Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

dfemagyarország KEDD, 1940 ÁPRILIS 2. n.-ilás egyik gyanúsítottjaként sr.crepel, taná­rai, ismerősei megdöbbenéssel Állottak az ügyészségi végzés olött. Juhász János dr. vizsgálóbírói kihallgatása il óra után kezdődött. A kihallgatás eredmé­nyéről a nyilvánosságra még ncrn szivárog­tak ki hírek, a csendőrség előtt telt vallomá­sa ntán azónban valószínű, liogy a vizsgáló­bíró elölt is fönntartotta nzt a vallomását, hogy a műtőtökért — uolia Dimitrijin és tár­sai ellen© vallanak — nem fogadott, cl pénzt; a műtéteknek csupán élettani hatását akarta kipróbálni. Kihallgatása a délutáni órákra is "1 húzódott; Csikós-Nagy József dr. ügyvéd, a védője egyébként az ügyben már intézkedett és véleménye szerint Juháss dr. ma szabad­lábra kerül. Ita a vizsgálóbíró meghosszabbí­taná a vizsgálati fogságot, fölfolyamodással él a letartóztatás ellen a vádtaDácahőa. 'A csalási bűnügy egyik gyanúsítottja; Na­h ótzky Endre dr, makói úgyveeL, aki érvekkei ezelőtt hasonló bűnügybe keveredett és a tör­vényszék 6Úlyos börtönbüntetésre ítélte, már több mint egy hete az ügyészségi fogház lo hója. Nahóczky Endre dr. a napokban levelet kapott a fogházba Makón lakó édesapjától. Az öregúr minden megszólítás nélkül kezdi leve­lét és fiának szemérowti, hogy amikor előző büntetését kitöltötte, megígérte, hogy soha többé hasonló ügybe nem keveredik. — És most — írja a levélben Nahóczky édesapja — ismét belekeveredtél egy piszkos ügybe. Én ojxrt szivemmel, amely eddig már sok mindent megbocsátott neked, azt üzenem: Nahóczky Endre dr. szégycld magad." A rendőrség keresi azt a Juhász dr.-ra sú­lyosan terhelő váltót, amelyet Iguz János és Dimitrijin András az egyik műtét ulán írt alá. Az ügyészség ismét kéri azokat, akik erről a váltóról tudnak valamit> jelentsék a Ycndöf.ség bűnügyi osztályán. A mindnagyobb méreteket öltő biztosítási csalási bűnügyben a napokban még ujabb fordulatok várhatók. VIDA JÁNOS url divat szabó (Somogyi u. 24.) Nagy raktárt fart a legújabb bel- «S kttlfÖKlI ruha és felöllö szövetkiilönlegességekböl. Elsőrendű munka! Szolid írok. Brandenburgban elkövetett kormányzósértés és nemzetgyalázás miatt egyévi fogházra ítéltek egy román katonaszökevényt Izgatási ügyek a szegedi törvényszék ötöstanácsa eléli t.4 üéltnagyarország munkatársától) Alig múlik el bét, hogy no koriiino a törvényszék elé a németországi exportmunkáspk egyik, vagy másik ügye. Hétfőn ismét hasonló ügyet kellett tárgyalnia a szegedi törvényszék ötös­tanácsúnak Ás cz nz ügy bizonyos vonatkozás­ban bevilágít nz idegenbevitt munkások életé­be ós körülményeibe. A vádlott Quarini Ernő 38 éves römún ál­lampolgár volt, akit az ügyészség kormányzó­sértésscl cs M magyar nemzet megbecsülése el­leni vétséggel vádolt A géplakatos tizenkét éwo! ezelőtt katonnszökovenyként átjött nő­mániából, azóta Szentesen élt. Az elinult nyáron ö is bekerült nz expOrt munkások so­rába, ő lett az egyik Csoport tolmácsa, mint ikinrk német, az anyanyelve. Amikor a mun­kások hazajöttek Németországitól, följelentet­ték QuarinJt, mert — mialatt Németországban dolgoztak —. több alkalommal minősíthetetlen kijelentéseket tett Magyarországról és a kor­mányzóról. Quarini Ernő vallomásában elmondolta, hogy az a csoport, umelynek tolmácsa volt, Draudenhurghan egy ezredes birtokán dolgo­zott. Amikor a magyar munkások kiértek, sok mindennel nem voltak megelégedve, sze­rinte több alkalommal mozgolódni kezdtek a munkabérek fölemelése érdekében. Később ke­veselfék az ennivalót, ezért ellentétbe korültek, mert neki jelentenie kellett a helyzetet a bir­tokosnak. Emiatt az egyik elégedetlenkedőt ol is küldték a birtokról. A munkások erre még­ha ragudlak rá, állandó volt közöttük a vesze­kedés; megfenyegették és a följelentést bosz­szú művének tartja. Hiszen miért szidta volna a magyarságot, amikor menekülés© Után itt munkát kapott, még Németországba is beosz­tották, útlevelet adtak neki. Ha bűnöének érezte volna magái, nem jött volna többet vissza. \rról nem tehet- hogy Nagyszebenben a ol letelt es így lett román állampolgár. Te­mesvárról megszökött s román katonaságtól; tizenkét év elölt már kérte a magyar állam­polgárságot, uein tehet arról, hogy ezideig xüég uem kapta meg. Kihallgatták- ezután azokat a munkásokat, akik vele együtt dolgoztak a brandenburgi bir­tokon és akik ellenséges viszonyba kerültük vele. Szabados iááudoj; napszámos azt vallatta, bogy Quarini, amint kiérkeztek Németország­ba, azt moudutla, bogy többet vissza sem megy Magyarországba- Nézeteltérés vjjlt köz­tük a muukabér cs a koinmeneió körül, nem volt elég a zsír, a főzelék; a konyhát Qiíaríni felcségo vezette és már a hét közepén jclon­tette, hogy cl Togyott a zsír, nem tud főzni, csak borsó cs bab volt elég. Emiatt zúgolód­tak, elégedetlenek yoltak a konyhával, végül is kitették Quarininét, A vádlott ekkor súlyos dolgokat mBndott, a 19 es forradalmat emle­gette és minősíthetetlen szavakat használt a kormányzóról. Tahndesi László hasonló vallo­mást íeH; a veszekedések miatt neki éa folo­ségcuek el kellett menni a brandenburgi gaz­daságból. Darvas József dr. védő ezután kőrto a bi­zonyítás kiegészítését. Több munkás kihallga­tását kérte, akik ugyancsak künn voltak Né­metországban, valamint kérte az oltani ható­ságok megkeresését, hogy milyen volt a viszouy a munkások, illetve a tolmács között. A tör­vényszék uz indítványt elutasította. Liszkay Lóránd dr. ügyósz szigorú ítéletet kért, mert Quarini visszaélt idegenben a bi­zalmi helyzetével cs kompromittálta a ma­gyar münkásokat. Darvas dr. védő rámutatott a munkások közötti ellentélekre és arra, högy valamennyi tana haragos viszonyban yolt a vádlottal. Eülinonlóst kért. A törvényszék hosszabb tanácskozás TI Tán bűnösnek mondotta ki Quafinit kormányzósértés és nemzetgyalázás vétségében és ezért egyévi fogházra és háromévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy sú­lyosbitÓTJak kellett mérlegelni, hogy a vádlott külföldön követte el a bűncselekményt, vissza­élt a magyar vendégszeretettel és rendkívül d'ir\a, tulyosau sértő kijelentéseket tett, A tör. vényszék ezeukn ül (Juarinlt kiutasította az országból. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a vádlott c» védője semmisségi panasz­szál élt a kúriához. Nyilas rüpcáduláárt egyhónapi fnghftr Izgatás vétsége miatt került ezután « Ctöstauács elé két békéscsabai 13—20 éves vád­lott: l'urocsai Tibor szabósegéd és Balangrd Ilona háztartásbeli leány. Novemberben éj­szaka olyan röpcédula!, szórtak, ijletve ragasz­tottak ki, amely az állam rendjének fölforga­tására való kísérletet jelent, A röpeóduláu a következő szöveg volt: „Meghalt Mátyás ki­rály, börtönben az igazság, éljen Szálasi!" A húszévce fiatalember azzal védekezett, hogy nem szórták a röpccdulát, hanem bana­fcló mentek és eközben egy fényképet a.kart mutatói a leánynak, ekkor hullott ki a zsebé­ből egy cédula, amelyet aztán a leány, anélkül, liogy ő látta volna, kiragasztott. Az elnök meg­állapította, hogy számos röpcédula volt a ©se­bében, roegis találták nála, amikor) a rendőr­ségen megmotozták, sőt még az alsórühájábaa ia találtak. — Hogy jutott maga ezekhez a cédulákhoz! — Az utcán sétáltam egyszer zöld ingben, hozzám jött egy ismeretlen ember, aki buda­pesti kiküldöttnek mondotta magát éa nekem adta . . . Nem is v5ltam tagja a pártnak ... — Hogy lehet ez, hiszen itt vannak a lefog­lalt igazolványai 1 — Az még a hungarista párt yoltt — És miért viselt akkog továbbra is zöld ingott — Érdekes, Hogy a budapesti kiküldött —' jegyezte meg az egyik bíró —, éppen magát szemel lo ki és ismerctlouül odalépett magá„ ii oz • • . —• Amikgr belépőit a föloszlatott bwugtósta pártba, még nem ia volt 18 éves, hogy van sz, oda még gyerekeket is fölvesznek! Bara.ngo Ilona elmondotta, hogy egy SédiT­lát kiragasztott, roort enyvoa vSlt a háta, de nem tudta, hogy mi van rajta, azt sem tudta, hogy Szálasít elítélték. Kihallgatták még azt a Jfcndőrt, aki lelep­lez te őket. A törvényszék bűnösnek mondotta íí mind­két vádlottat és egyenkint izgatás vétsége miatt egy-egy hónapi fogházra ítélte őket, va­lamint egyévi hivatalvesztésre, do az ítélet végrehajtását próbaidőre fölfüggesztette. Eny­hítő körülménynek vette a törvényszék a vád­lottak fiatal korát, hUgy alig haladták meg a 18 évet és talán nem is voltak tisztában azzal, bogy mit köveinek cl. Az ítéletben a vádlottak azonnal megnyugodtak; így az jogerőssé vált. Izga'ásért három hónanra ítéltek egy szeghalmi kereskedőt Meg egy Izgalási ügyet (ávgyalt a törvénj­szék ötöstanácsa. Ebben nz ügyben Schumrtn Ernő 45 óvva szeghalmi gabonakereskedő vQlti a vádlott, aki ellen az ügyészség a badseretf intézménye elleni izgatás vétsége miatt emelfc vádat Az ősszel Szeghalmon is boszállásolások voltak cs ennek során a gabonakeroskodő t»­lepéro is katonák kerültök. Hosszabb ideig uem volt semmi ellentét, később több összeszó­lal kozás történt, majd a katonák jelentőid; tet­tek arról, hogy a keroskedő olyau kijelentése­ket tett, amelyek sértők voltak a honvédségre. A kereskedő a hétfői tárgyaláson azzaJ véde­kezett, hogy soha sem tett ilyon kijelentéseket, ellenben az történt, bogy a beszállásolt kato­nák baszna] ták u gabona merlegét, elrontották, kiemeltek a. csavarját, emiatt — amikor ga­bonát jöttek eladni — uem tudta lemérni az árút és az eladók eltávoztak. Nagyon föl volt indulva, bogy a kalouák — bizonyára véletle­nül, vagy játék közben — elrontották a mázsát' és ekkor csak annyit mondott, liögy az ilyen emberekot belo kellene dugni a puskacsőbe, akik nem hagyják békében az eszközöket, Több katonát hallgattak ki ezután, majd még több tanul, végül a törvényszék bűnösnek mondotta ki Scbwnrtz Ernőt izgatás vétségé­ben és háromhónapi fogházra ítélte. Megálla­pították, bSgy használta az inkriminált kife­jezéseket és azokkal a honvédség intézmény© ellen tett izgató kijelentéseket Az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be, így ai vég­sőtökön a kúria elé kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom