Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-17 / 110. szám

Király-Kimig Páter utolsó uí|a (A Délmagyarörszág munkatársitól) A szegedi, kulturélet mély részvéte és őszinte megrendülése mellett kisérték el utolsó útjára csütörtökön délután a szegedi zenei kultura nagy halottját, K ii á 1 y-K önig Pétert, aki maid négy évtizeden Bt egyik irányító munkása volt a szegedi zenei életnek .VégUsztességén ott voltak mindazok, akiknek közük van a szegedi művelődéshez és akik részesei leheltek és figyelhették azt a munkai, amelyet Király-König Péter végzett. de ugyanakkor sokan üiáuyoztak azok közül, akiknek elhelyezkedésüknél, vagy hivataluknál fogva jelen kellett volna leuniök a város egyik nagy egyénisége temetései). Reggel gyászmrsét mondottak Király .Péter Jeikiüdvéért a székesegyházban, a rekviemen megjelentek a szegedi egyházi és zenei világ képviselői. A gyászmise alatt az Egyházi Ének- és Zenekar Király Pcter második uagy Rekviemjét, majd Liberáját adta elő Csornák Elemér karnagy vezetésével utána A 111 o s Kálmán Liszt Éuiiei aillcs-át játszotta orgonán. A koporsót korán délután a Boldogasszony-sugáruti gyászházból átvitték a zeneiskola előtti térre, ahol a Tisza Lajosköruti fronton állították föl a ravatalt. A koporsót virág- és koszoruerdövel borították el, az egész magyar zenevilág clküldötte részvétét a kiváló muzsikus ravatalához. Három óra előtt már nagy gyászoló tömeg gyülekezett a ravatal körül. A ravatal jobb oldalához kisérték ki Király Péter megrendült özvegyét, mellette fogjalt belyét Juhász Gyula édesanyja, akinek leánya Király létor özvegye és a szűkebb család tagjai. Az úttesten állottak sorfalat a szegedi dalárdák tagjainak százai zászlók alatt, régi tanítványai, a zcaeiskola tanárai, akik együttműködhettek a fáradhatatlan igazgatóval, a gyászoló közönség első soraiban láttuk Pálfy József polgármestert, vitéz Shvoy Káluiáu ny. altábornagyot, Széchenyi István dr. kormánybiztost, a város tanácsát cm az egyházi élet számos tagját. Itt volt a dalárdák zászlóinak gyűrűjében Fí gedy-Fi ch tner Sándor, aki annyi éven át dolgozott együtt Király Péterrel, a másik oldalán állott Fricsay Ferenc, a filharmonikusokkal és a katonazenészekkeJ. Pontosan 15 órakor érkezett nagy papi kísérettel Raskó Sándor pápai prelátus. Fölhangzott az Egyházi Énekkar gyászdala Csőin á k Elemér karnagy vezetésével, uiajd Raskó prelátus szentelte bc a holttestet. Az egyházi szertartás után az Oratórium-Egyesület vegyeskara Antos Kálmán vezénylésével frucsudaú énekelt, majd megkezdődtek a búcsúbeszédek Az első búcsúztatót a város butasága tícrébcn Pálfy György dr. kullurtanücsnok mondotta. Elköltözött tőlünk — mondotta — az egész életében kedves, szelíd mindnyájunk Péter bácsija, akinek egész élete egy végteieu szimfóia volt, minden ténykedését csodálatos harmónia íoota át Szépség, művészet, kotlői lélek, mélységes áhítat, ez volt Király Péter, aki a messze idegerböl érkezett közénk, de aki a mii fiuuk< lett olthatatlanul. Szerettünk, megbecsültünk, dédelgettünk Péter bácsi, emlékedet fájó kegyelettel őrzi meg ennek a városnak minden polgára. Most már az égi orgonákon játszod tovább tiszta dalaidat, onnan figyelve figyelsz kedves Szegededre, amelyet anynyira szerettél és amelyért annyit dolgoztát. Bel le Ferenc dr. mondott ezután beszédet a zeneiskola és a szegedi muzsikustársadalom nevében. Király Péter olaszos temperamentummal küzdött a magyar nyelvvel, de egy cletro eljegyezte magát a magyar zene klasszicizáló formájával. Kenyere volt a lobogás, a munka és a vidám éle, szellemi rendszerező volt ,a társadalmi formák hidegen hagyták, de a zeuei formák nagy mestere volt. Lobogott a szabadságért, a művészet nála a becsület kérdése volt. K a p o s s y Gyula a katolikus egyházi zene, a Musica Sacra őszinte megrendülését tolmácsolta megrázó szavakkal. A Musica Sacra — mondotta — lelke mélyéről szakadt könnyekkel siratja nagy fiát, aki az admonti bencés kolostorból való mély hitét mindvégig töretlenül és bátran őrizte meg és lelkének dalait as.Úristennek zengte eh A szenvedő lelkeknek nagy jótevője volt, hiszen az an• gyilok nyelvén emelte föl őket a tiszta szent magasságokba, az Isten felé. Némcdy Gyula dr. a Dalosszövetség, a Dante ó-Társaság" és" a Visszhang-Dalkör kegyeletét tolmácsolta. D i ó s y Géza mondott ezután nucsu?ót a Dugonics-Társaság nevében, amely tiszteleti tagjápak választotta a nagy szegedi muzsikust. Ezután Fricsay Ferenc mondott néhány meghatott szót a filharmonikusok nevében, akik a jövőben is olö fogjak adui annyit gondozott szerelelt alkotásait. N cgül Rátvav János, a Szegedi Dalárda- és Oratórium-Egyesület gyászát tolmácsolta. A gyászbeszédek után fölhangzott az Egyetemi Énekkar gyászdala Kertész Lajos vezénylésével, majd a virágoktól elboritótt gyászkocsira emelték Király Péter koporsóját és lassan megindult a gyászmenet diszsisakos rendőrök sorfala között a Kálvária-utcán a belvárosi temető felé. Hívei, övéi lussj menetben kisérték ki a sírkert felé, ahol vnegegyszer beszcutelték a koporsót es örök nyugalomra helyezték a szegedi földbe Mórt Ferenc és Juhász Gyula szomszédságában a szegedi föld idegenből jött, hü és rajongó énekesét. Egy sirhalommal több van a szegedi temetőben. amely egy darabot őriz még a jövőnek a jgedi kultúrtörténetből. Finkey Ferencet és Angyal Pált ünnepi külsőségek közölt avatta díszdoktorává a szegedi egyetem (A Délmagyarország munkatársától) Díszes külsőségek között avatta tiszteletbeli doktorrá csütörtökön délben a szegedi Freenö Józseftudományegyetem Finkey Ferenc dr._ m. kir. titkos tanácsost, az egyetem tb. tanárát, ny. koronaügyészt és Angyal Pál dr-t a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem profeszeaerát. A két kiváló magyar jogtudós tiszteletére előkelő közönség gyűlt össze a központi egyetem szépen földíszített aulájában. Megjelent Glattfelder Gyula dr. gsanádi püspök, Antal István dr. államtitkár, aki az igazságügyminisztert képviselte és titkára: Agh János miniszteri osztálytanácsos kíséretében érkezett Szegedre, Dcgrc Miklós m. kit. titkos tanácsos, a budapesti ítélőtábla ny. elnöke, Timkó Zoltán koronaügyész, Domanovszky Sándor a budapesti egyetem rektora, Szladits Károly a Pázmány Péter-egyetem jogi karának prodékáuja, Kovács Andor professzor a debreceni, Faluhelyi Ferenc professzor pedig a pécsi egyetem képviseletében. Ott láttuk még Zeliery Lajos kúriai bírót, Zöldy Miklós korönaügyészbelyettest és Rácz Béla prodékánt, a kecskeméti jogakadémia képviselőjét. A Magyar Tudományos Akadémiát Bartók György professzor kérpviselte. A szegedi hatóságok részéről megjelentek: Falkay Gyula dr. a szegődi ítélőtábla elnöke, Pálfy József dr. polgármester, Kampf Erieh német konzul, Zómbory Jenő kir. főügyész. Varaszkay Gyula a szegedi törvényszék elnöke, Tatajossy Béla a kir. ügyészség elnöke, Szűcs Endre postaigazgató cs sokan az előkelő közönség köréből. Deli 12 óra után néhány perccel vonult he a terembe az egyetemi tanács ós az egyetem tanárt kara. Az Egyetemi Énekkar elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Balö József dr., a Ferenc József-tudományegyetem rektora üdvözölte a megjelenteket, közöttük az egyházi, katonai és polgári hatéságok kiküldötteit. A rektor megnyitotta az egyetem nyilvános ülését, amelynek tárgya Finkey Ferenc dt. ny. koronaügyész, a szegedi egyetem tiszteletbeli tanárának és Angyal Pál dr. budapesti egyetemi tanárnak tiszteletbeli doktorráaoalásu volt. Erekig István dr. jogikari dókán ismertette ezután a jogi kar tanárainak beadványát, amelyben a két kiváló jogtudós tiszteletbeli doktorráavatását kérelmezik. Részletesem ismertette Finkey Róbert dr. és Angyal Pál dr. életrajzát, tudományos és irodalmi működését s kiemelte mindazokat a nagyszerű érdemeket, amelyeket a két jogtudós a magyar büntetőjog fejlesztése és a jogásznemzedék nevelése terén szerzett Az avata.udók munkásságát és érdemeit ismertető beszéd utáu Baló József dr. üdvözölte Finkey Ferenc ós Angyal Pál jogtudósokat, akik az egyetemi tanács előtt letették a díszdoktori fogadalmat. Kiemelkedően szép, értékes beszéd kefctcben _ avatta díszdoktorökká Finkey koronaügyészt és Angyal Pál professzort Ereky István dr. a jogi kar dékánja. Ereky István dékán avatóbeszéde _ — Világtörténelmi jelentőségű, nagy események közepette jutott osztályrészünkül az a szerencse, hogy amíg más nemzetek egész sora vívja élet-halálharcát a jövendőért, mi a béke áldásait élvezhetjük és ünnepelhetünk — mondotta Ereky István dr. — Do bármily nagy jótétemény cs áldns minden nemzetre nézve, bogy békességben dolgozhat a jelen idők szükségleteinek kielégítésen s az elkövetkező új nemzedékek szebb és boldogabb jövőjéért, a béko áldásai közepette, mélységes ünnepi hangulatunkban is egy aggódó kérdés vetődik föl előttünk. S nem az elmélet emberei, hanem világtörténelmi jelentőségű nagy nemzeti tragédiák vetik föl ezt a kérdést; vájjon a. technikai fejlettségének mai fokán s a hadviselés mai modern eszközei mellett meg van-e a lehetősége s legalább a modern erkölcsi alapja annak, hogy a világhatalmak árnyékában, szabad és független államok gyanánt kis nemzetek is fönnmaradjanak'? Ereky István dr. azzal felelt erre az életlehetőségünket érintő, nagy kérdésére, bogy minden nemzetnek annyi érdeme van a független állami létre, amennyi értékel jelent mind a szellemi, mind a gazdasági étet világában az emberiség számára s ameunyivel elősegíti aa egész emberiség kultúrájának változatosabb és gazdagabbá tételét. Fejtegette ezután, hogy a törtóueleni gyakran rácáfolt erre a tételre, rnifit elszigetelt s egymagában álló megállapításra s ez azt jelenti, hogy a lenmagasabbrelidü kultúra sem. biztositéka az állani gyanánt való fönnmaradásnak, ha az eauéni és közmorál alapjaiban fendill meg, ha aa egyéni és Vsaiédi élet tisztasága, a közéletből pedig az önzetlenség, az önfeláldozás és hősiesség, vagyis a polgári és katonai erények eltűnnek. Az egyetemes kultúráról, majd a nemzeti kultúra összetételéről beszélt még Ereky professzor, azután játért az avataudók személye3 érdemeire: — Minthogy egyetemünk tanácsa mélységesen meg van győződve arról, hogy Finkey Ferenc és Angyal Pál a magyar nemzet életének egyik nagyon fontos megnyilatkozása: a büatető igazságszolgáltatás s a büntetőjog, a szociológia és a jogbölcselet tudományos művelése terén közel félszázadig tartó lelkes és fáradhatatlan tevékenységük eredményeképpen hervadhatatlan érdemeket szereztek: s minthogy ebbeli nagyszabású munkásságukkal nemzeti kultúránkat gazdagították s a más nemzetekétől különböző sajátos magyar nemzeti kultúra kiépítésében is hathatósan közreműködtek, egyetemünk tanácsa őket mélységes bálája és elismerése jricül a/, általa adományozható legnagyobb kitüntetései, a tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki. Ereky István dr. ezután Finkey FereuC dr.-l a jogtudományok művelése, a jogi oktatás, a törvényelőkészítés és a büntető igazságszolgáltatás terén szerzett kimagasló érdemei jeléül, Angyal Pál dr.-t pedig a jogtudományok művelése, a jógi oktatás, a törvéuyelőfecszítés, valamint a magyar ós külföldi tudományosság közötti kapcsolatok létesítése és ki mélyítése által szerzett nagyszerű érdemet elismeréséül a jogtudományok honorls cansa doktarúvá avatta. A doktorráfrígndási szertartás után Balő József dr. rektor üdvözölte a Ferenc Józseftudomáiiyegyetem új tiszteletbeli doktorait. Beszédébeu kifejtette, bogy a modern büntetőjog kialakulására az orvosi tudomány gyakorolta a legnagyobb befolyást. Beszélt Lnmbrosoról és Kra.l't Ebiugről, a kriuiiiial-nntropolőgia cs a kriminal-szociölógia tudományának kifejlődéséről, a prevenciós intézkedésekről, amelyeket már néhány európai országban is meghonosítottak az átöröklődő bűnözés terjedésének megakadályozására. Ecsetelte a klaszszikus büntetőjogi iskola átalakulását az orvostudomány kutatásainak ós fejlődésének befolyására s hangoztatta, bogy az orvostudománynak köszönhető, hogy ma már mui mint elvont fogalmat tekintik a bűnösöket s a bűnözőt sem kezelik úgy. mint átlagembert. Finkey Ferenc cs Angyal Pál, a kiváló magyal] büntetőjogászok nemcsak átélték ezl az átalakulást, hanem maguk irányították cs fejlesztették. Az új magyar büntetőtörvények erdekében kifejtett úttörő munkásságukon kívül olyan magyar büntetőjogász-iskolát nevoltob, amely biztosíték arra, bogy a büntetőjog hazánkban a jövőben is megtarthatja fejlettségének mai fokát. A rektor sok jókívánság mellett nyújtotta út a díszdoktori oklevelet u fölavatottaknak. Finkey Ferenc dr, köszöntő meg elsőnok a szegedi egyetem kitüntetését. Elérzékenyülve hangoztatta, hogy 17 év után úgy tért uieg most a s/.egcdi alma mater kebelére, miut tékozló liú, akit az egyelem nemcsak szívesen fogadott, hanem meleg szeretettel, kitüntető kedvességgel a keblére ölelt. Az idős jogtudós visszaemlékezett tudományos pályafutásának legszebb pillanataira, amikor a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemen elsőízben avatták doktorrá 1892-beu, majd tíatal jogászságára és fiatul tauár-ktarára. Hangsúlyozta, hogy kötelességének tekinti, hogy az új eszméket, új szellemet, amelyeket a magyar büntetőjog fölszívott, a gyakorlati életben is megvalósítsa s ha ezt a. föladatét betöltötte, úgy iiorn élt. hiáliu. Azzal a kívánsággal, hogy a fiatalabb generáció megérhesse, hogy Kincses Kolozsvárott ismét legyen magyar tudományegyetem, fejezte be meghatóan szép beszédét. Angyal Pál dr. mélységes bálával és tiszteletfel köszönte meg az üdvözlő szavakat és a megtiszteltetést, hogy a szegedi egyetem díszdoktorává fogadta Élete legszebb pillanatának tekinti ezt uz alkalmat. Szent Ágoston szavait idézve bizonyította, hogy az igazság öröktől fogva él és örökké érvényes s aki az igazságért munkálkodik, az örökkévalóságért 'dolgozik. Az írói és tanári pályán 12 éven át működő jogásznak nem Jöhet szebb kitüntetésé, jutalma, miütbagv a Kolozsvár szellemét őrző szegedi cirveteni inni-