Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-13 / 83. szám

A hdboros kftipzergozdálkodös kérdései és a szabóit árak ügge o Kereskedelmi és Iparkamara pénteki hözgQtilésén Megkezdődik a Tisza—Maros szögen a iöldgdzkatatás DECMAGY XROR5 2AG SZOMBAT, 1940. ÁPRILIS 13. E55? (A Délmagyarország munkatársától) Élénk' érdeklődés mellett tartotta meg pénteken délelőtt a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgyű­lését, amelyen a kereskedelmi és ipari élit szá­mos fontos és időszerű kérdését vitatták meg. A közgyűlést Rainer Ferenc elnök nyitotta meg, aki bevezető beszédében elsősorban megemléke­zett a kamara ötvenéves fönnállásának ünnepsé­géről. A kamara különfüzetbe foglajta az ünnep­ségen elhangzott beszédeket, amelyekre az elnök külön is fölhívta a kamarai tagok figyelmét. Ez­után több aktuális kérdéssel, foglalkozott és töb­bek kőzött ezeket mondotta: — A nyugati háború hirtelen kiszélesedett és nj országokat sodort az örvénybe. Mi eddig még megmenekültünk a háború borzalmaitól és hizom benne, hogy ne isteni gondviselés továbbra Is megóv bennünket vetéseink, műhelyeink és há­zaink pusztulásától. De már igy is tudomásul kell vennünk, hogy a mi életünk scui folyhat to­vább a régi, megszokott keretek kőzött, hanem akarva-nemakarva be kell rendezkednünk a há­borús kényszcrgazdálkodásra. Különösképpen uta­lok ebben a vonatkozásban oz áruk számlázásá­ról és az árak kötelező megjelöléséről szóló ren­deletre. — A kamara vezetőségének körében állandó gondoskodás tárgyát képezi — folytatta ,— a len fontosabli ősiparnak, az építkezésnek foglalkoz tatása. A sajnálatos valóság ugyanis az, liogy sínig bizonyos iparokban magas konjunktura mu­tatkozik, az építőipar pang. Az iparügyi minisz­tériumban tarlóit értekezleten ezért tettük szóvá a tatarozás! és modernizálási adókedvezmények ügyét, az építkezés általánosságban való elő­mozdítását és szegcdi vonatkozásban ezért szor­galmaztuk a rendőrségi palota megépítését. — Az elvünk az lesz a Jövő munkájában, amit Trleki Pál miniszterelnök fejtett ki kassai be­szédében: bűnt. követ el országa és nemzete el­' len nz, aki a mai sorsdöntő időkben nem a meg­értést és egységet keresi, hanem ellentéteket ke­res és szit azok között, akik egyformán ennek ez országnak az clöbbrcvitelét és jövőjének bizto­sítását akarják szolgálni. A tetszéssel fogadott megnyitó után az elnöki előterjesztések következtek, amelyeknek során K ó t i La jos Bzóvátcttc, hogy a kerület egyes helyein téglahiány konstatálható. II a j d u Sán­dor felszólalásában megáll api tóttá, hogy azért jelentkezett a hiány, mert nem voltak rögzítve a téglaárak, most azonban, hogy szabályozták az árukat, kellő iramban megindul n gyártás. Kő­vári Jenő az árrögzités ügyét telte szóvá; most is tartani kell az augusztusi árukat, boiott már nem felelnek meg a lényleges helyzetnek. Nivel­lálni kell a tényeket, mert lassankint a kereske­dőiül sudu lom elveszili adófizetői képességét. A felszólalásokra ltaiuer elnök és Touclli Sándor dr. főtitkár válaszolt, majd Touelli Sándor telte meg főtitkári jelentését. Beszámolt arról, hogy legutóbb a kereskedelmi és iparügyi minisztériumban megtartották a szokásos kama­rai értekezletet, amelyen számos fontos kérdés került szóba. A bizalmas értckczloien olyan kér­dések is szóba kerültek, amelyek uem alkalmasak nyilvános tárgyalásra. Mindkét alkalommal szó volt a háborús gazdálkodás személyi és tárgyi kérdései, a közellátás és anyagellátás ügyei, va­lamint a termelőmunka zavartalan folytatására vonatkozó intézkedések Az iparügyi tárgyaláson szerepelt az iparosok öregségi biztosítási, az építkezések ötömozdftása különböző kedvezmé­nvek nyújtásával, a népszámlálás ipari stalisz­likai fölvételének ügye, a kis- és gyáripar nyers­anyagszükségletének biztosításával, valamim! főbb) között még ae alföldi fojdgazl, utalás ügye. amely különösen a szegedi kamarai kerület egyes részéit érdekli a legközvetlenebb módon. A fótitkár ezután beszámolt arról, bogy az egész kamarai kerület méltó módon megünnepelte a" kormányzó országlásának húszéves jubileumát. Az öszinie és bensőséges ünnepiéiből minden kis község és minden kis testület is méltón vette ki részét. A bejelentést a közgyűlés lelkes éljenzés­sel veliC tudomásul. A kamara <uj tagja lelt vitéz Csongor Ár­pad Makóról, akit Bobuert József elköltözésé, illetve lemondása miatt bivnak be a kamarába. Ezután C s e r z y Mihály dr. ügyvezető titkár is­mertette a drogéria-iparban alkalmazott tanon­cok ügyét, majd a fehét'uomüipar képesítéshez kötésének revízióját. — .Vigyázni keli arra, hogv az intézkedések­kel ne adjanak módot a kontárkodás kiterjeszté­sére — mondotta —, ha át akarják vinni ezeket az intézkedéseket más ipar területére is. A kamara a tervezet visszavonását kéri Következett a »hideg élelek forgalomba hozá­sának* ügye. Ebben a kérdésben főként Szege­den merültek föl ellentétek a vendéglősipar és a kereskedők között. Még azoknak a hideg tálak­nak elkészítését is el akarják vonni a kereske­dőktől, ahol legföljebb csak tojás kifőzéséről van szó. A kamara kéri, bogy a kérdést ugy oldják meg, hogy a szerzett jogokat tartsák tisztelet­ben. Landesberg Jenő dr. ügyvezető titkár ezután a rőfös-, rövidáru- és tcitilkereskedők üzletkörének ügyét ismertetto. A kamarához be­érkezett eddigi jelentésekből az derül ki, hogy a rőfös- ós textiíszakrra tulajdoniképpen egy, kü­lön tcxlilkcreskedésről beszélni általánosságban nem lehet. A beérkezendő válaszoknak megfele­lően fognak fölírni a miniszterhez. A kérdés körül kisebb vita kerekedett. G e m­bos István arról beszélt, hogy a divatárukeres­kedők minden áruval foglalkoznak, sőt a szöve­teket meg is csinálják. Isméit felhozta az egyik cég üzletét, ahol szerinte ma is folyik ez a gya­korlat. Korda Jenő konkrét eseteket tett szóvá és megemlítette, hogy jellemzi a helyzetet az a tény, hogy az egyik textilcégucl sztrájkba léptek a Hzabómuukások. Ezután kijelentette, hogy leg­jobb tudomása szerint annál a cégnél, aiuclyct Gombos omlilclt, ilyen munka nem folyik, bancin korrektül betartják a szabályokat. l'leskó András titkár részletes fölvilágosí­tást adolt a kérdésről és megállapította, hogy a sérelmezett ügyben csak ugy lehet ci-cdtnényt el­érni, ha minden konkrét ügyet íöljcleutcnck mindannyiszor, amikor ilyen eset tudomására jut. S z e i t z Ferenc eltiltani kívánja az uridivat­cégeket ni tói, hogy szövetet árulhassanak, a szövetcégek pedig no árulhassanak készárukat, például nyakkendőt. 11 a i n o r elnök adott ezután fölvilágosítást, bogy vaunak cégek, amelyeknek szabályszerűen löbb ipar gyakorlására is van igazolványuk, ezeket nem lehet eltiltani. Következeit a szabottárak kérdése, amely kö­rül több fölszólalás hangzott el. Landesberg Jenő dr. ismertetto a kérdést. A kamara már bosszú évek előtt kérte a szabott áruk bevezeté­séit, amely nem annyira rendelkezés, uiiut első­sorban nevelés kérdése, a szabott árakra egy­aránt nevelni keil a vevőt és az eladót. Tiz év előtt már tervezetet terjesztett föl a kamara a miniszterhez, hosszas tárgyalások és levélváltá­sok utáu most a miniszter jóváhagyta a kama­rák torvezetet, igy nincs akadálya a rendszer be­vezetésének. Javasolta, hogy alakítsanak szaboii­árterveactet, illetve 12 tagu bizottságot küldjc­nek ki. A közgyűlés a bizottságba a kővetkező­ket küldlo ki: Bruckncr Elemér, Kocsis Ferenc, Kurucsev Sándor, Markovics Szilárd, II a i n c r F'crcnc, S z c i t z Ferenc, V a r­ga Mihály, Wagner Ferenc, Telek Andor, Gombos Islván. A bizottságnak csak az lebet tagja, aki maga is alávetette magát a szabottár­szervezctuck. Varga Mihály elmondotta, hogy a Kereske­dők Szövetsége már régen tárgyalt a kérdésről és a maga részéről is elvben elfogadja a rend­szer bevezetését, részt is vesz benne, a részletek­ről majd a bizottságnak kell határoznia. Sok he­lyen nehéz bevezetni a rendszert, de mind a ke­reskedők, mind a vásárlók hamarosan megszok­ják és mindkét fél részére csak előny származik. Szeilz Ferenc a hitelirodák ügyét tette szóvá és kéri, hogy a hilrlirodák kötelesek legye* nck fölár számítására. Touelli főtitkár közólle, hogy nem lehet* kö­telezően kimondani a főiárak számítását. Végül Danner János szóválelte nz árkor­mánybiztosság működését és ezzel kapcsolatban azt, hogy például a bab és burgonya eltűnt a piac­ról. A közgyűlést Rainer Ferenc elnök" zárta be. rr rr m mérlék utón készif &*MXOtgtőf fűzős te Klauzál-tér 3. a legújabb divatú derékfuzö: I megérkeztek. Uj Hibát,' ul modellek. BUDAPESTI NEMZETKÖZI ^fül április 26-május 6 1500 kiállító — 7 állam nemzet! pa­vilionjával. — Hatalmas vasipari és textilipari külön kiállítás — Rá­díóüzenetközvetités. Divatszínház 508|outazási kedvezmény Budapestre IV. 20—V. 6-ig Vissza IV. 26-V. 13-ig 33 SZÁZALÉKOS UTAZÁSI KEDVEZ51ÉNY egy tetszés szerinti külön vidéki utazásra Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható: a Délmagyavország kiadóhivatalában, a kereske­delmi és iparkamaráknál, az ipartestületeknél számos pénzintézetnél, a községi elöljáróságo­kon, a vásár tb. képviseleteknél, valamint az IBUSz menetjegyiroda összes fiókjainál és ki­kircndeltségénél. AZ QLVASO ROVATA Panasz az Oz, a csodavarázsló miatt Igen tisztelt Szerkesztőség! Három tanonelcány van üzletemberi alkal­mazva, akik a törvényesen előírt fizetést (ha­vonta 30 pengőt) kapják" napi 9 órai műnkéért. Tehát naponta 1 pengő 20 fillért havi 25 uiun­kanapot számítva. A törvényesen előírt tanonciskola látogatá­sát uem lehet, do nem is szabad kifogásolni, azonban nagyon kellemetlenül lepett meg, hogy 71 éves korom ellenerő — mivel két ta­noncom az iskolában van, — a pult mögc kel­lett állnom vevőimet kiszolgálni, nz iskola nö­vendékei pedig — köztük nz én tanulóim — erre sétálnak egy csoportban és kérdezősködé­semro azt. a választ kapóin, hogy a moziba mennek az „Oz"-t megnézni, délelőtt 11 árukor! Ha az iskola vezetőségének olyan nagyon a szivén fékszik, hogy növendékei lássák nz ,,Oz"-t, miért, uem vezetik a tanítványokat va­sárnap délelőtt n mozibal Annyi belátást el lehet várni az iskola vezetőségétől, bogy nem valami előnyös világot vet a tanoncokra az a tudat, hogy a mai időkben a munkaidő alatt tanulás helyett a moziba lehet menni. Kiváló tisztelettel: (Aláírd*). FILM Párbaj semmiéri (A Kóf ó 3Iöi í beinWtilója) Hunyadi Sándor uffve 11B ié hói VB- t•:<ry Já­uos írt forgatókönyvet: ebből a 'ár nlu-ból nem is jöhetett ki más, mini épkézláb, mulat­ságos filniecske, amely néha Ugyan túlzásokba téved. Egészben véve azonban a film sikerült­nek mondható, főleg, ami a. színészi alakí­tásokat illeti. Csortos és Som la y járnak nz élen, do Bihari József és Vaszory Piri is sok mulatságos percet, szereznek a uésőnek. Nagy Aliz és Pataki Jenő a film szerelmespár ja, valószínűleg a forgatókönyv túlzásaként any­nyit szerelmeskednek, hogy egy filmbe s'ziule bele sem fér. Meg kell még emlékezni a film.' még egy fontos szereplőjéről; egy ügyes kii foxi kutyáról, amely áUalvoltát meghazudtoló' ..intelligenciával" oldja meg a rábízott fölada­I tot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom