Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-14 / 84. szám

I ? J aE J*. I 5 f1^1! DÖME VINC7F Jakberendexő és Or. Appongl IL o. 2f REKAHIEKtO I MWPIK Virtt^LC kárpitosmesternél ••«•»•„ Talafen 11-61. Nikol icö miniszter elmélete cs egyéb montenegrói esetek Kcszlct Tonelli Sándor most megjelent „Messze utazás ncgy fal között" cimü könyvéből Valamikor, még a boldog ideiben, mikor csak a válságok és konfliktusok váltogatták, egymást, de még nem jártuk meg a világháború szörnyűséges iskoláját, lent jártam Hercegovinában. Kóborlásaim közben bevetődtem a csapiinai vasúti állomás »ctlerniébe«. Az étterem két elárvult asztalból és néhány szókból állott; látogatói a stolaci helyőrség tisztjei közül kerültek ki, akiknek innét már csuk a dclizsánc volt a közlekedési alkalmatosságuk a görbe hegyek világába. Amint ülök nz elárvult vendéglőben, nyílik az íjló és belep rajta a legfurcsább > összetételű* gcntlrman, akit valaha láttam, belülről lefelé: kerek boochci sapka, vörös mellény fekete hímzéssel. alatta fehér ing gallér nélkül, arany fejes gombbal, szivárványszínű öv, szürke übcrcilicr, sárga csizma. Mögötte a vasuli szolga és egyben hordár, hatalmas, sárga disznóbőr kofferre). A koffer a sarokba került, az idegen pedig MZ a szín lómhoz telepedett, llgy látszik, bizalmat ebresziheMem benne, mert rögtön társalgásba akart velem ereszkedni — szerbül. Akkoriban még alig egy-kél szóiból ájlott a szerb nyelvzlnesem, nem s»k lehetőségét láttam n diskurzusnak és kénytelen voltam két szóra szorítkozni: Ne razamim . . . nem értein. Meg az sc indított meg, mikor nz idegenem égy sorozni uj kiadású montenegrói bélyeget szcdetl elő a tárcájából és ezen az alapon akarta megindítani a barátkor.ást. A gondolatok közlésére irányuló kísérlet igy egyelőre abbamaradt, annál is inkább, mert csakhamar zihálva befutOtt a Mos/tárból jöfő vonal. A csapiinai állomásnak azonban egyetlen szolgája lévén, aki mindkettőnk kofferjét »kczclte«, ismét egymás mellé kerültünk a gr'avosal vonalban. ' lo ideig szotl.irml néztük egymást, majd a Totcndo- fovinaia hercegóc sziklákat, mikor az embere ni ben megint dolgo/nj kezdett a kőziókrnywg ztónc. I ilian, hogy szerb szóval nem boldogul, - németül ő nem értett —, jclbeszédhez fol> iniodott. Kinyújtotta az. ujját, rám mutatott, azután lelten* erche hajtotta a fejéi, majd hatalmas kérdőjelet ra jzolt a levegőbe. F.zt a jelekkel való kérdési még két háromszor megismételte. Kénytelen votlani megérteni, hogy arra kíváncsi, hol szándékozom aludni. Itagusa. Utána én is kérdőjelet kanyarítottam a levcsmlie és rája mulattam. Nyilatkozz tc is atyafi. - Gravosn. I ddig eljutottunk. Az útitársam mintha valavi ötlött volna nz eszébe, hirtelen megszólalt — olaszul . . . Ha ön ííagusába megy, talán tud olaszul. . . — Ugy van. Megindult a' beszélgetés. Félóra múlva sok mindent tudtunk egymásról. Az idegen, Nikolics Párisi Nagy flruház Rt. ?ze«ed ICsekonics ésKiss j!ca ^arokl ALKI.MfHZKKUK Sóspcrec 1 csomag 9 drb Mézes csók 10 deka. Sütőpor, vagy van Ilin cukor 3 levél Szegletes tm talap ö drb t.itron\,;i drb l.ikör vagy rum csscncia 1 üveg Trappista sajt 10 deka Vegyes drazsé 10 deka Krém dessert 10 deka Likőr drazsé 10 deka 4 . Tcjszitikrénioa csokoládé 1 tábla ' 10 dkg-os figaró blokk sajt 1 flrb fél kg imiles/telt sajl t doboz 6 drb Mazsola fél kg VtogMiróbél negyed kg Sz -rdiniu l 10 os '< dobói Dióbél negyed kg Góliát kávépófló fél kg Málnaszörp 1 Kg —.12 —.18 —.21 —.21 —21 —.26 —217 —.28 —.28 —.42 -.54 -.62 -.71 —.75 —.88 —.90 -.98 1.93 szolgálatoukivüli mouleuegrói miniszter, hivatalos ügyben járt Szarajevóban, meglátogatta valami bcrcegovinai ismerősét és utazott haza Cctinjébe. Az éjszakát Gravosába akarta tölteni és hajón szándékozott átmenni Cattaróba. Másnap azonban nem ment postagőzös és harmadnap, mikor Itagusa megtekintése után én is Cattaróba igyekeztem, a Lloyd-gőzűs fedélzetén megint találkoztunk. Már inint régi ismerősök üdvözöltük egymást. Annyira összemelegedtünk, hogy még a könyvet is kivette a kezemből, amelyet uti olvasmánynak vittem magammal. Claudo Farrcre regénye volt, f.cs civilisés. Lapozgatta egy darabig és franciára fordítva a beszédet, megkérdezte, hogy ml a tárgya a regénynek. ltöviden elmondtam, hogy a nyugati civilizáció beteg kinövései, hátsó-indiai miliőbe beállítva. Nikolics miniszter figyelemmel hallgatta, amit meséltem, azután megjegyezte: — Nagyon érdekelnek ezek a problémák.,. Sajnos, nem sok nz időm, hogy velük foglalkoztassam. Amint n hajó szántotta az Adria zöldeskék vizét, amely oly sima volt, mintha olajai öntöttek vjlua felszíniére, vaJaini gvfufa kiináStisi esetből kifolyólag belekeveredtünk egy angol urba, aki eljött megnézni a dalmát fjordokat. A következő esztendőben az angol urnák politikai könyve jelent meg a délszláv kérdésről. Tiz-tizenöt szét válthattunk, de amit Nikolics miniszter mondott, kifogástalan angolsággal volt mondva. Németül ismétlem, nem tudott, A harmadik feketekávé mellett — odalent sok feketéi iszik az eiuber — értesültem lőle, hogy a cár költségen végezte az iskoláit l'ctervárutt és hosszabb időt löllOU Angliában. Az angliai tartózkodás célját azonban nem sikerült kiszednem belüli. Mindezek ulárt már nem tudtam megállani, hogy meg no kérdezzem: — Ne haragudjon ineg excellenciád a iihjlust megadtam neki . ha kérdezek valamik ön járt Szentpéterváron, volt Angliában, beszél Lanciául és olaszul, érdeklik a modern civilizáció problémái, magasan fölötte áll az átlagos intelligencia színvonalának , bocsásson meg a kifejezésemért - , hogy egyezteti ezt össze azzal a kakadu-toalettel, amelyben most parádézik? Nikolics miniszter meghökkent egy pillanatra, azután elnevette magái. Utána meglepően érdekes magyarázatot adott a kérdésemre: — Persze, persze, önnek is feltűnt ... l)c hát megértheti, ha egy kis magyarázattal szolgálok . . . Az, esetnek a lényege az, hogy a hazafiságnak a kritériuma mindenütt más és más. Mi tűrés-tagadás benne, váilozik az emberek műveltsége, vérmérséklete egyéni és politikai iskolázottsága szerint. Az angolszászoknál a hazafiságnak nincsenek látható, vagy hallható követelményei, legfeljebb az amerikai, akiben jó nagy adag gyerekes idealizmus él, tulajdonit valami babonás jelentőséget a csillagoknak és savóknak. A franciáknál nem szabad jót mondani a németről, különben az ember a hazaárulás gyanújába keveredik. Az olaszoknál Ausztria játssza ugyanez! a szerepei, önöknél, ezt v élei lenül hal tollam Topavica urlól Montenegróba került magyarországi szerb —, a negyvennyolcas jelszó az igazi hazafiság és látható jele. gyanánt valami Bécsben készült virágot viselnek a gomblyukban. Minél primitívebbek a viszonyok, annál erősebb a külső formák megkövetelése . . . Képnél jen cl egy botoknd törzsfőnököl, uki nein akarja a fejét uighajtani a törzsi felis elölt . . . Nyugodt lelict, hogy három nappal ezelőtt cn nem ebben a ruhában ültein a szarajevói kávéházban. Itt már minden pillanatban találkozhatom honfitársakkal, akik számon tartanak. Ezt a ruhát kell viselnem. A politika hozza magával ... A magyarázat termesztésen egymás között marad . . . Már erősen bent jártunk a szeszélyes formájú cattarói öbölben, mikor még mindig ezt a kérdést feszegettük. Mondhatom, n.-tgyou sok okos dolgot hallottam a volt montenegrói minisztertől. Elmondta hogy \ugMbart legjobban tetszett neki. mikor ellentétes pártállásu emberek találkoztak a fehér asztalnál cs elmentek egymás beszédeit meghallgatni L.z a megértésnek és közeledésnek útja és eszköze. Csak ahol az általanos műveltség hiányzik, vagy ahol műveletiig) cs demagóg, elemek kerülnek felszínié, valasztja cl a politika az embereket téliesen czv mástól ÍJ ven helyeken és ilyen viszonyok között emlegetik legtöbbet a hazát és nemzetet, leglármásabb&k a megnyilatkozások és legfeltűnőbbek a külső megjelenés módjai. Elmondotta azt Is, hogy vélemény© szerint » neveknek is ilyenforma a jelentőségük. A szerh, bulgár, vagy görög név a nemzethez való tart© zásnak is kifejezője. A Balkánon néha előfordul, hogy a másik nép kőzött megtelepedett idegenek belebújnak a vendéglátó nép ruhájába, hogy a környezethez hasonlónak látszódjanak, de makacsul ragaszkodnak a régi nevükhöz. Az ilyen e-, ken a legszebb nemzeti viselet álruhánál nem egyéb. Ilogy gyakorlatilag megismerhessem NikoLje* miniszter elméletének igazságát, másnap felkísértem őt Cctirijébc. Akkor isinertem meg az osztrák-magyar követségen a világhírű teniszpályát, amelyen a balkáni államok szövetségét megkötötték. Cetinjében ugyanis az osztrák-magyar követség kertjében volt az egyetlen teniszpálya — erre valószínűleg nagyon büszke volt a bécsi külügyminisztérium — és egyéb szórak<v zás hiányában ott szokott az egész diplomádéi testület találkozni, A nagy antant tagjai és balkáni szatelleseik minden feltűnés nélkül ott egyezhettek meg legkönnyebben a monarchia rovására. Rosszindulatú, de beavatott nyelvek ezt regélték a cetinjci teniszpályáról. . Nóháuy nap mOlva a Grand IToteftvin, "amelynek egyébként egy volt Dentschmeisler őrmester volt a bérlője, láttam azt a bucsuebédet, amelyet Spalajkovics szri» követ tisztcletéro rendeztek, aki a cetinjci állomást Szentpétervárral eseréUo fel. Szaszonov mellett ö is belekerült a világbiv tóriába. Az ebéden együtt volt tout Montenegró Az urak, akárcsak Nikolics miniszter, kaka«t* toalettekben, a hölgyek kifogástalan párisi ruhákban. Ugy látszik, hölgyekre nem volt kőtelező az öltözködésben való bazaribág. (Folytatjuk.) Takarékos, gondos omhin" nemősaE a mimf él, hanem ha teheti jövedelmének egy rémét örök értékű aranyba, cziiatbo. brilliáusha fek teli. Kaiiható olcsón A. B. C. vagy Nomaet-f Takarékossági könyvecskére, 6 havi rémlafá1© is készpénz árban előleg nélkül TÓTH órárná', Kárász utea 13 szám. Műtrágyák: szunertoszfá*, pátisá. kálisA. Rézgálic halósági utalvány ellenében Mindenféle növényvédelmi szerek: Dóriimul wascli, neodendrin, kén-, por, licrnyóciiyv, gazdasági kenőcsöt olajok, mindenfajta fcslékáruk meghizhaló és olcsó beszerzési helye az 51 óv óla fennálló kardos festéküzletben Szeged, VALÉRIA TÉR (husospiac) A eOBAPKSTI ASTORIA PALACE SZÁLLODÁK komfortja tökélete* ellátói* fcltuaö árai mér »ókeIt«K AL ASTORIA éttermében FELLEGI TERI éneke' Tánc]