Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-28 / 96. szám

Megkezdődött a kortézía az ipartestületi választásra (7á Délmagy ár ország munkatársától) A szegedi iparostársadalomban megkezdődtok az előkészületek az ipartestületi közgyűlésre, amelyen megújítják a vezetőséget- A tisztújító közgyűlést áldozócsütöntökre tűzték ki, de valószínűleg ezen a dátumon nem jelennek meg kellő számban szavazótagok és így a közgyűlés csak vasárnap, május 5-én lesz határozatképes, amikoris titkos szavazással betöltik az elnöki széket és a többi tisztséget. A jelölőbizottság az úgynevezett hivatalos lista összeállítása yégett szombaton tartotta első ülését A jelölőbizottság tagjai a következők: Horváth Szilárd, Virágh Béla dr., vitéz Gábor Jóezef, Szöllősi Sándor, Széli Sándor, Szögi Zoltán. A bizottság tekintetbe vette az egyes szakosztályok jelöléseit az előljárósági tagsági helyekre, míg a többi tisztségre szabadón ejtette meg a jelölést A jelölőlistát csak akkor hozzák nyilvánosságra, amikor a munkát, véglegesen befejezték, valószínűleg a hét első napjaiban. A hivatalos jelöléstől függetlenül nagy lendülettel megindult a kortózia az iparosság minden frontján. Az eddigiek szerint az iparosok többsége továbbra is Rainer Ferenc elnöki jelölését óhajtja, de meg lehet allapitani, bogy több helyen ellenjelöltet kívánnak állítani. Előzetes értekezletet tartottak a BarossSzövetségben is, ahol hír szerint nem tudtak még egységes állásfoglalásra jutni, az első jelek szerint a kívánságok megoszlanak és az sem lehetetlen, hogy két, vagy több fronton veszik föl a küzdelmet. Amíg az egyik tábor továbbra is Rainer Ferenc megválasztását kívánja, addig fölmerült Falüdi Sándor neve is, aki a mai közélet egyik tekintélyes tényezőjéhez áll közel és élvezi annak támogatását. Ugyanakkor mások Wirth István jelöltségét is lanszírozzák. A kisiparosok között főképpen azért foglaltak állást Rainer további jelölése mellett, mert szerintük az ipartestület élére kisiparosnak kell kerülnie és ezért nem tudtak megegyezni Faludi Sándor személyében. A végleges helyzet csak a következő napokban alakul ki, amikor majd párhuzamba hozzák a kortézía során fölmerült törekvéseket és nyilvánosságra kerül a hivatalos jelölőlista is. Előrelátható azonban, hogy elénk választási küzdelemre vau kilátás. Bk| — _ - - A -M Jf Ji.-^. fotocikkek nagy választékban. I^iapveaosxemuveg, Amatörmunkák tökéletes kidolgozása. • Híhálovits György • Kárász-u. 9. EMLÉKKÉPEK r a jubiláló Egyetemi Énekkar működéséből Tizenöt esztendő is nagy idő . . ; (A Délmagyarország munkatársától) Kiemelkedő társadalmi és zeuei esemény színhelye lesz a Tisza-szálloda nagyterme május 8-án. A szegedi Egyetemi Énekkar jubileumi hangversenyét rendezi meg olyan nagyszabású műsorral, amély méltó módon igazolja majd az ünnepi alkalom okát: az énekkar az elmúlt másfél évtized alatt valóban olyau szép fejlődést ért el, hogy nemcsak Szeged társadalma, dc az egész ország zenekultúrája büszke lehet rá. Az ünnepi hangversenyt a magyar rádió viaszlemezre veszi föl és alkalmas időpontban beleillesztik a rádió műsorába. Az egyetemi énekkarnak ez lesz egyébként a tizedik rádiószereplése. Tizenöt év ... Az Egyetemi Énekkar tulajdonképpen már 16 évvel ezelőtt, mint »Turul-Éntikkar« alakult meg Szegeden. De alapítását mégis 1925-töl számítja, amikor az egyetem tanácsa megengedte, hogy >M. Kir, Ferencz József-Tudományegyetem Énekkaras cím alatt működjön. Az énekkar első tanárelnöke K u b i n y i Pál dr. professzor volt, ügyvezetőelnöke pedig Dömötör Gyula. Az első karnagy Geyer József, a kitűnő muzsikus volt, aki jelenleg az esztergomi tanítóképző tanára. Geyer csupán néhány hónapig működött az énekkar élén, majd Csornák Elemér, a fogadalmi székesegyház karnagya velte át a dirigensi pálcát Csornák karnagy 1931-ig vezette az Egyetemi Énekkart, utána Antos Kálmán, a székesegyház jelenlegi orgonamüvésze következelt, 1935-ben pedig Kertész Lajos egyetemi leklor került az énekkar élére. Az énekkar tagjainak zenei érdeklődése egyre több irányban fejlődött ki és alig két esztendő alatt inár elérték azt, hogy elindulhattak első külföldi körútjukra. Az első állomás: Bécs . . „ A külföldi szereplések, szép sikerek és felejthetetlen élmények szines, kedves epizódjait meséli el a jubileumi ünnepségek lázas előkészületei közben Kertész Lajos karnagy és Török Sándor dr., az Egyetemi Énekkar agilis ügyvezető elnöke. Hatalmas fényképalbumok kerülnek elő — képeik közsül nem egy ma már a történelemé, — emlékkönyvek és újságcikk-gyűjtemények elevenitik meg azt, ami az énekkar tagjainak lelkében ma is csillogó, kedves emlékként él . . . Hogyan indult el Bécsbe 1937 májusában a szegedi Egyetemi Énekkar? ,Ugv. ahogy szerény keretek között működő dalegylet tagjai elindulHA KÖLTÖZKÖDIK! Csillárt, állólámpát Meteor Csillárgyár R.-?, Unió tag. egyedárusitónál vásároljon Kárász u. 11. t.uimmmiimnn mp —iea« Telefon 33—76. hatnak: kevés pénzzel éw sok-sok lelkesedéssel. Háromnapos program várt Bécsben rájuk: díszhangverseny, bemutatkozás a kancellári palotában és rádiószereplés. Ez rendben is ment volna három nap alatt, de nem számítottak arra, bogy programjuk egyetlen napra zsúfolódik össze. Miután kevés volt a pénzük ós valamennyien fiabalok voltak, elhatározták, hogy éjszaka, személyvonat III. osztályon utaznak. Hajnalban érkeztek meg legendás Bécs városába s ott," azonnal a pályaudvaron kiderült, hogy délelőtt 11 órakor a kancellár előtt, délután a rádióban" és este a hangversenyteremben kell énekelniök. Úgyszólván egy percnyi pihenésük sem volt s bizony, amikor a rádió-studióba eljutottak, már halálosan kimerültek voltak Kertész Lajos karnagy látta a fiu* kon a fáradtság nyomait és kétségbeesetten buzdította őket: — Fink, gondoljatok arra, hogy magyarok' ragyánk, nekünk most ki kell tennünk a magyar dalkuitura becsületéért! Ugy énekeljetek, mintha a maaryar dal becsülete függne tőletek! Énekeltek is, olyan szivhezszólóan és annyira szívből fakadóan, bogy a könny csorgott végig mindegyikük, arcán. A stúdió előtt, ahol hangszóró harsogta u szegedi Egyetemi Énekkor ir.agvar dalait, nagy tömeg verődött össze, többnyi re magvarok . . . Azok is sirtak, hiszen a dal szárnyán behatolt szivükbe sz a fájón-édcs érzés. amit ez a szó jelent Haza . . . Alkonyi szerenád Schubert szülőházában Még egy kedves epizódja volt a bécsi szerep* lésnek. A bécsi tartózkodás másik két napján a fiuk szabadok voilak. Az operába kaptak jegyeket, ezenfölül oda mehettek, ahová • akartak. Estefelé valaki kiadta a jelszót: — Látogassuk meg Schubert szülőházát! Oda is robogtak tüslént az aUtőcurokkal. Al* konyodolt, amikor ott álltak valiyiiennyieii Schu* bert szülőházának regényes udvarán. - Amolyan régimódi bécsi udvar cz, mintha a »Hárou> « kislány* I. fölvonásáriak kulisszája volna. Az udvar végéiben hatalmas diófák bólongattak . . •< Az Egyetemi Énekkar halkan, lágy hangokon rá* gyújtott Schubert vBölcsődah-ára ... Alkonyi szerenád a halhatatlan zeneköltő szellemének . , S alighogy befejezték a dalt. a fakón ezernyi madár ebredt föl dalos ajakkal . . . ük folytattak a szerenádot ott, ahol a szegedi fiuk abbahagyták s a nagy bécsi zeneköltő emieke szárnyalt a dalban. A bécsi kirándulásról egyébként egy szép emléket hozlak haza: a stúdióban folreít gramofon, lemezt, amelynek egyik oldalán Liszt »BordaI« át, másikon pedig Dienzl »Liliomszálá<-t örökítették' meg az énekkar előadásában. Háromhetes lengyelországi hangversenvkörút A következő esztendőben háromhetes hang*' senykörutra indult a szegedi Egyetemi Éneikre Lengyelországba. Április 26-án indultak el re május 18-án tértek vissza. Krakóban három hang versenyt Poznanban egyet. Varsóban hárma' I.cmbergben egyet, Kattowiczban szintén egr