Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-30 / 97. szám

Iparosok választási harca Három pártra szakadt a szegedi iparosság (A Délmagyarország munkatársától) Megírta a Délin agyarország, hogy az ipartestület elöljárósága összehívta a tisztujiló közgyűlést s előreláthatólag május 5-én tartják ineg a választásokat. A választás közelsége élénk választási harcot robbantott ki az iparosok körében. Az elöljáróság kiküldött ugyan jelölőbizottságot, de a bizottság munkája nem találkozik az iparosság nagy részének elégedettségével. A hivatalos lista elnökjelöltté továbbra is Ruinrr Ferenc maradt, mig alelnököknek "Varga Istvánt, Szolcsányi Gyulát, Takács Bélát és Bárkányi Ferenc dr.-t jelölték. A hivatalos listával szemben először a BarossSrövefségbc tömörült iparosok foglaltak állást s elhatározták, hogy a Baross-Szövetség tagjai önállóan veszik föl a választási harcot. Meg is állapodtak azok személyében, akiket elnöki cs alelnöki állásra jelölnek. Eszerint a Baross-Szövetség lagjainak elnökjelöltje Faludi Sándor malomtuhrjdonos lesz, mig az alelnöki tisztségre Szántó Mihály cipószriiestert, TiJI Frigyes férfiszabót. Wirf.fi Tstván műszerészt és Müller A utal műépítészt kivápják jelölni. Ezt a listát azonban még nem lehet véglegesnek tekinteni, mert többen vannak, akik Miiller Antalt kívánják az elnöki tisztégre jelölni s Faludi Sándort az aleljiöki tisztségre. Ezenfelül — amit mindenképpen helyteleníteni kell, — a Baross-Szövetség németszár iiiazúsu e* törzsökös magyar tagjai között is bizonyos félreértések vaunak, ez utóbbiak kifogásolják, hogy az öt elnöki, illetve alelnöki tisztség közül az eddigi jelölések négy néinefszarmazásu tagot jelöltek: Faludi!, Müilcrt, Tillt és Wirlhcf. Bemélrii lebet azonban, hogy ilyen szempontok nem fogják hiélesiteni a szegedi iparosság küzdelmét s nem vernek éket az azonostörekvésü iparosok közé. Egy harmadik s a jelek szerint igen tekintélyes párt, amely magát Független Iparosok Pártjának nevezi, Takács Bélát jelölte az elnöki tisztségre. "A pártnak az a programja, hogy a kisiparosoknak adja át az ipartestület vezetését s az iparosságot mentesítse minden pártpolitikai szolgálat alól. A pártnak alelnök-jelöltjeiként eddig Ablaka Györgyöt, Dudás Sándort, Vörös Józsefet és Hegedűs Jánost emlegetik. A hirek szerint a körökbén szervezett iparosság alkotja ennek a pártnak gerincét s ebben az esetben valóban komoly kilátása is van e pártnak. III emiitjük meg, hogy az ipartestület eddigi ügyésze, Deltre János dr. levelet intézett az elöljáróság áilal kiküldött jelölőbizottsághoz s kérte, hogy a jelölésnél személyét hagyják figyelmen kivül, meri semmi körülmények között nem óhajt a választási harcban résztvenni. Az egyes pártok ügyészjciöltjeiként Lehel Pái dr.-t, Hunyadi János dr.-t, Gyurki Gyula dr.-t emlegetik. Az előljárósági tagságokra a jelülést még egyik párt sem fejezte be s mint ahogy az eddigi választási harcok bizonyítják, az utolsó napok döntő átcsoportosításokat teremthetnek meg az egymással küzdő három párt közölt. Gyűlés az ipartestületben Rainer Ferenc melleit Hétfőn este lelkes hangulatú ée nagy látogatottságú go ülést tartottak az ipartestületben, amelyen az iparosság nagy bitóra állast foglalt változatlanul Bainer Ferenc elnök luelletl. Hegedűs János nyitotta meg az értekezletet, majd Bárkányi Ferene dr. szólalt föl elsőnek, vázolta, liogy milyen váratlan és áldatlan kortézía kezdődött. — — Rainer Ferenc elnöksége alatt — mondotta — nem volt annyi ellenzék az Ipartestületben, mint előtte 18 év alatt. Mindnyájunk elnöke volt, akit muu lehet „baloldalinak" beállítani. Nemcsak régi szo(A Délmagyarország munkatársától) Nagy érdeklődés mellett tartolta uieg vasárnap delelött a DMKE közgyűlését a városháza dísztermében. Az érdeklődés elsősorban az ülés két illusztris vendégének; He rezeg Ferencnek és vitéz Somogy vár y Gyulának szólt. A hallgatóság soraiban megjelent Tukats Sándor dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, Jeszenszky Andor vidéki főkapitány Buócz Béla dr. fökapitányhelycltes társaságában, Raskó Sándor pielátus, az egyetem képviseletében Sík Sándor, Vára d y Iliire cs még többen, továbbá a Szegedre érkezett Tubán Tibor ny. államtitkár, Klug Péter korniányfötanácsos, Szilágyi Sándor dr. Hosszantartó lap sfogadta líerczeg Ferencet, amikor a DMKE vezetőségével elfoglalta helyét nz emelvényen. Nagyvonalú elnöki megnyitóval vezette bc a közgyűlést, amelyben Dugonics Andrásról emlékezett meg, valóságos irói remekműben: vázolva föl az első magyar regényíró arcélét és jelentőséget. — Kétszáz éve, hogy Szegeden megszületett az Etelka írója — kezdte. tanulmányát. — Ma. már ezt a könyvet az irodalom szaktudósain kivül alig olvassák, a legtöbb szegedi ember csak a nemes szoborról, vagy a nevéről elnevezett irodalmi társaságról ismeri az iró nevét. Nein olvassák, de Dugonics András értéke és jelentősége méltán rászolgált, hogy emlékét' megőrizzük.. Tanulmánya további részében átfogó értékelést nyújtott az •Etelkádról. Dugonics költészete ma nem mond sokat, de annál többet mondott kortársainak. Az első igaz magyar regény népszerűségére misem jellemzőbb, minthogy korában az újszülött lányokat "Etelkára keresztelték . . . Dugonics olyan italt öntött a magyar pohárba, amelyre már régen szomjazott a magyarság. Ez az író ellenzéke mert lenni II. József hirhcdl nyelvrcndeletének. Dugonics egyenesen megteremtette, az olvasók hadseregét cs bc. akarta bizonyítani, .hogy a magyar nyelv igenis, alkalmas irodalmi művelésre, bár magának is küzdenie kellett az akkor még nyers nyelv nehézségeivel. A nagy figyelemmel hallgatott nagvvonalu fauuliiiányt Flerezeg Ferenc azzal az allúzióval fejezte he, hogy Dugonics András annak a Szegednek szülötte, amely Nagymagvarország olyas/tó kemencéje volt, amelvben idegén anyanyelvű fiai nyelvben is magyarrá lettek. DÉLMAGyARORSZÁG KEDD, 1910. ÁPRILIS 30 gedi családból való, de törzsökösen szegedi Iparoscsalád sarja, aki minden iparos érdekében dolgozott. Hanguztatta ezután, hogy Ralucr Ferencnél alkalmasabb embert nem lehet találni a vezetésre. Lehet bogy vaunak nála gazdagabbak, vaunak gyáriparosok, vannak, alak politikai érvényesülést keresnek, do jobbat találni nem lehet helyébe. Bohala. Bálint hangoztatta, bogy nem szabad megbontani az iparosság sorait. Nem hiszi, hogy a Baross Szövetség vezetői helyeselnék a most megkezdett. harcmodort. Katona András elmondotta, hogy ő tnrfr n Baross-Szövetségben is kérte, ne bontsak meg a,- egységet, amikor In mkret vádat nem is tudnak Rainer ellen fölhozni. Csak azért, mert valaki elnök akar lenni, nem szabad ilyen harcot kezdeni. Nagy eredménye az iparosságnak, hogy az ipartestület elnöke került a. kamara élcrr Is. Többek felszólalása után, az értekezlet nem tartotta szükségesnek, bogy Piobatu Bálint indítványára háromtagú bizottságot küldjön a Baross-Szövetséghez nz éltei harc leszerelésére. Uegedas János szavai iitan a megjelent iparosok egyhangúlag kimundutták, hogy kitartanak Bainer Ferenc mellett. Hosszantartó lelkes taps fogadta a nagy iró cluöki megnyitóját, majd Török Sándor főtitkár számolt bc az egyesület multévi működéséről; a DMKE évi 12—20.UIMJ pengőt fordít kulturális colokra. Beszámolt a íKulturközpont* működéséről Kiemelte, hogy a Szabadtéri Játékok rendezősége lehetővé telte az akció bekapcsolódását, ezzel szemben a stagionc-reudszer állandóan megnehezítette a színházzal való együttműködést. Az éljenzéssel fogadott részletes beszámoló után Hor* ger Antal dr. terjesztette elő a költségvetést, amelyet Pálfy József dr. fölszólalása után elfogadlak. H e r c z e g Ferenc bejelentette, hogy Horger Antal, aki 11 évig látta el a társelnöki tisztséget, elköltözik Szegedről, érdemeit javasolta jegyzőkönyvben megörökíteni. Javaslatára a közgyűlés Széchenyi István dr.-t kérte föl az ügyek vezetésére, aki már eddig is jelentős tevékenységet fejtett ki társelnöki minőségében. Tiszteletbeli elnökké választották ezután Teleki Pál gróf miniszterelnököt, Varga József iparügyi minisé*, lert és Horger Antalt. A közgyűlés után nagy érdeklődéssel kiséri előadóülést tartottak, amelynek első szereplője vi.léz Somogyváry Gyula volt, akit a hallgatóság percekig tartó lelkes tapssal ünnepelt. Bevezetőben néhány közvetlen szóval arról emlékezett tiíeg, 'hogy meghatottság vesz rajta cröt, amikor amikor először szólalt meg Szegeden. Három olyan város van, amellyel szemben külön köteles* séget érez: Szeged, amely visszaadta a hitünket, Sopron, amely visszaadta a becsületünket és Kas* sa, anielv a kétségbeesés hősiességével védelmez* te magyar lelkét. Sopronnak két-regénnyel hódolt, Szegedhez már régebben verset irt. Ezt a versét olvasta föl elsőnek igen nagy hatás mellett, majd • Kassa éneke* következeit megrendítő erővel. A' hallgatóság olyan kirobbanó tetszéssel fogadta Somogyváry Gyulát, hogy ínég további versekkel kelleti kiegészítenie szerepléséi. Ezután Horger Antal dr. professzor gánykori magyar személynevek* cimmcl előadott értékes tanulmányával búcsúzott a DMKE-Töl. Tanulmányában nemcsak nyelvtudományi vizsgálat alá vette a családnevek és keresztnevek keletkezését, fejlődését és jelentősegét, de az értékes nyelvtudományi megállapítások mellett széles kultúrtörténeti vizsgálatot is adott erről a korról. Belvárosi Mozi HA PREMIER Bemutatásra kerül a francia filmgyártás legérdekesebb újdonsága: A fiatalság, a szépség, tavasz és a szereleni csodalatosai! szép filmje. IFJÚSÁG A főszerepben; a bűbájos SIMONÉ SIMON, JEAN I'. AUMONT és R. ROULE HJ 5. 9 KORtZOBÁN Ma utoljára a szépséges világfilm! VIKTÓRIA KIRÁLYNŐ Az angol birodalom királynője dicsőséges uralkodásának történelemkönyve .és szerelmi regényenek napiója. Az ülés H e r c z e g Ferenc szavaival ért véget A •Halálos tavasz* sikere megismétlődik Szeged továbbra is Szegeden tartotta Gábor diák és Leila bűbájos meséjét nea Keddre is prolongáltuk! • • 5. 7, 9 GUL BABA SZÉCHENYI MOZI Következő műsorunk: AMANDA UET ILET! T f E Ginger Rnseis és Fred A Mai re! nerczeg ferene emlékezése Dugonics Andrásról o DflHf vasárnapi KözguülCsen Nafiu crüchioocs hisérlc soiiin<Juv<irij Gyula előadását — llordcr Antal cibucsuzoll a U1KU0I l