Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-25 / 116. szám

déimagyarorszag Szombat, 1940. V. 25. Védőiem, vagy őszinte köszönetet mondunk a város pol­gármesterének, hogy a maga személyében állt ki egy szűkkörű nyilvánosság elé, válaszolva azokra a megállapításokra, amelyeknek a vá­ros polgárságának egyetértésével adtunk han­got. A Szegedi Szabadtéri Játékok sorsa való­ban megérdemli azt, hogy a város polgármes­teri a maga ügyének, a maga föladatának és a maga kötelességének tekintse; csak azt fáj­laljuk, hogy ez a személyes kapcsolat akkor jött már létre, amikor az idei játékok fölött kellett elmondani a gyászbeszédei Ám bevalljuk, a gyászbeszéd kétségeket éb­reszt s az első pillanatra nem dönthető el, fírutus védekezik-e, vagy Antonius vádol a nagy Cézár holtteste mellett. De talán nem is uz a döntő, hogy a közélet konturnusos ak­torai hogyan látják a maguk intézkedését s görögtüzes ünneplést, vagy recipe ferrum-ot ívndeliiek-e meg a szellemi hiségmuukús-rab­i-zolgák kórusától; Csak az a döntő, bogy vá­dolnak, vagy védcuck-e a tények. Nagy megnyugvást kelt a "polgármesternek az a bejelentése, bogy már az idén meg fog alakulni a jövőévi Szabadtéri Játékok rendező­bizottsága- De már megint, itt settenkedik a gondolat: ba az idén meg lehet alakítani a jö­vőévi Szabadtéri Játékok rendező-bizottságát, ' miért nem lehetett a múlt évben megalakítani az idei rendező-bizottságot? A Szabadtéri Já­tékok története dicsőségben és áldozatokban gazdag múltra tekinthet vissza, de mÍDdcn év­ben az volt a panasz s azzal tört ránk az ijedt­ség, hogy elkéstünk. Neúi volt még egyetlen év, amikor ucm előbb kellett volna hozzáfogni a játékok rendezéséhez s az elmúlt évben na­gyon előkelő helyről hallottuk azt a jószáiulé­kú ingadozási, bogy a jövőévi — tehát az idei — játékok rendezéséhez már az előző év őszén hozzákezdünk. „/>" még nyíltak a völgyben a kerti virágok", amikor már sürgetnünk kellett a játékok rendezésének napirendre tűzését „s már hó takard el a bérci tetőt", amikor azon kívül, hogy a számvevőség még mindig aggo­dalmaskodott az elmúlt évre megszavazott vá­rosi szubvenció utalványozásával, még mindig semmi nem történt, még a rendező-bizottság összeállítása körül sem. A város közönsége .csak a legnagyobb hálá­val köszönheti meg a kultuszminiszter; érdek­lődését s a kultuszminisztérium gondoskodását, de úgy gondoljuk, abban is egyetérthetünk, hogy a játékok rendezésének kérdését eldönt­hetjük volna Szegeden is, ha lett volna szerv, testület, bizottság, tanács, amelyik megoszthat­ta volna a város polgármesterével a gondot és a felelősséget, de amelyik talán tanáccsal, vé­leménynyilvánítással, kezdeményezéssel egyen­gethette volna az útat e súlyos kérdés helyes megoldása elé. Dőreség volna kétségbevonni az állami színházak nagytekintélyű vezetőinek hozzáértését s a város maga nem mondhat le soha tanácsaikról és segítségükről, a múltak tapasztalata alapján azonban tévedés nélkül lehet megállapítani, hogy a budapesti színhá­zak vezetői, mindig riválist láttak a szegcdi játékok sikerében,' győzedelmes hírében ós nem egészen biztos, hogy ez a szempont maradha­tott egészen hatástalan akkor, amikor az idei játékok megrendezése kérdésében véleményü­ket nyilváníthatták a magyar színpadi kultú­ra dirigensei. A polgármester utal azokra a nehézségekre, amelyekkel e kitűnő szakembe­rek megállapítása szeriut számolnunk kell, dc úgylátszik, a budapesti játékok ahhoz a pál­mához hasonlítanak, melyek kövek súlyai alatt is magasra nőnek: Budapesten egyre szélese­dik a szabadtéri játékok frontja 8 egyre több csapat indul harcba azok vezérsege mellett is, akik ravatalon vetettek ágyat az idei szegedi játékoknak. „Az egé*z yilágőt nyugtalanító gazdasági és lelki depresszió"-ról emlékezik meg polgármesterünk, de ez a nyugtalanító gaz­dasági és lelki depresszió nem akadályozza meg, hogy a Margitszigeten kibővüljön a sza­badtéri játékok programja, a fővárosi állat­kert előadásokká léptesse elő hangversenyeit, az Angol Parkban a. Belvárosi Színház tűzze ki a színházi kultúra lobogóját s a Károlyi­palota parkja szabadtéri hangversenynézőtér­ré alakuljon át. Eppencsak ennek a városnak kell takarodót fújni, holott ez a város jutott KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP el a legmagasabb szirtjére a sikernek és a kul­túrának. Miért vette magára a város pol­gármestere azt a súlyos felelősséget, bogy egyedül döntsön a következményeiben és ha­tásában olyan rendkívüli jelentőségű kérdés fölött, mint amilyen a játébök megrendezésé­nek kérdése. Miért múlhattak el hetek, hetek után hónapok s hónapokkal évszakok, mialatt semmi kezdeményezés nem történt. Elhisszük, hogy a város várta a vállalkozókat, de talán | XVI. cvfoBuam 116. sióm nem ez a meddő várakozás volt egyetlen mun­katerülete, egyetlen föladata a városnak és ha­tóságának? Ebben a városban nem lenne sem­mi, ba csak várakozással vett volna részt a vá­ros polgársága az alkotásban s nem. lesz töb­bé szabadtéri játék, ha a város újra csak ar­ra fog várni, hogy a kultuszminisztérinmi an­két verdiktje mondja ki azt az ítéletet, amely­re a város talán rászolgált, de nem szolgáltak rá Szeged iparosai, kereskedői és a Szegedi Szabadtéri Játékok. Tovább tombol a flandriai nagu csata Egure fan a nemet páncélosok előretörése a tengerpart leié rrancia cáfolat a Doniogne elestéről hiadoff angol telentesre Utcai harcolt Amiens Külvárosaiban VI. Guörgu angol Király rádiőszöiafa birodalma népeihez Azon a terűiden, amelyen Északfranciaor­szágban és Belgiumban a nemet csapatok az félmillió főnyi szövetséges haderőt körülzár­ták, egy pillanatra sem szünetel a harci tevé­kenység. Az elmúlt 48 óra alatt a nemetek ujabb jelentős sikereket értek cl. A flandriai német kézen van. Az Arras és a tenger között, Scheldc-állást cs egészen a Lys nyugati part­jáig törtek előre. Elfoglalták Tounai községet; az arcvonal mögött fekvő Maubeugc vára, a legutolsó külső erőd elfoglalása ulán. szintén nemet kézen van. Az Arras és a tenger között, északi irányban clörchatolt erős nemet pán­célos erők mindinkább közelednek a La Manche-csatorna kikötői felé. A flandriai és az északfranciaországi harcokról szóló jelenté­sében a német véderőfőparancsnoksg közli még, hogy Valenciennesnél a harc továbbfo­lyik, Cambrainál az ellenséges páncélos erők kitörési kísérletét visszautasították. A Namur­tul délre eső arcvonalon a franciák még né­hány erődöt kezükben tartanak. Londonból hivatalos jelentés érkezett, hogy a németek a péntekre virradó éjszaka hatal­mukba kerítettek Boulogne városát. A francia hadvezetőség péntekdélelőtti jelentése szerint a francia csapatok a Somme-vonalán szilárdan tartják állásaikat. Sedantól délre a németek folytatják támadásaikat anélkül, hogy jelentős előrehaladást értek volna el, jóllehet, nagy erő­ket vetett harcba — mondja a francia jelentés. Az elmúlt két nap alatt az angol bombavető­repülőgépck élénk tevékenységet fejtettek ki. Bleinheim-bombázók német csapatösszevoná­sok és harckocsiosztagok ellen intéztek' tárna-* dást, nagy anyagi kárt és zűrzavart okozva széles körzetben jelenti London. Bombatá­madást intéztek továbbá az angol repülők Lip­cse városa ellen, ahol az erómütelepre dobtak bombákat. Az egyre élénkülő angol légiiévé­kenyscggel kapcsolatban a Reuter-ügynökség jelenti Oltavából, hogy Mackenzie King, Kana­da miniszterelnöke be jelentette a képviselőház­ban, hogy Kanada fölajánlotta minden pilla­natnyilag rendelkezésre álló repülőgépének azonnali elszállítását a szövetségesek számára. Egyidejűleg értesítették az angol kormányt, hogy Kanada mindent megtesz a szövetségesek részére szánt termelés fokozására. Az Amerikából érkező háborús hírek közül kiemelkedik a Newyork Times stockholmi tudó­sítójának az az értesülése, hogy Németország az Amerikai Egyesült-Államokban levő lő—20 millió dollárt kitevő bankköveteléseit svéd bankokhoz utalta át. A tudósító szerint ez ? lépés arra mutat, hogy Németország már nenj veszi bizonyosra, hogy az Amerikai Egyesült­Államok távolmaradnak a háborútól.' Aminl Newvorkból jelentik, a washingtoni parla­mentben több índitvánv hangzott el, atnely azt követelte, hogy indítsák meg most máit Amerikában is a harcot az úgynevezett .ötö­dik hadoszlop, ellen. Dies képviselő törvény­javaslatot terjesztett elő. hogy drákói bünte­téssel sújtsák mindazokat, akik idegen állatnod és forradalmi rélok érdekében tevékenykednek, A törvényjavaslat elsősorban a kémek és szán­dékos rombolók ellen irányul. A franciák cáfolták Doniogne elestét Páris, május 24. Havas-iroda: jelenti? Jól­értesült francia katonai körökben megcáfol­ják azt az angol értesülést, amely szerint ki­ürítették Böülognct. Leszögezik, hogy péntelcen délután a. franciák tartották a várost cs Bou­lógnelól délre fisaiul; dúlnak. Páris, május 24. A Havas-iroda a Yatönai helyzetről május 24-én este a következőkben számol be: Északon az angolok és a belgák visszavonu­lási hadműveletekét végeznek. Párisb'an nagy titoktartással kezelik az űj hadállásokat és a flandriai nagy csata hullámzását. Ez a 'csata Valenciennes, Camhrai és Arras vidékén fo­lyik. Arras cs Somme között a német páncélos erők újból bcsziiremkedtek a tengerpart felé húzódó résen. Piccardíában heves harcok dúl­lak mégpedig a francia csapatok által tartott Botüognetől délre. Calais-vidékről nem jeleztek harcot, amit azt a zavarllíoltő hirek újságol­ták. A Sommc-vidókén helyi harcok folytak. Német előretörés Doulognc és Calais felé Berlin, május 24. A német távirati iroda harc­iéri jelentése közű: Az északfrancia—belga teriiMen a német gya­logság neliéz harcokban a Sehelde álláson luíra szorította vissza a makacsul védekező ellentetet. Áttörte a Genttöl keletre levő erőditményt és be­hatolt Gent városába. Sikerült előretörni a Lys partjáig. Azokat a harcokat, amelyek az ellensé­ges hadseregek köré vont gyiirü felső oldalán a csatorna partjáig történt mprész előretörés óta lejátszódtak, a gyalogság, a gyors mozgású köte­lékek és a légi haderő közötti önfeláldozó együtt­működés jellemezte. Bár az ellenség körülzárása első napjaiban számbeli fölényben volt ég még semmit sem vesztett harci értékéből, valamennyi kitörési kísérlet csődöt mondott a német csapatok elszánt magatartása következtében. Időközben az­után a nyugatra előretolt ékben is megváltozott az erőviszony a németek javára. Gyaloghadosztá­lyok utánpótlásával elértük az erőviszony kiegyen­lítését, amely helyenként már fölénnyé is válto­zott. A tengely megerősítésével most jobban ér­vényesül a gyors előretörés Boulogne és Calais Icló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom