBBHHBi A szellemes vigjátékok koronája. Fősz.: Gmm GRANT ós wtm mmt 3, 5. 7, 9 KORZÓB&N Ma és hétfőn pompás amerikai vígjáték » » AZ ÖRDÖNGÖS FRUSKA Főszerepekben: A LANE nővérek. Azonkívül: PREMIER MAGYAR és METRÓ HÍRADÓ lam gondolatának, megelégszenek eddig elért függetlenségükkel, legföljebb az angol uralom alatt maradt protestáns ir tartománynak: Ulsternek Írországhoz való csatolásáért küzdenek. Viszont a forradalmár irek titkos szervezete, az IRA, amelynek angliai robbantásairól a háború kitörése ntán sokat olvashattunk, szoros összeköttetést tart fönn a szélsőséges breton autonomista mozgalom vezérével. A skótok természetesen egyáltalában nem akarnak hallani a breton testvériségről, annyira öszszeforrtak Angliával A iranclo lorradalom hagyatéka Maga a szorosabban vett breton-kérdés a francia forradalomig nyúlik vissza. A francia királyság alatt az öt bretön tartomány ugyanis autonomiát élvezett és a bretonok magok intézték sorsukat a királyság határain belül. A forradalom ezt az állapotot megváltoztatta és minden vonalon a legszigorúbb centralizálást léptette életbe és így megszüntette a breton-tart omány ók különállóságát is- A francia forradalom bármennyire is általános emberi jogokat hirdetett és az alkotmányban fektette. le a szabadság, testvériség és egyenlőség elveit, magában Franciaországban ezeknek uz elveknek az ellenkezőjét alk/ihnaztn a breto. nokkal szemben, amennyiben megszüntette nemcsak alkotmányos szabadságukat, de nyelvhasználatukat is rendkívül korlátozta, pl. a papökoak megtiltotta, hogy a templomokban bretonnyelvű szentbeszédeket mondjanak, az iskolákban pedig eltörölte a breton nyelvet. A bretonok nemcsak azért voltak ellenforradalmárok a forradalom alatt, mert hithű katolikusok (lejreagyöbb fia a Bretagnenak az ellenforradalmár és buzgó katolikus Chateaubriqnd, a Genie du Chrisfianisme Ián el el kű szerzője), hanem azért is mert a forradalom régi alkotmányos jogaikat, autonómiájukat semmisítette meg. Ezért kerültek ki belőlük elsősorban a híres „Chouan"-ok. a francia forradalom királypárti ellenforradalmárai. A breton nép azóta is megőrizte mély katolicizmusát. A valláshoz való ragaszkodásuk nagymértékben előmozdította a breton nemzeti fölébredést. Az egyház és az állam szétválasztása után Ugyanis a breton papok ismét hre. fon nyelven szólhattak a néphez. Az egyházon kíviil fokozta a breton nemzeti újjáéledés mozgalmát a brelou népdalok kiadása, a híres „Barzaz Breiz". Az asszimilációs folyamat, amely a múlt században nagy tömegben nyelte el és olvasztotta bele a francia nemzetbe a breton_ intelligenciát, megállt és újra bretonnyelvű újságok, műkedvelő-színpadok alakultak, amelyek a breton nyelvet ismét jogaikhoz juttatták. Ettől kezdve szívós harc indult meg Páris centralizáló szelleme ellen. Ez a szellemi harc kiterjedt az egész breton népro. Nem szabad azonban a szellemi újjáéledésnek ezt a mozgalmát összecserélni azzal a szélsőséges breton csoporttal, amelyről az előbb szóltunk. A breton nép túlnyomó többsége nem akar hallani arról, hogy a Bretagne kiváljon Franciaországból, hü állampolgárai Franciaországnak és a múlt világháborúban is bebizonyították, hogy a legkitűnőbb katonái a francia hadseregnek, a francia haditengerészet legénységét pedig a legnagyobb számban a tengetrel évezredes sorsközösségben élő breton név szolgáltatja. Ar előbb említett kis csöport működését maguk a bretonok is hazaárulásnak minősítik és ezért talán jobban gyűlölik ezeket az emigránstestvéreiket, mint a franciák. Az egész mozgalomban talán az a legfurcsább, hogy voltaképpen a kétmilliós breton népcsoport alkotja Franciaország őslakosságát és az igazi franciák tula jdönliéppen a brotannk, akik a regi gallok vérszerinti, leszármazottén' SZÉCHENYI MOZI Vasárnap ég hétfőn fekete éjszakák egy angol főúr kettős élete, szerelnie, izgalmas tengeri kalandok. Főszerepben; CHARLES LAUGHTON cs MAUREEN 0 HARA Kisérőmüsor; a legújabb POPEYE-trükkfilm Csak 16 éven felülieknek. ' Előadások 5. 7, 9. vasárnap 3. 5, 7. 9 órakor