Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-18 / 111. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Szombat 1940. V. 18. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 111. szám Belgium 1914-ben és 1940-ben Irta j Parrígi György 'Amióta a német csapatok átlépték a belga határt és amióta Luxemburg megszállása következtében behatoltak Északfranciaországba, a Daladier-vonalnak Sedan, Longwy, Meziére és Charleroi körüli előterébe, egyre több, a világháborúból jólismert név szerepel a hadijelentesekben. Egymagában ez a körülmény is arra készteti az embert, hogy összehasonlítást tegyen a mostani és áz 1914 augusztusi belgiumi hadiesemények között. Németország 1914 augusztus 1-én rendelte ei az általános mozgósítást. A franciaországi haboru esetére a német vezérkar legtitkosabb páncélszekrényeiben már 1898 óta feküdt az úgynevezett Sch 1 i ef f en-terv, amély a legapróbb részletekig kidolgozta a német hadmüveleteket Franciaországgal szemben. Ez a terv többször módosult ugyan, lényegét azonban mindig a német csapatoknak Belgiumon való átvonulása és igy a francia jobbszárny megtámadása jelentetté. Schlieffen német vezérkari főnök eredetileg Hollandia déli részét is be akarta vonni a hadmüveletekbe, azonban a tervnek ezt a részét a világháború német vezérkara elejtette. Schlieffen gróf és általában a német Hadvezetőség akkor is. most is azért gondolt egy Belgium felőli oldaltámadásra a francia hadsereg ellen, mivel a világháború előtt a francia-német határt hatalmas várak és erődvonalak védték. Ilyenek voltak Belfort, Epinal, Tóul és Verdun. Ezek helyettesitették a mai Maginot-vonalat. A német támadás itt csak óriási veszteségek árán kecsegtetett sikerrel. Ezzel szemben a háromszázötven kilométeres francia-belga határ úgyszólván védtelen volt 1914-ben. A francia hadvezetőség részben az adókincstár szűkmarkúsága miatt, részben pedig azért, mert a semleges Belgium felől nem gondolt támadásra, elhanyagolta azokat az erődöket, amelyeket valaha R i c h e 1 i e u, XIV. Lajos, valamint minden idők legzseniálisabb várépítője: Vauban epitett Franciaország északi határán. Ma ugyan e tekintetben más a helyzet, mint 1914-ben, azonban viszonylagosan ugyanaz. Az eredeti Magiuot-vonal Svájctól csak a belga-francia határig terjed, innen a tengerpartig ' a jóval gyengébb Daladier-vonal vezet. A mai német hadvezetőség tehát éppugv, mint az 1914-es, a leskisebb ellenállás tőrvénye alapián szintén Belgium és Luxemburgon keresztül Franciaország északi határán igyekszik előtörni T.ongwy, Sedan, Maubeuge. Saint Quentin irányában Páris felé. hajszálnvi pontossággal ugy, mint 1914-bcn. He nemcsak a hadmozdulatok mutatnak kísérteties hasonlatosságot az 1914. évi hadmüveletekkel. hanem a belgiumi bevonulást megokoló német magyarázat is A német kormány 1914 augusztus 2-án ultimátumot küldött a belga kormánynak, amelyben fölszólította, engedje meg a német csapatok" átvonulását Belgiumon keresztül. rA" német jegyzék" a kővetkező pontokat tartalmazta: T. A német birodalom nem kíván ellenségeskedésekét kezdeni Belgiummal. Ha Belgium Németország irányába jóindulata semlegességet foglal el. ugy a német kormánv arra kötelezi magát, hogv a békekötés során hiztositia Belgium birtokállomáhvát és függetlenségét. 2. Fme föltétel alaninn Németország a belga területet ismét kiüríti, amint a békét megkötötték'. 3. Belgium barátságos magatartása esetén Németország csanatainak. minden szükségletét készpénz ellenében vásárolja meg és minden okozott kárt megtérít. '4. Ha Belgium ellenségesen lén. föl a német csatiatokkal szemben, ucrv Németország kényszerítve lesz ellenségként bánni Belgiummal. 5. A' iegvzékre adandó választ augusztus 3-ig reggel 8 Órára vártig. Föltünéstkeltő német siker Franciaországban A németek n noőinot-vonai áttörését leientik, angol lelentés szerint a Daladler-vona! 100 klFoméíeres szélességben való áttörése toriént meg — A német csapatok elfoglaltak Louvalnt es bevonultak Brliszszélbe Csopatmozdulatok Olaszországban, elővigyázatossági intézkedések Svájcban — Végetért az angol kereskedelmi társaság működése a Balkánon Az utolsó huszonnégy órában némileg csökkent az Antwerpentől Sedanig húzódó arcvonalon duló harc ereje. Katonai körök véleménye szerint ennek az a magyarázata, hogy a német főparancsnokság más frontszakaszon kezd akcióba. Pénteken hajnalban a belgiumi Louvain és Malines környékén indítottak heves támadást a németek angol—belga csapatok ellen Magában Louvain városában elkeseredett harc tombolt A legutóbbi jelentések szerint az angol csapatok heves kézitusa után kiszorították a németeket a városból, péntekre virradóra heves ütközet folyt le Sedannál is. Római lapjelentések hangsúlyozzák, hogy a három napja dühöngő csata befejezéshez közeledik. A szövetségesek igyekeznék megállítani a német páncélosegységek előrenyomulását. Londoni jelentések szerint az angol légihaderő továbbra is erőteljes tevékenységet fejt ki. Német jelentés közli, hogy ellenséges repülőgépek jelentek meg Köln fölött és homhákát dobtak le. Néhány ház megrongálódott, néhány-ember életét vesztette, egy pedig megsebesült A német repülők viszont a franciaországi Arras erődítményei ellen intézlek bombatámadást. Parisból jelentették, hogy Churchill angol miniszterelnök és Eden hadügyminiszter katonai szakértők társaságában Párisba érkezett. Az angol államférfiak tanácskozást folytatlak Reynaud miniszterelnökkel, Daladier hadügyminiszterrel és Gamelin vezérkari főnökkel. Svájcban nagy izgalmat keltetlek a legutóbbi órák eseményei, annak ellenére, hogy a svájci kormány cáfolja azokat a külföldi híreket, amelyek bizonyos városok kiürítéséről és a lakosság meneküléséről szólnak. A svájci sajtó hangsúlyozza a kormány ismeretes álláspontját: Svájc minden körülmények kőzött és minden támadással szemben megvédi határait. A svéd Aftonbladed londoni jelentése szerint a berni angol és francia követség megkezdte a titkos diplomáciai okmányok elegeA mostani német föllépésben csupán az a különbség, hogy a német emlékirat nem engedélyezett semmiféle határidőt, hanem az emlékirat átadásával megjelent a két áílam terület fölött a német légi flotta és a csapatok egy időben átlépték a határt. Német részről akkoriban is azzal indokolták a belgiumi bevonulást, hogy ebben csupán megelőzték az angolokat és a franciákat. Az akkori félhivatalos magyarázatok is megálla?

itották, hogy a német kormány megbízható rtesüléseket szerzett arra vonatkozóan, hogy juliusban titkos tárgyalások indultak az antant és Belgium között, amelynek célja az volt, hogy Belgiumot megnyerjék a franciaorosz szövetség számára és igy betörési kapuként használhassák a Ruhr-vidék és az alsó Rajna-vidék ellen. Akkoriban is visszautasították azt a vádat, mintha Németország megsértette volna Belgium semlegességét. — Az igazi bűnösök — igy hangzott az egyik félhivatalos német megállapítás 1914-ben — Franciaország és Anglia, amelyek Németországot rákényszeritették arra. högy bevonuljon Belgiumba és ebben megelőzze az antant csapatait. _ A belga kormány egész éjszaka tárgyalta a német ultimátumot, azonban ezt nem tartotta válaszra méltónak és a fegvveres ellenállás mellett döntött. Akkor is a belga király, a turistaszerencsétlenség alkalmából 6 évvel ezelőtt életét vesztett I. Albert állt a 100.000 fóből álló belga hadsereg élére, éppugv, ahogyan most fia: a 39 éves III. Lipót vette át a főparancsnokságot, azonban nem 100.000, hanem 700.000 főnyi hadsereg fölött. A német csapatok augusztus 6-án lépték" át a belga határt. Első támadásuk a Maasvonal ellen irányult, éppugv mint most: Ennek a vonalnak az erősségét, már 1914-ben is a belga várrendszer ielentette. amelvet akkor Európa legmodernebb várrendszerének tartottak. Lüttieh". Namur és különösen 'Antwerpen várait 1914-ben éppolvnn bevehetetlennek tartotta a katonai szakértők nagvrésze. mint ahogyan a legnevesebb angol katonai iró: Liddel Hart kapitány bevehetetlennek irta le a világháború után modernizált Hittichi erődrendszert a nyáron megjelent nagy föltűnést keltett könyvéhen. Lüttieh azonban sem 1914-ben. sem most' nem jelentett leküzdhetetlen akadályt a német csapatok számára. Igaz. hogy 1914-ben Lüttieh előbb adta meg magát, mint most, amikor a németek 6 napos folvtonos támadás alatt a 12 külső és 6 belső erődből csupán egy belső erődöt, igazhogy a legmodernebbet, a Liddel Hart által különösen megcsodált EbenEmanel erődöt és lüttichi fellegvárat foglalták el. Érdekes, hogy 1914-ben eföszőr cgv német huszárezred akart behatolni a lüttichi fellegvárba, hogy bravúros huszáratakkal elfogja a vármester parancsnokát. Ez a romantikus huszárcsinv azonban természetesen kudarcot vallott. Augusztus 7-én reggel 6 vegyesbrgiádből álló hadsereg indult Lüttieh ellen. Ennek a támadása hasonló módon végződött volna, mint a huszároké, ha nein támogatják a német 42-esek amelvrit létezéséről és félelmetes tüzereiéről a lüttichi harcok során szerzett először tudomást a világ. A bevehetetlennek" hitt betonerődök és. pánréltornvok" nem tudtak" ellenállni a 42-eseknek és már reggel 8 órakor a Mans keleti nartián a fekvő erődök és maga a város a németek" kezében voltak. A Maas nvugati part ián fek vő erődöket 11-én kezdték lőni "és 15-én mint utolsó erőd adta meg magát Lőnrin. Ezáltal az egész lüttichi várrendszer a németek" kezébe futott. Annak ellenére, hogv ezutfaT a német r*anatok sokkal nasvobb erővel nvomnltak lüttieh ellen, az első rohamban csak egv erődöt és a fellegvárat foglalták" el. P i e r 1 n t belga miniszterelnök" szerint ezt a német sikert az a körülmény tette lehetővé. Hogv a Maas két hidiánnk fölrohhantásáva' meghízott belga tisztet egv német légibomba megö'te. mielőtt még föladatát elvégezhette volna. A belga álláspont szerint Lüttieh sorsában tehát ezúttal a le-magvobb szeren a véletlennek futott.,